Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

ÜijjiSmvetités a szemináriumon A legjobb vélemény a vitakedv A hallgató véleménye a tömegpplitikaii oktatásról a vifcakedv, ahogy ' a/, egyik propagandista találóan meg­fogalmazta. S nem is olyan könnyű elérni, hogy a sze­minárium élénk legyen. Ha az előadó száraz, unalmas felolvasást tart, elmegy a, hallgatóság kedve a véle­ményny i 1 vá n ítás lói. Ezt .tapasztalják azok az ellenőrök is, alkik az SZMT kulturális, agitációs és pro- pagandaos /.tál y án ak megbí­zása alapján rendszere­sen látogatják a szak- szervezeti oktatás külön­féle tanfolyamait. Az 1980’81-es oktatási évben csaknem tizennégyezer szak- szervezeti tag ismerkedik a poiitikával hatszáznegyven- három csoportban. A tizen­egy ellenőr természetesen nem jut, el mindenhova; t>é- leményük, tapasztalatuk, jelzésük mégis nagyon fon­tos a moagialom, a propa­gandisták számára. Tóth József, a kaposvári S. számú posta forgalmi hi­vatalvezetője tizennyolc éve propagandista, most a társa­dalom időszerű kérdései tanfolyam II. évfolyaméinak anyagát magyarázza a pos­tai szemináriumom. Harma­dik eve ellenőr. — Az a véleményem, hogy az ellenőrzés, más pro­pagandista módszerei nek a megismerése az en munká­mat is segíti. Tapasztalato­kat gyűjtök, s azokat fel­használhatom. A vasútnál reszt vettem az egyik sze­mináriumon, melyen a szak­szervezeti és a gazdasági szervek együttműködése volt a téma. Az érdeklődés le­mérhető volt azon, hogy nyolcán kapcsolódtak be a vitába. Érdemes odafigyelni az olyan véleményekre, hogy a bizalmi nem minden eset­ben tájékoztatja a .szak.szer­vezeti tagokat az értekezle­ten elhangzottakról. Kü­lönösen tetszett, hogy a té­ma előadója őszintén be­szélt a szakszervezet és a gazdasági vezetők együtt­működésének. helyi gondjai­ról is. Kőműves Erzsébet, a Vo­lán 13. számú Vállalat da­rabáru-szolgálatán bevétel­ellenőr. Nagyon tevékeny szakszervezeti aktíva, bi­zalmi, propagandista, ezen­kívül 6 is ellenőr. Ügy is­merik a vállalatnál, hogy mindig nyitott szemmel jár, s továbbítja a véleményét oda, ahol ezt várják. * — Én a társadaftmucik időszerű kérdései tanfolyam első évfolyamát oktatom. Az eddigi látogatásokon tapasz­taltakat fel tudom használ­ni. Mindenütt jó volt a han­gulat- Egyet azonban meg­jegyeznék: egyik-másik he­lyen kevés a megjelent hall­gató a tényleges létszámhoz képest. A jó szemű ellenőr a Cse­pel kaposvári gyárában, a Mezőgép 1. számú gyárában jarvs elégedett volt a hall­gatok vilakészségével. A té­mák kapcsán sok közérde­kű vélemény hangzott el. A „csepeliek” például életből vett példákkal egészítették ki azt, amit a propagandista aradi mondott, mi a szerepe a saakszerveaetnek a dolgo­zók politikai és szakmai művelődésében. Különösen bosszantja a dolgozókat, amikor az iskolában telje­síthetetlen követelményeket állítanak a gyerekek és a szüleik elé, olyannak a meg­vásárlását kérve, ami nincs is a boltokban, S mivel a város petémén levő gyár egész éleiére kihat, szóvá tet­ték azt is, hogy nem jó a busz menetrendje. Ez a mun­kába járásiól a munkahelyi művelődésig mindenre ló­hát. A Mezőgép gyárában az került szóba, hogy a milli­ós értékű importgép egy műszakban dolgozik, pedig úgy lenne gazdaságos, ha több műszakban termelne. A szakszervezeti oktatás ellenőrei sok segítséget ad­nak ahhoz, hogy még szín­vonalasabbak, a hallgatók igényéhez igazodóak legye­nek a foglalkozások. Az SZMT-re beküldött jelenté­sek kozott olyan is akad, mely a szemléltetést is ki­emeli. Mayer Judit, a Nagy­atádi Konzervgyárban látta, hogy diaprogrammal színe­sítette a propagandista a jö­vedelempolitikával és a bér- szabalyozassal foglalkozó előádást. A tizenegy oktatási ellen­őr nem tud mindenhova el­jutni, ezert az S&MT kultu­rális, agitációs es propagan­da osztálya azt tervezi, hogy újabb aktívákat állít mun­kába. S mivel <rr. ellenőrök általában propagandisták, ók is tapasztalatokat szereznek saját munkájukhoz. Meghársmszorozedott a Rövényeiajexport A mezogazdasagi üzemek az elmúlt öt évben ügy nö­velték az olajos növények termelését, hogy közben a növényolajipar is behozta korábbi lemaradását. így az alapanyag termelése és a feldolgozás között kialak ull az összhang. Az alajosnö- vény-termelésben a világon a hetedik helyre kerülő ága­zat öt év alatt megkétsze­rezte az ipari feldolgozó ka­pacitást, és a tervezettnél jobban, mintegy háromszo­rosára fokozta az exportot, miközben magas Színvonalú belföldi ellátást biztosított — mondta az. MTI munka­társának Halász Gyula. a Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat kereske- t delmi igazgatója. Az iparnak 800 mezőgaz­dasági üzemmel van a közös anyagi érdekeltség minden területére kiterjedő kapcso­lata. Kiindulva abból, hogy a frissen betakarított ola­josmagvak tovább elcsenek megakadályozása csak a raktározási körülmények ja­vításával lehetséges, az ipar öt év alatt mintegy 200 mil­lió forint támogatást adott a gazdaságoknak szárítók, tárolók építésemé és giépé- szeti korszerűsítésre. Az ötödik ötéves tervben Raktáronként öt mázsával nőtt a termésátlag, ennél fogva nagyobb az üzemek, a gazdaságok kínálata is. A feldoflgozás zavartalanságát, folyamatosságát az új mart­fűi növényolajgyár biztosít­ja, ennek teljesítménye ké­neken. annyi, mint az öt ré­gebbi feldolgozóé együtt­véve. Így vált lehetővé, hogy a korábbinál jóval nagyobb arányban, az össaes napra­forgóolaj -.termelésnek mint­egy 70 százalékát exportál­ják. A növényodajipar a kővet­kező evekben a termelőikkel továbbra is szórós együttmű­ködésben bővíti úgynevezett másodlagos feldolgozó kapa­citását. A program során mintegy egymilliárd forin­tos költséggel több regi la.jós Géza Az együttműködés ereje Fiatal műszakiak segítsége a munkahelyeken Nemrég zajlott le az MTESZ megyei küldöttérte­kezlete, ahol — egyebek mellett — arról is határoz­tak, hogy a megyei szerve­zet és a Somogybán műkö­dő tudományos egyesületek, területi és helyi, üaanvi cso­portok fokozottabban tá­maszkodjanak a fiatal mű­szakiak es közgazdászok lendületére, kezdeményező­készségére, ugyanakkor se­gítsék a fiatalok szakmai munkáját. Hogy a támogatásnak, a jó együttműködésnek máris mérhető eredményei vannak több somogyi üzemben, in­tézményben — erről éppen ezen a tanácskozáson hall­hattunk a fiataloktól. Zsuró János, a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság megyei szervezete ifjúsági tagozatának, a Fiatal Veze­tők klubjának titkára példá­ul elmondta : nekik az a céljuk, hogy tapasztalatcse­rék, fórumok szervezésével minél mélyebben megismer­tessék a vezetés elméletét — beleértve a szocialista, illet­ve a polgári vezetéstudo­mányt. .Ennek megfelelően állították össze a klub egyik sorozatát, is: a vezetésről rendeztek konzultációkat, s ezeken gyakorló gazdasági irányítók számoltak be a fiataloknak vezetési stílu­sukról, módszerükről. Közös klubdélutánt szerveztek az Igazgatók és Személyzeti Vezetők klubjával. amely ugyancsak az SZVT-n belül működik. A különböző posztokon dolgozok jól megférnek együtt a Fiatal Vezetők Klubjában, sőt a közös ér­deklődés, a számos, jól meg­választott ten iá igencsak összetartja őket, tartalmassá teszi foglalkozásaikat. A vi­ták „termése” a munka­helynek is hasznára válik, hiszen olyan kérdésekre ke­resnek választ, mint példá­ul : miért , kevés a fiatal szakember, illetve nuert nagy a fluktuációjuk; igaz-e, hogy a fiatalok anyagiasak, és mindenáron vezető pozí­ciót szeretnének kapni ? Rákos Józseftől, a Délviép szervezési csoportvezetőjé­től hallóit tűk: jó munkamód­szert alakítottak ki az együttműködésre a fiatalok es a Magyar Hidrológiai Társaság Somogy megyei szervezete között. A szerve­zet és a Délviép KlSZ-bi- zottsága jövő májusban, a műszaki és közgazdasági hó­nap során közösen megren­dezi a dél-dunántúli ifjúsági műszaki napokat a vízügyi területen dolgozó fiatalok részére. Ebből az ailkalóim­ból a KISZ keretében mű­ködő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa cso­portjainak lehetőségük nyí­lik újítások, tudományos munkák ismertetésére, az Alkotó ifjúság pályázat mun. káinák bemutatására és ter­mészetesen arra, hogy a fia­talok megismerkedjenek egymással, szervezeteik kö­zelebb kerüljenek egymás­hoz. Figyelemre méltó javas­lattal állt eló Rákos József az újítások jobb megismeré­sével kapcsolatban. — Az újítások széles körű hasznosításának és ezzel együtt a műszaki színvonal emelésének, a hatékonyabb eszközgazdálkodásnak is gá­tat szab jelenleg, hogy eze­ket az újításokat nem is­merjük. Az új. megoldások átvételének és gyakorlati al­kalmazásának meggyorsítá­sát szolgálna, ha bizonyos időközönként ismertető füzet tájékoztatna az újításokról — rövid leírással, az alkal­mazási terület feltüntetésé­vel, eredményességének, a kidolgozók és a tulajdonosok nevének, illetve a megvásár­lási lehetőség közlésével. Jó lenne, ha a megyei műszaki hónap programjában újítási börze, illetve kiállítás is szerepelne, s ezeken a gya­ItorlatSian már alkalmazott újításokat, eszközöket mu­latnak be. H. F. margarin- és étolajgyártó gépet, berendezést szerelnek le, és a többi között marga­rin hűtőházat építenek. Készülnek a heverökeretek A Kanizsa és a Zala bútorgyárnak gyárt heverő- és fotelke reteket, illetve bútorlécet a Sefag csurgói gyű -égének asztalosüzeme Évente 110 ezer darabot szállítanak 12 mil­lió forint értékben Látszat és valóság A történél első hallásra megrendíti az embert. Később sem nyugodhat meg igazán, amikor már feltárulnak az ügy részletei. Igaz. más színű lesz az „ég", nem fekete és nem rózsaszín. Az elhibázott vagy jellemből fakadó mód­szereket azonban nem menti semmi. A feszültség villámai egy iskola és egy ember között cikáznak. Az intézményt úgy hív­ják, hogy közgazdasági szakközépiskola, az embert, hogy^ Ma- zolai Sándor, aki foglalkozására nézve műszerész, és 1975-től 1981. január 7-ig az iskola alkalmazottja volt. Végtére is egy négyoldalas, igaznak látszó „közérdekű bejelentésnyomá­ban egy felületes, de viszont hivatalos válasz, és nem sokkal később a bejelentő munkaviszonyának megszüntetése adta a témát. Nem titkolhatom — jóllehet a múlté —, hogy évtizedig elnézően, kesztyűs kézzel bántak a korábbi iskolavezetéssel, s emiatt szinte elszabadult a pokol. (Felelősöket ne keressünk, hiábavaló!) És most. a rendteremtés izgalommal teli. de még­iscsak kiegyensúlyozottabb és előremutató időszakában — nem vitatom — felelősség napvilágra hozni a múlt bármely epizódját. Nem is teszem, csak arról beszélek, ami szoros ösz- szefüggésben van a „látszat és valóság” témakörével. Ez vi­szont elkerülhetetlen. A műszerész így mondta 4l az eseményt. Váratlanul be­hívták az igazgatói irodába, es három papirt lettek elébe, hogy válasszon: 1. felmond, 2- felmondanak neki, 3. közös megegyezéssel távozik. De ha nem tud választani, megkeresik a módját, hogy fegyelmi úton elbocsássák. Mindezt annak tu­lajdonította, hogy „közérdekű bejelentést” tett a felügyeleti szervhez, tehát nemkívánatos személlyé vált. Ha pontosan ez, és így lenne igaz, mélységesen felhábo­rodnék. A vizsgálódás azonban sok minden másra fényt derí­tett. Az hiszem, érdemes beszélni róla. A bejelentést lapozgatom. A volt — s azóta nyugdíjba vonult — igazgató ellen szól, illetve az akkori módszerek kö­vetkeztében kialakult helyzetet próbálja feltárni. A vagyon­tárgyak hanyag kezeléséről, visszaélések sorozatáról, jogtalan kifizetésekről, egyes emberek megkülönböztetéséről és kivált­ságairól, indokolatlan maszekmunkákról, manipulációkról es szabálytalanságokról, a magántanítványok vizsgáztatásának módszereiről — es „ellenértékéről” —, a bizonylati fegyelem megsértéséről és sok másról szól a bejelentés. Konkrétan, ne­vek és feltételezett felelősök felsorakoztatásával. (Csak záró­jelben jegyzem meg: az észrevételek nagy része igaz volt — ha nem is pontos minden adat —, de ezt már a feltárás nyo­mán készült revizori jegyzőkönyvből tudom.) A bejelentés dá­tuma: 1980. november 4., s ez azért fontos, mert akkor mar új vezető állt az iskola élén. ,* A beadvánnyal azonos terjedelmű választ kapott a mű­szerész a felügyeleti szervtől. Látszólag a vizsgálat eredmé­nyét, valójában a „megrágalmazott” és megkérdezett emberek válaszát tükrözi ez a levél, amelyben nyolcszor húztam alá azt, hogy X (mármint a feltehetően visszaélést elkövető) úgy nyilatkozott, hogy nem igaz; kétszer elmondta ugyanezt, és többször tiltakozott vagy cáfolta a megállapításokat. Azaz megkérdezték tőlük, hogy igaz-e a vád, s ők természetesen úgy nyilatkoztak, hogy nem. Ez nem vizsgálati eredmeny! Tá­madási felület. .. D e még ezt megelőzően a válaszból feltűnt a következő mondat: „Sajnálattal állapítom meg, hogy bejelentését a volt igazgató nyugdíjba vonulása után tette 'meg, pe­dig észrevételei az ő hivatali ideje alatt már fennálltak." Elgondolkodtam. Hátha akkoriban „veszélyes” volt a lég­kör. Hátha akkor senkinek sem lehetett „mersze”. Most miért elbocsátás a következmény? Hiszen az új vezetés „megköszön­hetné”, hogy valaki segít a rendteremtésben, a hibák feltárá­sában. Kételyeimet azonban a látszat szülte; a valóság más. Tudtam arról, hogy Mazolai Sándor már 1978-ban is járt a hivatalos fórumokon, bejelentést tett. Akkor most miért hi­báztatják, hogy megkésve tárta föl a visszásságokat? Némi vizsgálódás után kiderült: akkor a volt — illetve az akkori — igazgató mellett, annak védelmében emelt szót, és azt kifogá­solta, hogy „az igazgatót gyakran és értelmetlenül zaklatják, üldözik a felügyeleti szerv revizorai”. Mi ez a pálfordulás? Valamiféle rosszízű kötődést fejez ki a múltra vonatkozóan, és később szembefordulást azzal, aki már nincs ott? Miféle ér­dek fűződik ehhez, és milyen jellem lapul a magatartás mö­gött? Nos, hát más a látszat, és más a valóság. A jogos észre­vételeket csakugyan ott és akkor kellett volna megtenni, ahol és amikor a visszaélések teret kaptak. Csak nem volt „elköte­lezett” vagy kivételezett a bejelentő is a többiek között? Tények igazolják, hogy a kérdés jogos, s a válasz nem le­het kétséges. Akkoriban mindent „szabad volt” a bejelentő­nek, azóta viszont kiderült: nem látja el a munkáját, számos — és jogos — kifogás merül fel tevékenységével szemben. Nem mentségére, de az igazság kedvéért hadd tegyem hozzá: akkor nem volt, és ma van követelmény; akkor nem volt, es ma van ellenőrzés! Nem véletlen, hogy módosítani kellett a műszerész munkaköri jegyzékét. A bejelentőnek — sajnos — abban igaza van, hogy amit nem írtak elő a számára, azt nem követelhették meg, azaz nem kellett elvégeznie. Egy kaotikus állapot felszámolásának időszakát éljük, s most az a fontos, hogy ne látszatokból h-ynem a valóságból ítéljünk, a valóság talaján. Más „adminisztrációs” hibát is találtam az ügy feltárása kapcsán. Mindegy, hogy tapasztalatlanságból vagy az önálló­ság megsértéséből adódott, de tény: a felügyeleti szerv ugyan­csak december 16-i (tehát a válasszal egyidős!) utasításában olvasom: ..Az intézmény vizsgálja meg az iroda- és írógépek folyamatos üzemeltetésének biztosítását külső szervek bevo­násával. Ennek tisztázása után a felmondásra vonatkozó sza­bályok betartásával Mazolai Sándor alkalmazását szüntesse meg.” Egyenes beszéd, de nem hiszem, hogy jogos, ha figye­lembe veszem az. igazgató egyszemélyi felelősségét. (Kivált­képp ha hozzáteszik, mert szóban hozzátették, hogy erre ne hivatkozzon az elbocsátáskor.) Ügyetlenség ez, vagy a hatás­körök nem ismerése — nem tudom. De az a véleményem, hogy a felügyeleti szerv csupán arra adjon utasítást, hogy ezt vagy azt a szakterületet tegye rendbe az egyszemélyi vezető, és bízza rá a megoldás módját. Az említett utasítás ugyanis nemcsak befolyásolja, hanem meg is határozza a tettet. Ma még itt tartunk... A z elbocsátáshoz nem készült három papír. Csak egy — a felmondásról — szakavatott jogász megkérdezése után. A rosszul értelmezett emberség és a tapasztalat­lanság nyomán hangozhattak ei szóban a variációk, amelyek közül Mazolai Sándor a közös megegyezést választotta, és alá­írta. Később megfellebbezte, de nem sok esélye lehet. Egysze­rűbb lett volna a látszat helyett feltárni a valóságot: azt. hogy állami vállalat veszi át a gépek karbantartását, így munkakö­re — az átszervezés miatt — megszűnt. Nem bejelentései, ha­nem a fokozott követelmények miatt. De nem kétséges az sem, hogy a műszerész — magatartása miatt — csakugyan a rend- teremtés egyik akadályává vált. A látszat és a valóság mindig eltér. E jegyzettel csupán az volt a célom, hogy hozzájáruljak: mielőbb rend legyen ott. ahol évtizedig — es ne mentse föl magát senki — elnéztek a rendellenséget. Jávori Bei»

Next

/
Thumbnails
Contents