Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-06 / 286. szám
A HIBÁKAT VETTÉK NAGYÍTÓ ALÁ Eredményes évet zár a n&nyaféái fszker Ha valaki csupán a kéri-. (Jen Kaposváron megtartott, igazgatótanácsi ülés hozzászólásai alapján próbált képet alkotni a tszker nagyatádi területi központjának 77 somogyi gazdaságban végzett munkájáról, akár azt is gondolhatta, hogy „többé- kavésbé eredményes, íimde ezer gonddal küzdő” társulásról van szó. Pedig — valószínűleg — nincs a megyében még. egy ' gazdálkodó egység, ahol a fejlődést tükröző grafikonok olyan meredeken emelkednének, mint a tszkernél, ahol az éves tervteljesítés a tervezettet másfélszeresen meghaladja. Évi .forgalmuk több mint 800 millió forint, amelyet 22 milliós költségfelhasználással érték el. Meghökkentően kedvező arány ez. A jelen levő isz-vezetők más összefüggéseket láttak fontosnak. Egyikük például azt, hogy a tszker nyeresége a költségeidhez képest csaknem 40 százalékos. Igaz, ilyen alapon minden további költségmegtakarítás csak növelné a „nyerészkedés” látszatát, ugyanakkor a pazarlóbb költséggazdálkodás — tsz- szemszögból — elfogadha- tóbba tenné a képet. Felvetődik a kérdés: ml az oka, hogy egy a gazdaságuk munkáját tucatnyi területen segítő, vitathatatlanul „tsz-párti” társulás eredményeiben az érintettek keresnek es találnak, visszásságot? A mezőgazdasági üzemektől a felettes szervek rendkívül szigorúan követelik meg a pénzügyi és bizonylati fegyelmet . Ugyancsak szigorúak azok a feltételek, melyek közepette eredményt kell elérniük. Érthető hát, hogy ők is igyekeznek „be- vasalni” partnereik szolgálta ía.sai t kötelezettségei t Nem a tszker hibája, hogy ma jól végzett szervezési lebonyolítási, • szolgáltatási tevékenységgel — a ráfordításokhoz képest — nagyobb nyereséget lehet elérni, mint egy még oly /jói működő állattenyésztési ágazatban. Annái kevésbé érdemel ez szemrehányást, mert a tszker megerősödésének maguk a tsz-ek — már ma is — a fő haszonélvezői. De hát mi a titka annak, hogy egy vállalkozás alig több mint 20 milliónyi „tőkével'’ 40-szer annyit forgalmaz? Egyetlen példa: a tszker nyolc somogyi gazdaság szabad keverőkapacitásainak fölhasználásával — tehát beruházás nélkül — 40—50 ezer tonna (mintegy 160—180 millió forint értékű) tápot állít elő évente. Mondhatná valaki rosszmájúén: könnyű más tüzén megsütni a más szalonnáját. Igen ám, csakhogy nem ez a lényeg, hanem, hogy erre a tápra a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban szükség van, hogy új beruházásokra mód nincs, viszont vannak kihasználatlan keverőtelepek. Hasonlóan egyszerű és ésszerű, ráadásul legtöbbször újszerű és hiánypótló megoldásokban és kezdeményezésekben rejlik a tszker eredményességének nyitja. Fontos feladatuknak tartják például azt is, hogy a tsz-ekben levő, nemegyszer kihasználatlan fafeldolgozó gépeket hasznosítsák. E célból most együttműködési társaságot hoztak létre az ig'ali, s rövidesen egy hasonló létesül a kadarkúti tszszel. A faipari termékek forgalma már az idén 87 százalékkal nőtt, Szembeszökő • nagyatádiak kooperációs osztályának csaknem másfélszeres tervteljesítése is. Arra utal ez, hogy a korábbinál jóval több tsz keres segítségükkel partnert melléküzemági tevékenységének fejlesztéséhez. Szerszámpazarlók Egyik szerszámgyárunk műszaki igazgatóhelyettese a közelmúltban ait mondta, hogy hazánkban a szerszám - felhasználás általában két- szer-háromsaor nagyobb, mint az iparilag fejlett, államokban. Ennek oka szerinte az, hogy a szerszámokat nem rendeltetésüknek meg- L eleiben használják, & ez óhatatlanul idő- és anyagpa- zarfáshoz vezetE megállapítás nem hagyott nyugodni, s a közeli építkezéseken dolgozó szakmunkásokat is megkérdeztem, mi a véleményük a szerszámokról. Elmondták, hogy a betont gyakran normál fúróval kell »-megtámadni - — ez nemcsak gyors elhasználódásához vezet, hanem a munka végzését is nehézzé teszi, s az idő is sokszorosa annale, mint ha kemény lapkás fúróval végeznék el a műveletet. Az adót t üzem anyag-raktárosát arról faggattam, hogy miért nem ad kemény lapkas fúrót a szakmunkásoknak. A válasz; mert nincs raktáron, a vállalat nem tudott ilyen fúrót olyan méretekben beszerezni, mint amilyet a dolgozók igényeltek. A gyártó céghez fordultam információért. Valóban nincs kellő kínálat e szerszámból ?.. Hosszú magyarázatuk végeredménye, hogy a hiány valóban időről időre »előállhat-“ ilyen szerszámból. Milyen a szerszámok minősége? A munkások válasza elég .tömören hangzott: gyenge. A gyártó cégnél azt magyarázták, hogy a hagyományos szerszámaink minősége »normális“ és megfelel a hazai fölhasználás feltételeinek. (Ez a válasz a minőségről alkotott munkásvéleményt támasztja alá és szintén a túlzott szerszámfogyasztás forrása.) A szerszámgyártó vallalat a modem, nagy pontosságú és jól exportálható szerszámok fejlesztésére összpontosítja energiáit, a hagyományos szerszámok minőségének javításában nincs érdekelve, mead elsősorban az exportígéretek alapján tud hitelhez jutni, fejleszteni. A vállalati Készletgazdálkodással foglalkozók elmondták, hogy korábban a szerszámigényt »vastagon« vették számításba, s így az ellátás zökkenőit részben ki tudták küszöbölni. Ezt a lehetőséget azonban a megszigorodott készletgazdálkodási szabályok »megölik«. Ilyen körülmények között az olcsóbb szerszám beszerzését szorgalmazzák, mert így a készletért,ék kisebb, és hogy az végül is többletköltséget okoz a népgazdaságnak, a vállalatot e pillanatban nem ej dekli.. „ A szerszámraktárban elmondták, hogy bizonyos szempontból nincs is szükség jó minőségű szerszámokra. mert a dolgozók úgy is »hazavágják« ... Nagyon érdekelt, hogy mit ért a raktáros a »hazavágják« kifejezésen. Elmondta, hogy a szakmunkások nem gondozzák a szerszámokat, s így az elhasználódás gyors ütemű; gyakran elhagyják a szerszámokat, s előfordul az is, hogy az otthoni műhelyekbe »vándorolnak«. Valóban, a szerszámok becsületét. a dolgozók körében is erősíteni kell, mer,, az i.s nagymértékben hozzájárul a pazarló fölhasználáshoz. .. Az okot tehát: — többnyire — mindenki ismeri ; sokak számára talán közhelynek is látszanak. Ennek ellenére ezek a problémák évről évre magasabb szinten újratermelődnek — és megkérdőjelezik a vállalatok által kidolgozott takarékos - sági programok komolysá- »at. ve I, Eredményes munkát végzett több mezőgazdasági szolgáltató ágazatuk is. Repülőgépes növényvédelmi szolgáltatást 55 ezer hektáron végeztek a megyében. Erdőgép-diagnosztikai hiba- megelőző vizsgálatokat 58, fejő- és hütögé-pszervizt 38, üzemanyagkút-szervizt 84 tizemben végezlek rendszeresen. Mindhárom szolgáltatás árra példa, hogy a tszker célja nem a j&onkurralás”. Elsősorban a szolgáltatás fehér foltjait kívánják felszámolni. A termelési rendszereknek is van diagnosztikai szolgálatuk, hogy mégsem az ő kenyerüket ..eszik el”. azt mutatja: így sem győzik kielégíteni az igényeket. 3,5 millió foiint értékű villamos energiát takarítottak meg azokban a gazdaságokban, amelyekben a tszker villamosenergia-gaz- dálkodási csoportjának ajánlásai alapján módosították az üzemmódot. Ezekben a hetekben két új szolgáltatást is bevezetnek. Az egyik a kisállattartás és -értékesítés integrálása és szervezése a ' tsz-ek háztáji ágazataiban,. Különösen ígéretesnek látszik a tszker áltál kidolgozott „nyúl program”. Ugyancsak még az idén belezetik élelmiszer-higiéniai szolgáltatásukat, mely elsősorban a különféle hatósági követel« mények teljesítésében segíti az élelmiszer-feldolgozó üzemekkel vagy boltokkal rendelkező gazdaságok munkáját. Az igazgató tanácsi ülés résztvevői dicséröen szóltak az atádiak gépbeszerzési, diagnosztikai ténykedéséről, ugyanakkor kifogásolják, hogy ugyanannyi járulékot fizet a tszkernek az, aki 10 ezer, vagy aki 10 millió forintos üzletet bonyolít le közi-emükÖdésükkei. Néhány más, a pénzátutalások gyorsaságával vagy egyes szolgáltatások árával kapcsolatos kritikai megjegyzés arra utal, hogy akad munkájukban finomítani való. Ezzel együtt is: idei eredményei alapján a nagyatádi tszker második az ország 19 területi központja között. B. F. * Évente ezer l az új panéiüzemisen Befejeződött a SÁÉV V. ötéves tervi fejlesztése A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat 227 millió forintot költött az V. ötéves tervben fejlesztésre. Ebből 82,5 millió forint a lakásépítés korszerűsítését és az építésgépesítést szolgálta. Meghonosították Somogy-1 ban a Contíer könnyűszerkezetes építési módot, a megyei pártbizottság 1977-ben hozott határozatának megfelelően korszerűsítették panelüzemüket és alkalmassá tették évente ezer kétszobás családi otthon elemeinek gyártására. Fölépítettek Kaposváron egy óránként 60 köbméter beton előállítására alkalmas keverőtelepet. A korszerűsített panel üzemet — ahol a debreceni házgyár technológiájához közel álló módon készülnek a lakáseiemek —, valamint a betontelepet tegnap adták át ünnepélyesen. Az ünnepségen részt vett Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese,. Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Papp János, a városi pártbizottság titkára és dr. Kovács Ferenc, Kaposvár tanácselnöke is. Gyulavári Tamás, a vállalat igazgatója elmondta: a régi poligonüzemben több mint négyezer kaposvári lakás elemei készültek el. A berendezések, gépek elavultak. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a megyei tanács támogatásával — és KISZ védnökséggel — olyan új előregyártó, üzemet építettek, amely a lakásokon kívül üdülök, közösségi létesítmények elemeinek gyártására is alkalmas. Az itt készülő panelekét a kislakásépítésnél is fül tudják használni. , Bársony János, az ÉVM főosztályvezetője avatóbeszédében kiemelte: a megye vezetésének következetes fejlesztési törekvései révén jutott el a Somogy megyei Állami Építőipar Vállalat a jelenlegi technikai színvonalra. Amikor a SÀEV, a fejlesztéshez szükséges pénzt megkapta, okos fejlesztési programot készített — olyat, amelyik megfelel a mai követelményeknek. Mindenekelőtt te rmel ó te v óken y- ségét fejlesztette: gyorsította az eszközök kihasználását, növelte a termelékenységet. Most az a feladata, hogy korszerű előregyártó bázis megfelelő kihasználásával továbblépjen: gyorsítsa az építkezéseken a munkát, biztosítsa, hogy a szak- és szerelőipar kapacitása is rendelkezésre álljon az épületek befejezéséhez. Így érheti csak el azt a jövedelmezőséget, amely a dinamikus szinten tartás mellett a fejlesztésre fordított pénz visszafizetését is szavatolja. A következő időszakban a .vállalatnak minden építési igényt ki kell elégítenie. . Nem lesz könnyű a VI. ötéves terv változó igényeihez igazítani a vállalat adottságait; ma azt tapasztaljuk, hogy sok még az „üresjárat”, a kényszerítő szünet, és az építkezések — közeledve a befejezéshez — lelassulnak Épp ezért a munka minden fázisában biztosítani kell a pontosságot, a határidők tartását. A másik feladatnak a minőség javítását jelölte meg a főosztályvezető. Kifejtette a megyeszékhely és a somogyi települések képe sokat változott, és ebben részük van a SÁÉV munkásainak is. A garanciális javítások mennyisége, az átadott munkák színvonala azonban azt is bizonyítja, hogy még sokat kell tenni a minőség javításáért. — Az itt létrehozott termelőbázis sok tekintetben például szolgálhat — mondta a főosztályvezető. — A vállalat vezetői megnyerték azoknak a szakembereknek a támogatását, akik értették ennek a beruházásnak a fontosságát; a közös összefogás eredményekén t okos, megoldás született. Meggyőződésem az is* hogy a korszerű, új üzemre — nem is oly sokára — fedél kerül : a vállalat ugyanis megfelelő munkával ennek az előfeltételeit biztosítani tudja. Az ünnepség végén a beruházás megvalósításában kiemelkedő munkát végzőknek kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Dr. K. I. Közelebb az élethez Eszmecserék 9 gazdaságpolitikáról A propagandában egyre jobban a középpontba kerül a párt gazdaságpolitikája. Mindenképpen hasznos tehát, hogy például Kaposváron is több mint ezren tanulnak a gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamának ipari tagozatán. A bonyolultabb nemzetközi körülmények miau sokkal nagyobb szükség van az elvi. tisztánlátásra, a/, eligazodásra. A ruhagyárban is azért szerveztek három tanfolyamét, mert; jelentősen megnőtt az érdeklődés a gazdaságpolitika- iránt. Másutt — mint a Sáévnél és a Tan-épnél — a VI. ötéves terv feladataira való fölkészüléssel mai - gvnrázták, hogy náluk négy, illetve három ilven csoport működik.» Szerintük a kommunisták és a pártonkfvüli- ek fölkészítésében nagy a szerepük ezeknek a fórumoknak. A propagandanlunkat, az jellemzi, hogy7 egyre meggyőzőbben magyarázzák a legfontosabb gazdaságpolitikai feladató Icai, üzemenként eltérően, de összekapcsolják az emberek mindennapi munkájával, a helyi j tennivalókkal. Ál vi tában j közérthetően váiíu.zplnak J minden olyan gazdasági j kérdésre, amely fogUlkoztat- » ja a hallgatókat. Az országos, a megyei helyzetbe illesztve vizsgálják a gyár, a vailaiut. helyet, szerepet. Sok függ attól is, milyen tájékozottak a propagandisták. A párttitkárok szerint jó alapot adott a munkához az oktatási év megkezdése előtt szervezett bala- tonszemesi fölkészítő. A vállalatok pedig nagy gondot fordítanak arra. hogy fölvértezzék helyi ismeretekkel a tanfolyamok vezetőn. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat négy gazdasagpolitikai tanfolyamának propagandistái vezető beosztásuknál, poliükai végzettségüknél és érdeklődésüknél fogva "igen tájékozottak, mégis ellátják őket helyi információkkal. Az egy évvel ezelőtt megalakított. propagandistaklubban a vezetői: válaszolnak a kérdéseikre, tájékoz tátjái: őket el k ép zelései k rol. A Somogy megyei Tanácsi Magas- cs Mélyépítő Vállalatnál mái1 az előző oktatási évben megpróbálkoztak — kísérletként — azzal, hogy a propagandistákon kívül gazdasági szakemberek is vállaltak előadást. A vállalati pártvezetőség titkára szerint vannak olyan témák, amelyeket a szakemberek sokkal jobban meg tudnak magyarázni. Sokat segített náluk a propagandistáknak, hogy az igazgató, a főkönyvelő, az egyik osztályvezető tájékoztatta őket. A ruhagyári propagandisták jól felhasználják a havonta írásban megkapott úgynevezett termelésértékelést. Vállalatonként más és más a VI. ötéves tervi fő feladat, nyilván ez is rnegha- tározza. hogy miről esik a legtöbb szó az egyes témák keretében. A Tanépnél most jó alkalmat adnak a tanfolyamok. hogy megmagyarázzák, miért csökken a beruházás, miért fontos az, hogy elvállalják az ezután nagyobb számú felújítást. Még az oktatási év elején vagyunk, de már megkezdték a közösségi, a vállalati szemlélet erősítését. A propagandisták, a párttitkárok, a személyes tapasztalatom szarint e tanfolyamok foglalkozásain sikerül összekapcsolni az országos, a megyei, a helyi feladatokat. Ez a VI. ötéves tervre való felkészülés időszakában különösen fontos. A propagandisták csak keretnek használják a tananyagot, s mindig kiegészítik a gyár. a vállalat helyzetével a témákat, s így7 közelebb kerül~ nek az élethez is. Az emberek az eszmecserék révén szeretnék pontod san. jól megérteni n párt gazdaságpolitikáját. A Tanépnél például minden eddiginél nagyobb az érdeklődés. A Sáév pártbizottságának javaslatára a művezetőket, az építésvezetőket is bevonták a hallgatók közó, s így könnyebb a válaszadás a munkahelyi problémákra is. A Béke—Füredi-lakótelepen g szak-, a szerelőipar, a generálkivitelezői garda munkásai járnak szemináriumra. Olyan is előfordul persze, hogy a naponta ismétlődő munka lyeiyi bosszús-ágokra helyben nem. tud,nak kielégítő választ adni. Például a Kapos’vári Ruhagyár tan folyamain mindig szóba kerül az alap- és kellékanyag m.eg-megújuló hiánya, de sam a propagandisták, sem a vezetők nem, ismerik a pontos okokat, erre csak alapos országos elemzés adhatna módot. A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozata a kaposvári tapasztalatok szerint különösen jó alapot ad ahhoz, hogy sokoldalúan megvitatva a legfontosabb gazdasági témákat, fölkészítsék a hallgatókat az uj feladatokra. S ez már érezteti is hatását, hiszen a pártszervezetek fölkérésére a hallgatók a társaikkal is beszélgetnek a szemináriumokon hallottakról. Lajos Géza
