Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

Szocialista Internacionálé alytatódott az általános vita (¥otgtatás az t. oidakröí) ség rtetnemt*. erősödése kö­zepette is megőrizte«. , »Most, a teléaikozó kezde­tén szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság el­kötelezettségét a helsinki zá­róokmányban foglalt elvek és ajánlások megvalósítása mel­lett« —• jelentei te ki Nagy János. Ezután ismertette, mit tett Magyarország a záróokmány ajánlásainak megfelelően. Emlékeztetett a helsinki zá­róokmányt aláíró nyugati ál- lamőkfcal az elmúlt években folytatott magas szintű tár­gyalásokra. a kétoldalú együttműködésit előmozdító egyezményekre és szerződé­sekbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a, múlt évben újabb konkrét javaslatokat nyújtott át szá­mos nyugati államnak an­nak érdekében, hogy a két­oldalú kapcsolatokat a záró­okmány ajánlásainak megfe­lelően fejlesszék. — Kétségtelen, hogy a vi­lágpolitikai és világgazdasági folyamatok az utóbbi időben új problémákat is felvetet­tek — mondotta Nagy János a kelet—nyugati gazdasági ' együttműködésről szólva. »A nemzetközi színterén tapasz­talható a gazdasági eszkö­zök felhasználása politikai fegyverként, a nyomás, esz­közeként, és tanúi vagyunk olyan törekvéseknek is, hogy belső gazdasági nehézségeket mások kárára, a nemzetközi együttműködés rovására pró­bálnák enyhíteni.« Az emberi kapcsolatok té­makörét érintve a magyar küldöttség vezetője elmond­ta, hogy a magyar állam gazdasági gondjai közepette is változatlanul széles körű lehetőségeket biztosít arra, hogy polgáfái külföldre utazzanak, más népek életé­vel, kuH órájával, történetani értékeivel megismerkedjenek. Ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy néhány nyugati ország nem viszo­nozza a külföldi turisták szá­mára kedvező gyors magyar v izuimgy akorla tot. A madridi találkozó céljá­ról, feladatairól szólva az ál­lamtitkár emlékeztetett arra, hogy a találkozóira kedvezőt­len nemzetközi feltételek kö­zött került sor. Az enyhü­lés elleni támadás, a katonai erőfölény megszerzésére és a kétoldalú kapcsolatok korlá­tozására irányuló lépések következtében lelassult a ke­let—nyugati 'kapcsolatok fej­lődése. »A Magyar Népköztársaság a/, európai biztonság és az együttműködés erősítésére kívánja felhasználni a talál­kozó nyújtotta lehetőségeket« — jelentette ki Nagy János. A magyar küldöttség tevéke­nyen, építő szellemben, az eredményességet előmozdító módon kíván működni. A találkozó célját illetően Nagy János kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi feltéte­lek között különösen fontos szerepe van a katonai eny­hülésnek. a bizalom erősíté­sének. Ehhez a madridi ta­lálkozó elsősorban azzal já­rulhat hozzá, hogy döntést hoz az európai katonai eny­hüléssel és leszereléssel fog­lalkozó értekezlet összehívá­sáról. Nagy János emlékez­tetett arra, hogy a Varsói Szerződés 'tagállamai már ja­vaslatot tettek a konferenciá­ra. s arra is, hogy érdeklő­déssel tanulmányozzák a* más ^larnok által benyújtott javaslatokat. Befejezésül a magyar kül­döttség vezetője hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyszerű lég­körben folytatott, konkrét megállapodásokra törekvő Ha megáll Madridban az európai biz­tonsági és együttműködési találkozó előkészítő tanács­kozás »finisében«, hétfőn, ritka eljárást alkalmaztak: hivatalosan megállították az órákat, sőt az egyik »zabo­látlan« időmérő készüléket egyszerűen eltávolították a kongresszusi palotából. A nemzetközi közvélemény figyelmét érthetően a ta­nácskozás politikai tartalma kötötte.le, nem pedig a szo­katlan, ám korántsem isme­retlen eljárás. Most azon­ban, amikor végül is meg­kezdődhetett az érdemi mun­ka, nem haszontalan vissza­térni az órák, azaz lényegé­ben az idő megállításának lényére. Az előkészítő megbeszélé­seken Magyarországot képvi­selő dr. Petrán János nagy­követ — soros elnöki jogá­val élve — rendelte el az idő megállítását. Erre azért volt szükség, mert egy ma­gasabb szintű nemzetközi fó­rumon, a belgrádi külügymi­niszteri találkozón tűzték ki a madridi értekezlet meg­nyitásának időpontját, és így az előkészítő tanácskozás résztvevői nem voltak illeté­kesek e döntés megváltozta­tására. Hangsúlyozandó, hogy a politikai álláspontok ütkö­zéséből eredő vita egyálta­az óra... Ián nem minősíthető egysze­rűen eljárási nézetkülönb­ségnek. Az időzavar is a konfliktus kiélezettségét ta­núsította, és fennállt a ta­lálkozó meghiúsulásának ve­szélye. Magyarország és egyben a szocialista közösség országai álláspontjának következetes érvényesítése, higgadtság és a diplomáciái tapasztalat operatív alkalmazása jelle­mezte nagykövetünket az órák megállításának elren­delésekor. Ez a döntés a nerhzetközi gyakorlatban ha nem is sűrűn alkalmazott, mindazonáltal ismert szokást elevenített fel. Ugyanilyen módon hatá­rozták el 1961. december 31- én, az EGK közös agrárpo­litikájáról szóló vita »meg­hosszabbítását «. Az első »ag­rár marathónként« emlege­tett üléssorozat — mivel az éjfélre kitűzött határidőre nem tudott döntést hozni — megállított órákkal folytató­dott — még két héten át. Vagyis e tanácskozás részé­re megállt az idő. 1963-ban és 1964-ben hasonlóan meg­hosszabbított ülések folytak a Közös Piac agrárpolitiká­járól, és az időzavar áthida­lása jelentős mértékben elő­segítette a vitatott kérdések megoldásút. A BELKERESKEDELMI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT 2. sz. üzemegysége a Boyszolgálal — szolgáltatás bővítés miatt a kaposvári DOM US Áruházból történő házhoz szállítások bonyolítására sürgősen ■% fölvételt hirdet ilábbi munkakörökre: fuvarvállaló gépjárművezetők „C” kategóriás jogosítvánnyá], gépkocsira kodók Jelentkezés levélben: Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, 2. sz. üzemegységei 1502 Budapest, Pf. : 18. (43710) munka révén, a madridi ta­lálkozó előmozdíthatja az európai biztonsági folyamat fejlődését, a biztonság és együttműködés erősítését. A magyar küldöttség ve­zetője után a belga elnök, Griffin Bellt, az Egyesült Államok delegációjának ve­zetőjét szólította a szónoki emelvényre, akinek a beszé­de két, egymástól ellentétes részből állt. Az első részben méltatta a helsinki záróok­mányban rögzített olyan el­vek fontosságát, mint az ál­lamok szuverén egyenlősé­ge, a népek önrendelkezési joga és — természetesen — az emberi jogok érvényesíté­se. Az amerikai fődelegátus ezután a kelet-európai or­szágok példáján szemléltet­te, hogy milyen előrehaladás történt családegyesítési ügyekben, az állam és az egyház viszonyának .javítá­sában és más kérdésedben. „Nem azért jöttünk, hogy polémiát folytassunk, hogy konfrontációt teremtsünk, hanem hogy együttműköd­jünk” — mondotta, majd a leghevesebb támadást intéz­te a Szovjetunió és részben az NDK ellen. Griffin Bell beszéde mű sodik felében Afganisztánb kiindulva folytatta elsősor­ban a Szovjetunió elleni tá­madásokat, s a többi között a Szovjetunió „belső” és kül­ső ellenzékeinek a „mártí- romságát” ecsetelte — akik valójában kémek, nyugati propagandaközpontok jól díjazott informátorainak sze­gődtek, s tevékenységüket sikertelenül igyekeztek ál­cázni a helsinki elvekkel: börtönbüntetést kaptak, vagy el kellett hagyniuk a Szov­jetunió területét. A következő felszólaló Ja­roslav Kniszlia, Csehszlová­kia képviselője volt. Rámu­tatott: nem véletlen, hogy éppen Európában ilyen tar­tós a béke, hiszen itt van­nak a legszámottevőbb szo­cialista országok, Ä amelyek őszinte hívei a békének és a nemzetközi biztonságnak. A csehszlovák képviselő visszautasította az Afganisz­tánnal kapcsolatos szovjet­ellenes rágalmakat. A csütörtök délutáni ülés a monacói küldöttség veze­tőjének felszólalásával zá­rult. Ma reggel ismét nyílt ple­náris ülést tartanak. MOSZKVA Nemzetközi Lenin-békedíjja! tüntették ki Kekkonent Csütörtökön a Kremlben ünnepélyes körülmények kö­zött Urko Kaleva Kekkemen finn köztársasági elnöknek átnyújtották a nemzetközi Lenin-békedíjat. Az ünnep­ség elnökségében helyet foglalt Vaszili j Kuznye- cov, az SZKP KB PB póttag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első elnökhelyettese. Borisz Pono- marjov, az SZKP KB PB póttagja, az SZKP KB titká­ra, a minisztériumok, társa­dalmi szervezetek képviselői. Az arany medált és az ok­levelet átnyújtva Nyikolaj Blohin akadémikus, a nem­zetközi Lenin-békédij bizott­ság elnöke hangoztatta: Ur- ho Kekkonen hosszú évelv óta munkálkodik a népek közötti együttműködés szé­lesítése, a fegyverkezési haj­sza korlátozása, az enyhülés és a nemzetközi biztonság érdekében. Nagy elődjével. Kusti Paasikivi-vel .együtt új alapokra helyezte* a finn külpolitikát, amely a Szov­jetunióhoz fűződő barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítésére, a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdítására törekszik. Nyi­kolaj Blohin méltatta azt a széles körben elismert szere­pet. amit Kékkőmén a törté­nelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésében és sikeres megrendezésében játszott, s hangsúlyozta: a Helsinkiben megkezdett fo­lyamat megőrzése és kibőví­tése valamennyi európai nép létérdeke. Kekkonen köszönetét mon­dott a megtiszteltetésért és kifejezte azt a meggyőződé­sét. hogy a finn—szovjet együttműködés és barátság — amely az 1948-ban megkö­tött szerződésen alapul — nemcsak a két ország 'viszo­nyát határozza meg, hanem stabilizáló tényezőként hat az észak-európai békés fej­lődésre is. s hatása e térség határain túl is érződik. Kekkonen elnök kifejezte azt a reményét, hogy a Madridban folyó európai ta­lálkozó eredményes lesz. s elősegíti a kormányok közötti bizalom megerősítései. Az ünnepséget követően a nemzetközi Lenin-békedíj bizottság vacsorát adott Ur- ho Kekkonen tiszteletére. Kuba a 80-as évek küszöbén Reális tervék Kubában — csakúgy, mint hazánkban, — január 1-én kezdődik az új ötéves terv. Ezekben a hetekben főleg ezzel foglalkoznak a havan­nai lapok. Megemlítik, hogy ' a kormány az új ötéves tervben nagy erőfeszítést tesz majd az ipari termelés felfuttatására, es többféle termek gyártáséra, valamint az export támogatására. Az élői lány zalok között szere­pel a munka termelékeny­ségének számottevő javítása és a lakosság fogyasztási cikkekkel való jobb ellátása. A kubai kormány a jövőben elsősorban a KGST orszá­gaival és a Karib-tengeri ál­lamokkal szeretné ' bővíteni • gazdasági kapcsolatait. Fi­gyelemre méltó sajátossága az új ötéves tervnek a cent­ralizáció mérséklése. Decentralizáció Általában a túlzott cenra- lizációt és a fegyelmezetlen­séget szokták emlegetni a legfőbb okiként, hogy Kubá­ban az előző ötéves terv so­rán nem sikerült teljesíteni az előirányzatokat. Nyilván emiatt került előtérbe az a terv ,hogy a soron lévő öt­éves periódus során bizo­nyos decentralizációt való­sítsanak meg. A jövőben a kubai veze­tés nagyobb szerepet- szán a piacnak, jobban figyelembe veszi 3 piaci értékítéletet. A vállalati igazgatók nagyobb hatáskört és főleg beleszó­lást kapnak a munkásfelvé­telbe, illetve a gyár terme­lésének alakításába. A gaz­dasági tervezés ugyan to­vábbra is a tervhivatal dol­ga, a helyi hatóságok azon­ban a jövőben felelősek lesznek a másodlagos beru­házásokért. Magukat a vál­lalatokat különböző intézke­désekkel ösztönzik ezentúl. Fontos cél. hogy a vállala­tok többsége saját maga te­remtse elő a pénzt a beru­házásaihoz. A kormánynak és a helyi tanácsi szervek­nek ezentúl nem lesz bele­szólása a kisebb jelentőségű gazdasági döntésekbe. Ösztönzés és árak Az új ötéves terv előtérbe helyezi a munka termelé­kenységének problémáját. A Ismét Brandtot választották elnöknek Az Európa-konferenciához hasonlóan szintén a spanyol fő­varosban kezdte meg tanácskozását a Szocialista Interna- cionálé. Képünkön: a kongresszuson ötven ország kb. 501) küldötte, vesz részt A Szocialista Internacioná- lé kongresszusán Willy Brandt, a nyugatnémet SPD és az Internacionálé elnöke »mérföldkőnek« nevezte a helsinki záróokmányt és sür­gette, hogy folytatódjék az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet által fémjelzett folyamat a föld­részen. A spanyol fővárosban csü­törtökön délelőtt nyílt meg a Szocialista Internacionálé XV. kongresszusa. A tanács­kozás napirendjén egvebek között a nemzetközi helyzet, a fegyverzetei len őrzés és a leszerelés kérdései, az úgy­nevezett észak—déli kapcso­latok szerepelnek. Meg akar­ják'határozni az Inlernacio- nálénak a 80-as években játszandó szelepét, és meg­vitatják a szocialista pártok nemzetközi szervezetének új elvi programnyilatkozatát. Ez utóbbiról azonban nem most. hanem későbbi kong­resszuson, valószínűleg 1984-ben döntenek csak. Á Szocialista Internacio- nálé kongresszusára a spa­nyol fővárosba érkezett szá­mos ismert személyiség, je­lenlegi és volt miniszterel­nökök. államfő. így Bruno Kreisky osztrák, Leopold Senghor szenegáli. Olaf Pal­me svéd, Mario Soares por­tugál, Francois Mitterrand francia, Kalevi Sorsa finn pártvezető és mások. A kongresszus első napján megválasztották a szervezet vezetőségét. A Szocialista Internacionálé elnöke ismét Willy Brandt, főtitkára a svéd Bernt Carlsson lett. Az iráni kormány határozata folytatják a" «sarcot Mohammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök csütör­tökön bejelentette: a kor­mány ülésén határozatot fo­gadtak el arról, hogy a győ­zelemig folytatják a háborút Irak ellen. A teheráni rá­diónak adott nyilatkozatában a kormányfő elmondta, hogy a kabinetülésen foglalkoztak a közszükségleti cikkek, köz­tük az élelmiszerek jegy- rendszerének bevezetésé­vel kapcsolatos gondokkal, s a kabinet fontolóra vette a fűlőanyagok árának feleme­lését. * * * Radzsai miniszterelnök csütörtökön találkozott statisztikai adatok szerint a termelekenység — a keres­kedelmet leszámítva — 1975 és 1978 között csak 3,6 szá­zalékkal emelkedett. A ter­melékenység javításának egyik eszköze, hogy több pénzt szánnak az anyagi ösztönzésre. Amennyiben egy-egy üzemben a dolgo­zóknak sikerül túlteljesíte­niük a normát, jutalomként havi fizetésüknek akár 10—• 15 százalékát is megkaphat­ják. A lakosság életszínvonalá­nak emelése, valamint az áruellátás javítása ugyan­csak ott van a kormány leg­fontosabb tervei között. A következő öt év alatt foko­zatosan megszüntetik a fo­gyasztási cikkek jegyrend­szeren alapuló árusítását. Olyan árpolitikába kezde­nek, amely összhangban lesz a kereslettel. Jónéhány ter­mék árát felszabadítják. A termelő szövetkezeteket és a kistermelőket szintén arra ösztönzik, hogy minél több terméket vigyenek a szabad piacra. 1981 és 1985 kozott Khomeini ajatollahhal, hogy megvitassa vele az „idősze­rű eseményeket” — jelentet­te a teheráni rádió. Felte­hetően szoba került az ame­rikai túszok ügyé is. E kér­déssel foglalkozva Beliesti ajatollah, az iráni 'legfelsőbb bíróság elnöke Teheránban tartott sajtóértekezleten ki­jelentette: ha az Egyesült Államok nem teljesíti Irán követeléseit, akkor előfor­dulhat, hogy a túszokat bí­róság elé állítják. Nem zár­ta ki annak lehetőségét, hogy a kémkedéssel vádolt amerikaiak perét a legfelső nemzetvédelmi tanács foly- 1 tatja majd le. átlagosan három százalékkal kívánják növelni a kiskeres­kedelmi áruforgalmat. Javít­ják a fogyasztási cikkek, kü­lönösen a ruházati termékek kínálatát. A belső piac Az ipari termelést a kö­vetkező tervidőszakban 65— 70 százalékkal kívánják nö­velni. A termelés legkeve­sebb 75 százalékát a belső piacon akarják értékesíteni. A mezőgazdasági termékek között elsősorban a cukor termelését szorgalmazza a havannai kormány. A ter­melés a tervek szerint 30 százalékkal nő és 1985-ig el­éri a 10—10,5 millió tonnát. A cukorfejdolgozó üzemeket ugyancsak bővítik. A terv­időszak végére 1,2—1.5 mil­lió tonnás feldolgozó kapa­citása lesz az országnak. To­vább növelik a cukornád termőterületét: eléri a 2,2 millió hektárt. A dohány- termelésnek ^is el kell érnie 1985-re az 55 ezer tonnát. Ez utóbbit illetően most erő­teljes kutatómunka folyik a kékpenész leküzdésére, ille­tőleg ellenálló fajták hono­sítására, hiszen idén ez a betegség tizedelte meg a do­hányültetvényeket. *

Next

/
Thumbnails
Contents