Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

 hét három kérdése L Mit hagy ölökül 1981' nek az idei év? Az év utolsó napjai mára politikai mérlegkészítésre adnak alkalmat. Egymást érik az áilamíéríiak nyilat­kozatai. közvélemény kutató intézetek közlései: ki hogyan látja a most véget érő esz­tendőt és ki mit vár az új évtől? Az alaphang nyugaton ál­talában pesszimista. Főként gazdasági téren sok új ne­hézséget jósolnak — a már meglevők mailé . •. Az ener- giagondok állandósulni lát­szanak. Az olaj ára tovább emelkedik. A »fekete arany- üzemanyagként es ipari nyersanyagként mind többe kerül. így az infláció csak fokozódhat. Az atlanti világban ellen­tétek forrása az az amerikai követelés, hogy a NATO- saowetsegesek minden évben legalább három százalékkal — meghozza »tiszta- három százaléksai, az infláció ha­tásának leszámítása utáni három százalékkal — növel­jék katonai kiadásaikat. Ez azonban óriási teher a NATO-tagok többségére, amelyek amúgyis kilátásta­lan küzdelmei folytatnak az infláció és a munkanélküli­ség, meg államháztartásuk deficitje ellen. Az amerikai igényt politikailag és propa- ganda szempontból azzal tá­masztják alá, hogy — »szov­jet fenyegetésről- beszelnek. Aligha várható, hogy ilyen körülmények között a Rea­gan-kormányzat több haj­landóságot mutasson az eny­hülési politika folytatására, mint elődje- Egyelőre azon­ban meg kell várni Reaga­nok első tetteit... Előjelnek, persze, nem a legbiztatóbb, hogy a NATO volt főparancsnokát, Haig tábornokot szemelte ki kül­ügyminiszterének a megvá­lasztott elnök, aki a hadügyi tárcát pedig egy — üzletem­berre bízta, Casper Weki- hergenre. .. 1981. »örökségként- veszi at 1980 -tói nemcsak a több mint három évtizedes közel- keleti válságot, hanem a frissebb közép-keleti prob­lémacsoportot is. Az idösze- i'ű kérdések itt úgy hangza­nak, hogy végül merre ori­entálódik Irak és Irán, vagy hogy mikor csillapodik az imperialisták (no és Kína, meg egyes iszlám országok) hangoskodása Afganisztán miatt? Persze, tucatszám lehet címszavakban felsorolni a megoldatlan problémákat: az afrikai Csád polgárháborúját és a körülötte kialakult be­folyási harcot, a Polisario küzdelmét a független nyu- gal-szaharai államért, az új /.irobabwei állam megerősí­tésének szükségességet, a dal-afrikai fajüldöző rend­szer elleni újabb rohamokat, a latin-amerikai antifasiszta mozgalmat a chilei Pino- chet-rendszer megdöntésére, vagy a salvadori véres jun­ta ellenében, Ázsiában a kí­nai nagyhatalmi terjeszkedés megfékezését az indokínai országok határain, Európá­ba« pedig ntegem üthetjük a terroriamus és az újfasiamus felbukkanását, az ellene va­ló elszánt harcot •.. 1 Miért nem vek -treu- *• sa dei« a Közei- és a Közep-Keteten? Az jeafcï—iráni eflemseges- kedés tovább tart. s persze, nem lehet csodálkozni azon, hogy a mohamedán állam­vallásé országok nem tartot­tak tiszteletben a keresztény ünnepet, amel y vala ha úgy - nœeaebt »treuga dei», »»- tee béteége- folytan iegyner- myegwBst hozott nehány nap­ra a háborúkban. De ismét ropogni kezdteK. a fegyverek SOMOGYI NÉPLAP U ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN He«-«-: SzovTet—norvég kMügy- mmiszten tárgyalás Moszkvában. — Portugá­liában Francisco Pinto Balsemao kap kormány­alakítási megbízást. Kedd : Moszkvában eltemetik Aiekszej Koszigint. — Ancirej Gromiko látoga­tást tesz Szófiában. Szerda: Második karácsonyukat töltik fogságban a Tehe­ránban őrzött amerikai túszok. — A pekingi per­ben véget ér a tíz vádiott kihallgatása. Csütörtök: Ronald . Reagan eföször foglal állást az amerikai túszok ügyében, elítelve az iráni magatartást. — Nyugati államférfiak ka­rácsonyi üzeneteikben bo­rúlátó hangon nyilatkoz­nak a gazdasági helyzet­ről. Péntek: Leonyid Brezsnyev fogad­ja a lengyel külügymi­nisztert. Szombat: Irak új frontot nyit *z iraki—iráni—török határ közelében. Vasárnap : A túszügyben közvetítő algériai nagykövet tár­gyalása Washingtonban. — Bejrútiján kiújulnak a harcok. Libanonban is, amely pedig részben keresztény ország; eppen a jobboldali, keresz­tény milicisíák támadták meg az arab rendfenntartó erők szú- alakulatait. Az iraki—iráni háború már negyedik hónapjába lé­pett. Hol vannak már azok a szakértők, akik szerint a két állam hadserege csak tíz- húsz napig tartó háborúra volt felkészülve... Az iraki­ak változatlanul benn áll­nak iráni területen és a frontvonalat majdani határ­vonalként szeretnék elismer­tetni. Űj frontot is nyitottak a török határ közelében, nyilván az ott élő kutrdok támogatására és a teheráni kormánnyal való szembefor- dításukira­Irán ellenállásának kulcs­kérdése az amerikai eredetű fegyverzet pótlása, kiegészí­tése. Ez azonban csak a túszügy rendezése után. il­letve éppen annak révén képzelhető el. A teheráni kormány 23,4 mililiárd dol­lárt követel. Az összegnek jó része minden bizom'vil fegyverek vásárlására kelle­ne. A majdani megoldást amerikai körökben így kép­zelik ed: a »váltságdíj« visz- szakerülne a légy verek árá­nak tormájában az amen kai hadiipar panceiszekrenyei be. 3 Mit javasol Nyugat - * Európa a közel-!köleli probléma megoldására? A karácsonyi ünnepek idején lebbent fel a titok fátyla arról a tervről, ame­lyet — egyes sajtójelentések szerint — a nyugat-európai államok, a Közös Piac orszá­gainak vezetői a december elején Luxemburgban tar­tott csúcstalálkozójukon fo­gadtak el a közel-keleti probléma megoldására. Esze­rint a Palesztinái Felszaba- díitási Szervezetet be keil majd vonni a végleges ren­dezést célzó tárgyalásokba. Ezt megelőzően az izraeliek­nek két éven belül ki kell vonulniok á Jordán folyó nyugati partján, s a Gazai- övezetben elfoglalt területek nagy részéről- Az ENSZ égi­sze alaitt átmeneti közigazga­tásra kell bízni a kiürített területeket. A Közös Piac országai sze­rint a palesztin népnek le­hetőséget kell adni arra. hogy később dönthessen : ön­álló államot akar-e alapíta­ni. vagy föderációba kíván tömörülni Jordániával és Izraellal ? A nyugat-európai állam- és kormányfők — úgy hűlik — törvénytelennek minősatel- ték az Izrael által megszállt területeken az úgynevezett stratégiai települések létesí­tését. Ez a nyugat-európai terv kétségkívül »arab-barátnak» tűnik, amit a Közös Piac or­szágainak »olajehsége« ma­gyaráz. Párizsban vagy Bonnban abban reményked­nek, hogy több olajat kap­nak és kedvezőbb feltéte­lekkel, ha az arab olajter­melő országok szája íze sze­rint nyilatkoznak a közel- keleti válságról- Persze, nagyon sok múlik azon, hogy a Reagan-kor- mányzat miként foglal ál­lást. Egyelőre a Reagan-csa- pat tagjai sokkal inkább fog­ják Izrael pártját, mint Car­ter tette. Egyelőre az izraeli kor­mány is várakozó álláspont-: rá helyezkedik: jellemző, hogy a kabinet egyelőre le­tett tervéről, amely a Golán- fpnnük bekebelezését ered­ményezte vol na­Pál fy József Szovjet tiltakozó jegyzék Iránnak Vasárnap Moszkvában a következő szövegű jegyzéket nyújtották, át Irán nagykö­vetének : »A, szovjet kormány, meg­bízásából a szovjet külügy­minisztérium határozottan tiltakozik az Iráni Iszlám Köztársaság kormányánál amiatt, hogy december 27-én banditatámadás érte a Szov­jetunió iráni nagykövetsé­gét. Az iráni hatóságok idejé­ben tudomást szereztek a szovjet nesvkôvetség ellen készülő támadásról. Ennek ellenére nem tettek azonna­li. hatékony intézkedéseket ennek a támadásnak a meg­akadályozására. A támadás­sal súlyosan megsértették a szovjet nagykövetség területi sérthetetlenségét. A diplomá­ciai képviselet területére bo­tokkal. kövekkel és kések­kel felfegyverzett garázda elemek nagy csoportja nyo­mult be. Az iráni hatóságok csak a szovjet nagykövet többszöri kitartó követelésére léptek közbe és tettek intézkedése­ket a behatolók eltávolításá­ra. A Szovjetunió kormánya tiltakozik a szovjet diplomá­ciai képviselet területi sért­hetetlenségének felháborító semmibevétele miatt, és ra­gaszkodik ahhoz. hoav az iráni hatóságok sürgősen te­gyenek hatékony intézkedé­seket és teremtsenek olyan feltételeket, amelyek kizár­ják hasonló esetek jövőbeni előfordulását. A szovjet kormány termé­szetesen elvárja, hogy a szovjet nagykövetség elleni banditatámadás szervezőit és bűnöseit Iránban szigorú­an megbüntessék. A szovjet kormány fenn­tartja magúnak a jogot, hogy az iráni kormánytól kárté­rítést követeljen a nagy- követség épületében esett károkért és megfontoljon olyan intézkedéseket. ame­lyek a Szovjetunió törvényes érdekeinek védelmét szol­gálják a teheráni szovjet nagykövetség elleni ellensé­ges cselekmények miatt. Czyrek Moszkvában tárgyalt (FolyUUm az 1. oldalroi.1 nak, az enyhülési politika megszilárdításának, a fegy­verkezési hajsza megféke­zésének kérdéseit, valamint a leszereléssel összefüggő problémákat vitatta meg. Andrej Grom 1 ko és Józef Czyrek kiemelte a szocialis­ta országok fontos szerepét a madridi találkozó munkájá­ban. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta Józef Czyrek et. A meleg szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Andi ej Gromiko is. A megbesze.esen mindkét részről elégedetten szóltak a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek moszkvai talál kö­zéjén született eredmények­ről s megerősítették, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig Lengyelország tovább­ra is hoezájárul a nemzet­közi légkör javításához, az enyhül-esi poüttka továbbvi­teléhez. Leonyid Bitmiy« es Jóaef Czyrek a Szovjetunió es a Lengyel Népkoetérsaeég kö­zötti sokoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztésével kap­csolatos kérdéseket is megvi­tatta, valamint áttekintett néhány kölcsönös érdeklő­désre szamot tartó nemzet- közi problémát­Ennek során mndbetiten határozottá« ehtellék az imperialista és más reakciós köröknek a szocialista Len­gyelország elleni felforgató tevékenységre irányuló pró­ba i ko rasait, valamint e kö­röknek azt a törekvését, hogy beavatkozzanak l-en- gyek*esas beéűsstesbe, s a szocialista internacionaliz­mus elvein alapuló szövet­ségi , kapcsolataiba, * * * Moszkvában közleményt hoztak nyilvánosságra Józef Czyreknefc. a LEMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének december 23—26-án a szovjet-főváros­ban tett hivatalos, baráti lá­togatásáról. Józef Czyreket moszkvai tartózkodása során fogadta Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke. A lengyel külüigvminisz- ter szívélyes, az elvtársi köl­csönös -megértést tükröző légkörben megbeszéléseket folytatott Andrej G-romikó- val, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagiéval, a Szov­jetunió külügymtnisKteré- vel. A két külügyminiszter áttekintette a szovjet—len­gyel kapcsolatokat, s megvi­tatott több időszerű nemzet­közi kérdést is. rej Giomiko és Józef Czye- rek élegedetten állapította meg, hogy a két országnak a marxizmus—leninizmus és a szocialista internaciona­lizmus elvein alapuló test­véri kapcsolatai és szoros együttműködése megbízha­tóan szolgálják a szovjetéi a lengyel nép 1 érdekeit, a szocializmus és a béke ügyét. Megerősítették, , hogy a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság továbbra is szoros együttműködést fog folytatni a testvéri szocialis­ta országokkal a Varsói Szerződés és a KGST kere­tében­A két, külügyminiszter a teljes nézetazonosság jegyé­ben áttekintett több idősze­rű 'nemzetközi kérdést is. Józef Czyerek a Lengyel Egyesült Munkáspárt ' veze­tősége és a Lengyel Nép- köztársaság kormánya nevé­ben hivatalos, baráti látoga­tásra hívta meg Andre.j Gromikót. aki a meghívást köszönettel elfogadta — ál­lapítja meg végül a lengyel külügyminiszter látogatásá­ról kiadott közlemény. A látogatásról kiadott böz- Vwiwmy hangsú lyozza : Aod­A SBÖTCTItEZETl SZÁLLÍTÁST ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT kaposvári üzemegysége 1 közúti ellenőrt váHoxó munkahelyre. 1 autószerelőt és 1 villamossági szerelőt kaposvári munkahelyre keres felvételre clentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 63. Telefon: 13-334. ___________-______________________ 11466391 ' .i , : ■' • I ' t ». -t i • » ‘ i ■ J „Harcsrmtkezeslien” - Európa közepén (I.) Ki Ilii fenyeget? A NATO megalakításában és 'kibővítésében annak idején je­lentős szerepet játszó két nyugat-európai politikus. Ade­nauer nyugatnémet kancellár (balra) és Churchill, az egy­kori brit miniszterelnök A ' nyugati rádióadók, a hadiipari körökhöz közel álló bulvárlapok — a NATO-ban megindult új fegyverkezési hullám »szük­ségességét« igazolandó — a legképtelenebb koholmányo­kat tálalják fel hallgatóik­nak és olvasóiknak a Varsói Szerződés hadseregeiről. Az atlanti tömb hadügy- és kül­ügyminisztereinek legutóbbi brüsszeli tanácskozásán sem volt hiány a háborús pszi­chózist szító »stratégiai elem­zésekben«. A többi között azt hallottuk, hogy a NATO leghőbb vágya az európai biztonság fenntartása, s a több milliós haderő gyorsí­tott felkészítését, a »korlá­tozott« nukleáris háború ha­dászatára való áttérést egye- \ dűl kizárólag a »keleti fe­nyegetés fokozódása« indo­kolja. Két, időközben félré- állított hivatásos stratéga — Robert Close belga és Sir Jo-hin Hackett brit dandár- tábornok — a képzeletbeli harmadik világháború - rém­képeit ecsetelve, nem keve­sebbet hirdettek, mint hogy a Varsói Szerződés hadsere­gei le akarják rohanni Nyu- gat-Eui'ópát és »ha egyszer elindulnak, meg sem állná­nak a La Manche-csatorná­ig«. »»Agybombázás” Ennek a pólitikai-pszicho- logiai »agybombázásnak«, a veszélyét hiba lenne lebe­csülni. Már csak azért is, mivel a fiatalabb nemzedék­nek nincs közvetlen, szemé­lyes tapasztalata a 30—35 esztendővel ezelőtt történ­tekről, az 50-es fvek hideg- háborús időszakáról, a Var­sói Szerződés aláírását meg­előző európai fej lemények- ről. A »ki kit fenyeget«? és »a kinek vannak agresszív, s kinek védelmi céljai?« — kérdésre a válasznál abból kell kiindulnunk, hogy a második világháború után azonnal elkezdett fegyverke­zésinek az imperialista hatal­mak voltak a kezdeménye­zői- Nem a Szovjetunió, ha­nem az Egyesült Államok dobta le 1945-ben az atom­bombát, nem a Szovjetunió, hanem az USA fogott hozzá világméretű katonai támasz- pontrendszer kiépítéséhez: nem a népi demokratikus országok, hanem a nyugat- európai tőkés államok alakí­tották meg előszói' szűk körű csoportosui-aeokaft 1948-ban (ez volt az úgynevezett Brüsszeli Paktum), majd szervezték meg 1949-ben az addigi legnagyobb katonai szövetséget, a NATO-! A tömb alapitó okmányát 12 állam képviselői írták alá. A szövetséghez később — 1952-ben — csatlakozott Török- és Görögország, de akkor még hiányzott a ti­zenötödik szövetséges, a fel­fegyverezendő" Nyugat-Né­metország . .. Moszkva javaslata A szovjet kormány, latva .a nemzetközi helyzet élező­dései, 1952-ben leszerelési vi­lágkonferencia összehívását kezdeményezte. A nyugati válasz így hangzott: nem! Két évvel később — 1954 márciusában — Moszkva ja­vasolta. az Atlanti Szövetsé­get alakítsák át védelmi szervezetté és ez esetben . esz maga is részt venni a NATO tevékenységében- A csatlakozási javaslatot a nyugati hatalmak elutasítot­ták, ezzel beismerve, hogy ezt a tömböt a szocialista országok kizárásával és ép­pen ellenük alapították. El­lenben még ugyanazon év októberében jóváhagyták a ny uga tnémet ú j rafel f egy v e r - zés előtt szabad utat nyitó párizsi szerződést, majd az európai biztonság ügyében Moszkvába szóló meghívót visszautasítva, megkezdték a szerződés parlamenti ratifi­kálását. 1955 májusában, az akkoriban nyílt területi kö­vetelésekkel fellépő NSZK-t telles iógú tagként telvették a NATO-ba és engedélyezték számára félmilliós hadsereg felállítását. / 'Európában súlyos háborús feszültség állt elő. Ilyen helyzetben a Szovjetunió és a többi szocialista ország már nem várhatta tétlenül a vészit jósló fejlemények teljés kibontakozását. A háborús erők egyesített frontjával szembe kellett állítaniuk az európai béke és biztonság kollektív védelmének front­iát, Ennek tett eleget 1955- május 14-én a varsói tanács­kozás, amelyen nyolc baráti aliam képviselői aláírták ba­rátsági. együttműködési és kóicsonos segítségnyújtási szerződésűiket, a Varsói Szer­ződést — a NATO megala­kítása után hat esztendővel. Serfozo l-asrtn alezredes 0? oiytmttiek.4 A BÖHÖNYE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ böhönyei tüzéplelepének vezetési tiizéptelep-Yezetot és lüzépteiepvezgli* helyettest keres felvételre Szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkezők jelentkezését, várjuk. Jelentkezni az "fesz központjában, Böhönye, Fő u. 31. sz. alatt a szövetkezet lg. elnökénél lehet. (146689)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents