Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

F&fvásár/ásbóf 32 millió Hetven vagon ball bárom megyéből Facsemete, málnatő kedvezményes áron A lakosság ellátásán ki- vili sok egyet) tevékenység­gel kell egy fogyasztási szö­vetkezeinek foglalkoznia. A tatai áfész idei 350 milliós forgalma a kereskédelmi és vendéglátó egységek, az ipa- ri üzemek tevékenységéből és a felvásárlásból tevődik ki. — Jelentős a felvásárlási munkánk. Az ebből szárma­zó forgalmunk ebben az év­ben 32 millió forint. Külö­nösen sok babot vásárolunk fel, nemcsak saját körze­tünkben, hanem Tolna és Baranya megye báotermelés- sel foglalkozó községeiben is. Az idén csaknem hetven vagonnal veszünk át a. gaz­dáktól. e menni7iség 90- szá­zalékát exportáljuk. Juteb- ből a szocialista országokon kívül több nyugati államba is — tájékoztatott Kopeczki György, az áfész kereskedel­mi osztályának vezetője. A korábbi években az őszi, téli időszakban nyolc­van-száz asszonyt is fog­lalkoztatott. a szövetkezet a bab válogatásánál, tisztítá­sánál. Ezt a munkát most két géppel végzik, csupán a zsákok varrása, a szállítmá­nyok elkészítése, összeállítá­sa igényel kézi erőt. Az áfész körzetében 730 taggal húsz szakcsoport te­vékenykedik, ezektől mint­egy 140 vagon terményt vesznek át. A zöldség-gyü­Védekezés — első fokon A legnagyobb gond: a déligyümölcs Hét éve futott he az első szállítmány7' grape fruit a gyékénvesi vasútállomásra. — Nem ismertük addig ezt a gyümölcsöt, megkóstoltuk. »Rettenetes« volt... — em­lékszik vissza fintorogva Gelencsér István, a Növény- védelmi és Agrokémiai Köz­pont határkirendeltségéneK karanténfelügyelője — Még tartott a vizsgalat, amikor egy arra vetődő környékbe­li — látható elragadtatással szemlélte a szállítmányt — mindenáron meg akarta íz­lelni a gyümölcsöt. »Bele­mentünk«, de a »hecc« ked­véért azzal a fettétellel, ha ott helyben elfogyaszt egy egészet. Már a második ge­rezdnél elrohant... v Ritkán van mód hasonló kóstolókra: a különböző ta­karmány-alapanyagok adják a vizsgált termékek zömét. Ezután a gyógynövények és kivonataik következnek a sorban, majd a textilipari alapanyagok, . és csak ezt kö­vetően a déli gyümölcsök, a kávé, a kakaó. Harminc—harmincöt 7 or­szág termékei érkeznek az állomásra. Az irodahelyiség egyik polcán százféle áru­minta van, nagyjából ennyit vizsgálnak meg . évente aki-1 rendeltség dolgozói. Novem­ber elejéig 7771 vagon érke­zett külföldről, a rekordot kétszáz vagon tart ja — egy nap alatt. További 60 ezer tonna eserzőanyag, takar­mány- és textilipari alap­anyag beérkezését várják gz év végéig. Az első narancs­szállítmány december elején jön át a haláron. Az országot tötata m<kft ketezer-haSiSzav. vagon •— többnyire fa és faipari ter— mék — hagyta et az idén » gyékényest határállomáson, s itt ellenőrizték, hogy az exportárak megfelelnek-e a rendeltetési ország nővé ny­ögés zségügyJ előírásainak. Ezzel el. .is érkeztünk a ki­rendeltségi jeMékenjségi kö­réhez. 7 ! Az impory3r«k yBzsg^afá­nál á kártevők és kóroko­zók behurcol ásának megaka­dályozása, illetve a ne vény­védőszer-fertőző ttség mérte­idének megállapítása a céh A gyorsvizsgálatok ered mé­ri vert továbbítják ít .megyei növényvédő állomásoknak* amelyek gondoskodnak a fertőzött óxm ioaaóoi megfi­gyeléséről. Az Agroimpex négy éve földidió- és gyapotmagdara takarmánykiegészítőt vásá­rolt Indiában. A szállítmá­nyok szinte kivétel nélkül fertőzöttek voltak; a vago­nok három hónapig álltak a rendeltetési állomásokon, a fertőtlenítő gázosítás és az állás költségei csaknem meg­haladták a szállítmány ér­tékét... Az Agroimpex — érthetően — azóta nem vá­sárolt hasonló alapanyagot.. A legtöbb' gondot a déli­gyümölcsök okozzák a ki- rendeltség dolgozóinak. A vizsgálatok mellett a vege­tációs időszakban illatcsap­dákat állítanak föl a határ­körzetben, az idegenforgal­mi központokban, a földkö­zi-tengeri gyümölcslégy el- : terjedésének megakadályo­zására. Összehasonlításkép­pen: megtelepedése az or­szágban a burgonyabogáré­hoz mérhető pusztítást okoz­na ... Gyékényesen át vezet a legrövidebb út a déli kikö­tőkből. A védekezés »első lépcsőfokán« dolgozó kiren­deltség munkáját még vala­mivel könnyítik a külkeres­kedelmi vállalatok: megálla­podást kötöttek a magyar Minőség Ellenőrző Rt. ju­goszláv megfelelőjével, a zágrábi ZIK céggel. Ennek értelmében a szállítmányok egy részét már a hajók ki­rakásakor fertőtlenítik. B. Z. môles termelő, valamint a méhész és a kisállatíenyész- tő szakcsoportoknak a mű­ködéséhez a szövetkezel: je­lentős segítséget nyújt. A málnatermelőknek most 8500 máinatövet hozattak. A ten­gődi nyoicvantagú szakcso­porton kívül Kánya község­ben is sokan foglalkoznak ezzel. Akik vállalják 1000 négyzetméter terület műve­lését,' s a termést átadják a szövetkezetnek, azok díj­talanul kapnak jó minőségű málrtatóvet. Nőhány évvel ezelőtt még csak 30—40 má­zsa. gyümölcsöt vásárolt, fel a szövetkezet, az idén vi­szont már 650 mázsát. Saőlőoltványból 3500, tizen- kétféle facsemetéből pedig 2500 darabot hozatott és adott át a gazdáknak . a na­pokban az áfésá. Nagyon ke­resik a jó minőségű és bő termést, adó pándi meggy fa­csemetéjét, de ebből a gaz­daságok nem tudnak elegen­dőt adni. Sokan foglalkoznak a te­rületükön nyúttenyésztés- sel. Az 550 szakcsoport tag 19 vagon nyulat adott át aszo- vetkezetnek. A gazdáknál összesen 2800 tenyészállat van. Ezek többségét az áfészttől kapták, kedvezmé­nyes áron. A múlt évben 1720 anyanyu'iat vettek a szakcsoporttagok darabon­ként 30 forintért. Eredményei; esztendőt zárlak a méhés'zs-zakcsopor- tok is. A 109 gazda 4000 méhcsaláddal rendelkezik, s a tervezett,‘5 vagonnal szem­ben 7 vagon. mézet adtak át a szövetkezetnek. A tahi áfész bélUsztító üzeme gondoskodik arról, hogy a disznóöléshez legyen elegendő sózott, száraz bél. A dunántúli megyék, az ál­lami és szövetkezet^ boltok részére 13 millió matert ké­szítenek, . 20 millió métert pedig exportálnak. Európa országain kívül az Egyesült Államokba is jut ebből a. tatai tannak bóL S*. II. Amikor TWivrft észrevettem a kertajtóban, gyorsan leül­tem a fűbe. a kerítésen át­hajtó mogyorubokor alá. Hol vagy? suttogta. Itt ' Nem lattak. Én igen, mondtam erőlte­tett nevetéssel. Te bolond, megfázol. Nincs hideg, szóltam. de közben vacogott a fogam. Pokrócot kellett . volna hoz­nom. A hónom alatt eljárt ! volna. ' 7 i Mm» káaetehb jött, ki­nyújtotta a karját, lehajolt. Gyorsan megcsókolt. aztán nevetve fölegyenesedett. Mit nevetsz, kérdeztem mérgesen. . Ahogy ott, a bokor alatt ülsz.., Mintha félnél. Ta­lán azt hiszed, az apám utánam jön? Alszik régen. Valóban féltem, de nem az apjától, hanem a kővet­kező percektől. A mozdula­tok. amelyeket kínos pon­tossággá! megterveztem el­lene, mohon varian a nusg­Időmérleg, avagy a nemzeti szorgalom A ház előtt autó, a csa­ládon drága ruha, a lakásban színes tele­vízió. A jómód kétségbevon­hatatlan jelei, legalábbis ez idő tájt Még azokban is megfogalmazódik a kér­dés — sokszor nőm minden rosszmájúság néi- küi —; akik ilyesmire általában nem hajlamo­sak: miből telik? A vála­szoknak jó néhány megkö­zelítési módja van; találko­zunk velük a bűnügyi kró­nikáktól kezdve a lapok hu­moros oldaláig szinte az egész értékelési skálán. Meg­lehet, az esetek — szeren­csére igen elenyésző vész­ben — valóban a krimina­lisztika, a jog szakemberei­re tartoznak. De a túlnyomó többség nincs konfliktusban a büntető törvénykönyv szi­gorú szabályaival, szamunk­ra. bármennyire izgalmas a krimi — ezek a köznapian általános esetek a fontosab­bak. 1 Igen, mostanában, koráb­ban .gyakorta kérdeztük magán- és közemberként: eëy-egy emberi élet miért px-oduktívabb, mint a má­sik? Egv-egy réteg élet­módja miért gyarapodik ta­lán gyorsabban a többinél, illetve honnan származik életszínvonaluk pótlólagos erőforrása? A válaszok megfogalmazá­sa persze nem könnyű, oly­annyira. hogy nem is fogal­mazhatók meg mindenkire nézve egyaránt érvényes vá­laszok. Mégis érdemes né- hánnyal megpróbálkozni, mert nem csupán arra szol­gálhatnak, hogy egy-egy je­lenségről utóbb helyes képet alakítsunk ki. Sokkal inkább tanulságosak a jövőre, leen­dő életszínvonalunkra nézve, segíthetnek esetleg a meg­szerzett színvonal megtartá­sában, sőt gyarapításában. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég. érdekes vizsgálatot fejezett be. A szakemberek ezt időmérleg- felvételnek nevezik, s a vizs­gálat az emberek időtöltését méri meg. Mennyit fordított munkára, sportra,, tanulásra, pihenésre; hol fordította munkára idejét, mivel fog­lalkozott stb. Ilyen vizsgála­tokat korábban szintén' vé­geztek a statisztikusok, így mód nyílik a korábbi ténye­ket összevetni a'legfrissebbek- kel. s ennek alapján már nem csupán e kor időmérle­ge vonható meg. hanem az is megállapítható: milyen változások következtek be a társadalmat alkotó rétegek­ben, családokban ez időtáv alatt. Ezek a látszólag szá­raz összehasonlítások rop­pant izgalmasak. A legújabb időmérleg-fel­vétel az 1976—77-es időSza- kot öleli ' fel. és veti össze az 1963-as helyzettel. Nos, a statisztikusok megállapí­tották, hogy a korábbi idő­szakhoz kepest a nemzeti jövedelem megkétszereződött, és ennek hatás« a rnagarf- életre nyjflvánvató. Az egy főre jutó reál-jövedelem csaknem megkétszereződött, s az életszínvonal számos mutatója lényege« javulást árul el. A lakásállomány nemcsak nőtt, hanem minő­ségileg is javult — például a vízvezetékkel ellátott, la­kások aránya több mim két­szeresére emelkedett. Széles körben elterjedtek a tartós eszközök — a televízió, a mosó- és hűtőgép —, a lakosság tulajdonában tizen­ötszörösére nőtt a gépkocsija száma. Ez ugyan nem idő­mérleg-tapasztalat, de szoros köze van ahhoz — ha meg áka-rjuk ismerni az okot, le kell írni az okozatot is. De visszatérve a mérleghez: az első és talán legfontosabb megállapítás : a főfoglalko­zású munkahelyen töltött idő az aktív kereső férfiak köré­ben 8 óra 24 perc., a nőknél 7 óra 40j perc. A társadalom aktív keresői tehát a törvé­nyes munkaidőnél lényege­sen többet töltenek el a szo­cialista szektorban levő munkahelyükön. Rögtön e mellé kínálkozik a másik perdöntő tény: az aktív ke­reső férfiak átlagosan na­ponta 61, az aktív kereső ) nők 52 percet töltenek to­vábbi jövedelemkiegészítő tevékenységgel, a fő munka­helyen kívül. Bár nincs mód itt a hatékonyságot, is firtat­ni — annyi bizonyos: a/, életszínvonalban elért jelen­tős fejlődés forrása itt , ke­resendő. De menjünk tovább: ha az időt egyénenként mérlegre tesszük, megtudjuk, hogy a főfoglalkozásban a munkával töltött idő a túlóra miatt nőtt — a főfoglalkozáson kí­vüli esti es reggeli külön­munkával. Leggyakoribbak közülük a háztáji és a kise­gítő gazdaságok művelése, a házilagos építés, szerelés, a szakipari munka. Igen figye­lemreméltó: 1963 óta kevés­sé. 1972—73 óta pedig nem változott a háztáji és kise­gítő gazdaságokban végzett munka mennyisége — ám ennek egyre nagyobb részét már nem a mezőgazdasági munkások mondhatják ma­gukénak. Magyarázható ez. azzal, hogy a korábbi szö­vetkezeti paiaszlok ipari munkásokká váltak a társa­dalmi mobilitás hatására, ám eredeti lakhelyükön ma­radtak (és különösen sokat dolgoznak a háztájiban). Másrészt, növekedett a nők gazdásági aktivitása, ezáltal kevesebb az eltartott. Hoz.- zátehetjük: a háztáji ko­rántsem paraszti jellegű ma már! A kert mozgalom mesz- sze túlnőtte a társadalmi, a munkamegosztási határo­kat, a kiskart aligha pusz­tán hobbi és ..pótcselekvés", hanem a társadalmi értékal­kotás színtere. ahol az egyébként- nem önellátó csa­ládok bizonyos termékekkel ellátják magukat, másrészt — piacra is termelnek. A gyári munkás, a mérnök, a valósulást. A szemem szik­rázott, mert széttárt comb­jain láttam ellobbanni az ősz öngyilkos csillagait. Berekedtél? kérdezte, mert mondtam valamit és repedt- fazék hang jött a torkom­ból. Gyere már ide, nyújtottam a kezem. Ô mellém térdelt, átölelt és életet lehelt a nyárba, amely már régen holttá dermedt bennem. Visszatért július: egy forró, kazánpucolással. fürdéssel töltött Rábca-parti napot ké­szült elringatni az este. Kel­lemes langyosság áradt a földből, szellőit)jak matattak az ingem alatt. A csók anyás ri szokás szerint órákig tar­tott volna, ha lehunyt sze­mem mögött meg nem jele­nik az a fiú. aki ködben, húgyszagban állt a gyárvá­rosi csehó vizeldéjében és a nadrágját gombolta... Föl a szoknyát, le. a bugyit, az­tán A kezem görcsösen, de el­szántan mozdult. Valószínű, nem értette meg -ózonnal, mit akarok. Vagy a meglepetés néhány pillanatra megbénította. Egy ideig nem védekezett, a féje engedelmesen hanyatlott a fűbe. Később, mintegy áram­ütésre kezdte el a küzdel­met, de akko-r — éreztem — minden erejét összeszedte. Attól féltem, kiabálni fog (ez esetben biztosan föladom a tervemet, talán meg is fu- tamodom), de nem kiabált. Könnyen legyőztem. Munká­ban edzett karom erejének köszönhettem és annak (ma már tudom), hogy szeretett. A bizonyosság nem okozott örömet. Aï őszi éjszaka ned­ves avarillatába vérszag ke­veredett, a számnak is vér­íze volt. Mari átfogta a tér­dé t, feje a karján pihent. Azt hiszem, sírt. Ha akkor meg egyszer ma gnmhaí őtelem . H* meg­tanár, a funkcionárius ép­pen úgy. mint a föld szak­avatott főfoglalkozású mű­velője — a paraszti munkás. Mád’ utaltunk rá: nem pusztán elvont hasznuk van az efféle vizsgálatoknak. Ne­kem például eszembe jut: mintha idejét múlta volna gúnyos karikatúrákat rajtol­ni a munkához való viszo­nyunkról — úgy általában. Nem azért, mert sértő elhi­tetni — még viccelődés for­májában is —, hogy ebben az országban „hadilábon ál­lunk a szorgalommal", ebben az országban általában sze­retnek „lógni" az emberek — hanem mert nem igaz. Itt előfordul ez is valahol, va­lakikkel — nem is kivétele­sen —,-de az ország nemze­ti mértékben munkása bb lett. mint korábban: azaz: általában szorgalmasabb, al- kotószelleműbb. törekvőbb. Oivan tanulság ez, amely sokkal-soi: kai őszintébb ke­zelésmódot és figyelmet ér­demel — súlyánál, jelentősé­génél és értékénél fogva, mintsem, hogy anakroniszti­kus közhelyekkel alábecsül­jük. Mert. a statisztikusok jó­voltából az is kiderült most, hogy: „... egy ma végzett nemzetközi összehasonlítás az 1963. évihez hasonlóan azt mutatná ki; hogy a magyar társadalom tagjainak mun­kával töltött ideje — más hasonló jellegű országokhoz viszonyítva — meglehetősen hosszú. Tisztában kell azon­ban azzal lenni, hogy gaz­dasági fejlődésünk és élet­színvonalunk emelkedése az elmúlt időszakban jelentős mértékben abból származott, hogy a magyar társadalom tágjai ilyen, viszonylag je­lentős munkaterhét vállal­tak”. (Statisztikai Szemle, 1980. október.) Á ház. az autó, a tele­vízió, a lakás, a jó öifőzet — az embe­ribb életszínvonal a MUN- KATEHERBÖL, a MUNKÁ­BÓL van. Ezt azért sem haszontalan újból és újból fölemlegetni, mert olyan időszak előtt állunk, amely­ben számtalanszor tuda­tunkba kell idézni e sors­döntő összefüggést. Méghoz­zá nem csupán az első pre­misszáig — tehát, hogy élet­színvonalunk forrása csak önnön értékalkotó, gyara­pító tevékenységünk lehet hanem úgy is: mennyisé­gileg jóval többet nehéz-lesz kihoznunk magunkból. Úgy általában. Most már szá­munkra is drágább az idő — értékesebb munkát feltéte­lez. Megérné, hogy a "nem­zeti szorgalmat hasznosabb, hatékonyabb munkával be­csüljük. Ezzel tartozunk ön­magunknak. Ha ezt a „tar­tozást" ökonomikusán és ér­telmesen kiegyenlítjük — egy majdani időmérlegvizs.- gáiat bennünket fog igazol­ni. Matkó István simogatom a hqját, s mon­dok valamit. .. Néhány ügyetlen, botladozó szót csu­pán ... Talán akkor nem marad örökké ebben a póz­ban (iil a bokor alatt, át­fogja a térdét, feje a karján pihen). mozdulatlanul. t~>n nem öleltem meg többé. Nem simogattam. a haját. Nem szóltam. Hagytam, hogy föl­áll jón, s imőolyogva eltűn­jön a kertjük sötétjében. Az egész testem béna volt és hideg. Sokáig nem bírtam elmozdulni onnét, pedig egy­re jobban vacogtam. Mi lesz. ha felkelti az apját, és el­mondja. mit csináltam vele? ! Már nem éreztem a karo­mat, olyan erősnek, mint fél óráim l azelőtt. Megint a gyenge, csenevész Kis Ben­jámin voltam, akire nagy­apa szánakozva tekint, s aki­ről a kispadokon pletykáló öregasszonyok aggályoskod­va, fejcsóválva beszélnek, (FolvtmijukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents