Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
Lqjq3 KASSÁK-ALBUM (XXVII.) Lxihrt, kapcsolatunk idővel vgy lesz természetesebb; bent, magukban eteti bligást. 1 lüktetnek-hadarnak a helyek, de a falon túlra csak a szünetjel sugárzik ki, vagy csöHd van, lelkesen fogadott telitalálata a stúdiónak, a lázmérővel megmért s visszafogott aram, melytől azt kívánják, világítson tényszerűen; erősen hitted, nem nőnek nyúl fülek a kiforgatott mesékhez, épp mikor a fiúk egész fegyverboltot hordanak: kést, borotvákat, s mintha arénában lennénk, llengékhez horzsolódik Európa: füled a készülékhez tapasztod, még figyelsz; — az adó nyújtja a csendet tovább. A Bálint Mihály utca Győrben. Illés Árpád festménye. . (A több mint egy éve elhunyt mű vész mucsarnekbeli kiállításáról.) Gulay István Szódavíz-western (Szatíra) A “ sszonvok. figyeljetek, mert ez a történet mindannviótok számára tanulságos! Megismeritek egy házasságtörés titkát, ami a feleség előtt a mai napig nem ismeretes, mert mit gondoltok, elmondják a férfiak valaha is az igazat, miért húztak ideig-óráig egy másik nőhöz? Ez az en barátom olyan ember volt, aki robusztus ter- merte és roppant ereje eile nére talán soha nem véreké- nett. Jámbor ■/olt inkább, amellett puritán, s rmvúnt k- lere hiú eletélvező . .. viszont 'sípig féifi, s ekként esendő is. habár ennek nem volt pontosan tudatában. Elvégzett ki tudja, hány iskolát, de raj - la „nem fogott" a tudás, nem kezdte mondatait azzal, hogy ..En . .. nem vizsgálta szüntelen az ő egója és a társadalom harmóniáját, avagy diszharmóniaiát. Ha letette méretes ülepet egy székre, szívesen ott felejtette, hosz- szan bámészkodott a mező- gazdasági kisgépeket árusító üzletek kirakata előtt — csodálkozott. Nem ámult ellenben »oha a sorsán, pedig igencsak különös, nagyívű pályát futott be. Családi életét sosem komplikálta agyon, néha sajnálta, hogy nem tud taheolni — egyszer Pesten .lárva elment egy tánctanárhoz, aki újságban hirdette: „Egy óra alatt megtanítom modern táncokra”, de azután is irtózott a táncparkettől. Széles arccsontja volt, a haja elöl már kopott, ha nevetett, rengett a hasa. Fröccs mellett szeretett beszélgetni. Ez is természetes, csakhogy mivel mázsás személyiség volt, elképzelhetik, mennyi bor, s mennyi szódavíz fogyott el egy társaságban töltött estén. Az ember életet, tudjuk, gyakran nem a saját képessegei, tulajdonságai, cselekvései irányítják; az övét sem. Annak.oka, amiért kis híján vakvágányra futott nagy barátom éléte, nem egyéb volt, mint hogy a felesége nem szeretett szódát csinálni. És ö sem. Amúgy „modern” életet éltek: lakásukat kezdettől közösen tartották' rendben, a gyereket felváltva vitték bölcsődébe, óvodába, majd iskolába. Nem félt az én barátom semmitől, sem a házimunkától, sem a mosolyogni való kiegyensúlyozott házas- elettöl, még főzni is szeretett. A felesege sem volt akármilyen asszony, gépkocsit vezetett, s ami ritka, őszintén v SOMOGYI NÉPLAP kedvelte a vendégeket, bár tudjuk, mi fáradsággal jar a gyakori vendégjárás. A szó- dásszifont azonban egyikük sem vette szívesen kézbe. A z én barátom (tva ismernék, igazat adnának nekem!) nem akármilyen férfi volt. De férfi, tehát vele is megesett egyszer, hogy telefonált, sürgősen beszélni akar velem. Elmondta. hogy szerelmes, persze fülig, ahogy a nagykönyvben meg van írva. „Ó, drága barátom!” — sóhajtottam szomorúan tekintve sütölapathoz hasonló kezére. Jól tudom, mi következik; igen. ugyanarra gondoltam, ai»i re önök. kedves olvasók. És megesett a szivem a barátomon. Bujkálás, hazugságok, állandó pénzzavar, botrány, kibékülés! A barátom — ahogy lenni szokott — rövidesen bemutatta nekem a Nőt Kíváncsi volt, mit szólok hozzá ... Mit szólhattam volna? Sablonos eset — Vontam meg a mustra eredményét. A Nő a feleség poros nyomába sem léphetett! Igaz, fiatalabb volt nála, de csúnyább, számítóbb ... De még milyen számító volt! Megnyugtattam a barátomat: nagy botrány lesz, s utána* boldogan élnek majd a feleségével, míg meg nem halnak. Ettől kezdve (hisz’ tudják előre!) a barátom folyton nálunk vendégeskedett — így tudta a felesége. Mi azonban hosszú ideig a hátát sem láttuk. Aztán bekövetkezett, aminek be kellett következnie: családi botrány, „Ö vagy Én”, szakítás a Nővel, és megkönnyebbült, boldog hétköznapok sora. Utólag természetesen még egyszer megtárgyaltuk a dolgot, fvöaes mellett, négyszemközt (a szódát én csináltam), ám hiába voltam a legrégibb, leghüsegesebb, legbizalmasabb barátja, akár a többi félrelépésnek, amelyeket addig megismertem, ennek sem találtam a magyarázatát. Mármint az eredeti, csak a barátom iga-z magyarázatát. Hiszen nem vagyunk sablon - emberek, feltehetően minden férfi másért csalja meg a feleségét (mint ahogy valószínűleg minden nő is a férjét). Mit mond, ha azt állítjuk, csupán könnyű kaland volt az egész?! Az éli barátomról, aki, mint mondtam, korszerű férfialkat volt, mi sem állt távolabb, mini semmi kis szerelmi kaland. Elgondolom, miképp magyaráznák a történteket az eddigiekből a gvdehuiogusok. Csakhogy a lélektan meg az élet kettő! Élettanász tudósok meg nincsenek, nem is lesznek. Marad az ember — és az élete. Meg á barát, titkok tudója és súgója, napjaink westera-höse, aki rögvest ott terem, ha szükség van rá, hidegvérrel és ravaszsággal segít a bajbajutottakon és inkább meghal, de hallgat, konokul őrzi a rábízott titkot akár egy életen át. Hanem, asszonyok! Még a barát sem ismerheti tökéletesen egy férj lelkének minden odvát. Amikor e meg egyszeri beszélgetéskor elfogyott a szódavíz, s én vonakodtam tüstént ugrani, a barátom várt egy kis ideig, majd akkorát sóhajtott, hogy recs- csent alatta szék: „Tudod-e ■ — szólott —, hogy három kétliteres szifont vett abból a kis fizetéséből, és mindegyik mindig teli volt, egyet az ágy mellé is odakészített, abból csak úgy csőről ittam!” E s legyintett — ahogy a vadnyugati hősök szoktak az elmúlt Időre, amit hullaként hagytak hátra. fgv tudtam meg a titkot, amit életaranyként őrzök ^azóta. A házasságtörés valódi okát, és hogy miképp volt számító az a Nő. A feleségének természetesen nem szóltam. Vettem a névnapjára egy Kétliteres szifont. Azóta fúj rám . .. Mert a nők nem értenek semmit, de semmit! Az élet azonban vad és kemény: az idén is — és majd jövőre is — szódásszi- font kap tőlem a névnapjára ajándékba. Úl könyvekről . Két Xriterion-kötet A bukaresti nemzetiségi könyvkiadó, a Kriterien nemcsak arról híres, hogy több olyan, a magyar irodalom aranylapjaira kívánkozó, illetve ott már biztos helyet elfoglaló irodalmi munkákat jelentetett meg (Sütő András. Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Bálint Tibor, Beke György, Kocsis István, Szilágyi István), hanem arról is, hogy a legszínvonalasabb magyar nyelvű néprajzi munkákat adja ki. Ennek most két új darabját veheti kézbe a magyarországi olvasó is. Dr. Kós Károly — az építész, író, grafikus, könyvkiadó és irodalmi-szervező, a nemrég elhunyt idősb Kós Károly fia —• Népélet és néphagyomány, Tájak. Falvak, hagyományok es más nagyszerű munkái után Eszköz, munka, néphagyomány címmel új kötetet adott közre a munka néprajza köréből. A kötet első látási« a tárgyi néprajz körébe tartozónak látszik, de több annál: a munkaeszköz és használója együttesét világítja meg.-A' romániai magyarság Temesvártól Sza tímárig, Nagyváradtól Románig és Bakóig. Máramairosszigettöl Lupényig és Bukarestig más és más jellegű, hagyományait más és más szinten őrző falvakban és városokban el. S mégis meglepő, hogy gondolkodásmódban, világszemléletben. szokásokban menynyire közeli állnak egymáshoz még a legtávolabb lakók is« — írja Gazda József így tudom. így mondom című könyvének előszavában. Gazda József 300 falusi embert kérdezett meg a régi faluról. annak szokásairól, hagyományairól; háromszáz adatközlő, mesélő, emlékező falusi ember vallomásaiból állt össze ez a ritka becsű kötet. A gyöngyösi műemlék könyvtár A* ősidők óúu lakott település fölbecáülhetelen értékű — és 1953. óta a Széchényi Könyvtár gondozása alatt álló — műemlék könyvtára május 25-én költözött visz- sza eredeti helyére, a volt ferences kolostor epületebe. A hányatott sorsú könyvtár életében ez már a negyedik költözködés volt.. Először az egyházi gyűjtemények államosításakor szállították el a könyveket az egykori jezsuita kollégium épületébe, később azonban a zeneiskolának kellett itt helyet bizto- sitani, s így az érékes állo- -mány ákerült az Orczy-kas- tély. földszintjére: Az itteni rossz körülmények, nyirkos. salétromos falak fenyegető veszélyétől csak gyors intézkedéssel, az állománynak az emeleti termekben történő elhelyezésével lehetett megmenteni a pótolha- tatlain könyveket 1977-ben a helyszűkében lévő Mátra Múzeum e termeinek ki ürítés« is szükségessé vált. Akkor határozták el a Széchenyi Könyvtár munkatársai, hogy az értékes gyűjteményt az eredeti szakrendben, a korabeli polcokon, régi helyén állítják föl újra. Az egyik legrégibb A gyöngyösi az egyik legrégebbi azok közül a mai is meglévő könyvek , közül, amelyeknek állománya a XV. század óta sok veszteség után, de mégis kezdeti arculatában maradt fenn. A gyűjtemény eredetileg az ottani ferences kolostor könyvtára volt. S a körülbelül 16 ezer könyvet számláló könyvtár nem állományának nagysága vagy korai alapítása miatt érdemel fokozott figyelmet, hiszen kötetszámában elmarad a korabeli könyvárak mögött, s legrégibb (kéziratai is csak a XV. századból származnak. Értéke elsősorban abban rejlik, hogy különleges művelődés- történeti, történiemi bizonyítékokkal szolgál, valamint abban, hogy saját anyaga mellett több megszűnt ferences rendház középkori köteteit is tartalmazza. A törökök ugyanis a hódoltsági területeken csak a gyöngyösi és a szegedi kolostort tűrték meg. De a barátok nemcsak a török és a császári, hanem a magyar hatóságoktól is folyamatosan oltalomleveleket szereztek működésük és szabad mozgásuk biztosítására. így az elpusztult kolostorok tagjai a XVI. században Gyöngyösön kaptak menedéket. s természetesen könyveiket is magukkal hozták ide. Ezernél több régiség A könyvtár anyaga régiségekben igen gazdag: 200 ősnyomtatványt. 250 regi magyar es 900 XVI. századi könyvet mondhat magáénak. Stabilizáljuk a hiánycikkeket! Panaszkodnak az emberek, különösen a háziasszonyok. Meg azok is. akik építkezésre adtak a fejüket — hogy sok a hiánycikk. Pontosabba n szólva: azt hánytorgatjak hogy ..hol ez nincs, hol az", meg ..az egyik helyen ez van. az nincs, a másik helyen az van és ez nincs". Azt hiszem, sok igazság lehet ezekben a népi megfigyelésekben. Érdemes elgondolkozni rajtuk! Mert. hogy sok a hiánycikk, az hagyjan. de hogy ..hol ez van. hol nincs", meg hogy „itt van, de ott nincs” — ez kifejezetten aggasztó: Ha ugyanis egy, bizonyos hiánycikk nincs, akkor- nincs és kész. Ez rendben van. ezzel számol az ember. De ha hol van, hol nincs, meg itt van, de ott nincs, ennek bizony rendetlensegszaga van. Itt már teruszerűtlenseggel, csaknem anarchikus jelenség gél állunk szemben. Ez mar súlyosan veszélyezteti a hiánycikkekkel való gazdálkodóit. ldej. voll nur fölállítani a HiAHl-l, a hiánycikk állandó hiányát biztositó hivatalt tűrhetetlen, hogy már-már boldogan ' konstatáljuk: no. igen. ez hiánycikk, azlan ra ratlanul fölbukkan valahol! Legyenek végre stabil hiánycikkeink, amelyeket állandóan és rendszeresen nem lehet kapni sehol! ‘ A HIÁHI-nak ez volna a dolga. Megszüntetni az ideiglenességet. az átmenetit, azt, hogy a hiánycikkek röpke időre felüssék a fejüket itt meg ott. mintha nem is igazi hiánycikkek volnának. Ha ilyen eset előfordul, a HIÁHI- nak közbe kell lépni, el kell tiinteéfii végleg a hiánycikkek előfordulási helyeit, mert az ilyesmi csak megzavarja a közönséget es azt a benyomást kelti, mintha kereskedelmünk nem rendelkezne elegendő hiánycikkel, amelyek elérik a világszínvonalat. (Csak úgy zárójelben. Nyelvészeinkre vár a feladat meg hala rozuu a „fúónyciklsj pontos jelentését. Mit jelent az például, ha azt mondjuk, hogy egy üzletben „hiánycikkek vannak". Azt-e, hogy ezek a cikkek vannak vagy ellenkezőleg: hogy nincsenek?} S nemcsak időben, hanem terben is biztosítani kellene a hiánycikkekkel való fix ellátottságot. Tűrhetetlen, hogy míg egyes üzletekben nem kapható ez meg az, addig a másikban kapható. Hasson oda a HIÁHI. hogy ami hiánycikk, az mindenütt le- gyen hiánycikk, különben az egész játék nem ér semmit! Ismétlem, nem a hiánycikkek hiányoznak nettem, hanem a biztonság, a szilárdság. a határozottság. Attól a cikktől, ami nincs, nem félek. De ami hol van. hol nincs, az olyan mint egy fantom: üldöz engem, illetve én üldözöm of. Kísértet, lidérc. Most értesültem jróla: Mércét nem lehet kapni. Hiány- cikkl Nerwbaczk; Sándor Talán ezek közül is lesjérdAí keeebb Te mesvá ri Pel báré vallásos jelleggű piédikáció- gyüjteménye, valamint. Par/r-■ tusnak az 1503-ban Strass-' burgban nyomtatot! könyve,’ a Gyöngyösi toldalék héven, ismert nyelvemlék. Szintén nagy értéket képvisel a több ízben provinciálissá választott Újlaki Imre tulajdonát képező kötet, amely Cicero, Homérosz, és Persius művei mellett Johannes Lanczut és Heinrich Stromer1 matematikai tractusát is magában foglalja. A latin és görög nyelven egyaránt beszerzett prediká- ciógyűjteményeken kívül szívesen vásárolták meg és látták él a lapszéli jegyzetekkel a vallással vitázó autt- klerikális műveket is, továí>- bá a magyar szépirodalom» legkiemelkedőbb alkotásait Az állományban az első magyar növénytant, Ma ráfi aritmetikáját, a Közhasznú Ismeretek Tárához, hasonló lexikonokat és a Műveli Társalgó-típusú illemtanok;*! egyaránt megtalálhatjuk. Bizonyítanak a könyvek A gyűjteményt szemlélve végigkísérhetjük egy középkori könyvtár fejlődését, ló 1 - tiaitjuk, hogy az állomány' gyarapodása a múlt század rftásodik feléig, a Szent Bö- naventura szeminárium megalapításig tartott, ezután inkább a papnevelde könyvtárát; fejlesztették. A helytörténeti kutatásokat segítik azok az 1700 és 1800 között kiadott apró- nyom tat ványok (üdvözlő- és gyászbeszédek). amelyek egyelen példánya'a gyöngyösi könyvtárban található meg. Külön műfajt képeznek a technológiai tanulmányok elvégzésekor tartott ünnepségek ajándék könyvecskéi. A pappá avatás előtt a szerzetesek felkeresték a helyt könyvesboltokat, és felvásárolták a nag.yobif példány- számban kapható műveket. Ezekből a dokumentumokból összeállíthatnánk a környék, a helység történetét, felvá- zolhanánk az itt élők családfáját, ugyanis a barátok mind^p egyes példányhoz készíttettek néhány elóoldult, amelyek az értekezés tézisein kívül a vezető professzorok, a disszertálók és világi jótevőik, földesuraik nevet is tartalmazzák. Szánt szándékkal hagytam a felsorolás végére a könyvtár egyik „volt” ritkaságát, a háborús események ideién eltűnt Fustus bibliát. Eltűntével nem csak óriási anyagi (körülbelül egymillió dollárt ér), de pótolhatatlan szellemi értéket is veszítettünk, hazánkban ez volt az egyetlen világviszonylatban mi számon tartott példány A testükkel védték Keresztury Dezső akadémikus mondta nyár eleji megnyitó beszédében: „Az hogy ez a könyvtár egyáltalán megmaradt, néhány pozitív őrült partizán munkájának köszönhető, akik igen nehéz körülmények- között is azt mondták: amit ez a nemzet létrehozott értékekben, azt a legnagyobb örvényben is meg kell próbálni megmenteni, hogy továbbadhassuk kötelező hagyományként az utánunk következőknek. Az „őrzőknek” csak azt, kívánhatjuk, hogy olyan szeretettel viseljék gondját az állománynak, mint annak létrehozói tették, akik a legenda szerint a múlt század eleji tűzvész idején testükkel védték a könyveket a pusztító lángoktól. Gondosságban. vigyázná tosságban nincs is hiány. A Széchenyi Könytár kel kon- zervátora évente átvizsgálja, rendbe teszi a könyveket. Az ily módon karbantartott gyűjtemény egyelőre csak szombaton és vasárnap délelőtt,, később remélhetőleg néhány napon hét közben la fogadja a látogatókat. ^ >
