Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
m® OT EV SZAMADASA Néhány nap múlva lezárul fejlődésünk egy szakasza. Hogyan, mivel gazdagodott megyénk öt év alatt, miként változtak a somogyi emberek életkörülményei? Erről beszélgettünk Brandtmüller István megyei tervosz- tatyvezetővel, Budafai László marcali tanácselnök-helyettessel, dr. Gáti István siófoki, dr. Kovács Ferenc kaposvári, dr. Németh Jenő barcsi és Uitz Ferencné nagyatádi tanácselnökkel. Szerkesztőségünket Paál László képviselte. — Hogyan változott a települések arculata? Dr. Gáli István: — Siófoké alaposan átformálódott. Eltűntek a, városközpont százéves házalj helyüket tíz- tizenegy szintes lakóépületek foglalták el. Üj középületek', terek, parkok, díszítőelemek jelzik a városmag gyökeres átalakulását. Társas- és családi házas városrészekkel bővült a régi Siófok. De a változás további szembetűnő jeleit mutatja a vasútállomás megkezdődött korszerűsítése, a Sió-híd és a mentesítő út építése. Az üdülőtelepen let. A városközpont karakterének megőrzése mellett új arcvonása Kaposvárnak, hogy a Béke-Füredi városrészben továbbá a Zaranyi és, a Kinizsi lakótelepen jórészt befejeződött az építkezés, megszűnt a rendetlenség, az átmeneti állapot. Üj utak, közlekedési csomópontok alakultak ki, köztéri alkotásokkal gazdagodtunk, és megkezdődött a parkok felújítása. Kifelé haladva a városból, észak-nyugaton a Mezőgép űj gyára, több raktár, a /keleti részen a Csepel gépgyára és az új tejüzem gazdagította az ipartelepeket. pedig két új. fizető és egy szabad strandot, továbbá kempingeket alakítottunk ki. I>r. Németh Jenő: *— Városunkat elsősorban az új és korszerűsített, bővített üzemek formálták. Az ipar fejlődésével, a foglalkoztatottság bővülésével egyidőben alakult ki, jórészt az elmúlt öt év alatt, a jelenlegi városközpont, és épült meg egy lakótelep. Ezzel együtt természetesen számos kulturális és más intézmény, üzlet, továbbá park, köztéri alkotás tette tetszetőssé, otthonossá városunkat. Budafai László: — Marcali központjában is észrevehető, de nem jelentős a változás. Annál inkább a Berzsenyi lakótelepen, amely mintegy négyezer embernek nyújt kellemes otthont, biztosítva* az egészségügyi, kereskedelmi, 'oktatási és szolgáltatási alapellátást. És amire a legbüszkébbek vagyunk: településünk belterületi útjainak 90 százaléka szilárd burkolatú, és ennek jelentős hányadát az elmúlt öt évben építettük. Uitz Ferencné: — Városunk központja e tervidőszak alatt kapta meg végleges formáját. Emellett befejeződött egy lakótelep építésé, kettőé pedig megkezdődött. Üzletsor. piaccsarnok. feivásárlóepülel, busz- pályaudvar és sportlétesítmények jelzik a közben 1400 lakossal gyarapodott varas képének változását. És hogy ez nemcsak épületek emelésével járt, azt az is jelzi, hogy egy lakosra 35 négyzetméter . közterület, gondozott zöldterület jut, több mint kétszerese a javasolt aránynak. .Nem feledkezhetünk meg varosunk egyik sajátos intézményéről, a szobrásztelepröl, melynek egyre több művészi alkotásával találkozunk Nagyatád utcáin, közterein. Dr. Kovács Ferenc: — Barátságosabbá, otthonosabbá vált a megyeszékhely. Fák sokaságát ültették, 40 utca épült és — bár még így is messze vagyunk a nagyatádiaktól — kétszeresere emelkedett a zoldterüBrandtinüller István: — A települések külső képét kétféleképpen vizsgálhatjuk: egyrészt úgy, hogy mi tűnik fel a betérő idegennek, másrészt mennyiben tölti be meghatározott szerepét. Mindkét szempont alapján úgy ítélhetjük meg a tanácsok fejlesztő tevékenységét, "hogy ez a korábbinál sokkal tudatosabb, tervszerűbb és eredményesebb volt. A legtöbbnél alapos megfontolással. a rendezési tervek elemeinek, a várható telepítéseknek, a kialakuló összefüggéseknek figyelem- bevételével döntötték el egy-egy létesítmény helyét és formáját. És ez a községekre is vonatkozik. Így például Nagybajom, Tab .Kadarkút, Iá bőd képe egyre tetszetősebbé és szerepköréhez méltóvá válik. Sajnos a kis települések külső képe alig változott. — Mennyiben fvtotttenk előbbre a kedvezőbb életkörillmények megteremtésében? , Budafai László: — Első helyen a lakásépítést kell említenem. 700 új otthonba költöztek be, a lakások több mint 00 százaléka tömbszerű házakban épült meg. A további igények kielégítését részben az építési kapacitáshiány akadályozta. A kereskedelmi hálózat bővülését elsősorban két kisáruházunk jelzi. Elkészült az új kenyérgyár, amely természetesen a környék ellátását is javítja. A szolgáltatásban az Afit-szer- viz működése hozott változást, de jó néhány keresett szakmát művelő kisiparos is segít az igények kielégítésében. Négy éve egy 14 alapszakmás rendelő fogadja a betegeket, továbbá uj gyógyszertár és mentőállomás áll az egészségügy szolgálatában. De a kép akkor teljes, ha gondjainkat is megemlítem: a kevés és nem éppen jó minőségű vizünket, az elégtelen kapacitású szennyvíztelepünk« t es -hálózatunkat. Dr. Németh Jenő: —> Városépítésünkben fontosnak tartottuk az arányos fejlesztést. Nyolc alapellátási körzetet alakítottunk ki. melyben — néhány elem kivételével — összehangoltan teremtettük meg a legfontosabb igényeket kielégítő körülményeket. Első ( helyre mi is a lakásépítést * soroltuk: 762 család jutott új otthonhoz — köztük 130, mintegy 800 személyt magába foglaló cigánycsalád. Dr. Gáti István: — Ismeretes, hogy nekünk nemcsak a helyi lakosságról, hanem az üdülök tízezreiről is gondoskodnunk kell. Ezért is számit örömteli eredménynek. hogy végre nincs fennakadás a vízellátásban. Kilenc kilométeres gázvezeték épült, ami újabb ezer lakás bekötését, tette lehetővé. A rohamosan növekvő igények kielégítésében jelentős szerepet játszik az új vásárcsarnok. a megye legnagyobb üzletévé előlépett Sió Áruház, a hűtőház, a tüzép- telep és öt kis ABC. A szolgáltatást elsősorban a kenyérgyár korszerűsítése, a Gelka új szervize és a Patyolat-szalon javítja. Uitz F’erencnc: — A legtöbb gondot a rohamosan növekvő vízigény kielégítése okozta. És bár négy kutat is fúrtunk, új gerincvezetéket és víztározót építettünk, az ellátás ma sem zavarmentes. 700 lakással gyarapodtunk, de ugyanennyi igénylőt tartunk nyilván. Mind a lakások, a- közintézmények, mind a közművek építését akadályozta a megyei tervezési kapacitás elégtelensége. Az állami lakások 25 százalékát felújítottuk, a családi házak mintegy harmadát szintén korszerűsítették. Üj üzletek, vendéglők nyíltak, hálózatuk 20 százalékkal bővült. Dr. Kovács Ferenc : — Fontosnak tartom azzal kezdeni, hogy az űj, illetve korszerűsített ipari üzemek magasabb szakképzettségű munkásokat foglalkoztatnak. Ez a tény, valamint a gyárakban és környékükön megteremtett fejlett szociális ellátás kedvezően hátolt az életkörülményekre. És bár a legfőbb tennivalónk egyike éppen az utazási feltételek további javítása, mégis megállapíthatjuk, hogy öt év alatt jelentős mennyiségi és minőségi javulást értünk el a közlekedésben. 4000 lakás épült a városban, többségük összkomfortos. Ugyanakkor 600 lakás tatarozásával teremtettünk kedvezőbb körülményeket. Súlyos nehézséget okoz viszont közműhálózatunk elégtelensége. Üzletek elsősorban a peremterületeken. épültek. Ugyanakkor a megyeszékhely szerepkörét figyelembe véve, egyenetlenséget tapasztaltunk az áruellátásban. A bútorvásárlást most megkönnyítette ugyan ,a Domus áruház de a konfekcióáruk választékával továbbra sem lehetünk elégedettek. Az egészség- ügyi ellátás feltételei elsősorban a városrészekben és az üzemekben javultak. Brand tmüller István: — A tanácsoknak ötmilliárd forint fejlesztési alap állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a településeken javítsák az életkörülményeket. Ezzel gazdálkodva lényegében teljesítették a határozatokban megfogalmazott feladatokat.- A kétségtelen feszültségek ellenére jelentősen változtak az élet feltételei. Az eredmények, értékét növeli, hogy a tanácsoknak súlyos tervezési és kivitelezési ka- . pacitáshiánnyal kellett megküzdeniük. A legfontosabb, hogy a tervnek megfelelő számú — 12 500 — lakás épült megyénkben. Sajnos nem minden űj telepen készültek el a kapcsolódó létesítmények. bár az időeltolódás a korábbiaknál kisebb volt. A felújításokat is figyelembe véve azt kell megállapítanunk hogy lakásgazdálkodásunk sokkal jobb is lehetett volna. Keveset és drágán újítottunk fel. Szép eredményeket értünk el a közművesítésben és ez akkor is igaz, ha jócskán vannak gondjaink. Az öt évvel ezelőtti 204 ezerről 260 ezerre emelkedett azoknak a lakosoknak a száma, akik egészséges vezetékes ivóvizet fogyaszthatnak. A nagyatádi kórház mellett megemlítendő, hogy újabb 160 idős ember * elhelyezésére nyű t lehetőség szociális otthonokban. Szolgáltatásfejlesztésre 152 milliót költöttek a tanácsok és a vállalatok, ebből 70 millió forintot megyei támogatásként használtak fel. Változatlanul baj van a szolgáltatás minőségével, továbbá a Balaton- parti települések és az apró falvak igényeinek kielégítésével. — Az elmúlt öt évet a városokban a ' bölcsődé« általában pedig az óvodás korú gyerekek és az alsó tagozatosok számának erőteljes növekedése jellemezte. Hogyan lehetett kielégíteni a fokozott igényeket? Uitz Ferencné: — Két éve 60. majd terven felül újabb 40 személyes bölcsődét építettünk. A 100 gyerek elhelyezésére alkalmas óvoda átadásával — zsúfoltan ugyan, de — ki tudjuk elégíteni az igényeket.- Tavaly egy évvel a tervezett idő előtt, elkészült egy 16 tantermes iskola. Ez sem teremtett kielégítő körülményeket, és ha figyelembe vesszük, hogy a tanulók száma a következő öt év alatt 50 százalékkal nő, a feszültség csökkenésével aligha számolhatunk. Dr. Gáti István: — 120 hely létesítésével a bölcsőde iránti igények 90 százalékát tudjuk kielégíteni, Óvodás korúak esetében ez az arány 84 százalékos. Az általános iskolai oktatás feltételeit 8. új építésű", ugyanén n y i á l a 1 ak í lássál nyert és 6 üdülőépületben kialakított tanteremmel javítottuk. Első számú leiadatai nk közé tartozik újabb helyiségek építése, illetve bevonása az oktatásba. Dr. Németh Jenő: — A bölcsődei és az óvodai igényeket — „természetesen ” nagy zsúfoltság és némi területi aránytalanság árán — ki tudjuk elégíteni. Gondjaink főképp az általános iskolások elhelyezésével vannak. Figyelembe véve a tervezett 8 tantermes intézmény építését is, az egy csoportra jutó tanulók száma néhány év múlva a jelenlegi 44-ről 46-ra nő. Budafai László: — Sajnos nem tudtunk lépést tartani az igen gyorsan növekvő igényekkel. Ez elsősorban a bölcsődékre vonatkozik. Az óvodások közül 3,0—40-et kell elutasítanunk. Az új általános iskola átadása sokat javított az oktatás helyzetén, akárcsak a kisegítő iskola önálló elhelyezése, de a zsúfoltság igen nagy megterhelést ró a nevelőkre. Az új gyermekélelmezési központ 1500 adagos konyhájával biztosítja ugyan a napközisek étkezését, de a tanulók utaztatása újabb nehézségeket okozott. Dr. Kovács Ferenc: — Sajnos a két új bölcsődével is csak alig sikerült enyhíteni a feszültséget. A tervezett óvodai helyeknek is a kétszeresét alakítottuk ki, a felvételi arány mégis csak 83 százalékos. Többször kényszerültünk körzetmódosításra és elismerem. ez kellemetlenséget okozott a szülőknek, de .csak így lehetett javítani a lehetőségeket,. Nagyon hiányzott, hogy ' nem bővült az üzemi bölcsődék és' az óvodák befogadóképessége. Általános iskoláinkban az öt évvel ezelőtti ötezerrel szemben 8200 gyereket kell elhelyeznünk. • Így. az új iskolák építése mellett kénytelenek voltunk egyéb célú helyiségeket is — például szolgálati lakásokat, üzleteket — igénybe venni. Brandtmüller István: — A gyermekek számának egyébként örvendetes ütemű növekedése meghiúsította eredeti elképzelésünket: a nevelési körülmények javítását. A megyében a bölcsődés korúak 13, az óvodába jelentkezők 64 százalékát lehet csak elhelyezni. Az általános iskoláknál tovább cipeljük a régi örökséget a kastélyiskolákat, melyeknek állapota rendkívül aggasztó, és egyáltalán nem felel meg a korszerű tanítás követelményeinek. Egyébként az elmúlt öt övben 105 altalános iskolai tantermet vettek használatba — es 211 szűnt meg. A csökkenés oka a kisiskolák rohamos elnéptelenedése. A megüresedés az esetek többségében indokolt volt, de akadtak olyan kisiskolák is, melyeknek körzetesítésével várhattunk volna »még néhány évet. — Miként, sikerült ÖVÜ- mölcsöztetni a településfej lesztéshen az emiiittműkódcs formait, módszeren, pszkn- zeít? ^ Dr. Kovács Ferenc: — Örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt években megnőtt a vállalatok, intézmények ez irányú felelőssége és készsége, Ennek köszönhető hogy a város fej lesztési alapjának 17 százaléka az együttműködés különböző forrásaiból származik. Elsősorban a lakosság alapellátásának javítását segítették az így nyert összegek. Megemlítem emellett a vállalatoknak egymást segítő tevékenységét, amely ugyancsak számottevő városfejlesztő eredményekkel járt. Budafai László: — Ma már aligha valósítható meg együttműködés nélkül bármilyen. települést gazdagító kezdeményezés, elképzelés. Az elmúlt öt év fontos eredménye volt hugy a gazdasági és egyéb szervekkel, intézményekkel rendezetté és szervezetté vált az ilyen irányú kapcsolat. Dr. Németh Jenő: — Az együttműködés rendszerében a legnagyobb lépést azzal tettük meg, hogy a közös munka már a tervezés időszakában megkezdődik. A gazdasági és más szervek pontosan tudják, mire- készül a tanács, ismerik a megvalósítás feltételeit, és így számot tudnak vetni a támogatás lehetőségeivel. Az együttműködés a közműrendszerek, a lakások, az űzetnek és . gyer.mekíptézmé- nyek építésénél egyaránt megvalósult. Dr. Gáti István: — Nem számítva a BTB és az ÓIT támogatását, összesen 81 millió forintot vettünk át különböző szervektől. Ebből 56 milliót lakásépítésre, 9,1 milliót közművek létesítésére a többit bölcsődei, óvodai . termek kialakítására és egyéb feladatok megoldására használtuk fel. Ezenkívül a vállalatok 7,5 millió, a közösségek és magánszemélyek 380 ezer forinttal járultak hozzá a tanuszoda építéséhez. Nagy eredménynek tartjuk, hogy ebben az ötéves tervben sikerült támogatást kapnunk a’ siófoki vállalati üdülők fenntartó szerveinek mintegy a felétől. Uitz Ferencné: — À IV. ötéves terv 41 milliós- vállalati intézményi hozzájárulásával szemben az elmúlt öt évben 75 millió forint támogatási összeget- használhattunk fel településfejlesztésre. Brandtmüller István: — A tanácsok felelősek azért, hogy városukban , községükben mindenkor az általános színvonalnak megfelelő körülmények legyenek. Természetes [ tehát, hogy egyre nagyobb erőfeszítést tesznek az ehhez szükséges anyagi eszközök előteremtéséért. Nagyrészt az ő meggyőző és szervező munkájuknak köszönhető, hogy nyitottabbá vált a vállalatok gazdálkodása, felismerték közös érdekeiket a település gyarapításában. Ennek eredménye: öt év alatt 1 milliárd 273 millió forintot ad- ' tak át a tanácsoknak, mellek viszont 530 milliót juttattak különböző szerveknek, község- es városfejlesztési célokat is szolgáló építkezésekre. Az együttműködés keretei tehát jól kialakultak. SOMOGYI NÉPLAP
