Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI Ara: 1,20 Ft NÉPLAP XXXVI. évfolyam, 267. szóm 1980. november 14., péntek ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1980. november 13-án Kádár Jánosnak, a Köz­ponti Bizottság első titkárának elnökletével ülést tar­tott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Köz­ponti Bizottság munkarendjére és munkamódszerére vonatkozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Haderőcsökkentési tárgyalások Újabb közös javaslat Nyikolaj Taraszov nagykö­vet. a szovjet küldöttség ve­zetője csütörtökön a bécsi haderőesöJíkentési tárgyalá­sok 253. teljes ülésén újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. A tárgyaláso­kon közvetlenül részt vevő négy szocialista ország — a Szovjetunió. Lengyelország, Csehszlovákia es az NDK — újabb közös javaslatának lé­nyege az. hogy a tervezett első haderőcsökkentési egyez­mény megkötésétől számított három évig a tárgyalásokon közvetlenül reszt vevő szo­Madridi találkozó Folytatódott az általános vita Hét nyugati felszólalást hallgatott meg — a sorsolás jóvoltából ily egyoldalúságra kárhoztatva — a madridi ta­lálkozó a csütörtök délelőtti ülésen, amely belga elnöklét­tel három órát tartott. A felszólalók között volt Frydenlund norvég, TJllsten svéd. Thorn luxemburgi cs Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter is Amint az várható volt, a Vatikáb képviselőjének .ki­vételével minden, nyugati felszólaló felemlítette Afga­nisztán kérdését, elhallgatva azonban, hogy milyen előz­ményei voltak a szovjet ka­tonai s egí tségn y újításnak — hogy tudniillik 1979 vége óla szüntelenül nyugati ösz­tönzési! külső katonai be­avatkozás folyik a közép­ázsiai ország / bel ügyei be. Ugyancsak szokványosán visszatérő téma volt az em­beri jogok kérdése, amely­ben a nyugati küldöttségek a legcsekélyebb önkritikára som voltak hajlandók: sze­rintük az emberi jogokat csak a szocialista országok­ban sértik meg. A csütörtök délelőtti ülé­sen, több szónok érintette az európai leszerelési témakört, és mindenki elismeréssel adózott a spanyolországi demokratikus belső fejlődés­nek. Brunner nagykövet, a sváj­ci küldöttség vezetője beszé­dében egyebek között orszá­ga ..védelmi erőfeszítéseit” igyekezett megindokolni. Hangsúlyozta, hogy a madri­di találkozón a leszerelési vita nem homályosíthaitja el a helsinki záróokmány egyéb vonatkozásait. „Konk­rét tettek, nem nyilatkozatok kellenek” — mondotta. Knut Frydenlund norvég, külügyminiszter csalódással nyilatkozott a helsinki folya­mat eddigi eredményeiről. Rámutatott, hogy bár az enyhülés érezhető javulást hozott, a fegyverkezési ver­seny folytatódik. Óla UUsten svéd külügy­miniszter azt bizonygatta, hogy az enyhülés válsága nem Európából ered, és hogy a „szuperhatalmak” a vét­kesek a helyzet romlásáért. Ügy. vélekedett, hogy af­ganisztáni fellépésével a Szovjetunió „a nyugat olaj- forrásait akarta ellenőrzése alá Vonni”. Kijelentette azonban azt is, hogy a NA­TO saját, javára szeretné megváltoztatni az európai katonai erőviszonyokat a kö- .zéphalótávolságú rakéták nyugat- és dél-európai tele­pítésével. Peter Blaker brit külügyi államiminiszter szélsősége­sen szovjetellenes beszédet tartott, es nem kevesebbet állított, mmt hogy »a Szov­jetunió a helsinki záróok­mány valamennyi rendelke­zését megszegte”. Ezzel Bla­ker folytatta a brit küldött­ség eddigi gyakorlatát: a legel vakul tabb rágalmak és vádaskodások módszerét. Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter kettős mi­nőségben szólalt fel: egy­részt mint országa diplomá­ciájának vezetője, másrészt mint az európai gazdasági közösség miniszteri tanácsá­nak soros elnöke. Belgrád­iéi Madridig „jelentős lépés történt hátra” — állította. Panaszkodott Belgrad nega­tívumaira, de maga is azo­kat folytatta, egyebek között az emberi jogok kérdéseben. Nagy figyelmet szentelt á nemzetközi kereskedelem problémainak, aláhúzta a kiegyensúlyozott előnyök elvének fontosságát Silvestrini érsek, a Vati­kán képviselője beszédében a madridi találkozó nehéz­ségeit ecsetelve rámutatott, hogy a helsinki záróokmány aláírói között vannak a leg­nagyobb pusztító katonai erővel rendelkező nagyhatal­maik és „szinte már teljesen leszerelt oi-szágok”. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter, a délelőtti üiés utolsó felszólalója méltatta az NSZK „keleti szerződései­nek ’’jelentőségét. Kiemelte, az enyhülés "hasznosságát, néni utolsósorban Nyügat- Beriin szempontjából, iázov- jetellenes célzásait NDK-el­lenes kirohanásokkal vegyí­tette, majd dicsőítette az Egyesült Államok szerepét „a háború utáni Európa új­jáépítésében”. Genscher állást foglalt az egész Európára kiterjedő le- szerelesr folyamat és az európai leszerelési értekez­letre vonatkozó francia ja­vaslat mellett. Magyarország lett az első szocialista ország, amelynek képviselője a kedden meg­kezdődött madridi találkozón szót kapott. Nagy János kül- ügyminisztériumi államtit­kár, a magyar küldöttség vezetője a találkozó csü­törtök délutáni ülésén Mal­ta és Dánia képviselője után mondta el beszédét. Nagy János felszólalása A madridi találkozó álta­lános vitájában csütörtökön felszólalt Nagy János kül- ügyminisztériumi államtit­kár, a maigyar küldöttség ve­zetője. Bevezetőben emlékez­tetett az előkészítő értekez­leten kialakult helyzetre és arra, hogy nagy erőfeszíté­sekre volt szükség a találko­zó megnyitását lehetővé té­vő áthidaló megoldás ki­munkálásához. — A lehető­ség adott a találkozó építő szellemben történő lebonyo­lítására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ez­zel — mondotta Nagy János. Felhívta a figyelmet az olyan hangvételű megnyilat­kozásokra, amelyek irt a t lálkozó iuejen negatív hány­ba akarják tereim a mun­kát. Ilyenek azok az alap­talan vádaskodások, ame­lyeket különböző ürügyekkel — mint az emberi jogok vagy az Afganisztánnak sa­ját kérésére nyújtott segít­ség — egyes résztvevő ál­lamok ellen intéznek. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szól­va a magyar küldöttség ve­zetője megállapította: "A helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő pró­báját. Európa politikai életé­nek szerves részé, az alairo államok közötti kapcsolatok fejlesztésének hosszú távú programja lett. Történeljni értékét az enyhülés leféke­ződése, a nemzetközi feszült­(Folytatás a 2. oldalon) cialista és nyugati országok — leszámítva természetesen a Szovjetuniót és az Egye­sült Államokat, amelyekre egyedül vonatkozik az első egyezmény — »fagyasszák be« a közép-európai térség­ben állomásozó haderők lét­számát. A szocialista országok szó­vivője a csütörtöki ülést kö­vető sajtótájékoztatón rámu­tatott: a javaslat két komp­romisszumos elemet tartal­maz. Egyrészt lehetővé teszi a NATO-tagállamoknak. hogy ne egyenként, hanem kollektiven, azaz a térségben meglévő haderőpotenciált közös bázisnak tekintve fa­gyasszák be a jelenlegi lét- számszdnitet, másrészt pedig engedményt tettek a nyugati félnek, amennyiben három évben szabták meg a befa­gyasztás időtartamát. Bokréta a Fórumon, a Duna-parti szállodasor legújabb épületen, a négyszáznyolc szobás Fórum szálloda párkányszintjén. Az épület tetején — a tizedik szintem — a kivitelező osztrák vállalatok egyik dolgozója állította föl a, szalagokkal díszített fenyőt. Átadás: egy év múlva Nem jótétemény, hanem kötelesség az idős korúak támogatása Országos tanácskozás Budapesten A nyugdíj nem juttatás, hanem v-isszatérités, s midőn a társadalom gondoskodik hajlott korú állampolgárai­ról, nem kegyet gyakorol, hanem kötelességét teljesí­ti, egy élet munkajavai ki­érdemelt jogok érvényre juttatását szavatolja — hangsúlyoztak a Hazafias Népfront idős korúakkad foglalkozó országos társadal­mi munkabizottsága és a Magyar Vöröskereszt közös rendezésében csütörtökön Budapesten lezajlott tanács­kozáson/ Az idős korúak helyzetével, gondjaival fog­lalkozó számvetésen és vi­tán S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára egyebek között azt is hangoztatta, valamennyiünk érdeke, hogy ne szunnyadjanak azok az energiák, tapasztalatok, ame­lyeket a nyugdíjasok nyújt­hatnak a. város- és község­politikai feladatok megvaló­sításához. a kritikus gazda­sági kérdések megoldásához. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes pedig ar­ról szólott, hogy a század elején a mai nyugdíjkorha­tárt elérő lakosság mindösz- sze 9,3 százalékát tette ki a nemzet népességének, nap­janikban pedig meghaladja az egyötödét, 2 millió lf>3 ezer • nyugdíjast tartunk nyilván. Esztendőről eszten­dőre no a ?Ü evesnel idő­sebbek száma, aránya is. So­kan önhibájukon kívül nein szerezhették meg a megél­hetésükhöz szükséges nyug­díjat —1 hiányzott ehhez az igazolhatóan munkában töl­tött idejük —, jelenleg qrint- egy 20 ezer nyugdíjast és járadékost kell ezért rend­szeres szociális segély beat részesíteni, s több mint 30 ezer azoknak a száma, akik­nek megélhetését kizárólag e segély fedezi. Az állam azonban nem kepes arra, hogy mindenben segítséget nyújtson az öregeknek, ezért szükséges a széles körű tár­sadalmi összefogás, amely­nek szükségességét a csü­törtöki eszmecsere számos hozzászólója aláhúzta. Knoll István, a Hazafias Népfront idős korúakkal foglalkozó országos társadal­mi munkabizottságának el­nöke az előbbiekkel össze­függésben szóvá tette, hogy az ország számos vidékén, településén érthetetlen és megbocsalhatatlan közöm­bösségét tanúsítanak azok iránt az öregek iránt, akik a társadalom mai fejlődésé­nek megalapozásához — ha nem is a közelmúltban — nem csekély munkával já­rultak hozzá. Különösen megdöbbentő tény, hogy a szociális segélyre országosan rendelkezésre álló összegből tavaly megmaradt 15 millió forint, ilyesfajta takarékos­ság megengedhetetlen kö­zönynek minősíthető. A mezőgazdaságban dol­gozók, nyugdíjas téesztagak segítéséről P°ngrácz Aladár, a Termelőszövetkezetek Or­szágos . Tanácsának főosz­tályvezetője beszélt. Kifogá­solta, hogy a téeszek csupán dolgozó tagjaikat vehetik te­kintetbe szociális akrpjuk képzésénél. Húszmillió palack Tokaji Tanzániába, Dél-Jemenbe, Nigériába Kisüzemek — exportra A tokaji tájkörzetben több mint hétezer hektáron termesz­tenek s'zőlöl. A termésből tizenhárom fajta bor készül: ezt a Tokajhegyatjai Állami Gazdasági Borkombinát tolesvaj üzemébe«! palackozzak, Húszmilliót töltenek meg evente Kerámia üzem, betonelem- gyár, autójavító műhely — jelenleg már 25—30 tele komplett kisüzemből áll a szövetkezeti ipar e.xportki- nalata. Teljes üzemet elő­ször a hatvanas években ex­portáltak, azóta a választék jelentősen bővült. Egyre nö­vekszik ugyanis, elsősorban a fejlődő országok igénye a gyorsan termelésbe állítható, termelékeny, s Viszonylag nem bonyolult technikai­technológiai követelménye­ket kívánó termelőegységek iránt. Az V. ötéves tervidőszak kezdete óta az Interag RT. közreműködésével mintegy négymillió dollár értékű komplett kisüzemet expor­tált a Prizma Tervező és Fővállalkozó Szövetkezet, a Budapesti Építőanyagipari Szövetkezet és a Technoco- op Szövetkezeti Közös Vál­lalat, főként Tanzánia. Dél- lémen és Nigéria számára. Az afrikai országokban 13 ilyen magyar kisüzem mű­ködik már, de ezen kívül a szövetkezetek szakmunkás­tanuló intézeteket is »szál­lítottak”. A kisüzemek komplett exportjához a tervezésen és a gépek szállításán kívül a szakemberek, munkások ki­képzése, az üzemeltetéshez szükséges ismeretek átadása is hozzátartozik. A Miskolci Vasipari Szövetkezet példá­ul, mely elsősorban fémtö­megcikk üzemet exportált, az OKISZ anyagi támogatá­sával referencia-üzemet lé­tesít azzal a céllal, hogy míg a megrendelő országban fel­építik és felszerelik a terme­lő berendezéseket, addig a munkások hazánkban sajá­títhassák el a szakmai is­mereteket. Jelenleg mintegy három millió dollár értékű külön­böző komplett kisüzemek exportjáról folynak tárgya­lások, melyekbe az Intera- gon kívül bekapcsolódott a Technoimpex és a Che- molimpex külkereskedelmi vallalat is.

Next

/
Thumbnails
Contents