Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

Kekm&i Laps Kassá k-alb um XXI. Mimt, hogy egy más időre gondolva töprengsz, eszedbe jut: érdemes volna-e fordítva öregedni: elrozsdásodott agyvelő, kellően megkérgesédéit érzék végtére nem rettegné fölgyűjtött / szenna-ebei), fáradó korodat; a vétiseg utolsó precíz altatóját az ifjúság újjáhangszerelt extázisa váltaná, zajos szájjal ma lennél fiatal; új eszme lésed szarait hagyhatnád erre a korra; míg barátaid, föladva * virágzást, tuskókoponyá.val festenének n föld alatt, vállalnád-e ismét a munkát: értünk, helyettük is. Bényi László rajza. A művész, a modern műveszetek V. .szicíliai fesztiválján -ő díjat nyert kompozíciójához készítette. ÜZENETEK Manapság nincs újság nmcs napi-, heti- és havi lap, továbbá évkönyv orvo­si üzenete a nélKüL Az Ol­vasó csak átfutja az üzene­teket, és már ki is választ­hatja maganak a megfelelő betegséget, a megfelelő tü­netekkel ... Mi sem- aka­runk az élenjáró kezdemé­nyezések mögött kullogni, s az alábbiakban némi útba­igazítást nyújtunk a gyen­géd ápolás után vágyakozó emberiségnek. C. Ü.. Nyékládháza. Nin­csenek .általános szabályok. Az egyik embernek árt az alkoholfogyasztás, a másik­nak nem. Hogy önnek árt-e az alkohol, azt megnyugtató módon csak a bonctani in­tézetben tudják megállapí­tani. E. F., Abádszalák. Panasz" kodik, hogy nem tud alud­ni. Próbált mar éjszakai mű- gzakot vállalni? I. J., Felsömocsolád. A hatásos fogyókúra néhány mozdulat kiiktatásán alapszik. Ha csökkenteni tudja azok­nak a, kézmozdulatoknak a számát, amelyek a táplálék megragadásai éç szájhoz vi­telét szolgálják, akkor szá­mottevő üú i y csökkenés re sütán-nthat. Z. K., Nemesrempehollós. ' Az. sem helyes, hogy eddig még minden héten leszokott a dohányzásról. Nem szaoad az akaraterejét ekkora meg­terhelésnek kitenni. L. K„ Csincsetanya. Pa­naszkodik. hogy súlyos ideg­bajban szenved. Könnyen lehetséges azonban, hogy be­tegsége csak idegi eredetű. D. D.. Cserebökény. A pszichoszintézis még új tu­domány. Egyelőre csak a név es az egyetemi tanszék van meg. Dr. M. K„ Vindor nyáluk, Ha továbbra is erez fájdal­makat, forduljon az első pácienséhez. Feleki László „Szabó Lőrinc elbűvöl!... Beszélgetés a 75 éves Vilém Závadával 5J Kisír Attila rajza A neves cseh íróval, köl­tővel, a 75 éves Vilém Zá­vadával érdekes beszélgetést folytatott Prágában a pozso­nyi Új Szó munkatársa. Az interjú néhány részét közöl­jük. — Ennél a nagyon ízletes ebédnél ez ideig csehül be­szélgettünk. Most. a vörös bor előtt, ha ajánlhatom, né­hány mondat erejéig 'vált­sunk át magyarra... Egész­ségeié! — Egészségére. 1. Hm. Tudja, az, hogy Petőfi. Ady és József Attila egyik cseh fordítója vagyok, még nem jelenti, hogy beszélem a* Önök csodás hangzású nyel­vét. Sajnos. nem ismerem. Nyersfordításból dolgozom... Először akkor csodáltam meg ezt a; nyelvet, amikor a hú­szas években Szabó Lőrinc Prágában járt. A viselkedé­sével és a jellemével nyom­ban elbűvölt. De a jellem­nek, a viselkedésnek az anyanyelv /az egyik termő­ága, így a/ magyarokat is nyomban megszerettem álta­la. Tudja, Szabó Lőrinc volt az első magyar ember ay, életemben, akiről azt mond­hattam: igen, ő a költő. Ö, és nem más. Ennek a ház­nak a földszinti termében beszélgettünk, az akkori hí­res. prágai Nemzeti Étte­remben. Szabó lenyűgöző egyéniség volt. Ragyogóan beszélt a nyugati és a ma­gyar költészet kapcsolatáról. Nos, akkor határozottan éreztem : nem csupán a nyu­gati népek költőit kell anya- nyelvemre tolmácsolnom, de esősorban azon kis népek kötészetét, akikkel együtt élünk itt, Közép-kelet-Euró- pábsm. Például József Atti­lát ... A Dunánál című ver­sének költői krédója máig sem teljesen megválaszolt kérdés. — Nagyon szeretheti Jó­zsef Attilát. — Tisztelőin a koftésaetét. Azzal a szeretettel szeretem világirodalmi rangú líráját, amely a békés együttélés örömét és/ elenged heteden ­Villányi László Ördögszekér Rohanok szüntelen, de hogy melyik virágtól melyik virágig, nem tudom. Megakadva egy fában — szétszóródnék. A szél te­remt. Függőségem tudata gyűlöletté gubancolod hat na; de szél nélkül hogyan göröghetnék a végtelenbe? Képzelem; töttvedek nyugalomra. Mosolyogni való. A fölöttem keringő bogárrajkereszten rajzolódik majd: száguldása volt életének műve. Ha véletlenül találkozom eg^ másik ördögszekérrel? Érzem szagát, lehorzsoljuk egymást, aztán párhuzamosan, majd el­lentétesen gurulunk. Viharban megnő erőm. Néha különös állapotba kerirWfcJ!-1ágy ftavaíjsi #»W fi**r emel. ilyenkor azt mondom : lánykáéi watt. ségét sugallja itt, a Dund- medencében, és a nagyvilág­ban. — Valóban szép gondolat; ennek a magyar irodalom­ban az a Németh László adott "különös hangsúlyt, aki drámát írt Húsz Jánosról és aki elsőként fordította magyarra Jirásek ..Kutya- fejüek"-jét. De "hadd hívom közénk ismét, Fábry Zoltánt, aki így vallott a Duna-táji szellemiség szétszórtsága kapcsán Capekról: „Ami Ca- pekből kimaradt, a félénk- nézés, az összeölel kezés, azt jómagunknak kell kipótolni, hozzáadni ..Persze idéz­hetném a Fucikról írt Fáb- ry-sorokat is, mert Fucík sem feledkezett meg a cseh­szlovákiai magyarokról és a Duna-táji népekről. — Feltétlenül igaza van önnek: jobban, kellene is­mernünk egymást. Amikor néhány évvel ezelőtt a Ma­dách könyvkiadónál megje­lentek válogatott verseim, eltöprengtem: vajon cseh nyelven mikor jelenik meg a hazánkban élő magyar köl­tők antológiája. Ehhez per­sze fordítói apparátus kelle­ne. — A prágai egyetemről már kikerült néhány jeles fordító... — Még mindik kevés. S talán egy sem akad köztük, bárcsak ne lenne igazam, aki, ha magyar' irodalom fordításáról szólunk, ne kizá­rólag a magyarországi iro­dalomra gondolna. Persze én is kizárólagosan magyaror­szági költőket fordítottam. Ügy érzem azonban, itt a szemléletváltásnak a közeljö­vőben meg kel] érkeznie. — Petőfin. Adyn és József Attilán kívül melyük köl­tőnktől fordított több ver­set? — Verscsokrot csak tólük fordítottam, de előszeretet­tel olvasgatom Radnóti Mik­lós, Illyés Gyula és Nagy László verseit. Nagy László szívem költője: szeretem. Nagyon szeretem ... — Mit vár a fiataloktól?. — Hiszem, hogy a mai fiatal költők között nem egy akad, aki a közép-kelet- európai kis népek költésze­tét, irodalmát óhajtja meg­ismertetni a cseh néppel. Én ezt csináltam, s nem bán­tam meg, hogy a francia köl­tészet fordításáról áttértem a Duna méreti népek1'köllésze-’ ..lének tolmácsolására. Ha új­ra kezdhetném, újra a szer­bek, a románok, à lengyelek, a magyarok, a szlovákok, fe­lé fordulnék; azok felé, akikkel együtt, élünk, együtt építünk hazát, lakhatót. — Végezetül hadd kérdez­zem: hol és kikkel ünnepel­né legszívesebben toetvenöto- dik születésnapját, amelyhez valamennyi olvasónk nevé­be/} gratulálhatok, további jó egészséget és sok, sok alko­tásban gazdag évet kívánok. Egészségére ! — Hogy mondta? E-gész- sé-gé-re? Igen...? Jól mon­dom? A születésnapomat na­gyon szűk bai'áti és családi körben, egy erdei lakban töl­tenem a legszívesebben. A jó kívánságokat szívemből köszönöm. És most fogja ezt a pohár bort: ezen a földön termett Egészségére! Szigeti László, a pozsonyi Üj Szó munkatársa. Életművek Az Akadémiai Kiadó műhelyében Száz esztendővel ez­előtt- kétségtelenül J°kai Mór volt a legkedveltebb regényíró Magyarorszá­gon. Bár szűk volt az olva­sók köre — csak a városi polgárok és a művelt ne- mesasszor.yok engedték* meg maguknak át a luxust, hogy olvasásra időt fordít­sanak —, ahol volt egyál­talán könyv, a házban, ott Jókai műveit biztosan meg leheielt találni. Akkor új­donság volt a Rab Ráby, s mai szóval „divatos krimi«-, nek számított az Egy hír- hedett kalandor. Mindkettőt 1879-ben irta a nagy mese­mondó. Száz éV múltán a legked­veltebb magyar rég,‘.nyíró hazánkban még mindig Jó­kai Mór. 1962-ben kezdte el műveinek kritikái kiadását az Akadémiai kiadó; eddig 73 kötet, látott napvilágot, s az első kötetek egy szálig elfogytak. Ez annyira szó szerint értendő, hogy az egyik »korai«, azaz a hat­vanas években megjelent kö­tetből kellett volna még egy példány a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, ségen- földön nem lehetett fölhaj- tani belőle. Jókai műveit legalább száz -kötetben adják ki ebben a kritikai feldolgozásban. Túl­zás nélkül: egy emberöltőt ölel fel az első és az utol­só kötet megjelenése közti idő. És mégis: minden pél­dány gazdára talál. A jegy­zetek nélküli, zöld vászon­kötésben megjelenő kötetek ugyanúgy, mint a sötétkék, ünnepélyes külsejűek, ame­lyekben szöveg,változások, jegyzetek szólnak a szűkebb szakmai közönségnek. az irodalom iránt érdeklődők­nek. Abban sincs semmi meg­lepő, hogy Mikszáth Kálmán művei ugyancsak népszerű­ek. Ez a sorozat is túl jár a hatvanadik köteten, s a Következő két évben újabb hattal szaporodik. Most je­lenik meg a nagy író leve­lezésének újabb kötete is: az itt közreadott levelek mos­tanában kerültek elő. Ez a sorozat ugyancsak kétféle szerkesztésben kerül az ol­vasók kezébe: kritikai — vagyis jegyzetelt — formá­ban és iesvzetek nélkül, a nagyközönség számára. Ady Endre prózai műveit tizenegy kötetben jelentet­ték meg: már csak'az utolsó kötet van hátra. József At~ tila összes verse két kötet­ben. kerül kiadásra. • üj jegy­zetelési móddal: az egyes szöveg vált oza tokát 1 Æbj egy - zetben közük. Hamarosan megjelenik Juhász Gyula 1900—1922 közti levelezése is, ugyancsak kritikai ki­adásban. Múlt századi költészetünk­nek legnépszerűbb alakja — természetesen — Petőfi Sándor. 1951 és 1964 között egyszer már megjelent a nagy forradalmár költő ösz­szes műve hét kötetben, .* most a második kritikai kiádást szerkesztik. Ebből az első kólet megjelent, a második nyomdában van. Századunk nagyjai kozüí Tóth Árpád, & régebbi idők­ből Batsányi János es Ba' lassi Bálint műveinek kriti­kai kiadása befejeződött —1 és lehet, hogy a Balassi - műveket újra kiadják. Bes­senyei György írásaiból * új sorozat indul. Csokonai Vi~ téz Mihály műveinek kriti­kai kiadása pedig folytató­dik, csgkűgy, mint Vörös­marty Mihály műveié. Érdeklődésre tart számot Katona József írásainak négykötetes kritikai kiadása is. Az első kötetben a Bánk bán, a másodikban es a harmadikban többi drámája és drámafordítása, a negye­dikben versei és tanulmá­nyai látnak napvilágot. Ér­dekességnek ígérkezik. Mikes Kelemen müveinek ötödik kötete: ebben a nem török- országi leveleket gyűjtötték Össze. Két évtizedes, valóban év­százados mulasztást pótló akciója az Akadémiai kiadó­nak a Régi magyar drámai emlékek és a Régi magyar költők tára gyűjtőcímmel készülő kritikai kiadásso-iö- zata. Az elsőben legköze­lebb a XVI. századi iskola­drámák jelennek meg két kötetben, a költészeti soro­zat tizedik köteténél tart, ebben Dömötör György. Kal­lói Fényes István, Czegledi István és Nógrádi Mátyás 1661—1671 között írt versei jelennek - meg. Méltóan ehhez a két sorozathoz most. indul a har­madik. Ez a Régi magyar prózai emlékek sorozatcimet viseli, s hamarosan /megjele­nik Válaszúti György XVII. századbeli hitszónok Pécsi disputája. Kiadják száza­dunk egyik nagy — bár mondanivalóinak jelentős része miatt vitatható — kultúrp.oh tikosának, {térni Józsefnek a műveit is. ^ kritikai kladáS első köteté 1981 -ben jelenik meg. Harmincéves az Akadémiai kiadónál a kritikai kiadások sora. Korábban hasonló vál­lalkozás nem volt Magyar- országon, legföljebb magas s zí n vo na ! ű ni óbál k ozások, mint Halász Gábor kétköte­tes Madácha. 1942-ben. E három évtized alatt több száz kötet jelent meg, a leg­nagyobb tudományos igé­nyességgel, teljes . jegyzet- anyaggal, szövegváltozatok­kal, vagyis mindazzal, amit tartalmaznia kell a kritikai kiadásnak. Hazai nagyjaink mellett teret kaptak olyan világiro­dalmi kiválóságok is a kri­tikai kiadásokban, mint Őri* dius, Aristotelész, Lessing, Varró, Homérosz. A többiek a következő évtizedek ter­veire, kiadásaira várnak. V. E. — Milyen jó kis decem­berünk van! — örvendezett, amíg a pocsolyákat kerül­gette. — Olyan csodálatos ez a ködszitálás. Az agak elbüvölöek, mint a meztelen asszonyok, és hamisítatlan a köd. Tegnap nevezték ki veze­tőnek. és ma virradt rá az első főnöki reggel. Leginkább annak örült, hogy ma, amikor belép a főnöki irodába, nem kell rá­merednie a saját cipőjének orrára, és eldünnyögnfe: — De jó színben van ma. Popov elvtárs!... Mióta nyögött már ennek a képmutatásnak a súlya alatt, amíg eljutott odáig, hogy öt. nevezzék ki a nyug­díjba menő Popov helyére, hogy vége van ennek a »de jó színben van ma« kor­szaknak. Friss léptekkel bevonult az irodába, leült a karos­székbe, amelyet titokban annyiszor szemügyre vett; fölállt, sétálgatott, és megsi- mpgatta • haj tűim bofn'm i Roszen Boszev December vendégek ajándékát — a ki­tömött hangyászt — meg­hallgatta a szputnyikmakett csengetyűjét. Megszemlélte a csendéletet is, amelyen épek óta hevertek a dinnye- szeletek, anélkül, hogy va­laki beléjük harapott, volna. Minden a helyén volt, de az új főnök mégis' valami­lyen űrt érzett a gyomrá­ban. — Hm — dünnyögte, és megnyomta a csengőt. A titkárnő azon nyomban belépett. Az új főnök gyanakodva nézett a lányra. Hiába — pontosan ugyanúgy lépett be, mint Popov idejében — áradt belőle a feltétlen ssol- gálatkészség. hogy elköves­sen mindent, ami lehetséges. Az új főnök tisztában volt nagyságával, és eszerint in- te.kedeít. A kávé öt perc múlva ott volt az irodában. Ivott a sűrű, főnöki kávé­ból. és összerázkódott a szá­jába hatoló keserű "íztől. Odébb tette a csészét, és nekilátott, hogy gyakorolja a beosztáshoz méltó aláírást. Néhány papírt telefirkált, míg végül úgy érezte, hogy eléggé megfelelő, szigorú és hivatalos. De a saját aláírása csak tovább szomorította ... A legelső irat, amely szol­gálatkészen ott feküdt az asztalon, egészen a láp al­jáig ért. Az új főnök meg- kurtítatta a szöveget. Miután így helyet csinált aláírásának, aláfirkantotta. és •nagyot sóhajtott. . . Fölállt, s kinézett az ab­lakon. A ködszitálás sűrűbb lett, az ágak ellenszemveseb- bck. — Mi van velem? — töp­rengett az új főnők. — Va­jon a főnöld munka ennyi­re megvisel? A délutáni értekezleten már gyanakodva méregette a beosztottjait. De minden rendben volt: a szemekből feléje áradó őszinte tisztelet fájdalmas remegesre késztet­te ... 1 A homályos érzés tovább kínozta. Összetörve várta a munkaidő végét, amikor vá­ratlanul a minisztériumba hívatták. Bement, várakozott a tit­kárságon, és amikor kinyílt az ajtó, csendesen belépett az irodába, a cipője orrára meredt, és alázatosan meg­szólalt: — De jó színben van, Iva­nov elvtárs! Ebben a pillanatban újra csodálatos lett a ködszitálás; a köd fölszakadozott. Minden a helyére került. Az élet ment tovább. Mi gr* y Lmod .oiámém

Next

/
Thumbnails
Contents