Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-30 / 304. szám
V A kisemberek érdekében A jó munka jutalma A kistermelés ösztönzése Osszák el igazságosan a beutalókat! G yakran felvetődik a kérdés, meddig lesz szükség a háztáji és egyéb kistermelésre, milyen helye van, s milyen jövője lesz a kistermelésnek a népgazdaságon belül? Anélkül, hogy sok számot, felsorolnánk, feleletül ide kívánkozik néhány adat. A lakosságnak több mint a fele közvetlenül érdekelt valamilyen formában a kistermelésben. >A mezőgazdasági termelés mintegy harmadát adják a kisgazdaságok. A sertésállomány 53, a baromfi . törzsállomány 70, a • tehénállomány 30, a házinyúl 95 százaiéira a háztáji ás más kisegítő gazdaságban található. Ugyanígy jelentős arányt képvisel az a.z árumennyiség. mely a kistermelőktől kerül az üzletekbe. Az ösz- szes tojás 60, a zöldség 40, a tej 40. a szőlő 50 a gyümölcs 50 százaléka a háztájiból és a ház körüli kiskertekből kerül az asztalunkra. Nyilvánvaló tehát, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését a jövőben sem nélkülözhetjük, a népgazdaság hosszú távon számit termékei kre. Ezt fejezi ki az is, hogy a mezőgazdaság pénzügyi szabályozó rendszerének 1981. évi módosítása a kistermelés fejlődését egyértelműen segíteni kívánja. Ennek a szabályozásnak az 1981 januárjában életbe lépő változtatásokkal együtt az a célja, hogy ösztönözzön a jövedelmező, verseny- képes termelés fejlesztésére, serkentse a gyorsabb alkalmazkodást a külső és belső gazdasági feltételek változásaihoz. A kívánt ösztönző hatást elsősorban az árak változása közvetíti a termelőkhöz, • így a kistermelőkhöz is. Melyek ezek az árak? Egyrészt a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anyagok .ára. másrészt a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az 1981-től érvénybe lépő új mezőgazdasági felvásárlási árakat már szeptemberben meghirdették, jól ismertek. Az ipari eredetű anyagok, eszközök árváltozásának mértéke is közismert. Mit jelent hát a kistermelőknek a szabályozó rendszer január 1-i változása? Minthogy hangsúlyozottan számít a népgazdaság à háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére ennek megfelelően továbbra is fennmaradnak az egyes kiemelt, ágazatoknál jelenleg érvényesülő támogatási formák. így változatlan mértékkel és feltételekkel részesül támogatásban a fólia alatti zöldségtermelés. Tehát, ha szocialista vállalattal vagy mezőgazdasági nagyüzemmel legalább három évre szerződést köt a kistermelő, akkor 40 százalékos támogatással csökkentett áron vásárolható fólia és előre gyártott vázszerkezet. Továbbra, is 20 százalékkal csökkentet t áron vásárolhatnak a fizikai munkál megkönnyítő t és a munkaidőt megtakarító egyes gépeket a kistermelők és a gépkölcsönzésre jogosult szervezetek. Az új szabályozás jelentős könnyítést ad a bogyós gyümöicsüek telepítésének támogatásához. A támogatás feltételeként előirt legkisebb telepítési területet 1000 négyzetméterről 5°0 négyzetméterre csökkenti és megszünteti azt a támogatási feltételt fs, hogy a nagj'üzemi ültetvényhez kell csatlakoznia a kistermelői parcellának. Ezzel újabb, kertészkedéssel foglalkozó rétegek termelésbe való kapcsolódásának teremt lehetőséget, hiszen az újabban épülő családi házak kertjei kisebbek, szerződéses betelepítésükre eddig nem volt lehetőség. A szaporítóanyagot forgalmazó vállalatok a jövő évtől — ha a kistermelők legalább 3 évre értékesítési szerződést kötöttek — a bogyós szaporítóanyag után 100 darabonként a következő támogatást számolhatják el: szamóca 80 Ft, málna 120 Ft. fekete- és pirosribiszks- bokor, köszmétebokor 800 forint, pirosribiszke- és köszméteoltvány 1200 forint. A mezőgazdasági kistermelőket a tulajdonukban levő tehénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első tehén után 2 500 Ft, a második 'és minden további tehén után az eddigi 5 000-ről 6 000 forintra emelkedik. Ezt a támogatást a kistermelő továbbra is megkaphatja előre 4 évre, ha a meglevő tehénállományát saját . nevelésű vagy vásárolt elöhasi üsző tenyésztésbe állításával növeli, és arra 4 éves tartási , szerződést köt. A kistermelői szarvasmarhatartás támogatási rendszerébe új feltétel került. Eszerint, ha a kistermelő már egy tehénnel rendelkezik, és egy második tehén beállításával állományát 4 éves szerződés alapján növeli, akkor, ha az első tehén tartása valamilyen oknál fogva meghiúsul, és azt nem pó-< tolja, akkor a második tehén visszaminősül első tehénné. A szerződésben vállalt tartási idő hátralevő részére jutó támogatás kíilönbözetét ebben az esetben vissza kell fizetni. A háztáji és kisegítő gazdaságokban levő több millió állatférőhely, a gyümölcs- és szőlőültetvények, a szántóföld és a házikertek kihasználására és az itt előállítható termékekre népgazdaságunknak szüksége van, ezért fejlesztését a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja. D. Sz. Á. Még messze van az üdülési szezon nyitánya, mégis időszerű téma a dolgozók pihenése, hiszen az ágazati, iparági szakszervezeti központok ezekben a hetekben postázzák a beutalójegyeket a szakszervezeti aiapszerve- ze leknek. Sok szó esett a kedvez-- menyes üdültetésről a mostani szakszervezeti válasz- tárok során, s így a magyar szakszervezetek XXIV kongresszusa is jelentőségének megfelelően foglalkozott vele, hiszen az üdülés 2 társadalmi juttatások fontos területe. A somogyi választási gyűléseken sok bírálat hangzott el a szakszervezeti kedvezményes üdültetéssel kapcsolatban. Többek között bírálták az elosztás jelenlegi rendszerét, kevésnek tartották a főidényre szóló és a családos üdülőjegyek számát. Noha növekedett a szakszervezeti üdültetésben részt vevő somogyiak száma az igények még mindig meghaladják a lehetőségeket. Országosan és- a megyében is több azoknak a száma, akik a szervezett vállalati és intézményi üdültetés révén pihennek. az ó arányuk kétharmadra tehető, a kedvez- ménves szakszervezeti beutalóval üdülőké pedig egyhar- mad. Jövőre általában minden tizedik magyar állampolgár vehet részt szervezett formában kedvezményes szakszervezeti. illetve vállalati üdültetésben. A dolgozók közérzetére is kihat, van-e lehetőségük a pihenésre, s mikor es hol- Még soha nem állt annyira az érdeklődés középpontjában az eloszlás, mint most. Igen nagy a szakszervezeti' bizottságok felelőssége abban, hogy gon- doskodnan-e a nyílt, demokratikus elosztásról. Az eddigi hibák nagy részéi, ugyanis csak így lehet elkerülni. Országosan hét és fél százalékkal több a hely, még sem tarthatod lépést a szak- szervezeti üdültetés a tagság létszámának növekedésével. Mivel a vállalati és intézményi üdültetés aranya nagyobb, éppen ezért ott is gondoskodni kell a beutalások nyilvános és igazságos szétosztásáról. Mindenki tudna rá -példákat mondani, hogy 'a vállalati üdülőknek sok helyütt kialakult a »törzsgárdája«. Dr. Kozma Ferenc, a közgazdaságtudományok doktora szerint ez a réteg így semmi teljesítményhez nem köthető, rejs tett többletjövedelmet élvezÉrdemes fölfigyelni arra, hogy a fizikai dolgozók 43 százaléka jutott el eddig Somogybái a szakszervezeti, 46 százaléka -'a vállalati üdülőkbe. A dél-balatoni szak- szervezeti üdülőkben a nyáron például volt egy olyan turnus, amelyben mindössze tíz(!) százalék volt a munkás. Az arányokon csak úgy lehet változtatni, ha már a beutalók elosztásakor figyelemmel kisérik hány fizikai dolgozó készül üdülni. Meggyőzésre, talán még a rábeszélésre is szükség van, hiszen egy országos fölmérés is rárputatott; a szolgál- tatásra fordított átlagos kiadásokban a legnagyobb eltérés az üdülési kiadásoknál figyelhető meg, a vezető és értelmiségi családokban az egy személyre jutó kiadás ó, z-öröse a munkáscsaládokban e célra fordítottnak, és tízszerese a paraszti család- belinek. A szakszervezetek kongresszusa szerint vannak alapszervezetek. ahol megsértik az üdülési szabályzat elveit. s helyenként elosztásnál káros gyakorlat, elvtelen személyes kapcsolat is érvényesül. Az üdültetés a jó munka elismerését jelentő szociális juttatás. Sajnos, ezt egyre kevesebbszer hangsúlyozzák a beutalók elosztásakor. Ez mindenképpen hiba• A cél az, hogy igazságosabb legyen a szakszervezeti, a vállalati beutalók elosztása. A dolgozók tudtával és egyetértésével az arra legérdemesebbek részesüljenek e kedvezményekben, s a fizikai dolgozók aránya is legyen nagyobb. A szákszervezeti bizalmiak nagyon szép feladata, hogy az igazságosság szellemében érvényesítsék egyetértési jogukat ebben is. Statisztikai adatfelvétel a mezőgazdaságról Gazdaságosan, olcsón, gyorsan Szaktelep rekordidő alatt A program kész, a munka megkezdődött — 1981 a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az állattenyésztés nagy fejlesztésének éve lesz. A gazdálkodás kialakult, magas színvonaláról továbblépni csak a termelést fejlesztő beruházásokkal lehet — így tartják a szövetkezet vezetői. Erre ösztönöznek a kialakult termelési szerkezet, a támogatási rendszer, a gazdaság távlati céljai. A tej- és húsfeldolgozás fokozása, a város és a városkörnyék ellátásának javítása, de végső soron az egész szövetkezet érdeke megkívánja az állattenyésztés fejlesztését. A nyolc évvel ezelőtképült ISV sertésszaktelepükön komplex rekonstrukciót hajtanak végre 1981. január elsejétől december 31-ig. Ellető és ú,tóhizlaló battériák beépítésével módosítanak a technológián, és a telep folytatásaként három utóhizlalót építenek- A rekonstrukció eredményeként a jelenlegi tíz-tizenegy ezerről tizenöt-tizenhat ezerre nő a telep hízókibocsátása. A tizennyolcmillió forintot igénv- lő fejlesztést a helyi szövetkezeti - építőipari közös vállalat hajtja végre jövőre. Ahoev a vezetőség és a küldöttközgyűlés állást foglalt alapvető szövetkezeti érdek a szarvasmarha-ágazat erőtpties továbbfejlesrté- se; a fehé-d'Us/âmot a leni hét'szüzhi’szról 1500— 1600-ra kivan iák növelni ina5-ro Ezt csak ni «zakte- leo épuétével Valósíthatják meg. Hosszú lenne részletezni a döntést megelőző rmmkát. amélvnek sors-, \ró- aül is az Ag-oöer ivrozafa re ndszerv ezerhúsz férőhelyes s'aktele-ne mellett határoztak. A szövetkezet adoHs-ágaiHől kiindulva természetesen az volt a fő szempont., hogv melvik az a megoldás, amely korszerű, de olcsó, gyorsan kivitelezhető, és megfelelő gazdaságosságot biztosít. Az Agrober megyei irodájával már a tervezés során szoros kapcsolatot alakítottak ki- Ennek a jó együttműködésnek része van abban, hogy a tervek rövid idő alatt elkészültek. Az összesen nyolcvanhárommillió forintot igénylő fejlesztésből 47 millió 470 ezer forintba kerül a Daránkban épülő szaktelep. Az adatok önmagukban is egy igen jelentős programról beszélnek, ha pedig hozzátesz- szük, hogy ennek a szaktelepnek 1981 szeptemberében részlegesen üzemelnie kell. akkor kétségtelen: nagy vállalkozásba kezdett a gazdaság. A telep végleges befejezésének a határideje 1982. április 30. H.a összevetjük a korábbi évek általános tapasztalatával. akkor ez a tizenhat hónapos kivitelezési határidő rekordnak számít. A következő kilenc hónap alatt kell elkészülnie a ha! termelöis hallóból háromnak, a tejháznak, a tejőháznak, az elletői.stállónak. a borjúnevelőnek, a telephez tartozó ezervagonos silótérnek, a .víz-, villany-, fűtéshálózatnak. Ahogy Lendvai Géza állattenvésztési főágazatve- zető-helyettes mondta : ennek meg kell lennie, mert már megvásárolták a telepre kerülő 350 vemhes üszőt önkénytelenül is felvetődik a kérdés: milyen szervezéssel, milyen módszerrel hajtják végre ilyen rövid idő alatt ezt g nagy programot. A körültekintő és alapos előkészítés már önmagában is garanciát jelent. De garancia az is. hogy a ktvl+e- lezés zömét a szövetkezet önálló étritőinari szervezete végzi kooperációba n n csnko- nvavisontai tennel őszövetkezet épitöbri aad iával. Említésre méltó az is, hngv az egész beruházást következetes vezetői ellenőrzés Kíséri. A nagyszabású fejlesztés megvalósítására a műszaki. állattenyésztési vezetőkből egy csoport alakult, melynek vezetője a szövetkezet elnöke. Ez a csoport kéthetenként értékeli a munkát. és mégha tározza a további teendőket, intézkedik a határidők betartása végett. A program most kezdődik. megvalósításával a Vörös Csillag nagy léoést tesz termelést bővítő céljainak eléréséért. V. M. A Minisztertanács határozatának megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal 1981-ben mezőgazdasági ösz- szeírást. hajt végre. Ennek célja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekről és a jeleptős arányt képvjseló háztáji és kisegítő gazdaságokról a rendszeresen szolgáltatott adatoknál részletesebb információk álljanak, rendelkezésre. A statisztikai adatok alapján nemcsak a mezőgazdasági üzemek termelési körülményeit lehet alaposabban megismerni, hanem a következő tervidőszakra a fejlesztés eszközeit és célkitűzéseit is pontosabban meghatározhatják. Hasonló teljes körű statisztikai felvételt a KSH a felszabadulás óta csak egy esetben. 1972-ben hajtott végre. (Ennek alapján számos, a kistermelést támogató intézkedésre került sor azóta.) A rövidesen megkezdődő összeírástól különösen a kistermelőkre vonatkozóan várnak számos új ismeretet a szakemberek. A háztáji és kisegítő gazdaságokban az ország lakosságának csaknem fele foglalkozik mezőgazdasági kistermeléssel. A kistermelő gazdaságok száma csökkenő irányzatú ugyan, tevékenységüket azonban a kis földterületen intenzíven végzik, s jelentős az állatte- 'nyésztésük. Ezért termelésük az elmúlt években is számottevően fejlődött. A nagyÉPÜL AZ ÚJ ÜZEMCSARNOK 250 konténerszállító célgépet és 400 lakókonténert gyártanak majd évente az áj csarnokban, mely 1981 elején készül el a barcsi United) Ipari Szövetkezetben Bzemüzemek gépei, fejlett módszerei a kistermelés hatékonyságát is növelték. Segítségükkel a mezőgazdasag termelési értékének mintegy harmadát állították elő, de a szőlő-, zöldség- és gyümölcstermelésben, valamint a sertés- és a baromfitenyésztésben 50 százalék feletti hányadot képviselnek. Az 1931. évi adatfelvétel keretében először a két-há- rom évenként rendszeresen ismétlődő országos állatszánr- láiásra kerül sor.. Január 1-e és 15-e között a mezőgazda- sági kistermelőket mintegy 12 ezer számiálóbiztos keresi fel. Az állatállományra vonatkozó szokásos kérdések mellett a földterületről es a mezőgazdasági gépekről is kérdeznek. Ezenkívül az állattenyésztés változásainak követésére április, július ’ és október első két hetében az adatszolgáltatók négy százalékánál ismételten összeírják az állatállományt. Júniusban ugyanezeknél az adatszolgáltatóknál a kistermelők fontosabb személyi, földterületi és növénytermelési adatait is megfigyelik. Az összeírás sorát 1982-bep a kistermelők munkavégzését felmérő — körülbelül minden századik gazdaságra kiterjedő —adat? gyűjtés zárja. ? Az így nyert adatok csak statisztikai célra használhatók fel. Az adatfelvétel-sorozat kapcsolódik az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete — a FAO — tízévenként végrehajtott világ- összeírásához is. Ennek keretében a FAO körülbelül 150 tagországa egységes rendszerben gyűjt es "közöl egymással összehasonlítható adatokat, amelyek lehetőséget nyújtanak a következő tíz évre a világ élelmezési helyzetének javítását célzó új ^fejlesztési programok megalapozására is.
