Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

A párt vezető szerepe és a tömegszervezetek A tömegszervazetek és -mozgalmait politikai szere­pe. önállósága, és munká­jukban a párt vezető szere­pének következetes érvé­nyesítése mindig izgalmas kérdése politikai életünk­nek.-Számos hazai esemény csak fokozza a problémakör aktualitását* Ezek között szerepelnek a tömegszerve- zeti választások és kong­resszusok. a XII. kongresz- szus célkitűzéseinek meg­valósítását szolgáló politikai aktivitás. Ami pedig a kül­ső körülményeket illeti, arra az ideológiai kampányra kell utalnunk, mely a nem­zetközi reakció részéről in­dult el a tömegszervezetek főleg a szakszervezetek ön­állóságúnak és a párt veze­tő szerepének éles szembeál­lításával. Mindenekelőtt a pártnak fűződik alapvető érdeke ah­hoz, hogy a tömegszerveze­tek rendeltetésszerű fel­adataikat teljes önállósággal lássák el, a lehelő legponto­sabban közvetítsék saját tö­megeik. az általuk képviselt dolgozók valóságos szükség­leteit, sajátos érdekeiket, társadalmi törekvéseiket, politikai hangulatukat, a körükben fellelhető nézete­ket, véleményeket. ' Amikor a paid vezető szervei, vagy az egyes pártszervezetek k i alaki t jak pol i ti kájuka t, messzemenően számolniuk kell ezekkel a jelzésekkel. Azok a tapasztalatok, ame­lyekhez a párt közvetlen formában, a párttagság út­ján, a dolgozókkal való közvetlen kapcsolata ré­vén jut, , csak a tömeg- szervezetektől nyert informá­ciók. eszmecserék révén vál­nak egv teljesebb társadal­mi < valóságképpé. A párt a különféle érdekek egybeve­tésével. ütköztetésével és szintetizálás-pval alakítja ki politikájának általános A párt határozatainak, politikai döntéseinek meg­valósításában különleges feladatuk van az állami szervekben, g tömegszerve­zetekben dolgozó kommu­nistáknak. A párt határoza­tai csak rájuk nézve köte­lezőek, amint azt Kádár Já­nos mondta a parlament őszi ülésszakának ülésén : »Min­dig csak olyan határozato­kat hozunk, amelyek kizá­rólag a párt tagjaira, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségre kötelezőek. . Ha a A Magyar Szocialista Munkáspárt csaknem negyed évszázada egyértelmű es világos irányvonalat követ e kérdésben is. Ennek az elvi álláspontnak az a lényege, hogy mind a párt vezető szerepe, mind pedig a tö- megszerveaetek önállósága szocialista politikai rend­szerünknek szerves, egymást kölcsönösen feltételező tar­tozéka. Közöttük nincs sem­miféle kibékít hetetlienség, összee gy ezte thetetlenség. Tudniillik a párt vezető sze­répét. nem 1 ellet parancsol­gatásként. kötelező utasííga- tásként felfogni, hanem esz­mei -politikai irányításként kell értelmeznünk, melynek az a funkciója, hogy meg­győződéssel szervezze, moz­gósítsa a tömegeket a szo­cialista építőmunkára. irányvonalát és az egyes társadalmi rétegekkel kap­csolatos konkrét politikai állásfoglalását. Ez vezető szerepének legfőbb alkotó eleme. A különféle pártpolitikai döntések nem egyforma mó­don érintenek minden tár­sadalmi réteget. Nagymér­tékben sajátos az, ahogyan a konkrét érdek v iszonyokhoz és az erre épülő tudatossági tényezőkhöz. kapcsolódnak. Ezeket a sajátosságokat, ter­mészetüket. jellemzőiket leginkább és legpontosabban általában a tömegszerveze- tek érzékelik és fogalmaz­zák meg. Helyettük és nél­külük ezt senki nem tudja és nem is végezheti eä, már­pedig ez mindenfajta poli­tikai döntés következetes megvalósításának alapvető feltétele. Ennélfogva a párt­nak azért is fűződik fontos érdeke a tömegszervezetek önállóságához, mert politi­kájának gyakorlati megva­lósítása is csak ez úton biz­tosítható. párt vezető testületéiben az ország alapvető kérdéseiről tárgyalunk, vagy bármilyen más témát megvitatunk, min,dig figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk az állami szervek, valamennyi társadalmi szerv és mozga­lom önállóságát, felelőssé­get.« A párt politikai vezető szerepét, a határozataiban foglalt politikai célokat nem valósíthatja meg. hatalmi szóval. pa ran csolgá tássa]. Kizárólag a kommunisták meggyőző munkája, okos érvelése biztosíthatja, hogy a különböző társadalmi es tömegszervezietek vezetősé­ge és egész tagsága elfogad­ja . és magáévá tegye a párt politikai céljait. Ez jelenti a politikával való tényleges azonosulást, minden más esetben csak formális egyet­értés lehetséges, ami elke­rülhetetlenül a gyakorlati végrehajtás következetlen­ségét szüli. A pártszervezetek ez irá­nyú munkájának sikere gon­dos és körültekintő elem­zést, alapos politikai felké­szülést követel. Annak szám­bavételét, hogy egyik vagy. másik közegben milyen fo­gadtatása várható a határo­zatnak, milyen mértékű az egyetértési készség, illetve miben lehet ellenvetésre, fenntartásra számítani, me­dvék a meggyőzésnek legha­tásosabb tartalmi érvei és módszerbeli formái. , önma­gában a határozatokra vagy egyik-másik vezető párt- szervre való hivatkozás e tekintetben semmit nem old meg. Mellesleg ezzel, a mód­szerrel a kommunisták kö­rében sem lehet lálságosán mészáré jutni, itt is legföl­jebb a formális egyetértést és.'jük el, ami' semmiképpen sem elegendő, A demo-kraü ■ kus centralizmusnak rosszul értelmezett felfogása az. ami a pártegységnél figyelmen kívül hagyja a .pölitika meg­gy őződéses képviseletét. A meggyőződés pedig csak meggyőzéssel, okos érvelés­sel. vitával, az eltérő véle­ményekkel szembeni türe­lemmel, az elvekben követ­kezetességgel. a részleteket illetően pedig nagyfokú ru­galmassággal alakítható ki. A tömegszervezetek' ren­deltetésszerű működésével és szervezeti életével kap­csolatos önállósága nem je­lent a párttól elkülönülő, annak alapvető és fő irány­vonalától eltérő. vagjr azzal szemben álló politikai füg­getlenséget. A párt tagságá­nak és a tömegszervezetek által képviselt rétegeknek azonosak a politikai érde­keik. Az elmúlt csaknem ne­gyedszázadban hazánk poli­tikai rendszerében minden társadalmi intézmény meg­találta helyét, és rendelte­tésszerű hivatásában önálló­an látja el feladatát. Az MSZMP ennek fenntartásán munkálkodik . és kezdemé­nyezője. szorgalmazója to­vábbfejlesztésének is. Ebben a szellemben foglalt állást a párt XII. kongresszusán, és ezt igyekszik a gyakorlati életben is érvényesítem. Rákos Imre Alapvető érdek A kommunisták felelőssége Nágocsi beszélgetés Falugyűlések közölt, tervekről Vigasztalanul szemerkél a hideg, őszi eső. Sáros, lucskos a nágocsi Fő üteg, nem szívesen vállalkozik az ember arra, hogy gyalogo­san járja a községet. Nem irigylésre méltó a helyzetük azoknak. akik most kinn a szabadban, a faluvégen egy mélyfúrású kút. befejezésén dolgoznak. Persze a kútfúrók megszok­ták az időjárás szeszélyeit, nem zavarja őket az eső, a hideg. Azon fáradoznak, hogy tartsák a műszaki át­adás idejét, inert tudják: ettől nagyon sok függ. — Egyik legfontosabb cé­lunk, . hogy a törpe vízmű elkészülhessen, s egészséges, jó ivóvíz legyen Nágocson. Ez a VI, ötéves terv egyik legjelentősebb beruházása községünkben, Persze, min­den attól függ, hogy a kút átadásának határidejét tart­ják-e. Percenként 220 liter vizet ad, a minőségvizsgála­tát elvégeztetjük, s ha nincs hiba, akkor megalakítjuk a törpevízmű-társulást. A la­kosság vállalta, hóigy társa­dalmi munkával segíti a megvalósítását. Kiássák, majd betéjneltk a geraücve­zeték helyét, segítenek más munkákban, hogy kevesebb pénzt adjunk ki. A megyei 1 tanácstól 2,9 millió forint támogatást kapunk. Meliselc István tanácsel­nök, Novak Gyulámé, a vég­rehajtó bizottság titkára a nágocsi emberek régi, s re­mélhetőleg hamarosan meg­valósuló kérésével kapcsola­tos terveset, gondokat sorol­ja. S persze azt is, hogy 'a társközségekben, Miklósa « ban és kiesen — mi min­dent tettek, s mi az, amit szeretnének — elsősorban kö­zös összefogással — megva­lósítani. — Nágocson túl vagyunk a falugyűlésen, s december első napjaiban Miklósi és kies községekben is meg­tartjuk. Fontos, hogy szót értsünk az emberekkel, hi­szen valamennyiünk, a köz- igazgatási területen lakó csaknem 2000 ember sorsá­ról, életkörülményeinek ala­kulásáról van szó. Jó volt Nágocson hallani, hogy nem csupán a kívánságlistát terT jesztették elő. Azt javasol - ták, hogy mint eddig, jövő re is legalább két alkalom­mal sáervezaíMik tarss.óateni munkával egybekötött falu­napot, a rossz utak, a jár­dák építése, a parkok, terek tisztítása és más közös fel­adatok elvégzése érdekében. Az eredményekről, a gon­dokról lesz szó a két Társ­községünkben is, no meg arról, mit. valósíthatunk meg a közös feladatokból társa­dalmi munkában. A faluna­pok szép társadalmi munka- akcióinak régi hagyományai vannak mindhárom tele­pülésünkön. Sokan dolgozták a nágocsi Szabadság utca földmunká­jánál: köztük a tanácselnök, Horváth Pál népfront! itkáv is,’ akit a mostani falugyű­lésen a Hazafias Népfront elnökévé választottak. Első­sorban akkor ment a mun­ka, akkor dolgoztak sokan, ha a tahács, a népfront, a pártszervezet vezetői példát mutattak. így vol ez, amikor Zics és Miklósi községben utat, járdát kellett építeni, parko- iiiani a művelődési ház kör­nyékét. Dr. Csuha László' ko .-orvos, Vinkler István ta­ri v*se’ nők-helyettes. Stau- l'teher Mihály népfrontéi- nők — a példás munkát vég­A holnapot szolgálják Újjáalakult a megyei tanács mezőgazdasági bizottsága A tanácsválasztások után az első, egyben az év és a tervidőszak utolsó tanács­kozását tartotta tegnap Ka­posváron a megyei tanács mezőgazdasági bizottsága. Ez a tizenöt tagú testület hosszú évék óta fontos mun­kái végez a megye mező- gazdasága, él el mi ;zei ipara, fagazdasága érdekében. A most újjáalakult bizott­ság tagjai képviselik az ágazat szinte valamennyi te­rületét; felső és középveze­tők, fizikai dolgozók monda­nak véleményt a megye me­zőgazdaságát érintő egy-egy kérdésről, állásfoglalásaik­kal, javaslataikkal hozzájá­rulva a fejlesztési célkitűzé­sek valóra váltásához. Nyolc olyan tagja is van a bizott­ságnak, aki nemcsak vezető­ként vagy beosztottként is­meri jól az ágazat helyzetét, gondjait, hanem tanácstag­ként is képvisel egy-egy te­rületét. Több oldalúan tá­jékozottak, állásfoglalásuk kialakítását nemcsak a szak­mai ismeretek segítik, ha­nem a választókerületben szerzett tapasztalatok, A mezőgazdasági bizott­ság a kialakult gyakorlat szerint megvitat minden fontos témát, amely az ága­zat jelenével, jövőjével kap­csolatos. Nem egyszer izzó, parázs hangulatú viták után születik meg az egységes állásfoglalás. így volt ez tegnap is, amikor az újjá­alakult bizottság egyetlen té­mát tűzött napirendjére, a termelőszövetkezetekben ki­alakított munkadíjazás és anyagi ösztönzés értékelé­sét.. Eddig sem volt — és bi­zonyos, hogy ez a gyakorlat folytatódik — egyetlen olyan fontos kérdés sem. amelyet ne véleményezett volna ez a bizottság nagy felelősséggel, és ne egészített volna ki a kollektiv bölcsesség szülte javaslatokkal. Hasznos és jó módszer volt az is — köve­téséről tegnap egy ember­ként foglaltai-: állást —, hogy üléseik egy részét egy- egy termelőüzemben vagy élelmiszeripari ■ vállalatnál tartják. Ezek a »kihelye­zett« tanácskozások bővítik a testület tagjainak ismere­tét, újabb tapasztalatokat adnak számukra, melyek birtokában még megalapo­zottabb lehet ítéletalkotá­suk. A mezőgazdasági bizottság tevékenységét sokoldalúan lehet méltatni, ezúttal azon­ban csak egy lényeges vo­násra szeretnénk utalni. Egy új tervidőszak küszö­bén alakult újjá, és kezdte meg tevékenységét ez a tes­tület. Olyan időszakban, amikqr nehéz gazdasági kö­rülmények között keli dön­teni az ágazat fejlesztésének módjáról. Ebben a munká­ban, kiemelt szerepe és fele­lőssége van ennek a bizott­ságra Személy szerint és együttesen is sokat tehetnek azért, hogy a megye sajá­tos adottságainak ismereté­ben a lehető legésszerűbb, legcélravezetőbb elhatározá­sok szülessenek. Ebben- a tevékenységben nincsenek fontos és kevésbé fontos té­mák. Ahogy Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese, a bizottság e nőké teg­nap mondta, nincsenek olyan, a mindennapok gya­korlatában előforduló »kis ügyek«, amelyek ne járul­hatnának hozzá egy döntés, egy javaslat teljesebb meg­alapozottságához. És nem­csak a holnapot formáló el­határozások kialakításában van fontos szerepe ennek á testületnek, hanem abban is, hogy figyelemmel kísérje, fo­lyamatában ellenőrizze és segítse a célkitűzések meg­valósítását. A mennyiség mellett szüntelenül fokozód­na-e a. minőségi követelmé­nyek. Ha ennek tudatában és szellemébe» kezdi meg és folytatja tevékenységét az újjáalakult mezőgazdasági bizottság, akkor hasznosad és jól szolgálja az alapvető célt, az ágazat ütemes, di­namikus fejlesztését. Vörös Márta Áz új kojlektív szerződések Tapasztalatok öt óv után U tolsó szakaszához érke­zett megyénkben is a jelen­leg érvényben levő vállalati kollektív szerződések végre­hajtása. Bebizonyosodott, hogy az 1976-tól 1980-ig. szóló, tehát még jelenleg is érvényes kollektív szerződé­sek, az azokban^ rögzített szabályozások jól szolgálták a társadalmi és gazdasági törekvéseket. Az V. ötéves terv céljaival összhangban nyolcvanöt somogyi munka­helyen kötöttek szerződést, huszonöt helyen pedig a nagyvállalati szerződések­hez kapcsolódó függeléket állítottak össze. Végső soron mintegy nyolcvanezer dol­gozóra terjedt ki a kollek­tív szerződés rendszere a megyében. A tapasztalatokról a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának közgazdasági osztályán érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a munka­helyeken rendszeresen össze­gezték: mi valósult meg az előző évben a kollektív szer­ződésben foglaltakból. Az üzemi demokrácia fórumain rendre megvitatták a válla­lati beszámolókat, . illet ve- szükség szerint a következő időszakra vonatkozó módo­sító javaslatokat. A módosí­tásoknál általában figyelem­be vették az időközben meg­jelent jogszabályi változáso­kat, és akkor, amikor a szer­ződést felülvizsgálták, hatá­lyon kívül helyezték az esetleges jogsértő rendelke­zéseket. Azoknál a szabályo­zásoknál, amelyek egy évre szóltak, ellenőrizték a bér­politikái elvek hatékonysá­gát, meghatározták az éves bérfejlesztés mértékét; érté­kelték a dolgozók élet- .és munkakörülményeit, a szo­ciális és kulturális ellá­tottság helyzetét, a munka- időalap kihasználását. Az évenkénti beszámolta­tások, a módosítások azt ta­zők közül néhány. A felnőtteket kö­vették a gye.re­. kék, az úttörők is. Boldizsár Imre iskolaigazgató, tanácsi vb-tag irányításával a kastélyparkot szépítették, szá­zával ültették a csemetéket, disz- bokrokat. Az Ü j. Hajnal Tsz sem maradt soha távol ezek­től a közösségi megmozdulások­tól. Árokásó gé­pe. pótkocsis szál­lítójárművei so­kat segítettek. Az idén a há­rom községben 910 000 forint a társadalmi mun­ka. értéke, s eK- ből több mint 200 ezrét az. Üj Hajnal Tsz végzett el. S lesz feladat Jövőre, a következő esztendőkben is. Erről volt szó Nágocson, s erről beszélnek a miklósi, a zicsi falugyűléseken. Ügy döntöttek, hogy többek kö­zött a falun apók cm végzik el a közös munka egy ré­szét, Zics községben a tsz kútjából kap a lakosság egészséges ivóvizet, ugyanis három közkifolyót építettek. A következő temdő&za&ban Miklósiban szintén megold­ják ezt. Megállapodnak a tabi áfész-szsl mini gazcserete­lep építésében, a karádi áfész-szel pedig a nágocsi vendéglő korszerűsítésé­ben. Égető mindkettő. Kü­lönösen fontos az utóbbi, hiszen a közétkeztetésben résztvevőknek Tabról szál­lítják az ebédet. A tanács anyagiakkal is hozzájárul a vendéglő korszerűsítéséhez. Szalai László núsítják, hogy az elmúlt öt évben növekedett Somogy­bán a dolgozó közösségek, a munkások szerepe a válla­lati élet szabályozásában. A kollektív szerződések — ter­mészetesen az anyagi lehe­tőségekkel összhangban — megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nők és a fiata­lok érdekvédelmére. A vál­lalatok többségénél a veze­tők rendszeresen tájékoztat­ják a dolgozókat .arról, mi lett a sorsuk a javaslatok­nak, észrevételeknek, ame­lyeket elmondtak, s ha egyik-másik fölvetést eluta­sították, nem hallgatták el, hogv mi volt ennek az oka. A szerződések hatékonyan elősegítették a munkahelyi tervek teljesítését, jól szol­gálták a dolgozók és a vállalat egyeztetett érdekeit Találni példát azonban arra is, hogy a dolgozók nem is­merik a kollektív szerződés szabályait, az szb-k nem ismertették a bizalmiak ta­nácskozásán a szakszervezeti testület állásfoglalását. Elő­fordult, hogy egyes munka­helyi vezetők távol marad­tak a szerződéssel kapcsola­tos tanácskozásról, s ez a közömbösség természetesen kihatott a dolgozók részvé­telére, a vita hatékonyságá­ra is. Nemsokára új, a VI. öt­éves terv időszakára kiter­jedő kollektív szerződések megkötésére kerül sor. Meg­kezdődött Somogybán is az ezzel kapcsolatos előkészítő muniia, s ez a vállalatok: középtávú terveinek tartal­mával összhangban, a tervek kidolgozásával párhuzamo­san folyik. Az elmúlt öt évre vonat-, kozőan általános érvényű a megállapítás : a somogyi munkahelyeken működő szakszervezeti választott tes­tületek fontos feladatuknak tekintették a kollektív szer­ződések tartalmi színvonalá­nak emelését, folyamatosan, segítették és ellenőrizték a megállapodás egyes rendel­kezéseinek megtartását. Erre a tevékenységükre az új megállapodások előkészíté­sében, majd pedig követke­zetes érvényesítésében is nagy szükség lesz. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents