Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

Számvetés az ötéves tervek fordulóján Ezekben a napokban az egyik legfontosabb mező gazdasági inunk« a Földek Fejtrágyázása. A gépek minden lehetőségei kihasználnak, hogy a földről es a levegőből szórták a mű­trágyát. A képén: l jnttöl leskor ee&k néhány percet tőit a földön a repülőgép A munkát két rakodógép i* segíti Műtrágya a levegőből Madridi találkozó Lehetőség van új szakasz nyitására az európai politikában Leonyid lljicsov felszólalása HAVASI FERENC BESZÉDE Nagyobb segítséget nyújthat a népgazdaság fejlesztéséhez A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése KlSZ-kiildöttségiink Dubnában Kedden uuunaba latoga- otr a KISZ küldöttsége, amely Fejti Györgynek, a Központi Bizottság első tit­kárainak vezetésével baráti látogiaitason a Szovjetunió­ban tartózkodik. A város életéről a küldöttségét Gri- gorij Krutenko, a városi párt- bizottság első titkára tá­jékoztatta. Ezután a látoga­tókat az Egyesített Atomku- tató Intézetbe kalauzolták, ahol Nyikolaj Bogomuljov igazgató adott rövid 'tájé­koztatót a kutatási program­ról. Este dr. Szúrós Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete baráti találkozót rendezett a KISZ- küldöttseg tiszteletére. Bányászok, búvárok A miskolc-tapolcai har­langlüruu karóul,,. ...sí muidt idlal során lehetőség nyílt arra, hogy a Borsodi Szénbánv k robbantistechnikai cs víz­kutató brigádja a debreceni MHSZ könnyűbúvár klubjának a segítségével tovább javítsa a forrás adta ivóvíz minősé­gét. A mélykarsztból jövő forrásvizet hatszáz milliméteres műanyag csöveken, a korábbi tórrástérbc vezették, és ezzel megaka-.Ulyozták a helyi szennyeződést. így teljesen tiszta karsztvizet nyertek A Teszöv megyei küldöttközgyűlése Kaposváron ben csökkent. A termelési költségek jelentősen emel­kedtek, miközben a fölvá­sárlási árak jóformán alig i ai maian. Még így is csök­kent azonban a veszteséges és alaphiányos szövetkeze­teik száma! A szövetkezetek tavalyi bruttó jövedelme megköze­líti az 1,4 milliárd forintot, s ez 14—15 százalékkal több az előző évinél. Mindebben nagy része volt az ésszerűbb -»•••• ••V-Tdásnak, a körülte­kintőbb vezetői munkának, tot ev a Lali a megye tsz- einek csaknem felében ki­cserélődött a vezetőség.) Jórészt a múlt évi ered­mények nyomán a megye szövetkezetei most zárult ötéves tervüket is teljesítet­ték. Dinamikusan fejlődött a növénytermesztés. A ga­bonafélék hozama csaknem negyedével haladja meg az előző ötéves terv átlagát, s például a napraforgó terme­lési szintje háromnegyedé­vel nőtt. Egvre kevesebb a — korábban csaknem magá­tól értetődően — vesztesé­ges állattenyésztési ágazat. Az egy tehénre jutó évi tej­termelés például a tervezett 2500 literrel szemben elérte a 3100 litert. Az összességükben tervtel- jesítést mutató átlagszá­mok rendkívül nagy üze­menként! különbségeket ta­karnak. Az öt év előttihez képest nőtt az úgynevezett erős es gyenge tsz-ek közti különbség, s ennek oka ko­rántsem csupán a hozzáál­lásban vagy a sokat kárhoz­tatott személetben van, sok­kal inkább az üzemek elté­rő adottságaiban és lehető­ségeiben. Az összes szövet­kezeti nyereség (1980-ban mintegy 340 millió forint) túlnyomó része 6—8 üzem­ben képződött, miközben — jóllehet huszonegynéhányról hat-hétre csökkent a vesz­teséges tsz-ek száma — 36 gazdaság továbbra la pénz­ügyi nehézségekkel küzd. Márpedig a most kezdődő ötéves terv az eredmények további 12—13 százalékos nö­velését tűzi célul. A Te­szöv anyaga három oldalon at sorolja a tennivalókat. Ezekről beszélt a küldött- Jrözgj’űles vitájában felszóla­ló. dr. Ebner Zoltán, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője ja,- é& többek között felhívta a figyelmet a szövetkezeti tár­sulásokban .rejlő kihaszná­latlan lehetőségekre, vala­mint arra, amit gyűjtőfoga­lommal úgy jelölünk: em­beri tartalék. Bár a különféle értekezle­teken udvariasan és nem minden megfontolás nélkül jónak szokás mondani a tsz- ek és a felvásárló vállalatok kapcsolatát, Sebők József igali tsz-elnök a gazdasági partnerkapcsolatok visszás­ságairól szólt, hangsúlyozva, hogy a feldolgozó iparnak a jövőben nemcsak a „jóban” kéne osztoznia... A hetes! tsz elnöke a mezőgazdaság anyagellátásának fogyaté­kosságai ra hozott példát. Mint elmondta, anyagbeszer­zőjük jelenleg 36 féle hiány­zó alkatrészt keres, hiába. Vitazárój ában Bogó Lász­ló hangsúlyozta, hogy aki a következő évek követelmé­nyeinek eleget akar tenni, annaik föl kell készülnie a gyorsan változó gazdasági szelek vitorlába fogására, is. A most' készülő üzemi öt­éves tervek csupán keretet adnak majd a munkához, amitől azonban adott eset­ben el lehet — sőt kell is — térni. Azt és ügy kell ter­melni, amit az adottságok lene. Ívé tesznek, és amit a mindenkori oiac keres. Eh­hez a naigv >b rugaim hoz elengedhetetlen a szá­mok folyamatos vallatasa. vezetői tisztánlátás. A balatoni nádasok jövője Milyen kiterjedésű legyen a nádas a Balatonon? — ez a téma évek óta foglalkoz­tatja a vízügyi szakembere­ket és a biológusokat. Nemrégen részletes felmé­rést készítettek és kiderüli, hogy tiz év alatt a déli part mentén 176, a veszprémi ol­dalon pedig 328 helotart hó­dított ed a nád a vizterd­let ékből. A rendezési tervek — fő­leg a déli part eróziótól ká­rosított szakaszán — össze­sen 137 kilométer partfal építését írják elő. több, mint 70 kilométeres szakaszon vi­szont meghagynák a nadee saJ bántott termesaetes par­tit. teljés ülésén a kép teljesen hasonló volt ahhoz, amely a találkozó előkészítését és az első szakaszt jellemezte. Amíg, a szovjet küldöttség neveöen leLs/ólalva, Leonyid lljicsov külügyminiszter­hely elles a találkozó kons­truktív munkáját es ered­ményes befejezései elősegí­tő szellemben foglalkozott a napirendnek megfelelően a karácsonyi szünet előtt be­terjesztett legfontosabb ja­vaslatokkal, addig egyes NATO-tagországok képvi­selői megismétel lek vádas­kodásaikat, amelyekkel mar az első szakaszban is illettek a Szovjetuniót es a szocia­lista országokat. Felszólalá­saikkal megkísérelték a vitát ideologiai-politikai térre te­relni. ami mindenkeppen ne­hezíti a találkozó eredmé­nyes munkáját. Leonyid lljicsov külügy­miniszter-helyettes, a ' szov­jet küldöttség vezetője a szocialista országok állal be­nyújtott javaslatokat méltat­va hangsúlyozta: ezek a ja­vaslatok azt muLalják, Ijogy a szocialista országok alko­(Folylalas a 2. oldalon) Csaknem 500 tagvállalat képviselőinek részvételével kedden tartotta VI. közgyű­léséit a Magyar Kereskedel­mi Kamara a XIII. kerületi pártbizottság kongresszusi termeben. A tanácskozáson reszt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Marjai Jó­zsef, a Minasztertanács el­nökhelyettese is. Az elnökség írásos beszá­molójához ■— amelyet a tagvállalatok már korábban kézhez 'kaptak —, Kallós Ödön, a kereskedelmi ka­mara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. — Kialakultak es jelentő­sen fejlődtek a kamara ér­dek képviseleti fórumai, így a vállalatok egyre kezdenie- m.yezobben es. ha:Lasosabban járulnák hozzá a gazdasági döntések jobb megalapozá­sához — mondotta. A ka­mara közreműködésével — különösen az utóbbi két év­ben — szorosabb és közvet­lenebb kontaktus alakult iki a kormányzati ^szervek és a vállalatok között, ami fontos feltétele a szemlélet, a gon­dolkodás egysegének. A ka­mara útján a gazdaságirá­nyítás vezetői olyan fontos kezelésekben kerték ki a vál­lalatok véleményét, mint a vállalati törvény, a hatodik ötéves terv. a bérgazdálko­dás módosítása, az árrend­szer korszerűsítése. A gazdaságirányítás, s ezen belül az iparirámyítási rend­szer korszerűsítése az eddi­ginél is nagyobb mértékben V épft a vállalati önállóságra, a vállalatok, az ágazatok közötti szorosabb együttmű­ködésre. a kamara érdek­közvetítő, érdekegyeztető funkciójára, amely igen al­kalmas arra, hogy e kapcso­latokat erősí tse es ki terjes/.- sze. S olyan fontos felada­tokat lassan el, mint a vál­lalatok és ágazatok kapcso­latainak koordinálása, koo­perációk szervezése, a békél­tető, egyeztető eljárás széles körű alkalmazása, a szocia­lista vállalati etika normái­nak kidolgozása, bevezetése és érvényesítése. Szólt arról, hogy a kama­ra testületéiben eddig is sok tekintélyes szakember tevé­kenykedett. ami hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Ke­reskedelmi Kamara nemzet­közi mérete k ben ismert es elismert intézménnyé vált. A megnövekedett es új­szerű föladatokat a kamara érdemleges létszámemelés nélkül, kicsi, de jól felké­szült apparátussal, s minde­nekelőtt társadalmi összefo­gással hajtja majd végié. Ami az irányító szervekkel kialakítandó kapcsolatot il­leti. egy magasszintü mun­kacsoport máris részleteden kidolgozta az. Ipari Minisz­térium es a kamara közötti munkám elosztás t. — Most indult oteves ter­vünk céljaiból következik, hogy a kamarának hagyo­mányos és új feladatait egy­aránt magas színvonalon kell ellátnia; állandóan megújít­va módszereit, a követelmé­nyekhez alkat« lazva mun­kastílusát — fejezte be be­számolóját a Magyar Keres kedeimi Kamara elnöke. Csupán a korán — mar az őszi munkák félidejénél —- beköszöntő tél 100 millió fo­rint kárt okozott a megye szővetkezteinek. Óriási ered­mény hat, hogy eme — egy példával csupán jelzett — nehézségek elleneve is tel­jesítették tervüket a somo­gyi tsz-ek. Rekorderedmé­nyek születtek a búzater­melésben. s még az oly sok többletköltséggel es erőfe­szítéssel megtermelt kuko­ricából vagy cukorrépából is sikerült megmenteni any- nyit, amennyi összességében csaknem megfelel a tervben leírt céloknak. A termeles 10—12, a szö­vetkezetek eredménye pe­dig 50 százalékkal nőtt a múlt évihez képest. Hogy mindennek ellenére a so­mogyi tsz-ek jó része még a bővített újratermeléshez szükséges pénzügyi feltéte­lekkel sem rendelkezik, an­nak okaira több hozzászó­ló is rávilágított a Teszöv tegnapi megyei küldöttköz­gyűlésén. A szövetség titkára, tiogó László a beszámolóval kap­csolatos szóbeli kiegészítő­jében rámutatott, hogy ml- közen az elmúlt öt évben a fő növények termésátlagai 18—20 százalékkal növeked­tek, addig azok nyeresége nem nőtt, sőt egyes esetek­Kwiden délelőtt, néhány perccel 11 óra után a jnvol főváros kongresszusi és kiállítási palotájában teljes üléssel folytatódott az európai biztonság és együttműködés kérdé­seivel foglalkozó madridi találkozó. A beszámoló feletti vitá­ban sokan foglalkoztak a kamara koordináló, szerve­ző munkájában rejlő lehe­tősetekkel. Többen rámu­tattak, hogy a fontos társa­dalmi szervezet meg többet tehet a vállalati kooperáci­ón erősítéséért, mert a kész­áru-ki bocsátás folyamatos­ságának zavarai és gyakran a szervezet lens égek is szer­ződésszegésekre. a megálla­podások, és azok végrehaj­tásának bürokratizmusára veze the tőik vissza. (Folytatás a 2. oldalon) Küldöttek az ülésterembe*! A több mint egy hónapos karácsonyi szünet után most elkezdődött második szakasz eiso heteiben a 35 résztvevő ország küldöttségei — közöt­tük a dr. Petrán János nagy­kövei. külügyminisztérium! 1 ooszlaiy vezető vezette ma­gvas delegáció — az eddig benyújtott több mint 80 ja­vaslatot vitatják meg. A második szakasz első AHA; 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 23. sióm lygl. január 28., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents