Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-18 / 296. szám

Télen lehetne olcsóbban? RugaEmas árpolüiv^f az isSegenforgaSomiban! Ha külföldre készül a magyar turista, jól megvá­lasztja az időpomot: nyár közepén nem megy az olasz vagy a francia tengerpartra, mert prospektusok nélkül is jól tudja, hogy ott olyankor ' csillagászati magasságba emelkednek az árak, nem is szólva a várható zsúfoltság­ról. Ha teheti, tavasszal vagy- ősszel utazik, esetleg nyá­ron hegyvidékre — általá­ban akkor és oda, amikor és ahol a pénztárcájának meg­felelő árakra számíthat. Nehezebb > helyzetben van, ha szabadságát vagy hétvégi idejét »valahol Magyaror­szágon-» kívánja eltölteni- Minden logika amellett szól ugyan, hogy a hazai turiz­must — dz utóbbi időben tapasztalható visszaesés után — föl kell lendíteni, de e téren még kevés, történt. Kezdeményezések már vannak. Olvashatjuk az egyik szálloda vállalat hir­detését, amely szerint »né­gyet fizet, hetet kap«, vagy­is négynapos -főszezoni tar­tózkodás árából ■ egy teljes hétig kap teljes ellátást a házai vendég egyik-másik szállodában az őszi—téli hó­napokban. Bizonyos, hogy vannak, akik élnek az alka­lommal, s a nyár örömei helyett inkább a kikapcso­lódást, a pihenést választ­ják. / Ám ez legföljebb reményt keit arra, hogy mások is.kö­vetik a példát. Egyelőre inkább az az általános gya­korlat. hogy az idegenforgal­mi irodák, vállalatok és ven­déglátóhelyek - túlnyomó többsége egyetlen kalkuláci­ót alkalmaz télen—nyáron. Nem is szólva arról, hogy az a kalkuláció inkább a leg­vastagabb pénztárcájü kül­földi lehetőségeihez mérete­zett. Abból kellene tehát kiin­dulni, ami van, ami reális. Hogy a kapitális -trófeáért s oka t keil fizetnie a külföl­dinek, teljesen rendjén van, hiszen valami olyat kap a pénzéért, amihez kevés he­lyen juthat. Aligha lehet ki­fogása bárkinek. az ellen, hogy magasak a külföldiek­nek rendezett különleges lo­vas túrák díjai, mert ezt is csak azok veszik igénybe, akik eleve számítottak a ma­gas árakra. Hamarosan lesz rulettkaszinó. amelyben nyu­gatnémet márkát fogadnak csak el. Hadd legyen. A sze­rencsejátékokon mindenütt mesés összegeket keresnek a banktuiajdonosok, keressen rajta a magyar állam is- Senki sem kívánja, hogy a szolgáltatásokat kedvezmé­nyesen. netán ráfizetéssel kí­nálják. Aki szikrázó nyári napsütésben, fürdés, csóna­kázás, vitorlázás közben ép­pen skót whiskyre szomja­zik a Balaton partján, szí­vesen megfizeti érte a hor­ribilis árat is- Olyankor neíh sajnálja a turista sem ma­gától. sem családjától a rendkívüli kiadásokat. Ám ugyanezt várni ta­vasszal vagy ősszel, netán derűsebb téli napokon a hazai, vagy a szomszédos or­szágokból megszabott fo­lt n'-kerettel érkező turistá­tól — teljesen irreális vára­kozás- Márpedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy • vendégeink nagy többsége ezekből az országokból ér­kezik. No meg arról sem, Készül a dzsem Száz tízezer öt- és negyveonyok'CTier tízdekás meggydzee- met csomagolnak naponta a hazai kereskedelem számára a Nagyatádi Konzervgyárban. Szás mázsa gyümölcsíz készül két műszakban a vákuumos főzőüstben. A vákuumos főzés előnye, hogy a dzsem minő­se«« es ize változatba marad. hogy a hazai idegenforga­lom, vagy más néven belső turizmus hosszú időn át nö­vekvő bevételi forrás volt, s r.em lehet lemondani 'róla ma sem. Bár tény. hogy — ugyanúgy, mint Európa szin­te minden országában —. az erre a célra fordított pénz­zel takarékoskodnak legin­kább az embere':. Az ország­járásra induló hazai turista mindinkább áttér a hőíáras- höpalackos kofsziolásra. Leg­feljebb még egy-két üveg üdítőt vásárolnak útközben. Ebből ugyan nem él meg .a vendéglátóipar! De ezért csak magára vet­het. Ahol úgy számolnak, hogy az alkalmilag betévedő vendégnek kétszemélyes ebédért olt kell hagynia ott­honi háztartásának egyheti kosztpénzét — ott nincs miért csodálkozni, ha az el­készített ételek kéíharmada- három,negyede megma rád. (Nem is szórva arról, hogy az autó érkezésére legbarát- ságosabb ábrázatát telvevő pincér metán udvariatlanná válik, ha meghallja, hogy nz utasok magyarul beszelnek. Még most is. amikor már kezd a legendák . ködébe veszni a vendéglátóipari munkaerőhiány !) Nincs viszont semmi cso­dálatos abban, hogy szerte a vidéken, az országutak szé­lére települt szövetkezeti vendéglátóhelyek fellendül­nek- Talán, mert ott közvet­lenebbül érvényesül a sze­mélyes érdekeltség, talán mert még elevenebben él a mostanában inkább csak idegenforgalmi prospektu­sokban olvasható magyaros vendégszeretet — minden­esetre tiszta abrosz, készsé­ges felszolgáló fogadja az utast. És nem utolsósorban: ízletes ételek, helyi különle­gességek. megfizethető ára­kon. Nena kefi magasabb mate­matikai tudás annak kiszá­mításához, hogy ha ezer adagon csak egyenként har­minc forintot keres a ven­déglő, az harmincezer fo­rint, míg száz adagnál az egyenként százforintos ha­szon is csak ennek egy har­mada . S hiába a hivatkozás a magas rezsire és minden­féle egyéb kiadásokra, a vendéglátóipar iránti együtt­érzésből még egyetlen tu­rista sem hagyta ott a fél­havi fizetését. S nem is fog­ja. Ugyanez áfi a szálláshe­lyekre. Minek szépítsük: tél- időben a szállodák egy ré­sze kong az ürességtől, le­számítva a hivatalos kiküb dőlteket, vagyis azt az ese­tet. amikor az állaim egyik zsebéből a másikba vándo­rol a forint. A fent idézett »négyet fizet, hetet kapu­hoz hasonló, ésszerű alkalmi árleszállításokkal. az év­szakhoz, a turisták anyagi lehetőségeihez alkalmazko­dó árpolitikával ezen is le­hetne — mi több: keH — segíteni. Mindenképpen: szá­molni kell. A lehetőségek­kel, a realitásokkal és nem utolsósorban azzal, hogy Ma­gyarország továbbra is sze­retne megmaradni az ide­genforgalmat fogadó orszá­gok sorában. Ehhez pedig olyan rugalmas árpolitikára van szükség, amiről tudo­mást szereznek a( hazai és — némi ügyes hírveréssel — a várható külföldi vendégek is. Várkonyi Endre Üj úton az atádi tsz Három év a lábraálláshoz Az országos felügyeleti szervek »három évx'e támo­gatható«— nak minősítették a tavaly mélypontra jutott nagyatádi tsz-t. Az új veze­tők irányításával úgy kell dolgozniuk, hogy 1983-ban már »mankók« nélkül is biztosan álljon a lábán a gazdaság­A háromból az első év el­telt. Indokolt hát a kérdés: hol tart ma ez a Nagyatád, Háromfa és Tarany határá­ban dolgozó közös gazdaság. Keveset mond, hogy 1979 nyarának végén sok gond és baj yoit a'tsz-ben, találóbb, ha azt írjuk: nem volt sem­mi, ami jó vagy legalább el­fogadható lett volna. Égető­en szükség volt a változta­tásra minden ágazatban és minden munkahelyen. Ki­használatlanok voltak a lé­tesítmények, alacsony szintű a termelés, mindenütt el­uralkodott a szervezetlenség, s még ennél is nagyobb baj volt hogy a sok kudarc szétzilálta a tagságo-t, meg­futamította a szakembere­ket. Az új elnök úgy éret­hette magát, mint a kapi­tány a süllyedő hajón. Az egyetlen felsőfokú végzett­ségű szakember, az épp nyugdíjba készülő jogtaná­csos volt... Ma Í9-en van­nak, s közülük tíz egyetemet végáett szakdrányító. Egy mélypontra jutott gaz­daságban többé-kevésbé ké­zen fekvőek a szakmai tenni­valók. Hogy például minő­ségi talaj munkák után ? ko­rábbiaknál ígéretesebb vető- magíajtákból kell válogat­ni. Nagyobb gond. hogy erre a minőségi munkára ho­gyan vegyék rá n bizalmu­kat ás önbizalmakat vesz­tett embereket■ »Az őszi munkáknál cél­prémiumot tűztünk ki, az egyik ember azonban to­vábbra is csak tessek-lássék dolgozott, sőt egyszer meg sem jelent a munkahelyén — emlékezett az elnök. — »Hát magának nem kell a pénz?« — kérdeztük. — »Ugyan már, elnök eivtárs, itt annyi mindent ígértek, de semmit sem tartottak be« — válaszolta. A célprémiu­mot persze kifizettük, az emberek legnagyobb csodál­kozására. « »Árulkodó volt az első ke- rületsseínléa-i is. A kerület- vezető szép kerek beszámo­lót tarioU a napi helyzetről. Csak akkor sápadt el, ami­— or megkértem, járjuk körül és mulassa is be mindazt, amit elmondott. Később be­vallotta. hogy korábban elég volt a szép jelentés, a töb­bire senki sem volt kíván­csi ...« »A gazdaságban csak el­vétve volt teljesítménybér és differenciált havi bér is csak egy helyen, a sertéstelepen. A nők 281)0. a férfiak 3300 forintot kerestek, függetle­nül attóL hogy mit csináltak vagy hggyan dolgoztak •..« Egy év alatt megújult a bérszabályzat és a normákat is megszigorították. Az új ösztönző bérek húzóereje már-mái- túlságosan is nagy­nak «bizonyult. Az emberek teljesítménye — az új nor­mákhoz képest is — 30—50 százalékkal nőtt, a béreme­lés lehetséges mértéke vi­szont csak négy százalék. Gond ez is, de legalább rész­ben örömteli gond. Végül is a megújult .szakembercsapat Nőtt a termelékenység Úrrá lettek a nehézségeken Nehéz évnek számít 19*8 a mezőgazdaság számára. Szinte tavasztól szélsőséges időjárás uralkodott, külön­böző nehézségeket teremtve az időszerű feladatok vég­zésében. Ezek a körülmé­nyek csak fokozzák annak a ténynek az értékét,« hogy si­keres évet zár a Siófoki Ál­lami Gazdaság. Nem csupán a termesaeéi körülményekből fakadó «on­dókkal birkóztak meg ered­ménnyel, hanem céltudato­sabb munkával, jobb költ­séggazdálkodással. a termék­szerkezet. a munkaszervezés korszerűsítésével megfele­lően . alkalmazkodtak a sza­bályozó rendszer által tá­masztott magasabb követel­ményekhez. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az, hogy az árváltozások miatt terveikben 10 millió forintos eredményromlással számol­tak, és most, az év vége előtt már bizonyosság: ez nem következett be, sőt az intéz­kedések hatására eredmé­nyük a tervezetthez képest több mint tízmillió forinttal nő. Az előirányzottnál hat százalékkal, tizenötmillió fo­rinttal több termelési érté­ket állítanak elő — a múlt évi lénynél ez tizenöt szá­zalékkal magasabb. A nö­vekvő termelékenységet bi- 'zonyítja, hogy mindezt a ta­valyinál kevesebb létszám­mal érték el. Teljesítette feladatait a gyümölcsös ágazat, a terve­zettnél jobb eredményt ért el a fale kóla és a szántóföl­dig növénytermelés. A mező­gazdasági miniszter például külön elismerésben részesí­tette a gazdaságot a hektá­ronként hat tonnát meghala­dó búzatermesei t lagert — ilyen eredményt a siófokia­kon krvai az országban ösz- szesen stjsáakilenc gazdaság ért el. KülönboHó okok Watt egyedül a konzervüzemnek nem sikerült a let-venett eredményt elérnie. A gazdaságban úgy érté­kelik, hogy a törekvő, szor­galmas munka mellett az idei sikerekhez nagyban i hozzájárult a munkaszerve­zet korszerűsítése, a főága­zatok létrejötte, hatáskörük bővítése és az önálló terv- és nyereségérdekeltségi rend­szer kialakítása. és a »felvázolt tagság egyet­len év alatt megteremtette a tsz alapegyensúlyát. A gazdaság az idén 35 százalékkal növelte termelé­sét. Természetesen nagy ré­sze volt ebben az év elején kapott egyedi rendezésnek is. Ez adott módot •például az igencsak foghíjas gép­park (a 24 ,MTZ Zetof kö­zül minden második »nullá­ra íródott«) kiegészítésére, vagy a nagy területen vég­zett talajjavításra. Az igye­kezet leggyorsabban a nö­vénytermesztésben kamato­zott. A kalászosok és a ku­korica idei hozama hektá­ronként 10—12 mázsával ha­ladta meg az előző évit. Az első jó — vagy jobb —. termésig eljutni mindig könnyebb, mint azt a szin­tet tovább növelni. Hogy az atádi szakemberek is tudják ezt, mutatja: januártól négy­éves, az egész gazdaságot át­fogó meliorációba kezdenek. Az állattenyésztésiben fölszá­molták a »hagyományosan« veszteséges szarvasmarha- ágazatot, fejlesztik viszont a juhászától és a sertéstenyész­tést. A két éve még kihasz- nálgtiansága miatt 15 milli­ós »bírsággál« sújtott. — há­rom más tsz-szel közös - — sertésszaktelep a tavalyi 5000 után az idén 8000 hízót ér­tékesít, Most rekonstrukció kezdődik, s ennek eredmé­nyeként két éven belül újabb 30 százalékkal nőhet a ter-- mêlés, A pénzügyi megerősödés fontos lehetősége a mellék­üzemági tevékenység fej­lesztése. Az új évben már minden meg. ermeü. takar­mánygabonájukat maguk dolgozzák föl keverőüze­mükben. A tsz-kerrel kötött szerződésük alapján jövőre már 800 vagonnyi tápot és t a karma n y kever éket készí­tenek. Ezzel függ össze, hogy megkezdődött egy 400 vago- nos terménytároló építéséi Ugyancsak fejlesztik a fa­feldolgozó kapacitásukat is. Talán ennyiből is. látható, új úton indult el a tsz. Igaz, még rengeteg a gond. Az első évben nem jutott ihég erő és idő a szociális-kultu­rális feltét-elek kellő javítá­sára. Több még a lavór, mint. a tusoló, es például a fiatal szakemberek sem kaphattak még — épp anya­gi' lehetőségek híján —olyan támogatást (mondjuk: a le­telepedéshez), mint amilyen máshol már magától értető­dő- A gazdaság idei ered­ménye révén mégis non eséiye, hogy fokozatosan megoldja e gondokat is. A kapóét három évből az elsőnek az eredményei már erősítik a korábbi hálovany reményt: lábra áll a nagy­atádi tsz. Bit« Ferenc Értesítés! Küzdelem a termésért Értesítjük T. kereskedelmi ügyfeleinket, hogy kaposvári kirendeltségünk műszaki és vasáru raktáraiban 1980. december 28-tól 1981. január 10-ig vagyonmegállapító leltárt tartunk A FENTI IDŐSZAKBAN AZ ÄRUKIADÄS SZÜNETEL,. A leltár ideje alatt megrendeléseket felveszünk. TITAN Kercsit:■ 2vlmi Vállalat Somogy megyei Kirendeltsége Kaposvár, Zalka M. u. 18. sz. pm«««» — Az idén a kombájno- sok és a szál­lítómunkások emberfeletti munkát vé­geznek szö­vetkezetünknél. Szerencsére a szükséges gépek rendelke­zésre állnak — mondta a napokban Nemeth Lajos, a kadarkúti Szabadság Terme­lőszövetkezet elnöke. Minden igyekezet .ellenére sem sikerült elvetniük ez év őszén a tervezett 670 hek­tár búzát. Úgy döntöttek, hogy az üres területen a ta­vasz folyamán zabot vetnek. Csaknem hatszáz hektáron termeltek kukoricát, 60 hek­tár kivételével december 16- ig sikerült a termést behor- I dani. Mindent elkövetnek, ! hogy ezen a héten befejez­zék a kukorica betakarít'- sát. Érdemes megjegyezni, hogy december 1-e óta a hó­ban es fagyban 90 hektárról került biztonságba a termes, igaz az is, hogy a veszteség körülbelül 25 százalékos. A szövetkezet a tervek szerint 43 millió forint érté­ket termel meg. Az elnök szerint ez várhatóan 2 mil­lió forinttal lesz kevesebb a tervezettnél, elsősorban a kukoricánál keletkezett ki­esések miatt. A vezetőség úgy döntött, hogy 1981 őszén növeli a ka­lászosok termőterületét, ugyanakkor a kukorica ve­tésterületét csökkenti. Azért határoztak így, mert véle­ményük szerint a gabona nagyobb nyereséget hoz. es biztonságosabb a betakarítá­sa. Burgonyából továbbra is 40 hektáron ültetik a gumó­kat. Dohányt nem termel­nek jövőre, mert kevés a kézi munkaerő, 100 hektá­ron viszont édes csillagfür­töt vetnek, mely a szövetke­zeinél egy új termelési ág lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents