Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

J el kapnék is felfogha­tó, ahogyan a kará­csonyt manapság — különféle módon, gyakran eltérő érzelmi töl­téssel, nem egyformán. — de egyaránt ünnepeljük. Va­lamennyien a béke, a csa­lád ünnepeként; sokan csak így: ám sokan mások őriz­ve e nap hagyományos, val­lásos színezetét is. Am akár így. akár úgy, kölcsönösen tiszteletben tartva egymás világnézetét. Nem azt nézve, ami elválaszt, hanem azt keresve és megtalálva, ami összeköt bennünket. Szeren­csére sok minden — egyre több minden — van, ami összeköt: eredmény is, ame­lyet közösen értünk el és csak közösen védhetünk- őrizhetünk meg; de gond és feladat is, amelyet csak együtt tudunk megoldani. Ismeretesek a hatodik öt­éves tervünk főbb előirány­zatai. A nemzeti jövedelem­nek, az, ipari és mezőgazda­sági termelésnek, a beruhá­zásoknak, de a fogyasztás­nak is csak szerény, a ko­rábbi időszakokban megszo­kottnál sokkal mérsékeltebb növekedési ütemét tűzhettük feladatul magunk elé. Tud­juk, milyen külső és belső okok — s ami fő: milyen célok — késztettek bennün­ket erre: népgazdaságunk egyensúlyának megs/jlárdí- ' tasa, a népgazdaságáig jö­vedelmező termelés dinami­kus fejlesztése (és persze, a nem jövedelmező munka visszaszorítása), gazdasá­gunk szerkezetének és mű-* szaki színvonalának korsze­rűsítése, elért színvonalunk átlagának legalábbis a meg­őrzése. E látszólag szerény célkitűzések ellenére sem mondhatjuk, hogy ..könnyű” öleves terv ez; ellenkezőleg: teljesítéséhez valamennyi­ünk közös erőfeszítése szük­séges. Joggal vetődik fel a kér­dés. nemcsak*» a politikai és a gazdasági vezető és irá­nyító fórumokon, de minden családban is: mi a szilárd alapja térvünknek? Mi a legfőbb feltétele annak, hogy megvalósíthassuk? A válasz­ért nem kell messzire visz- szanyúlnunk. Ez év tavaszán pártunk XII. kongresszusa állapította meg, hogy „ . .. a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom hatá­rozza meg. A párt politiká­ját népünk cselekvőén támo­gatja; erősödik a szocialista nemzeti . összefogás. Társa­dalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú legfonto­sabb tényezője a belső épí- tómun kának éppen úgy. mint hazánk kedvező nem­zetközi megítélésének ... A társadalom osztályai és ré­tegei, a párttagok és a pár- tonkívüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egy­ségbe tömörülve, egyetértés­ben dolgoznak a ' közös szo­cialista célokért.” N os. ez a szocialista . nemzeti egység' való­ban a legfontosabb tényezője, a legszilárdabb alapja terveink megvalósítá­sának; leg becsesebb törté­nelmi vívmányaink közé ■tartozik. Igaz, nem merőben új tényező, jelentőségét nem az idén szögezte le első íz­ben a part legfelsőbb fóru­ma. Miért szükséges mégis újólag hangsúlyozni, s ami több: időről időre munkál­kodni erősítésén, megújítá- ■ sán. miért kell óvni, védeni, s elmélyítésén fáradozni ? . Az egység, az összefogás, az alapvető politikai kérdé­sekben való egyetértés és az egységes cselekvés — nem allapol. hanem folyamai. Az egységet minden új kérdés­ben, minden új! helyzetben; minden új feladathoz , újra kelt megteremteni, kiková'- csr'ni. Szocialista fejlődésünk legutóDibi huszonnégy esz­tendejében a párt és a nép közötti bizalom, a párttagok és párton kívüliek, a külön- , böző dolgozó osztályok es I retegek, a különböző világ- I neaatt emberek pohukéu * Módosították a nyugdíjrendeietet Nemzeti egység, nemzeti cselekvés egyetértése a legfőbb szo­cialista célok platformján, és együttműködésük, közös cselekvésük ezek megvalósí­tásáért, vagyis a szélesen ér­telmezett szocialista nemzeti egység — nem egy csapásra és nem egyszer s minden­korra jött létre. Lépésiről lé­pésre újra kellett kialakíta­nunk minden nagy történel­mi tettünk' végrehajtásához. Csakis ilyen módon tudtuk megvalósítani — hogy a leg­fontosabbakat említsük — a mezőgazdaság szocialista át­alakítását és mai színvonal­ra emelését; szocialista ipa­runk korszerűsítését; a gaz­dálkodás intenzív útjára va­ló áttérést; a. gazdaságirá­nyítás reformját; a szocia­lista demokrácia fejlesztését; az életkörülmények jelentős javítását és így tovább. M inden közösen elért siker, minden együtt megoldott nehéz fel­adat ugyanis tovább erősíti, gazdagítja a szocialista nem­zeti egységet. Ha ez megvan, akkor a nehézségeken is úr­rá lúd un k lenni. Természetesen egyetlen szocialista társadalom sincs bebiztosítva szubjektív hi­bák, esetleges tévedések el­len, a szükségszerűségek né­ha késedelmes felismerése éllen ; és főleg nem élvez semmiféle védettséget a nemzetközi helyzet, a világ­gazdaság hatásai alól. De a bizalom nyílt és őszinte lég­körében. a szocialista célok­ban való egyetértés talaján, a közős cselekvésre való készség birtoka ban a hibá­kat is lehet korrigálni. a legszigorúbb külső körülmé­nyekhez is lehet rugalmasán alkalmazkodni, a legkelle­metlenebb nehézségeket is el lehet viselni, a legbonyo­lultabb feladatokat is siker­rel lehet megoldani. Nem arról van szó, hogy társadalmunkban ne lenné­nek eltérő, esetenként ellen­tétes részérdekei a dolgozó osztályokaik, rétegeknek, cso­portoknak. üzemi kollektí­váknak' vagy az egyes embe­reknek. Gazdaságunk szer­kezetének halaszthatatlan korszerűsítése éppenséggel a sokféle — ágazati, vállalati, területi stb. — érdekek üt­köztetése -útján megy végbe. Nem konfliktusmentes, ese­tenként fájdalmas folyamat ez; emberek, családok soka­ságának sorsat érinti. Szo­cialista viszonyok között azonban nemcsak mód van rá, de parancsoló kötelesség is ezeket a konfliktusokat az emberekről való legmesz- szebbmenő gondoskodás szellemében feloldani. Végső soron pedig valamennyi ünk egyéni érdeke — a nehézsé­geket vállaló kollektívák tagjainak egyéni érdeke is — egybeesik a nagy közös társadalmi érdekek­kel. Mai társadalmi és gazdasági feladataink bi­zonyos terhelési próbá­nak teszik ki a szocialista nemzeti összefogást; de meg is erősítik azt, szálait még szorosabbra fonják. Társadalmunkban a nem­zeti összefogás immár csak­nem negyedszázad óta töret­lenül érvényesül. Ezzel együtt az. is igaz, hogy idő­ről időre új, aktuális tarta­lommal gazdagodik. A jelen­legi körülmények között az a legfontosabb, hogy a né­pünkben rejlő alkotókészség, fizikai és szellemi képessé­geink teljessége minél gaz­dagabban táruljon fel és hasznosuljon. Ez a mi leg­főbb energiaforrásunk, ener­giatartalékunk, többet érő bármely természeti kincsnél. B 'kés, boldog ünnepe­ket kívántunk egy­másnak, de e hagyo­mányos formaságon túl azért valamennyien azt is érezzük, tudjuk: szocialista építő­munkánkhoz, nemzeti cél­jaink megvalósitásához min­denekelőtt valóban a béke és a nemzetközi enyhülés megvédésére van szükség., A világot ismét a hideghábo­rús’ légkörbe taszítani igyek­vő imperialista törekvések­kel szemben a béke legfőbb biztosítéka ma is a szocia­lista országok ereje, együtt­működése. Óriási' jelentősége van annak, hogy valamennyi szocialista országban szilárd legyen a néphatalom, köl- tsönös a bizalom a párt és a nép között, belső rend, stabilitás uralkodjék. Mi er­re törekszünk hosszú idő óta következetesen és eredmé­nyesen ; ezt tesszük a jövő­ben is. Ez a mi legfőbb —. szerény, de hazánk méretei­hez képest, nem csekély — hozzájárulásunk az emberi­ség legszentebb közös ügyé­hez. Koncz István A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács legutób­bi ülésén foglalkozott az igazságügyi és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa által együttesen be­terjesztett, a nyugdijrende- iet módosítására telt javas­lattal- Ennek alapján meg­változik az öregségi nyugdíj* jogosultsághoz szükséges szolgálati idő, .a minimum 10 év szolgálati időt előíró ren­delkezés további fenntartá­sa ugyanis már nem indo­kolt. A munkaképes korú férfiak körében régóta meg­valósult a teljes foglalkoz­tatottság, a nők túlnyomó része is bekapcsolódott a társadalmilag szervezett munkába — így megvan a reális lehetősége annak, hogy a munkaképes lakosság a nyugdíjkorhatár eléréséig tíz évet jóval meghaladó szolgálati időt szerezzen. Ezt igazolja az is. hogy az utób­bi években jelentősen csök­kent azoknak a száma, akik 20 évnél rövidebb szolgálat! idővel mennek nyugdíjba. Ez a tendencia a jövőben még tovább erősödik. Mindez in­dokolja 1981-től az öregségi nyugdíjhoz szükséges mini­mális szolgálati idő 20 évre növelését. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek hátrá­nyos helyzetbe azok a nyug­díjba menők, akik a követ­kező években nem szerzik meg a 20 éves szolgálati időt. a rendelet lehetővé te­szi, hogy 1990. december 31-ig mindazok, akik elérik a nyugdíjkorhatárt. 20 évnél kevesebb, de legalább 10 év szolgálati idő alapján is nyugdíjba mehessenek. A nyugdíjjogosultsághoz szűk s°g«s minimális szolgálat* idő felemelése nem érinti a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot­Az utóbbi 5 évben vég­zett rendszeres vizsgálatok eredményei felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy a nyugdíjazást közvetlenül megelőző időszakban indoko­latlanul növekednek az elő­zetesen előírt követelmé­nyek teljesítéséhez nem -kö­tött kifizetett jutalmak. Ez a gyakorlat ellentétes a szocia­lista bérezés elvével, és az- egyébként is jelentős nvug- díjköltségek további indoko­latlan növelését eredménye­zi. Az illetékes felügyeleti szervek törekvése, hogy e helytelen munkáltatói ma­gatartás megszűnjék, nem vezetett eredményre, ezért szükségessé vált a jutalmak nyugdíjalapba történő beszá­mításának központi korláto­zása. Ennek értelmében 1980. december 31-ét követően a nyugdíjalap kiszámításánál nem lehet figyelembe venni az éves keret 10 százalékát meghaladóan a jutalom cí­men kifizetett összegeket. A kitüntetéssel járó jutalom, a bányászati hűségjutalom, és a vezetők érdekeltségi rend­szerében központilag szabá­lyozott, -valamint u szocialis­ta munkaversenyben élért eredmény elismeréseként ka­pott jutalom azonban nem esik korlátozás alá. Az 1930. december 31-ig kifizetett ju­talmakat még ■ korlátozás nélkül, teljes összegükben kell a nyugdíjalap kiszámí­tásánál figyelembe venni- A nem fizikai munkakö­rökben 1981. január 1-től megszűnik a továbbdolgozás- ra ösztönző nyugdíjpótlék. Az intézkedést az indokolja, hogy a tapasztalatok szerint a továbbfoglalkoztatás ösz­tönzése nincs összhangban a tényleges . munkaerő-szük­séglettel. A nem fizikai. Jó­ként alkalmazotti és admi­nisztratív munkakörökben esetenként a túlfoglalkozta­tás jelei mutatkoznak, ilyen körülmények között az ösz­tönző pótlék fenntartása ezekben a foglalkozásokban nem indokolt. A mostani rendelkezésnek visszamenő- leges hatálya nincs, az 1980. <—zeniben 8i-ig' ledolgozott időre járó pótlékot, vagy annak arányos részét, ha a továbbdolgozás egy évnél rövidebb volt, mindenki megkapja­Módosították azok kerese­tének felső határát is, akik nyugdíjuk mellett megbízás­ból (tehát nem munkavi­szonyban) vállalnak mun­kát, vagy tevékenységükért valamilyen díjazásban, tisz­telet-díjban részesülnek. Ed­dig az ilyen jellegű munká­ért az elérhető éves kereset maximális összege 12 ezer forint volt. 1981. január 1-től egységesen 30 ezer forint a nyugdíj mellett elérhető, korlátozás alá nem eső ke­reset felső határa. A nyug­díj és a kereset együttes ősz- szege azonban változatlanul nem haladhatja meg éves átlagban a havi 1Ö ezer fo­rintot. Mindezekkel egyidejűleg egyszerűsítették az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt a dolgozót megillető kártérítéssel kap­csolatos eljárásokat. ÚJ TRAKTORGYÁR Lengyelországban a figyelem a mezőgazdaság korszerűsíté­sére irányul. Varsó közelében 1981 nyarára készül el az új traktorgyár, ahol Massey—Ferguson—I’erkins licenc alapján gyártanak majd traktort. A szerelőszalag már működik, a munkások betanítása megkezdődött Az irányítás része Gépi adatfeldolgozás a tsz-ekben 280 milliós bevétel Együttműködés a lakosság érdekében A háromezer tagot szám­láló balatonszárszói Kon- zumszöv-höz 12 község tar­tozik. Kereskedelmi, vendég­látó üzleteikben, a felvásár­lóhelyeken, ipari- és szolgál­tató részlegeikben az évi ár­bevétel eléri a 28(1 millió fo­rintot. Ezt 197 dolgozóval ér­ték el. Sokat segítettek az utóbbi években a szövetkezetnek a tanácsok és a testvérszövet­kezetek. Ahogy a Konzum- szöv elnöke, Etek Sándor el­mondta. a kölcsönösen gyü­mölcsöző kapcsolatokat sze­retnék a VI. ötéves terv ide­jén tovább erősíteni. Az el­múlt öt évben a balatonszár­szói nagyközségi és a bala- tonföldvári községi közös ta­náccsal együttműködési- meg­állapodásokat írtak alá a gazdasági és a mozgalmi munka javítására, a köz- műoétMési feladatok közös végzésére. Évenként értéke­tek, az együttműködési meg­állapodásban foglaltak vég- rehaj tásat: A szervezett együttműkö­désnek is része van abban, hogy Balatonszárszón a szó- ladi út környékének Lakos­sága korszerű élelmiszerbol­tot vehetett birtokába, amelynek építését a tanács is lamogatta. Balatonszeme- sen a község peremierute­tein három új kereskedelmi és egy vendéglátóipara üzle­tet nyitottak; ezek létreho­zásában is segített a nagy­községi tanács. Az anyagia­kon kívül telkeket adott az építkezés céljára. Ugyan­csak az áfész és a tanács összefogásával készül el rö­videsen a szóiádi élelmiszer- bolt. A balatonszárszói Kon- zumszöv a nagyközség köz­művelődési életét, fejlődései anyagiakkal támogatja; a tanács.- a termelőszövetkezet és a Konzumszöv együttesen tartja fenn például a nem­rég újjászervezett táncegyüt­test. Az áfész a könyvtárál­lományának fejlesztésére évről évre támogatást ad­A balaton földvári közös tanáccsal öt évvel ezelőtt aláírt megállapodás minden pontját teljesítették. A bala- tonföl-dvári ABC-áruház pél­dául estik a tanács támoga­tásával valósulhatott meg. Segítséget kapott a szövet­kezet a tanácstól a klsgaz* . daságok fejlesztéséhez is, a_ kertbarátkörnék megfelelő' területet biztosítottak. Javult a lakosság áruellátása. A balatonszárszói Vörös Csillag és a kőröshegy! Jobb­le' Termelőszövetkezettel ugyancsak hasznos az áfész együttműködése. A baláton- száraaói tsz területet adott a Konzumszöv-nek egy fel­vásárlótelep építéséhez, rend­szeresen ellátja az áfész vendéglátó üzleteit borral. A nagyüzem szakemberei elő­adásokat tartanak a kister­melőknek a zöldség-gyü­mölcs termelés és a kisállat­tenyésztés új módszereiről. Az összehangolt intézkedé­sek hatására javult a bol­tokban a gyümölcsellátá.s. A kőröshegyi tsz vezetői hasz­nos szakmai tanácsokkal se­gítik a helyi szőlőtermelő szakcsoportot. A Konzum­szöv kőröshegyi vendéglátó üzlete láLtja el a termelőszö­vetkezet idénymunkásait étellel. 1980-ban 15 ezer adag előfizetéses ételt for gyasztottak a vendégmunká­sok. Két takarékszövetkezet működik az áfész területén. Különösen sokat tesznek azért, hogy kölcsönökkel se­gítsek a kisgazdaságok ter­melését. A falvakban s sa po­rodnak a fóliasátrak, gépe­sítik a háztáji gazdaságokat. Egyre több méhésznek nyúj­tanak kölcsönöket az - indu­láshoz. A Konzumszöv üz­leteinek forgalmát emeli, hogy a takarékszövetkezetek a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlásához kölcsö­nöket folyósítanak. D Z. I A termelőszövetkezetek számviteli, pénzügyi munká­ja az utóbbi másfél .évti­zedben jelentős fejlődésen ment keresztül. Sürgette ezt a fejlődést a közgazdasági környezet változása, a gaz­dasági vezetés fokozódó in­formációigénye­Négy év után a közel­múltban tekintette át a tsz- szöveuség termelésfejleszté­si és közgazdasági bizottsága a szövetkezetekben folyó közgazdasági munka, illetve az ügyviteli gépellátottság helyzetét. Az ötödik ötéves terv első .esztendejében csak harminchét, szövetkezetnek volt korszerű adatfeldolgozó gépe. ez ev közepére szá­muk ötvenháromra emelke­dett. Az alkalmazott százöt gép döntő többsége a be­vált Ascota típus. A szám­szerű fejlődés azonban szö­vetkezetenként nagy kü­lönbségeket takar: az ered­ményesen gazdálkodó, kor­szerű vezetető - módszereket alkalmazó - gazdaságokban a> aépi adatfeldolgozás az irá­nyítás szerves része lett, hu­szonkilenc * szövetkezetben, a gazdaságok egyharmadá- ban íredig részben anyagi, részben - személyi. okok miatt egyáltalán nincsenek - adat- feldolgozó középgépek. Mtfr#*' mindig felfedezhető az a , szemlélet, hogy a gazdaságok - irányítói srívíso’rben áldoz­nak anyagiakat erő- és'mun* kagépekre. mint könyvelőgé­pekre. Jó- ehe. a számviteli munira színvonalának javí­tása. .az ügyvitel,gépesítés - meggyorsítása alapvető szö­vetkezeti érdeleké vált. Jó és követésre méltó módszert dolgoztak ki Fejér megyében, a megyei tsz- szijvetség állásfoglalásában ennek a gyakorlatnak az el­terjesztését ajánlja Somogy­bán is. Ott ügyvitelgépesíté­si együttműködést hoztak létre kezdetben tizenegy, majd negyvenhét szövetke­zet bekapcsolásával- Nem­csak a számviteli munka vált korszerűbbé, szei*vezet- tebbé, hanem a gépek ma­gas ára miatt anyagilag is kedvező ez a megoldás egy- egy szövetkezet szániára. Megyénkben a gazdasági kiskörzetek ebben az évben — bár változó eredménnyel —r már tettek különböző lé­peseket a célszerű, kölcsö­nös előnyöket hozó együtt­működések kialakítása .érde­kében. Néhány kivételtől el­tekintve azonban még csak az útkeresés szakaszánál tar­tanak. Az egységes adatfel-, dolgozás, az ügyvitelgépesí- tés gyorsabb terjesztése ér­dekében a kiskörzetek léte igen nagy lehetőséget .jelent A jövő évi es a középtávú tervek készítésének idejét éljük. A megfogalmazandó célok sorában — ezt aján­lotta a gazdasagoknak a szö­vetség ^elnöksége — feltette- nül fontos és hasznos lenne az üigyvitelgepesitési társu­lások kialakítása a kiskör- zetekben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents