Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI Ara; 1,20 Ft NÉPLAP AZ MSZMP, et... .zrSOMOGY MEGYEI B 1 Z 0 T T S A( 3ÁNAK LAPJA r*t- j . ' &•••• V1 XXXVI. évfolyam, 303. szám * 1980. december 29., hétfő Ä műszaki fejlesztés meggyorsításáért Szekér Gyulának, az OMFB elnökének nyilatkozata Hazánkban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos esetekben irányító szerveként a minisztériumokkal. országos hatáskörű szervekkel együttműködve vesz részt a műszaki fejlesztéspolitika kialakításában, kutatási és fejlesztési tervek kidolgozásában, összehangolásában es végrehajtásában. Az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelvei, és az azt követő állami határozatok nyomán az OMFB korábbi feladatai több vonatkozásban bővültek, Erről a tevékenységről Szekér Gyula, az OMFB elnöke tájékoztatta Megyesi Gusztávot, a® MTI munkatársát, olyan, időszakban', amikor a műszaki fejlesztésre. és az azt megalapozó kutatásokra az elkövetkező évek gazdasági feladatainak megoldása érdekében a korábbiaknál sokkal nagyobb szerep vár. — A tudomány és a technika gyorsuló fejlődése, termelőerővé válása a \’ilág minden ipari országában reflektorfénybe helyezte a műszaki fejlesztést. Ez a folyamat nem új keletű. Jellemző, hogy a különféle kutatási és fejlesztési tevékenységek összefogására, a technológiai, és ezen keresztül a gazdasági fejlődés jövőjének felvázolására, nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban, de a tőkés államokban is sorra alakultak az elmúlt két évtizedben az OMFB-hez hasonló feladatokat ellátó intézmények, központok. A műszaki fejlesztés különösen fontos napjainkban, amikor a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében mérsékeljük a gazdasági növekedés ütemét. Alacsonyabb növekedési ütem melle!! még határozottabban lep fed a szellemi erőforrások összpontosításának igénye. A mérsékelt gazdasági növekedés ugyanakkor kényszerít is a műszaki fejlesztés 1 gyorsítására, mert kisebb társadalmi ráfordítással kell műszakilag, gazdaságilag értékesebb terméket előállítani. Ez az igény kizárólag a korszerűbb, termelékenyebb technológiával elégíthető ki. Már ebből is következik, hogy több figyelmet, szellemi energiát lehet es kell . is a műszaki fejlesztésre fordítani. Nemcsak Japán, az NSZK. Svájc példája, de az iparilag közepesen fejlett országok egész sorának gyakorlata is ezt igazolja. — Igen fontos, hogy a kutató- fej lesztö tevékenységben megfelelő súlypontokat képezzünk, ésszerű szelekciót hajtsunk végre a fejlesztési feladóitok közötti Ebben a társadalmi -gazdasági helyzetben tsz OMFB szerepe, felelőssége is szükségszerűen megnő Annál is inkább, mért az OMFB bizonyos mértékig befolyásolni tudja a vállalatok, kutató-feji®tip intézmények tevékenységét, a központi forrásokból rendelkezésre álló pénzügyi alap segítségével. Az OMFB idén csaknem 1,8 milliárd forinttal járult hozza a vállalatoknál, intézeteknél "folyó kutató-fejlesztő tevékenységhez. Jelentős segítséget nyújtottunk például a gyógy s zen párnák az új készítmények gyakorlati megvalósításához nélkülözhetetlen preklinikai és kliniko- f arrnakológiai hálózat kialakításához, illetve fejlesztéséhez. E hálózat korszerűsége a gyógyszeripar számára nemcsak a hazai egészségügyi ellátás, de az export- képesség szempontjából is nélkülözhetetlen. Jelentős anyagi támogatást kapott a számítástechnika, a híradástechnika, a gépipari alkatrészgyártás és a fehérjegazdálkodás egy-egy területe is. Az ilyen jellegű pénzügyi támogatásra azért van szükség. hogy egy-egy népgazdaságig, vagy tudományos, műszaki, stratégiai szempontból fontos fejlesztésre akkor is sor kerülhessen, ha az érdekelt vállalatoknak, vagy kutatóintézeteknek nincs elég pénzük a távlatilag fontos feladatok végrehajtásához. — Az OMFB az országos licencpoiilika koordinálója. Az a véleményem, hogy a külföldről ésszerű feltételek mellett megvásárolható ismereteket ne magunk fedezzük' fel újra, hanem vegyük át. Ennek az elvnek a következetes • végrehajtása mindenképpen .segíti a .hazai kutató-fejlesztő kapacitás hatékonyabb hasznosítását. Az OMFB rendelkezésére álló pénzügyi alapok a vállalati licenc-vásárlások megvalósításához is segítségül szolgáltaik a múltban, és szolgálnák a jövőben is. Néhány példát említek a jelentősebb vásárlások közül: á Dunai Vasmű részére üstmetallurgiai licencet vásárol tűnik, melynek segítségével ma már a legszigorúbb követelményeket is kielégítő mechanikai tulajdonságú lemezacélokat gyárthatnak. A Tiszai Vegyi Kombinátnál az általunk támogatott licences khow-how-vétel nyomán . megvalósulóban van — elsősorban az élelmiszeriparban használt — celofánt helyettesítő műanyagíólia gyártása. Segítettük az Egyesült Izzót, hogy az úgynevezett Ribbon-szalagrends/erü izzólámpa búra gyártást meghonosítsa. Ezzel a búragy ártó teljesítményét több mint h ú »szorosa ra növel hét te. Jelent ősén h<>zzá járultunk a számítástechnikai ipar hazai megalapozását szolgáló licencek .vásárlásához. Ez tette lehet óve. hogy bekapcsolódhassunk a szocialista országok együttműködésébe' melynek eredményeként ma már tőkés importból csak egyedi esetekben hozunk be számítógépet. Végül is az idén több mint 300 millió forint értékben támogattuk a vállalatok licenc. knowhow es prototípus-gép vásárlásait, Több mint egy tucat korszerű technológiát hoztunk be az országivá. A Ni fiókéin iái Ipartelepek például egy japán eljárást vett meg toatós . növény védő-szer alapanyag előállításához. a Taurus- a radialabi'oncsok hazai konstrukciójának kidolgozásához vásárolt technológiát. és ugyancsak li- cenc-vásárlás nyomán valósul majd meg a motorbenzinek keverését irányító, számítógéppel vezéréit rendszer — A bizottság csaknem uszeves működésé alaki "mintegy kétezer tanulmány készült egy-egy szak- es tudományág helyzetéről, az elemzések nagy része az ipari gyakorlatban hasznosult. Az idén több mint 100 tanulmány térképezte fel a hazai ipar és mezőgazdaság egy-egy fontos, több ágazatot érintő területét. Ennek ellenére az a véleményem, hogy túl sok a tanulmány, s noha ezek. nélkülözhetetlenek lesznek továbbra is, a jövőben inkább a műszaki- Uidományos prognózisok és a fejlesztési koncepciók kidolgozására, a több ágazatot egyaránt érintő átfogó problémák feltárására — mint a kemizálás. automatizálás, anyagmozgatás es csomagolás — fordítjuk erőinket. Olyan nagy horderejű kérdések megválaszolására akarunk elképzeléseket, nem egyezer alternatívákat kidolgozni. mint például az elektronikai, a vegy-, a gép- és az élelmiszeripar, a közlekedés, valamint a vízgazdálkodás jövőbeli fejlesztési útjai. — Tevékenységünk egy részét a közelmúltban elfogadott országos középtávú kutatási-fejlesztési tervben foglaltuk össze. Ennek kidolgozásában az OMFB is aktívan részt vett. A középtávú terv 12 közvetlen gazdasági célzatú és egy környezetvédelemmel kapcsolatos, valamint egy társadalomtudományi programot tartalmaz. Bízunk abban, hogy a programok sikeres végrehajtása jelentős segítséget nyújt majd a VI. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok megvalósításához — fejezte be nyilatkozatát az OMFB elnöke. n szovjet szakszervezetek feladatairól tanácskoztak Moszkvában. kibővített ülést tartott a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöksége. A tanáts- kozáson, az SZKF Központi Bizottságának a párt XXVI. kong resszusára előtérj észtét t »A Szovjetunió 1961—85-ös évűi;re, valamint az 1990-ig terjedő időszakra szóló gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai« cíy mű tervezetét vitatták meg. Nőiruha-készítők lesznek. A fékon dunaújvárosi üzemében a jövő évben megszüntetik a férfiingek varrását, és csak női blúzokat fognak készíteni. Az üzem tanműhelyében már ennek megfelelően képezik az elsőéves tanulókat, akik az üzemi körülményeknek megfelelő tanműhelyben sajátíthatják cl a nőiruha-készítés gyakorlati tudnivalóit. »Igazi« termelőmunkával — szoknyákat, blúzokat, blézereket varrva — tanulják a szakmát, Az öt óv os tervidőszakban Több közszükségleti jobb vásárlási körülmények Az, ^toísó hónap adatainak hiányában is megállapítható, hogy a belkereskedelem ösz- szességében teljesítette a népgazdaság ötödik ötéves tervében meghatározott fő feladatát : több es jobb közszükségleti cikke..,; ! T«t,p »1 a lakosságot. Az utolsó két évben is megfelelt a követelménynek. vagyis tartotta. ahol lehetett javította, az ellátás színvonalát. A társtárcákkal közös erőfeszítések — valamint, olyan, központi intézkedések, mint a termelés bővítése, átcsoportosítása. az import növelése — eredményeként kedvezően változott az ellátás helyzete, a kereslet és a kínálat közelített egymáshoz. Az előzetes számítások szerint a kiskereskedelem áruforgalma, íolyóáron, az 1975. évi 218,4 milliárd forintról 1980-ra mintegy 348 milliárd forintra emelkedett, öt év alatt összesen 1,848,8 milliárd forintot tett ki. A tervidőszakban a lakosság 520,7 milliárd forintért vásárolt élelmiszereket es élvezeti .cikkeket,. - amelyekből— éltékintve néhány 1er- . melltől -r~ 'szinte egész idő alatt folyamatosan, kiegyen - , súlyozott, színvonalas ellátást nyújtott a kereskedelem. Ezen belül főleg a korszerű táplálkozási szokásokat erősítő termékek forgalma növekedett. A lakosság 220,5 milliárd forintot költött el a vendéglátóiparban, igaz. az utolsó két évben, az áremeCzyrek Moszkvában tárgyalt Szoros együttműködés Leon.y id Rrezsnyev, az S/.kP főtitkára, államfő niszter a Kremlben Czyerekkel r- Andrej (í rumi ko szovjet külügymiJ A szovjet kormány meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Jozef Czyrek. a LEM F KB tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere. Moszkvában pénteken tárgyalásokat folytatott egymással Andrej Gromiko, az S£KP KB PB tagja, kül- ugymimszter *.» Jozaí Czyrek. a LEIVTP KB tagja, lengyel. külügyminiszter. . Jozef Czyrek a lengyel vezetés, a lengyel kommunisták és dolgozók nevében meggyőződését fejezte lei. hogy a népi Lengyelország képes leküzdeni a felmerült nehézségeket, s biztosi tani az ország szocialista utón •történő továbbfejlődéeet- A Lengyel Nepkoztarsasag szocialista állam, az volt es a2 is marad, a szocialista országok családjának szilárd tagja — hangsúlyozta Czyrek. A szovjet és a lengyel külügyminiszter véleményt cserélt időszerű nemzetközi kérdésekről, ezen belül elsősorban az európai tartós béke es biztonság szavalolásá(Tolytatás a 2. oldalon) lés hatására, kevesebbet az előző évieknél, Ruházkodásra 238,3 millió forint jutott, a szakkereskedelem mennyiségében kielégítette az igényeket. A ruházati cikkek közül a,z átlagosnál jobban növekedett például a férfi- és a fiúingek, a harisnya es a zokni, a gyermekcipő, a bútorszövet .és a szőnyegeik kereslete, s egészen a Jégutóbbi. árosök ke n lésig mérsékeltebb volt a gyapjú ea ' a gyapjútípusú szövetek, a kötött felsőruházati termékek értékesítése. A tervidőszakban legjobban a tartós fogyasztási cikkek forgalma növekedett; a háztartások 668,8 milliárd fonni értékű vegyes iparcikket vásároltak. A nagyobb értékű keresettebb tartós fogyasztási cikkek közül a tervidőszakban különösen nagy sikere ..volt a televíziónak, amelyből összesen 1 250 000 fogyott. Ezen belül színes televízióból 1975-ben még csak 3300 ikerült forgalomba, az idén már mintegy 45 000-et vásá1 roltak. Automata mosógépből az 1975. évi 7900 darabbal szemben az idén már 40 000- et, öt év alatt összesen 148 000-et adtak el. Hűtógépből viszont már mérséklődött a kereslet, az 1975 évi 278 000-rel szemben az idén 190 000 került forgalomba. Gyarapodott a személygépkocsi-állomány is. A tervidőszak első évében 90 000. az idén 110 0O0, öl év alatt összesen 591 200 személyautót vásárolt a lakosság. Az elmúlt öt évben lényegesen nem változott a kiskereskedelmi forgalom szerkezete. Változatlanul élelmiszerekre és vegyes iparcikkekre költött legtöbbet a lakosság. A tervidőszakban a íobb áruellátás mellett — annak ellenére, hogy a fővárosban némi elmaradás mutatkozik a hálózatfejlesztésben — sokat javultak a vásárlási körülmények is. Az ötödik öteves terv az üzlethálózat 900 000 négyzetméteres bővítését írta elő. A tervidőszak négy évében 732 000 négyzetméternyi kiskereskedelmi es vendéglátóipari üzlet létesült, az idén a számítások szerint mintegy 250 000 négyzetmeterrel bővült a boîtierulet.
