Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

Forfa-bútoráruház Kaposvárnak Elmaradott a bizományi hálózat A Bizományi Áruház Vál­lalat hatvannyolc boltot, öt­venkilenc fölvevőhelyet, ti­zenkilenc zálogfiókot üze­meltet az ország huszonöt vidéki városában. Sajnos, é|>p a kaposvári bolt egyike a legrosszabb körülmények között működöknek. Pedig az életszínvonal növekedésé­vel, a bútorok, berendezési tárgyak gyakoribb cseréjével sokkal nagyobb az emberek igénye, hogy kényelmesen, könnyen és gyorsan eladhas­sák a régi holmikat. A BÁV csaknem harminc évvel ezelőtt nyitotta meg a kaposvári boltot. Ezt az üzletet gyorsan kinőtte a város. Amikor sikerült he­lyiséget bérelni az Irányi Dániel utcában, közmegelé­gedésre több terület jutott a ruházati és műszaki cik­kek adásvételére a Noszlo- py utcai boltiban. Az SZiytT munkavédelmi felügyelője azonban bezáratta a bútor­boltot, s arra is kötelezte a vállalatot, hogy tegye rend­be a Noszlopy utcait. Nagy gondot okozott a vállalat­nak, a kaposvári lakosság­nak is a bizományi üzlet bezárása. A BÁV egyébként 1971 óta nem lúd megfelelő alapterületű boltot kialakí­tani Kaposváron. Az átalakítás és tatarozás a tervezett négy hónap he­lyett egy évig tartott — a kivitelező hibájából. Ideig­lenes helyiség sem álit a bolt rendelkezésére, így egy évig helyszíni és utcai áru­sításokat szerveztek, a kö- zületeket pedig- ideiglenesen az Ady Endre utcai raktár­ból szolgálták ki. Köztudott, hogy az átala­kított bizományi tavaly de­cemberi megnyitása sok bosszúságot okozott a ka­posváriaknak, mivel ott csak ruházati cikkeket vesz­nek át és árusítanak, s még cipő sem kapható. A BÁV azért 'döntött így, mert két és félszerese volt e cikkek forgalma a műszaki, vala­mint a lakberendezési cik­kek értékesítéséhez képest. Ez g lakosság ellátása szem­pontjából alapvetőnek szá­mít, a bolt adottságai szin­tén csak ezt tették lehető­vé. A bolt egyébként to­vábbra is vásárol műszaki árut. Jó hatással volt a kapos­vári bolt ellátására, hogy « BÁV módosította a vidéki hálózat irányítási rendszerét, s átszervezte a boltcsoporto­kat. A kaposvári a szekszár­di központtal működő úgy­nevezett II. számú boltcso­port tagja — a dunaújváro­sival, a pécsivel, a nagyka­nizsaival es a bajaival együtt. Ez a szervezeti rend­szer megoldotta a közvetle­nebb irányítást, a boltok közötti áru mozgatást. a kedvezőbb beszerzési lehető­ségek összehangolt kiakná­zását, s így a hatékonyabb Három óv után Fordulóponton November 7-én is teljes erővel dolgoztak a homok- szentgyörgyi tsz vezető és betakarító brigádjai. Ennek is köszönhető.J rk*gy főkiben van már a gazdaság legfon­tosabb gabonaféléje, a rozs. 1315 hektáron elvetették a növényt A 970 hektárnyi tervezett búzaterület (kéthar­madával elkészültek, a ku­korica betakarításának pe­dig már tűi vannak a fél­idején. A termést! crzam minden eddigi eredményt felülmúl. Sajnos, a betakarítás ütemét az idén is fékezi a terület nagyságához képest szegé­nyes — napi 18 vagonos — szárítókapacitás. (A gépek akár kétszer ennyit is győz­nének.) A hónap végére mindenképp szeretnék biz­tonságban tudni a termést, ezért a szent egy részét bér- szárításra viszik, 60 vagon- nyi takarmányozásra szánt kukoricát pedig szárítás nél­kül tárolnak fólia alatt... E szárai tények a homok- szemtgyörgyi, szuloki, kál- máncsai, ladt és patosíai tsz-tagoknak a siker fontos dokumentumai. Oík ugyanis már sejtik, hogy annyi erő­feszítés eredményeként végre örömteli zárszámadás ele nez a gazdaság. Három éve sokan nem hitték, hogy a „mínusz 13-ból’' plusz le­het. Hat- vagy nyolcmillió lesz-e a végső nyereség ? Még nem tudni — de nem is ez a fontos. A gazdaság vezetőinek célja eddig sem a nyereség papíron való „ki­mutatása” vagy a számokkal való zsonglőricödés volt: lé­nyegesebb, hogy a nagyüzem megszilárdította helyzetét három — egyre feszesebb gazd asági lel telelőket hozó — év alatt. A kátyúból való kilábalás lépeseiről — a gazdaság át­szervezéséről, az inkább a hagyomány, mintsem az ésszerűség, formálta vetés­szerkezet gyökeres és az adottságokhoz igazodó meg­változtatásáról, a talajjaví­tásról és területrendezésről, a melléküzemági tevékeny­ség fejlesztéséről vagy épp arról, hogy a sáros, kis bor­dás majori hizlaldákból ho­gyan ieU a megye egyik legkorszerűbb, a-z idén már 6300 hízót kibocsátó., .szakte- lepe — rendre számöt ad­tunk. Így, utólag, az ered­mények fényében magától értetődőek a nemrég még vitatott kezdeményezések. De hiszen épp ez a legna­gyobb ered meny : végre egy­ségessé válik a szándék és az akarat! A közösen elért sikerek nyomán végleg el­sorvad a széthúzás és vi­szály gyökere. A fejlődésének forduló­pontjához erkezett gazdaság elnöke, tleizer József mint­ha csak kicsinyíteni próbál­ná az eredményt, egyre a gondokhoz kanyarodik visz- sza. „Megtartani ezt az eredményt, az lesz csak iga­zán nehéz. Semmiképp sem szeretném, ha az emberek túl rózsaszínűnek látnák...” Ha az idei év csupán átme­neti kiugrást sejtetne vagy ha a tsz-ben nem épp a holnapi eredményeket ala­pozná meg a mostani mun­ka, indokoltabb volna ez az aggodalom. A több évi — és az egész területet átfogó — meliorá­ciós program során az idén ötmillió forint értékű mun­kát végeztek. így egyebek közt a Kálmánesa környéki, valamint a 'Gyöngyös-patak menti területek talajjavítá­sát es vízrendezései. Az eredményesen belejezett sertéstelepi rekonstrukció után még az idén megkez­dődik a szarvasmarhaágazat megújítás«. 35 milliós beru­házással 600 férőhelyes te­henészeti szaktelepet építe­nek. A megyében második­ként alkalmazzák itt az építkezést gyorsabbá és ol­csóbbá tevő Mezőfa-techno- logiat. Az első 200-as istál­lót. és a tejházat jövőre már átadják. E két. példa is mutatja, hogy a t.sz fejlődése folyta­tódik. A vezetők es dolgozók tehát nem ülnek babérjai­kon. Ez az ősz is alaposan próbára teszi az embereket. A deres reggeleken gépre ülő kombájnosok, a sáros földön szántó traktorosok épp úgy fáznak és verejté­keznek, mint máskor. Most n iégis minden egészen más. B. E. gazdálkodást. Síép ered­ményt hozott az egy éve megkezdeti kihelyezett áru­sítás es a felvásárlás is a vasárkocsival. Az idén Sió­fokra, Nagyatádra, bunyódra is elmentek már. A BAV szerint a váro­si iparcikk-kiskereskedelmi forgalom nagysága alapján Kaposvárhoz Szolnok es Za­laegerszeg hasonlítható a bi­zományi hálózattal rendelke­ző varosok közül. Sajnos, a forgalom növekedése elma­rad a szolnoki és a zala­egerszegi boltétól a kapos­vári hálózat fejlődésének elégtelensége miatt. A ka­posvári bizományi bolt ré­szesedése a megyeszékhely iparcikk-kiskereskedelmi forgalmából pedig e tíz év­ben állandóan csökkent. Egy évtized alatt sok kez- demenyézés megbukott. Ezek között volt az is, hogy a .BAV az Irányt Dániel utcai üzletközpontban kaphas­son egy ötszáz négyzetmé­ter alapterületű helyiséget — ruházati, műszaki és lakbe­rendezési profilú klsáruház- nak és fölvevőhelynek. Nem sorolva a további sikertelen kísérleteket, a BAV jelenle­gi legnagyobb gondját em­lítjük csak: öt évvel ezelőtt megvásárolta —• a tanács segítségével —■ a Gyógyszer­tári Központ megüresedett raktárát. Négy évvel ezelőtt megrendelte az átalakítás terveit a Somogy megyei Tervező vállalatnál, a munka azonban még mindig nincs kész, sót jövő áprilisra ígé­rik, pedig ettől függ, mikor­tól lehet a Noszlopy Gáspár utcában műszaki ' boltot és fölvevőhelyet kialakítani. Dr. Luczai Zoltán, a Bi­zományi Áruház Vállalat .vezérigazgatója a városi ta- nács-vb legutóbbi ülésén megígérte, hogy fölállítanak egy 396 négyzetméter alap­területű, úgynevezett íorfa- épületet bútoráruház cél­jára. A városi tanács építé­si osztálya március végéig kijelöli az ideiglenes áruház helyét a városban. A tanács területet is ád egy bizomá­nyi áruház céljára, most azonban ennek megépítésé­re nincs lehetősége a válla­latnak. A városi tanács*vb fölkéri a tervezővállalatot, hogy még ebben az évben készítse el a tervdokumentá­ciót, akkor ugyanis jövőre már megnyílhat a bizomá­nyi üzlet az Ady Endre ut­ca S. szám alatt. I*jos Géz* Merre gurulnak a forintok? — Még jó húsz évvel ez­előtt öt. kiló vajat adtam el búcsú előtt. Most 15 kiló fogy hetenként. Vagy: a he­ti 100 liter élolaj korábban fél évig elég volt. Édesség­féléből 14 ezer forint árát visznek el havonta. Jócskán fogy az üdítőkből, a kompo­tokból, a szemes kávéból Is. Bort nem tartunk, de húsz láda sör elmegy hetenként a nyári hónapokban. Plusz a- külföldi; mikor mennyit kapunlj sorolja a nyug­díjba készülő Dobosi József. A forgalom havi félmillió kórul alakul, s ez azt -jelen­ti, hogy 120—130 helyi át­lagfizetésnek megfelelő ösz- szeget hagynak itt a tás­kaiak. Igaz.v nemcsak fillé­res holmikkal szolgál az át­tekinthetően berendezett bolt: kapható itt kerékpár, gáztűzhely, hordó, hidrofor is. Hiszen a háztartások jó részében gáztüzelésre álltak át — a falu . vegén. ott a nemrég elkészült, cserete­lep — a lakások fele házi vezetékből . kapja a vjzeÇ, ami természetesen fürdőszo­bával jár együtt. (Sajnos, a kutak vizének minősége erő­sen kifogásolható, ezért vált halaszthatatlanná közkifo­lyók létesítése a tsz kútja- ból ágaztatott gerincvezeték­ből.) A tiszta jövedelem tekinté­lyes részét tehát lakásra köl­tik a táskaiak. Mára mind­össze három zsúpos ház ma­radt hírmondónak a húsz év előtti több mint sztjz-ból. Üsak a legutóbbi évtizedben 117 házat építettek újonnan vagy teljesen korszerűsítet­tek. Moat a külső vakolások kerülnek sorra, hogy gondo­san festett, bár nem hival­kodóan drága Vaskerítések mögött se meztelenkedjenek a falak. A lakások többségében új bútorok, szőnyegek, függö­nyök. Még dívik á télen is használt nyári konyha ' én a »tiszta szoba«. Háromba is betekintettem. A fényes, uj bútorok hideget lehellek. A célok között ilyenek sze­repelnék: bútorcsere, gépko­csi, a fiataloknak lakás a közeli nagyobb községben vagy Marcaliban. Kaposvá­ron. Mert Itt már nem épül több ház. De elhagyott sincs, a megüresedetteket nem árulják: hátha egyszer lesz valami a táskái termálvízből. A külföldi utak nem di­vatosak errefelé. Idő nincs ra — pénz még kerülne a befizetéshez. Hiszen ■> csak a takarékszövetkezetben 9.3 millió forintnyi betét fölött rendelkeznek a táskaiak. Azt hiszem, kevés olyan ember akadt Táskán, aki sze­retne és egészségi állapota miajt . tudná Js . gépkocsit ve­zetni, csak eppen a pénz hi­ányzik vágyai teljesítéséhez. Minden harmadik családban van autó. és ha figyelembe vesszük, hogy az idősek ará­nya ebben a faluban is szá­mottevő, ez az adat sok mindenről árulkodik. Próbáltam tájékozódni ar­ról isi mire használ iák a gépkocsit. Ilyen válaszokat kaptam: — »Amíg új, men­nek vele vasárnaponként. Rokonokhoz, kirándulni. Ké­sőbb keveset használják, mert alig van ideiük kimoz­dulni a faluból hétvégeken.« — »Sokan elkísérik a fut­ballcsapatot vidéki mérkő­zésekre.« — »Néhányan dol­gozni is járnak vele.« És a családi események? Milyen költségesek? Például Kinek és mennyi jut a segélyekből? A vállalati szakszervezeti bizottságok minden évben figyelemmel kísérik a nagy- családosok helyzetét. Ahol lehet, segítséget nyújtanak a többgyermekesek és az egye­dülállók anyagi gondjainak enyhítésében. Két kaposvári nagyüzemben érdeklődtünk, milyen formál vannak a vál­lalati segítségnyújtásnak. Éry Károly, a VBKM Ka­posvári Villamossági Gyárá­nak szakszervezeti titkára: — Vállalatunknál úgyne­vezett szociálpolitikai bizott­ság működik, ez dönt a se­gélyek odaítéléséről. Havon­ta egyszer üléseznek, s meg­vitatják a beérkezett kérel­meket. — Évente banyan folya­modnak segélyért? — Ezerötszáz dolgozónk 96 százáléka szakszervezeti tag. Körülbelül százötvenen él­nek a lehetőséggel. Terrrié- szetesen ez nemcsak szak- szervezeti segélyt jelent, hi­szen ezenkívül igénybe ve­hetik az OMB-t, a vállalati segélyt, sőt ha CSÊB-, illet­ve KST-tagok, akkor azt is. — Mire mennyi támoga­tást tudnak nyújtani? — Tavaly 7Û ezer, az Idén — eddig — 30 ezer forintót adtunk ki a 60 nagycsalá­dosnak, ezenkívül 80 ezret dolgozóink lakásépítési-, lakás-használatbavételi és tatarozási költségeinek tá­mogatására. Ezek általában ötezer forintos, vissza nem . térítendő kölcsönök. Évente 5—7 munkáslakást kapnak üzemünk dolgozói, s jól jön nekik a segítség. A felsorol­takon kívül természetesen nagy gondot fordítunk a vállalati üdülőjegyek elosz­tására: tavaly például 11 nagycsaládosunk üdült vál­lalati kedvezménnyel. És nem szabad megfeledkezni a szociális segélyről sem, amelynek felső határát. a SZOT az idén ezer forintban állapította meg. Ebből több­nyire a sokgyermekesek is­kolai felszereléseihez adunk támogatást. Vizeli 1st vanné, a Pamiut- íonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárának szb-titkára elmondta, hogy náluk az egyedülálló anyák segélyezé­sére szintén fokozottan fi­gyelni kell, hiszen körülbe­lül kétszer annyian vannak, mint a sokgyermekesek, s gondjaik, sem kisebbek. Heg­inkább a szeptemberi isko­lakezdéskor támogatják őket, szakszervezeti és vállalati pénzből egyaránt. — Évente mintegy 70 ezer forintot fizetünk ki három­száz es hétszáz forintonként. Minden rászorulónak segít­séget I akarunk nyújtani, ezért nem feledkezünk meg az alacsony jövedelmű dol­gozókról sem, sőt részesedé­si alapunkból a kislakásépí- tésd akcióban is támogatjuk munkatársainkat. — Ellenőrzik-e, hogy mi­re fordítják az összeget? — Tapasztalatunk szerint a segélyt kérők döntő több­sége valóban az indokként feltüntetett célra költi á segélyt. Nehányuknál azon­ban valóban nem árt, ha megkérdezzük, mit vett a pénzen. Ez különösei) ott fontos, ahol, mondjuk, a férj az átlagosnál jobban szereti az italt. Ilyen eset­ben többnyire együtt me­gyünk el bevásárolni, hogy meggyőződjünk: a gyerek valóban megkapta-e a ruhát Vagy a tanszert. Ha erre nincs mod, szármát kérünk áz illetőtől. h. J, a lakodalmak? Azt tartják, olyanok mint, a környező falvakban. Nagy a rongy rá­zás. De hát kötelezettseg: vissza kell adni a korábbi meghívásokat. A hintából nem lehet kiszállni. — Talán, még nagyobbak itt, mint másutt •— toldja meg Czobor József. —■ Túl­zásba visszük. 160—206 ven­dég jön össze általában. Té­len dupla fald sátrat vernek az udvaron — a gabonafor­galmitól és máshonnan kérik kölcsön —, s beletesznek egy-két (Sziesztát vagy olaj- kályhát. Persze bevétel is van szépen. Rengeteg aján­dék, meg készpénz. Ügy 40 —50 ezer körül legalább. Lakodalom azonban nem mindennap van, a kocsma viszony a hét hat napján várja a vendégeket. Ahogy a napi forgalmat figyelem, ráhibázok: a környéken meg­közelítően sem folyik be ennyi pénz italért a hason­ló nagyságú községekben; mintegy 40 ember havi fize­tése válik folyadékká —* fő­képp sörré — a kocsmában. Ez. azt jelenti, mintha az állandó munkaviszonyban ál­lók 14—15 százaléka csak ide keresne. Pedig kiter­jedt szőlőhegy is termeli a .lókedvet. >S java része már nem direkttermő. hanem ka­darka és egyre inkább a bogiári gazdaságból szárma­zó nemes fajta. Így szűrért táján, munka után szaladnak a hegyre préselni, kezelni a mustot. A vasárnapi nagy pineeszerezéseknek azonban csak az emléke él. Azért a kocsma is megíté­lik esténként. Mozdulni is , alig lehet a söntésben. Bent a tiszta asztaloknál keveseb­ben vannak. Inkább egy­máshoz préselőd ve kiabálják ki magukat az. emberek, a huszonévesektől a nyugdíja­sokig. (A tizenévesek — egyöntetű vélemény szerint — túlnyomórészt kólát isz­nak. Csak később, a mun­kahelyi, baráti társaság ösz­tönzésére kapnak rá az ital­ra.) A részeg kőműves azon­ban idétlen gajdolásával túlkiabálja az egytömbbe ált hangzavart. (Egyébként ügyes k?zü mester — bizony­gatják — ; ha éppen nem iszik, gyönyörű munkát ad ki a kezéből.) Ott szorongat­ja a sörösüveget az a két fiatalember is. aki délelőtt amiatt panaszkodott : gyatrán fizet a tsz. Ügy látszik, er­re futja. Erőteljes, micisapkás fia­talember nyomaikodik hoz- - zánk : — Azt írja meg, hogy ki kellene bővíteni ezt az ital­boltot. Mert ez a falu kul­turális központja. Itt néz­zük a meccset, vasárnap meg ebben az egy szobában kártyáznak az emberek. Jó lenne egy csendesebb helyi­ség, ahol szépen beszélgetni tudnánk. (Folytatjuk.) Paál Lászln SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents