Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

Korszerűt - korszerűen Társadalmi igényeknek tesznek eleget Vízvári beszélgetés Összefogásból milliók \ házgyárakból érkező hí­rek reményt keltenek, s nemcsak a nagyvárosokban otthont teremteni vágyók­nak. A hatalmas »lakásüza- mek« — Budapesten négy, Debrecenben; Győrben, Kecskeméten,' Miskolcon, Szegeden és Veszprémben periig egy-egy. működik — léptékvállásra készülnek. Immár hem csupán a nagv lakótelepek paneleüátását tartják gazdaságosnak, gon­dolnak a magánerőből épít­kezőkre is. A műszaki ter­vezők műtermeiben sorra formálódnak a házgyári ele­mekből összeszerelt, né­hány lakásos társasházak, önálló 'családi házak alap­rajzai. Sokan meg azt is ígérik, hosv e gyors kivite­lezést lehetővé tevő építési mód költségei nem haladják meg a hasvományosan épít­kezők kiadásait. Hasonló kezdemenvezé- zésekről korábban js hallot­tunk. Szegeden csaknem egy évtizede álltiak panelből emelte családi házak — ám hosszú időnek kellett eltel­nie. amíg a házgyárak rá­szánták magukat e termék - szerkezetváltásiéi. Hogy ed­dig másként volt, azért balgaság volna ' bármelyik nagyüzemen elverni a port: kétségtelen, hogy a házgyá­ri építés elsődlegesén a nagy sorozatú kivitelezés esetén jövedelmező. A ^ paneleket senki sem szerelheti össze házilag, nincs oly erős em­uén, aki egy-egy betonele­met vállra kapna — az épít kezeshez daru kell, speciá­lis szállítójárművek; az ipa­rosított eljárás feltételei kü­lönböznek a hagyományosé­tól. Akkor hát miért e szem­lél etmódosí tás? Elsődlege­sen —•’ ezt senki sem cáfol­ja — a vállalati gazdálko­dás érdekében. Az állami la­kásépítés mérséklődése visz- szaíogottabb termelésre készteti a házgyárak több­ségét. a nagyüzemi termelés Viszont csak nagy szériák eseten gazdaságos. Mine! kevésbé ^használják ki a gyártósorokat, annal többe kerül az egy lakásra — az egy négyzetméterre — jutó önköltség. Az ÉVM számítá- sa szerint, ha az igények 25 százalékkal csökkennek, az önmagában 17 százalékkal növeli a termékegységre ju­tó költséget. S ha egy ház­gyárnak csupán a névleges kapacitása 60—70 százalékra van megbízása, akkor a vál­lalat nehéz gazdasági hely­zetbe kerülhet. A számsorokból értő vál­lalati vezetők, ráébrednek arra: a termelés csökkenté­sénél okosabb megoldást kí­nál a piackutatás, a rugal­mas termelés-kivitelezés es árkéozés. .Jelesül: magárt­építtelőknek olcsóbban kell adni a paneleket, s hozzá a a génét, az eszközöket: ez a kifizetődőbb. Ezt paran­csolja az állóeszközállomány kihasználása, de a nehezen verbuvált munkásgarda megőrzései is. Ráadásul társadalmi igény­nek tesznek eleget! Az épí­tészek már jó ideje vallják, s az építtetők is előbb-utóbb tapasztalhatják, hogy a pa­nel csupán építőelem. Olyan anyag, amelynek ha vannak is műszaki korlátái, az eddi­gieknél jobban1 formálható azonban a nagv lakónegye­dek monotóniájáért egyma­gában nem hibáztatható. A most készülő családi panel­házak tanúsítják, hogv ház­gyári elemekből is összesze­relhetek tetszetős, jó épü­letek. S ami igen lényeges: rendkívül rövid idő alatt. Ezt példázták az árvíz súj­totta területeken emelt há­zak is. A népgazdaságnak min­denképpen előnyös, ha a korszerű üzemek nem tét­lenkednek. S nem csupán azért, mert a vállalatok gaz­dálkodása — életképessége — visszahat a népgazdaság egészére, hanem azért is, mert a házgyárakra szükség van. Ha e technológiákat nem hasznosítanánk. ak­kor nagy anyagi áldozattal új téglagyárakat kellene épí­teni, fejleszteni kellene a betongerenda-gyártást, s to­vábbi munkáskezeket von­nánk el más fontos terüle­tekről. Korszerűt — korsze­rűen : ez napjaink feladata. Az építőiparban is F. T. Első a rangsorolás A döntéshez idő is kell Egy évvel évjelűU arról - be­szélgettem a féJctibnővek szb- titkárával, Bbgyan vesznék részt a tenrezésÖéft'.5 Megala­pozotton mondott véleményt, egyik gondjukat említve azon­ban szenvedélyes hangon vá­laszolt: figyelembe kellene venni a nagyvállalat buda­pesti központjában ^is, hogy megfelelő idő álljon rendel­kezésünkre a demokratikus döntés előkészítésekor. Az úgynevezett időtényező szere­pe ma sokkal nagyobb, mint régen. Olyannyira, hogy er­ről a szakszervezetek kong­resszusán is szó esett. A vál­lalati tervek véleményezése előtt lehetővé kell tenni, hogy a bizalmi a legfontosabb kér­désekben közvetíthesse a dol­gozóinak álláspontját is. Ez azért is fontos, mert minden jó gondolatra, javas­latra szükség 'van a vállalat; az üzem VI. ötéves és 1981. évi tervének készítése idején.- Elég. ha arra hivatkozunk: elsőrendű a piaci követelmé­nyekhez való igazodás, az anyagi és szellemi erőforrá­sok gazdaságos fölhasználása, a takarékos gazdálkodás. Po­litikai követelmény, hogy mindenkit bevonjanak az együttes gondolkodásba. Min­den eddiginél nagyobb az em­beri térlyeZőkr' szerepe; a fel­halmozódott tudás, képesség, tapasztalat alapján ■ valóban elvárható a kezdeményezés. Ez aztmb«« ■ nem boniak<a»ku(t, ki as igazi, tartalmas -» min­den formalitást kirekesztő — ’munkahelyi demokrácia nél­kül. Igen nagy a szaks-zervez*- tek szerepe mindebben. Ott voltam a szaksze övezetek XXlV. kongresszusán, s tu­dom milyen egyetértéssel fo­gadták a küldötték és a meg­hívottak, mikor a Központi Bizottság első titkára erről beszélt. Ő igy fogalmazott: ..Nálunk a beruházási alapok jelentős részével az üzemek rendelkeznek, ők döntik el, hogy azokat mire használják. A megadott keretén belül a bérgazdálkodásban is önál­lóak. az üzemek döntenek a \ szociális, kulturális és sport­célra fordítható összegek fel­használásáról is. Ez pedig azt jelenti, hogy üzemeinkben a pártszervezetek és a szakszer-, vezetek felelőssége, önálló cselekvési lehetősége igen nagy. Vagyis a szakszerveze­tek megfelelő módon bele tudnak szólni az ország és a vállalatok ügyeibe, » erre szükség is van.” A VI. ötéves terv irányel­veinek demokratikus vitájá­ban országosan már példát adtak-a vállalatoknak, üze­meknek. Most rajtuk a ■ sor, hogy ugyanilyen őszintén, al­kuiban. felelősséggel beszélje­nek a fél évtized helyi fel­adatairól. A szakszervezetek .Mrijdarozottsógór». többek kö- . zött azért van hagy szükség, mert üzemi '•méretekben szín- ■’léi» rangsorolfli kell," amikor a bér-, a jövedelmi, a szo­ciális lehetőséget tervezik. Az időtényezővel kezdtem — azzal folytatom. Országos ' szakszervezeti állásfoglalás, miszerint nem szabad sajnál­ni az időt és az energiát a tervezés előkészítésére, az ugyanis többszörösen kama­tozik. amikor a külső és bel­ső feltételeknek, a helyi erő­forrásoknak megfelelő terv eredményeit közösen érzik majd a boHtékban és másban is. A jó tervezés megalapozta cselekvés a jó közérzetet is .megteremti a vállalatnál, az üzemben. Köztudott, hogy a terve­zésben való részvétel keretei. | az üzemi demokrácia fórumai megvannak. Most elösorban a kielégítő előzetes tájékozta­tásra van a legnagyobb szük­ség, hiszen a kezdeményezé­seket, a javaslatokat el sem lehet képzelni enélkül. Ha a vállalat vezetői és a szakszer­vezeti szervek közösen meg­teremtik a jó együttműködés feltételeit, s megfelelő idő áll a rendelkezésre, akkor való­ban megvalósulhat az egyiitt- gandolkozás. az egyéni és a közös képességek kibontakoz­tatása az üzem fejlődése ér­dekében. lat Jós Géza Száz munkahely, egy brigád A Siótok es Vidéke Álész karbantartó brigádja 25 em­berből áll: kőművesek, íés- 1 ők, autószerelők és Villany­szerelők. Feladniuk száz egy­ség karba mártása. Völgyi Jánosunk-, az a fesz üzemeli p- té.st osztályvé/etöjenék tehát, van elég dolga. ■ — Elsősorban Siófok kör­nyékén sok a tennivalónk. Különösen a kőművesek tesz­nek ki magukért, de a töb­biek is megállják helyükét. Nálunk az emberek túlnyo­mórészt maguk osztják be idejüket: sokszor olyan gon­dokat is maguknak kell meg­oldaniuk, amelyekben másutt talán a brigádvezelő sem merne dönteni. Egyik gondjuk, hogy kicsi a létszám. Főként villanyszere­lő, és hűtőgépszerelő kellene. A hűtőgépeket ugyanis a bog la Helle! szerviz javítja, s a nyár ugyancsak növeli ten­nivalóikat. Varga János, a kőművesek vezetője azt mondja, az átla­gosnál nagyobb szaktudású munkásokra van szükség — ez a Sió Áruház bővítésénél is kiderült. — Épp ez a szép a őíi mun­kánkban — teszi hozzá. -— Mi öten. kőművesek, az áruház atalakitasakor ideiglenesen a SÁÉV-hez kerültünk, hogy könnyebben irányíthassák a munkát: Ez a csaknem másfél év nagyon hasznos voll: szak­mailag sokat fejlődtünk. Mas építkezéseken is hasznosít­hatjuk az -o szerzel| ismere­teinket. Sokat dolgoztak, túlóráztak, de a következő feladat sem engedi meg a lazítást. Sze­retnék mielőbb befejezni az ádándi italbolt átalakítását, aztán ismét a javítás, a kar­bantartás következik. Hiszen pár hónap, és már itt is a ta­vasz — jöfinék a vendégek a Balaton-partfa. ■ ü. Zs. emezt pedig a tsz kezdemé­nyezése segítette elő. ..Közős célunk, elhatározásunk volt, valamennyiünk akaratát va­lósítottuk m°a.” A számveus, a tervek, a jövő céljainak ismertetése azt a törekvést tükrözi, hogy a lehetőségekkel élve, az anya­giakat igazságosan elosztva fejlődjön a székhelyközség, gazdagodjanak a társközsé­gek. — Az alapellátást Vízváron kell biztosítani. A kereskede­lem és a vendéglátás azonban semmit nem fejlődött, noha már megyei határozat is volt rá. s ígéretet kaptunk, hogy- korszerű szövetkezeti kis ABC épül majd állami támo­gatással. A falugyűléseken sokan kérdezték: mikor telje­sedik be az ígéret. Nincs közétkeztetés; a tsz 2 millió forintot ajánlott fel a ven­déglő és az élelmiszerüzlet építéséhez, s a lakosság is vállalt félmilliós társadalmi munkát. Valóban régi gond a keres­kedelmi és a vendégiátóháló- ■,at elmaradottsága Vízváron ’s a két társközségben. Ér- eklődtünk dr. Kiss Józseftől, i Mészöv elnökétől; ‘ ő el­mondta, hogy ismerik ezt a gondot, s változtatni akarnak rajta. — Szövetkezeti mozgal­munk számára a barcsi tér­ségben a legközelebbi feladat az lesz, hogy hasznosítva a felajánlott támogatást, kor­szerűsítse az igényeknek mar regen nem megfelelő vízvári kereskedelmi és vendéglátó- hálózatot. S zalai László lefejezésébe*- közeledik a vízvári óvoda bővítése Meg munkások szorgoskod­nak a székhelyközség közepén levő óvodé'püieten, azonban már látható, hogy hamar osan végeznek feladatukkal. Kul­csár Árpád tanácselnök biza­kodva mondja: — Reméljük, hogy január ban az apróságok elfoglal hatják helyüket. Most átme­netileg az iskolában működik az óvoda. Nemcsak felújítjuk, korszerűsítjük, hanem bővít­jük is az. épületet. A korábbi ötven gyerek helyett hetven­ötnek tesszük lehetővé az óvodába járást. A társközsé­gekből, Bélavórróí és Heresz- nyéről autóbusszal hozzuk ide -az apróságokat. egészséges, jó ivóvizet. Az is dédelgetett tervünk — T988 ban akarjuk megvalósítani —, hogy tornaterein épüljön a ■ ízvári iskolához., főleg társa­dalmi összefogásból. Hallgatom a számvetést ke­ltő elnököt arról az össze­fogásról, amely a népfront, a tanács és a pártszervezet együttműködésével eggyé ko- \ ácsolja az itt élő. különbö­ző beosztásokban dolgozó, de másokért tenni akaró embere­ket. Nem azt mondja, hogy ezt a tanács, azt a népfront, Ez az óvodafelújítás, kor­szerűsítés 2,1 millió forintba kerül. A befejezési határidő különböző anyagok, alkatré­szek hiánya miatt néhány hó- napoj csúszott — november 7-e volt eredetileg —, az át­adás mégis örömet jelent majd, hiszen ezzel nagy gond oldódik meg. fiz általános jövedelemadó és forgalmi adó bevallásáról A határidő: 1981. január IS. — Legalább félmillió forin­tot ér az a társadalmi mun­ka. melyet a szülői munkakö­zösség, a községben lakó ipa­rosok, az alapozásnál, falazás­nál végeztek, s majd a befe­jezés utáni rendcsinálásnál ..teljesítenek. A tsz brigádjai, a kőművesek, a növényter­mesztők. a kavicsbányában dolgozók mind részt, vettek a munkában. Rendeztünk tár­sadalmi munkaakciót nép­front. tanácsi, párt- tsz-veze- tők részére is. Mindenki so­kat tett. volt, aki 3—4 napot dolgozott. Előbbre léptünk az idén. s az elmúlt öt esztendő során sokat gazdagodtak közsé­geink. Igaz, nem dicsekedhe­tünk megyei jelentpsegü be­ruházásokkal. nekünk azon­ban az apró létesítmények, felújítások is sokat jelente­nek. S annak még jobban örülök, hogy mindebben ré­sze van a lakosságnak, hiszen öt év alatt a társadalmi mun­ka mekíé •> :e -ezoJőlt. e--.:éke elérte az ötmillió forintot. Az elnök szavait sok min­den bizonyítja. Vízvár köz­pontúban két éve ott az orvo­si lakás, rendelő — 2,5 mil­lióba került, félmillió volt a társadalmi munka —, He- resznyén és Bélaváron kor­szerűsítették a művelődési házakat. Mindkét társközség­ben gázdseretelepet és játszó­teret építettek. Nyaranta sok kirándulót, sétálót vonz az öreg tölgyesben levő parker­dő. A vízvári iskolához tan­műhely es karbantartó mű­hely készült. — Mire készülnek Jövőre, illetve a kővetkező tervidő­szakban? — Erősítjük az Összefo­gást., ez ugyanis milliókkal segíti községeink fejlődései. Nagy szükség lesz erre, mert 9di ben kezdő--»..< és 1933-ban fejeződik be a törpe vízmű építése. Tizenegy kilométer gerincvezeték, valamint, az aanak kiépítéséhez várjuk a lakosság segítségét. Vízváron es Belavaron 560 csalad kap Az 1980-ban elért adókö­teles jövedelemről 1981. ja­nuár 15-ig kell adóbevallást adniuk mindazoknak, akik­nek önálló szellemi, kisipari m agán ker es Kede 1 m i tevé­kenységből volt jövedelmük. Nem kell adóbevallást ad­ni az adófizetésre kötelezett­nek arról a " jövedelemről, amely után adómentesség il­leti meg. ad óá talán yőVás vagy adórögzitás útján adó­zik, ha az adó alapját képe­ző jövedelmének növekedése a 20 százalékot nem haladja meg/ lineáris adókulcs • sze­rint adózik, ha adóköteles jövedelme á 20 százaléknál nagyobb növekedés ellenére sem esik a korábbihoz ké­nest magasabb lineáris adó­kulcs alá. Ezekben az ese­tekben is kell adóbevallást adni, ha erre az adóhatóság vaav az adóközösség külön felhívást ad. A kisiparosoknak és ma­gánkereskedőknek a beval­lásnyomtatványokat az adó­közösségek fogják megkül­deni, Az adóbevallást két példányban kel! benyújtani — a kisiparosoknak « Kiosz helvi szervéhez, a. magánke­reskedőknek pedig a Kisosz megyei szervezetéhez. Az önálló szellemi tevé­kenységet folytatóknak az adóbevallási nyomtatványo­kat telephelyük (ennek hiá­nyában állandó lakhelyük) szerint illetékes elsőfokú adóhatóságnál . (községi, ngaykövségi tanács vb szak­igazgatási szerve, illetve vá­rt*! tanács pénzügyi oszta­tva) kell Igényelni, majd az adóbevallást oda is kell be­nyújtani. A foglalkoztatott alkal­mazottakról a fenti határ­időkig minden adóalany kö­teles adóbevallást benyújta­ni, függetlenül attól, hogy milyen rendszerben adóznak vagy élveznek-e adómentes­séget Az adómentesség és az adoalaiany at alkalma­zottak után .fizetendő általá­nos jövedelemadóra ugyanis nem terjed ki. Az 1980. évben elért adó­köteles forgalomról ugyan­csak 1981. január 15-ig kell bevallást adniuk azoknak,' akik adóköteles tevékenysé­get folytattak. Azok az adó­alanyok, akik átalányban fi­zették a forgalmi adót, csak abban az esetben kötelesek bevallást adni, ha erre fel­hívást kapnak, illetve álta­lános jövedelemadó-beval­lást is kell benyújtaniuk, to­vábbá, ha a forgalmiad Ö-kö- teles árbevétel 20 százalékot meghaladó mértékben emel­kedett. Bevallást kell . benyújta­niuk azoknak az adóala­nyoknak is. akik adóimentes­séget vagy adókedvezményt élveznek, de közületek ré­szére végzett áruszállításból vagy szolgáltatásból értek el bevételt, mert a mentesség és a kedvezmény ezekje a bevételekre csak részben terjed ki. A/, adóbevallásban — me­lyet az adóközösségek bocsá­tanak rendelkezésre és oda is kell két példányban be­nyújtani — a teljes árbevé­telt kell közölni, közül etek­től és magánszemélyektől szá-mazás szerinti megosz­lásban. adókulcsonként rész­letezve. Az adóbevallási határidő be nem tartása, az adóbeval­lást kötelezettség teljesítésé­nek elmulasztása esetén föl - emelt adót állapítanak meg. Mind az ált-alánc* jövede­lemadó. mind pedig a for­galmi adó megáll apftáaa .szempontjából jelentős ténv- nek «z elhallgatása. vagy valótlan adatok bevallása pénzügyi szabálysértést, sú­lyosabb esetben pedig adó­csalást képez. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents