Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
Télen lehetne olcsóbban? RugaEmas árpolüiv^f az isSegenforgaSomiban! Ha külföldre készül a magyar turista, jól megválasztja az időpomot: nyár közepén nem megy az olasz vagy a francia tengerpartra, mert prospektusok nélkül is jól tudja, hogy ott olyankor ' csillagászati magasságba emelkednek az árak, nem is szólva a várható zsúfoltságról. Ha teheti, tavasszal vagy- ősszel utazik, esetleg nyáron hegyvidékre — általában akkor és oda, amikor és ahol a pénztárcájának megfelelő árakra számíthat. Nehezebb > helyzetben van, ha szabadságát vagy hétvégi idejét »valahol Magyarországon-» kívánja eltölteni- Minden logika amellett szól ugyan, hogy a hazai turizmust — dz utóbbi időben tapasztalható visszaesés után — föl kell lendíteni, de e téren még kevés, történt. Kezdeményezések már vannak. Olvashatjuk az egyik szálloda vállalat hirdetését, amely szerint »négyet fizet, hetet kap«, vagyis négynapos -főszezoni tartózkodás árából ■ egy teljes hétig kap teljes ellátást a házai vendég egyik-másik szállodában az őszi—téli hónapokban. Bizonyos, hogy vannak, akik élnek az alkalommal, s a nyár örömei helyett inkább a kikapcsolódást, a pihenést választják. / Ám ez legföljebb reményt keit arra, hogy mások is.követik a példát. Egyelőre inkább az az általános gyakorlat. hogy az idegenforgalmi irodák, vállalatok és vendéglátóhelyek - túlnyomó többsége egyetlen kalkulációt alkalmaz télen—nyáron. Nem is szólva arról, hogy az a kalkuláció inkább a legvastagabb pénztárcájü külföldi lehetőségeihez méretezett. Abból kellene tehát kiindulni, ami van, ami reális. Hogy a kapitális -trófeáért s oka t keil fizetnie a külföldinek, teljesen rendjén van, hiszen valami olyat kap a pénzéért, amihez kevés helyen juthat. Aligha lehet kifogása bárkinek. az ellen, hogy magasak a külföldieknek rendezett különleges lovas túrák díjai, mert ezt is csak azok veszik igénybe, akik eleve számítottak a magas árakra. Hamarosan lesz rulettkaszinó. amelyben nyugatnémet márkát fogadnak csak el. Hadd legyen. A szerencsejátékokon mindenütt mesés összegeket keresnek a banktuiajdonosok, keressen rajta a magyar állam is- Senki sem kívánja, hogy a szolgáltatásokat kedvezményesen. netán ráfizetéssel kínálják. Aki szikrázó nyári napsütésben, fürdés, csónakázás, vitorlázás közben éppen skót whiskyre szomjazik a Balaton partján, szívesen megfizeti érte a horribilis árat is- Olyankor neíh sajnálja a turista sem magától. sem családjától a rendkívüli kiadásokat. Ám ugyanezt várni tavasszal vagy ősszel, netán derűsebb téli napokon a hazai, vagy a szomszédos országokból megszabott folt n'-kerettel érkező turistától — teljesen irreális várakozás- Márpedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy • vendégeink nagy többsége ezekből az országokból érkezik. No meg arról sem, Készül a dzsem Száz tízezer öt- és negyveonyok'CTier tízdekás meggydzee- met csomagolnak naponta a hazai kereskedelem számára a Nagyatádi Konzervgyárban. Szás mázsa gyümölcsíz készül két műszakban a vákuumos főzőüstben. A vákuumos főzés előnye, hogy a dzsem minőse«« es ize változatba marad. hogy a hazai idegenforgalom, vagy más néven belső turizmus hosszú időn át növekvő bevételi forrás volt, s r.em lehet lemondani 'róla ma sem. Bár tény. hogy — ugyanúgy, mint Európa szinte minden országában —. az erre a célra fordított pénzzel takarékoskodnak leginkább az embere':. Az országjárásra induló hazai turista mindinkább áttér a hőíáras- höpalackos kofsziolásra. Legfeljebb még egy-két üveg üdítőt vásárolnak útközben. Ebből ugyan nem él meg .a vendéglátóipar! De ezért csak magára vethet. Ahol úgy számolnak, hogy az alkalmilag betévedő vendégnek kétszemélyes ebédért olt kell hagynia otthoni háztartásának egyheti kosztpénzét — ott nincs miért csodálkozni, ha az elkészített ételek kéíharmada- három,negyede megma rád. (Nem is szórva arról, hogy az autó érkezésére legbarát- ságosabb ábrázatát telvevő pincér metán udvariatlanná válik, ha meghallja, hogy nz utasok magyarul beszelnek. Még most is. amikor már kezd a legendák . ködébe veszni a vendéglátóipari munkaerőhiány !) Nincs viszont semmi csodálatos abban, hogy szerte a vidéken, az országutak szélére települt szövetkezeti vendéglátóhelyek fellendülnek- Talán, mert ott közvetlenebbül érvényesül a személyes érdekeltség, talán mert még elevenebben él a mostanában inkább csak idegenforgalmi prospektusokban olvasható magyaros vendégszeretet — mindenesetre tiszta abrosz, készséges felszolgáló fogadja az utast. És nem utolsósorban: ízletes ételek, helyi különlegességek. megfizethető árakon. Nena kefi magasabb matematikai tudás annak kiszámításához, hogy ha ezer adagon csak egyenként harminc forintot keres a vendéglő, az harmincezer forint, míg száz adagnál az egyenként százforintos haszon is csak ennek egy harmada . S hiába a hivatkozás a magas rezsire és mindenféle egyéb kiadásokra, a vendéglátóipar iránti együttérzésből még egyetlen turista sem hagyta ott a félhavi fizetését. S nem is fogja. Ugyanez áfi a szálláshelyekre. Minek szépítsük: tél- időben a szállodák egy része kong az ürességtől, leszámítva a hivatalos kiküb dőlteket, vagyis azt az esetet. amikor az állaim egyik zsebéből a másikba vándorol a forint. A fent idézett »négyet fizet, hetet kapuhoz hasonló, ésszerű alkalmi árleszállításokkal. az évszakhoz, a turisták anyagi lehetőségeihez alkalmazkodó árpolitikával ezen is lehetne — mi több: keH — segíteni. Mindenképpen: számolni kell. A lehetőségekkel, a realitásokkal és nem utolsósorban azzal, hogy Magyarország továbbra is szeretne megmaradni az idegenforgalmat fogadó országok sorában. Ehhez pedig olyan rugalmas árpolitikára van szükség, amiről tudomást szereznek a( hazai és — némi ügyes hírveréssel — a várható külföldi vendégek is. Várkonyi Endre Üj úton az atádi tsz Három év a lábraálláshoz Az országos felügyeleti szervek »három évx'e támogatható«— nak minősítették a tavaly mélypontra jutott nagyatádi tsz-t. Az új vezetők irányításával úgy kell dolgozniuk, hogy 1983-ban már »mankók« nélkül is biztosan álljon a lábán a gazdaságA háromból az első év eltelt. Indokolt hát a kérdés: hol tart ma ez a Nagyatád, Háromfa és Tarany határában dolgozó közös gazdaság. Keveset mond, hogy 1979 nyarának végén sok gond és baj yoit a'tsz-ben, találóbb, ha azt írjuk: nem volt semmi, ami jó vagy legalább elfogadható lett volna. Égetően szükség volt a változtatásra minden ágazatban és minden munkahelyen. Kihasználatlanok voltak a létesítmények, alacsony szintű a termelés, mindenütt eluralkodott a szervezetlenség, s még ennél is nagyobb baj volt hogy a sok kudarc szétzilálta a tagságo-t, megfutamította a szakembereket. Az új elnök úgy érethette magát, mint a kapitány a süllyedő hajón. Az egyetlen felsőfokú végzettségű szakember, az épp nyugdíjba készülő jogtanácsos volt... Ma Í9-en vannak, s közülük tíz egyetemet végáett szakdrányító. Egy mélypontra jutott gazdaságban többé-kevésbé kézen fekvőek a szakmai tennivalók. Hogy például minőségi talaj munkák után ? korábbiaknál ígéretesebb vető- magíajtákból kell válogatni. Nagyobb gond. hogy erre a minőségi munkára hogyan vegyék rá n bizalmukat ás önbizalmakat vesztett embereket■ »Az őszi munkáknál célprémiumot tűztünk ki, az egyik ember azonban továbbra is csak tessek-lássék dolgozott, sőt egyszer meg sem jelent a munkahelyén — emlékezett az elnök. — »Hát magának nem kell a pénz?« — kérdeztük. — »Ugyan már, elnök eivtárs, itt annyi mindent ígértek, de semmit sem tartottak be« — válaszolta. A célprémiumot persze kifizettük, az emberek legnagyobb csodálkozására. « »Árulkodó volt az első ke- rületsseínléa-i is. A kerület- vezető szép kerek beszámolót tarioU a napi helyzetről. Csak akkor sápadt el, ami— or megkértem, járjuk körül és mulassa is be mindazt, amit elmondott. Később bevallotta. hogy korábban elég volt a szép jelentés, a többire senki sem volt kíváncsi ...« »A gazdaságban csak elvétve volt teljesítménybér és differenciált havi bér is csak egy helyen, a sertéstelepen. A nők 281)0. a férfiak 3300 forintot kerestek, függetlenül attóL hogy mit csináltak vagy hggyan dolgoztak •..« Egy év alatt megújult a bérszabályzat és a normákat is megszigorították. Az új ösztönző bérek húzóereje már-mái- túlságosan is nagynak «bizonyult. Az emberek teljesítménye — az új normákhoz képest is — 30—50 százalékkal nőtt, a béremelés lehetséges mértéke viszont csak négy százalék. Gond ez is, de legalább részben örömteli gond. Végül is a megújult .szakembercsapat Nőtt a termelékenység Úrrá lettek a nehézségeken Nehéz évnek számít 19*8 a mezőgazdaság számára. Szinte tavasztól szélsőséges időjárás uralkodott, különböző nehézségeket teremtve az időszerű feladatok végzésében. Ezek a körülmények csak fokozzák annak a ténynek az értékét,« hogy sikeres évet zár a Siófoki Állami Gazdaság. Nem csupán a termesaeéi körülményekből fakadó «ondókkal birkóztak meg eredménnyel, hanem céltudatosabb munkával, jobb költséggazdálkodással. a termékszerkezet. a munkaszervezés korszerűsítésével megfelelően . alkalmazkodtak a szabályozó rendszer által támasztott magasabb követelményekhez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az árváltozások miatt terveikben 10 millió forintos eredményromlással számoltak, és most, az év vége előtt már bizonyosság: ez nem következett be, sőt az intézkedések hatására eredményük a tervezetthez képest több mint tízmillió forinttal nő. Az előirányzottnál hat százalékkal, tizenötmillió forinttal több termelési értéket állítanak elő — a múlt évi lénynél ez tizenöt százalékkal magasabb. A növekvő termelékenységet bi- 'zonyítja, hogy mindezt a tavalyinál kevesebb létszámmal érték el. Teljesítette feladatait a gyümölcsös ágazat, a tervezettnél jobb eredményt ért el a fale kóla és a szántóföldig növénytermelés. A mezőgazdasági miniszter például külön elismerésben részesítette a gazdaságot a hektáronként hat tonnát meghaladó búzatermesei t lagert — ilyen eredményt a siófokiakon krvai az országban ösz- szesen stjsáakilenc gazdaság ért el. KülönboHó okok Watt egyedül a konzervüzemnek nem sikerült a let-venett eredményt elérnie. A gazdaságban úgy értékelik, hogy a törekvő, szorgalmas munka mellett az idei sikerekhez nagyban i hozzájárult a munkaszervezet korszerűsítése, a főágazatok létrejötte, hatáskörük bővítése és az önálló terv- és nyereségérdekeltségi rendszer kialakítása. és a »felvázolt tagság egyetlen év alatt megteremtette a tsz alapegyensúlyát. A gazdaság az idén 35 százalékkal növelte termelését. Természetesen nagy része volt ebben az év elején kapott egyedi rendezésnek is. Ez adott módot •például az igencsak foghíjas géppark (a 24 ,MTZ Zetof közül minden második »nullára íródott«) kiegészítésére, vagy a nagy területen végzett talajjavításra. Az igyekezet leggyorsabban a növénytermesztésben kamatozott. A kalászosok és a kukorica idei hozama hektáronként 10—12 mázsával haladta meg az előző évit. Az első jó — vagy jobb —. termésig eljutni mindig könnyebb, mint azt a szintet tovább növelni. Hogy az atádi szakemberek is tudják ezt, mutatja: januártól négyéves, az egész gazdaságot átfogó meliorációba kezdenek. Az állattenyésztésiben fölszámolták a »hagyományosan« veszteséges szarvasmarha- ágazatot, fejlesztik viszont a juhászától és a sertéstenyésztést. A két éve még kihasz- nálgtiansága miatt 15 milliós »bírsággál« sújtott. — három más tsz-szel közös - — sertésszaktelep a tavalyi 5000 után az idén 8000 hízót értékesít, Most rekonstrukció kezdődik, s ennek eredményeként két éven belül újabb 30 százalékkal nőhet a ter-- mêlés, A pénzügyi megerősödés fontos lehetősége a melléküzemági tevékenység fejlesztése. Az új évben már minden meg. ermeü. takarmánygabonájukat maguk dolgozzák föl keverőüzemükben. A tsz-kerrel kötött szerződésük alapján jövőre már 800 vagonnyi tápot és t a karma n y kever éket készítenek. Ezzel függ össze, hogy megkezdődött egy 400 vago- nos terménytároló építéséi Ugyancsak fejlesztik a fafeldolgozó kapacitásukat is. Talán ennyiből is. látható, új úton indult el a tsz. Igaz, még rengeteg a gond. Az első évben nem jutott ihég erő és idő a szociális-kulturális feltét-elek kellő javítására. Több még a lavór, mint. a tusoló, es például a fiatal szakemberek sem kaphattak még — épp anyagi' lehetőségek híján —olyan támogatást (mondjuk: a letelepedéshez), mint amilyen máshol már magától értetődő- A gazdaság idei eredménye révén mégis non eséiye, hogy fokozatosan megoldja e gondokat is. A kapóét három évből az elsőnek az eredményei már erősítik a korábbi hálovany reményt: lábra áll a nagyatádi tsz. Bit« Ferenc Értesítés! Küzdelem a termésért Értesítjük T. kereskedelmi ügyfeleinket, hogy kaposvári kirendeltségünk műszaki és vasáru raktáraiban 1980. december 28-tól 1981. január 10-ig vagyonmegállapító leltárt tartunk A FENTI IDŐSZAKBAN AZ ÄRUKIADÄS SZÜNETEL,. A leltár ideje alatt megrendeléseket felveszünk. TITAN Kercsit:■ 2vlmi Vállalat Somogy megyei Kirendeltsége Kaposvár, Zalka M. u. 18. sz. pm«««» — Az idén a kombájno- sok és a szállítómunkások emberfeletti munkát végeznek szövetkezetünknél. Szerencsére a szükséges gépek rendelkezésre állnak — mondta a napokban Nemeth Lajos, a kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezet elnöke. Minden igyekezet .ellenére sem sikerült elvetniük ez év őszén a tervezett 670 hektár búzát. Úgy döntöttek, hogy az üres területen a tavasz folyamán zabot vetnek. Csaknem hatszáz hektáron termeltek kukoricát, 60 hektár kivételével december 16- ig sikerült a termést behor- I dani. Mindent elkövetnek, ! hogy ezen a héten befejezzék a kukorica betakarít'- sát. Érdemes megjegyezni, hogy december 1-e óta a hóban es fagyban 90 hektárról került biztonságba a termes, igaz az is, hogy a veszteség körülbelül 25 százalékos. A szövetkezet a tervek szerint 43 millió forint értéket termel meg. Az elnök szerint ez várhatóan 2 millió forinttal lesz kevesebb a tervezettnél, elsősorban a kukoricánál keletkezett kiesések miatt. A vezetőség úgy döntött, hogy 1981 őszén növeli a kalászosok termőterületét, ugyanakkor a kukorica vetésterületét csökkenti. Azért határoztak így, mert véleményük szerint a gabona nagyobb nyereséget hoz. es biztonságosabb a betakarítása. Burgonyából továbbra is 40 hektáron ültetik a gumókat. Dohányt nem termelnek jövőre, mert kevés a kézi munkaerő, 100 hektáron viszont édes csillagfürtöt vetnek, mely a szövetkezeinél egy új termelési ág lesz.
