Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

Vita a sertéstenyésztés jövőjéről Szaktelepek és telepecskék Kaposváron működik az ország egyik legfontosabb húsfeldolgozó üzeme, így sokan magától értetődőnek tartják, hogy ennek alap- anyag'ellátásáról a somogyi nagyüzemek gondoskodja­nak. Visszás dolog — mond­ják —, hogy miközben a kombinát és annak világ- színvonalú sonkaüzenje más megyékből kénytelen beszerezni a sertést, a somo­gyi gazdaságok egész sora számolja föl sertéságazatát. Mások irreálisnak érzik ezt az igényt. Tudvalevő: a ser­téstenyésztés a leginkább eszközigényes ágazat. S föl- feszik a kérdést: szabad-e — és kell-e — egy viszony­lag eszközszegény mezőgaz­daságú megyében épp ezt az ágazatot fejleszteni. Az is tény, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységen belül ma, a sertéságazat jövedelmező­sége a legrosszabb. Elvár­ható-e a megye tsz-einek gondokkal küszködő többsé­gétől, hogy a viszonylag ke­vés nyereséggel kecsegtető ágazat fejlesztésével kockáz­tassák amúgy sem szilárd helyzetüket? E két, egymással ütköző véleményben csúcsosodik ki az a vita, amely az utóbbi hónapokban a sertéstenyész­tésről es annak jövőjéről folyik megyeszerte. A kérdé­seket még indokoltabbá te­szi, hogy a megye gazdasá­gainak a következő hetek­ben új ötéves tervüket is el kell készíteniük. Tervet egy olyan időszakra, amikor a jövedelmezőség lesz a gaz­dálkodás ' megítélésének alapja; amikor egy üzemnek kétszer is meg kell fontol­nia, hogy a többnyire sze­rény fejlesztési összegeket hogyan kamatoztathatja a legbiztosabban. Az elmúlt öt év termelési és tenyésztési eredményeivel kapcsolatban az átlagszámok nem adnak pontos eligazí­tást. Ezek ugyanis többnyi­re szerény, de egyenletes fejlődésről tanúskodnak. Az átlag mögött tízegynéhány gazdaság kiemelkedő és mintegy harminc üzem ala­csony szintű termelése van. Az előbbiek az eredménye­ket túlnyomórészt jól föl­szerelt, egy helyre koncent­rált sertéstelepeken érték el, utóbbiakat szétszórt és elaprózott, helyenként má- ladozó falú, régi létesítmé­nyekben. Sajnos, a megye sertésférőhelyeinek több mint a fele ilyen, a nyeresé­ges, magas szintű termelés­re még esélyt sem adó léte­sítmény. Ez is oka, hogy csupán tavaly 21 tsz sertés- ágazata „termelt” vesztesé­get . .. Mondhatná bárki: e vesz­teségekben legalább akkora része lehetett a szakmai baklövéseknek vagy a gon­dozók hanyagságának, mint a rossz körülményeknek. Ez valószínűleg igaz is, csak­hogy a két dolog összefügg. A legjobb szakemberek — ide értve a sertéstenyésztő szakmunkásokat, állatgon­dozókat is — a munkához és az eredményességhez jó feltételeket kínáló munka­helyeket keresik. Ugyancsak lényeges, hogy e „szaikembertaszító” tele­pecskék 38 százaléka az amúgy is gyönge adottságú egyensúlyukért küzdő és így fejlesztésre vagy akár re­konstrukcióra képtelen tsz- ekben van. A gondoknak ez a láncolata a magyarázni miért számolta, illetve szá­molja föl sertéságazatát 15 somogyi gazdaság, Ez a dön­tő oka. hogy a megye ser­téstenyésztéssel kapcsolatos középtávú tervei nem va­lósulnak meg. A 162 ezres összes sertés - létszámtól 12 ezerrel, a ter­vezett anyakocalétszámtól 20 százalékkal (!) maradnak el a tsz-ek. Ugyancsak lényeges és a fentiekkel összefüggő oka e lemaradásnak, hogy a terve­zett sertéságazati beruházá­soknak alig több mint fele valósult meg. Aligha vitatható — a te­nyésztési, tartási és takar­mányozási mutatók is ezt jelzik —, hogy a gondok és körülmények ellenére is lehetne növelni a termelést, és az sem kétséges, hogy ér­demes jól csinálni a sertés- hizlalást, Nem valószínű azonban, hogy a termelési tartalékok még oly alapos föltárása is alapvetően meg­változtatná a helyzetet. A sertéságazat „rossz jövedel­mezőségi helyzete” nem azt jelenti, hogy nem ér el nye­reséget az a tsz. amelyik jól csinálja, hanem azt. hogy ugyanennyi ráfordítás­sal. vesződséggei és kocká­zattal például a növényter­mesztésben — de bármely más ágazatban is — jóval nagyobb nyereség érhető el. Némiképp sarkítva : egység­nyi ráfordítás egy „tessék- lássék” módon csinált mel­léküzemágban nem egyszer többet kamatozik, mint egy kiemelkedő színvonalú ser­téságazatban. (Folytatjuk.) Bíró Ferenc Közös irodaházat avattak Kaposváron Hasznos együttműködés Hogyan lehet kilenc százalékkal növelni a bért? A háttér biztosítja a gazdaságosságot Az export ebben az év­ben várakozáson felül sike­rült a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben, és úgy látszik, hogy jövőre sem lesz gond, kapacitásukat tel­jesen kitöltik már a meg­rendelések. A siker titkát két tényezőben jelölik meg Csurgón : az egyik a napra pontos határidők tartása, a másik a minőség. Radnóti László elnöktől kérdeztük: — Mit jelent mindez a munkások. szá­mára? — Azt, hogy az előírtnál lényegesen jobban növelhet­tük az idén a beleket- Ere­detileg háromszázalékos, bér- fejlesztést irányoztunk elő, az év végére viszont elér­jük a kilenc százalékot. Ez azt jelenti, hogy jobb hely­zetbe kerültek munkásaink, de — mert alacsony volt az indulási alap — még mindig runes arányban a végzett muka és az érte járó bér. 1967-ben sok betanított mun­kást vettünk föl, s nekik ak­kor alacsony volt a bérük. Ez az évek során csak las­san emelkedett; szakismere­tük viszont gyorsan nőtt. Az ellentmondás most sok fe­szültség fonása. Igaz, hogy a szövetkezet átlagbére 37 ezer 800 forint, s ez megfelel a szövetkezeti ipar országos atiagának, de nem mutatja a valóságos helyzetet. Vas­ipari részlegünkben — a munka természetétől faka­dóan — magasabbak az át­lagbérek és ez »fölfelé« ja­vítja a szövetkezeti átlagot. Ez a mostani állapot, első­sorban a kiugróan jó telje­sítményt nyújtó munkások átlagon felüli megbecsülései nehezíti. A kilencszázalékos béremelés módot nyújtott bizonyos megkülönböztetés­re. — Hogyan alakult ki a ki­lenc százalékos fejlesztés? — Az év elején a szabá­lyozok alapjan három szá­zalékot terveztünk és a ha­tékonyság növelésével értünk el lehetőséget újabb hat- százalékos béremelésre. En­nek érdekében sok mindé- ' nen változtatni kellett. A létszám az improduktív te­rületeken csökkent, a terme­lő munkát végzőké viszont emelkedett. Nőtt az export­ra szállított áruk nyeresége és ezzel együtt a gazdaságos­ságuk. — S ez a kedvező állapot tartós lesz? — Arra törekszünk, hogy tartós maradjon. Ezért nem elégedhetünk meg a jelenle­gi műszaki színvonallal: a korszerűsítést folyamatosan végezzük. Újabb gépvásár­lásokat határoztunk el és szerződést kötöttünk egy nyugatnémet céggel, hogy az általa szállított gépekkel nadrágvarró szalagot állí­tunk föl berzencei üze­münkben. Ezekkel a gépek­kel tizenöten havonta hat­ezer nadrágot tudnak a nyu­gatnémet cég szabásmintája alapjan megvarrni. — A ruházati ágazat te­hat gazdaságos. A szövetke­zet mégis jelentős összege­ket költ a vasipari ágazatra. — Ezt azért tesszük, hogy fokozzuk a vasipari ágazat gazdaságosságát, exportké­pességét. Az idén hárommil­lió forint értékű galvanizáló berendezést szállítottunk, tő­kés exportra. Jövőre még egyszer annyi árut állít elő ez az üzem, mint az idén. úgy, hogy az itt dolgozok létszámai- nem növeljük. Az export énnél is gyorsabb arányban növekszik. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy új csarnokot építünk. Az 1380 négyzetméter alapterü­letű gyártóüzem teszi lehe­tővé, hogy az anyagmozga­tást gépesítsük, javítsunk a munkaszervezésen. Azanyag- mozgatásra fordított idő — a gépesítés révén — a je­lenleginek egy Lizedere csök­ken. Csak ily módon érhet­jük el, hogy a szövetkezet termékeit a következő évek­ben is keressék a vásárlók, és az áruk is megfelelő le­gyen. Mindenkinek tetszett a számítógépterem Fölavatták a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak, a Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottságnak és a So­mogy megyei Tanács Költ­ségvetési Elszámoló Hivata­lának közös irodaházát teg­nap délelőtt Kaposváron. Műdig István, a megyei ta- nács-vb tagja, a megyei ta­nács pénzügyi osztályvezető­je üdvözölte a megjelente­ket, közöttük dr. Kállai La­jos pénzügyminiszter-helyet­test. a KNEB tagját S. He­gedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkárát, Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét, Ko­vács Bélát, a megyei párt- bizottság titkárát valamint a párt- és tömegszervezetek képviselőit. Kiemelte, hogy az októberi forradalom 63. évfordulója, a tanácsok megalakulásának 30. évfor­dulója tiszteletére olyan lé­tesítményt adhatnak át a beruházó, a tervező és a ki­vitelező vállalat, összehangolt munkájának eredményeként, amely három szervezetnek teremt megfelelő munkakö­rülményeket. A számítás­technikai központ már a jö­vőt jelenti, jó alapot teremt a korszerű államigazgatási, pénzügyi igazgatási munká­hoz, a lakosság és a tanács kapcsolatainak javításához, Dr. Kállai Lajos pénzügy­miniszter-helyettes a létesít­ményt átadva kiemelte: szá­mára is nagy öröm, hogy részt vehet egy ilyen impo­záns, az alkotók tevékenysé­gét jól kifejező, az együtt­működést jól reprezentáló lé­tesítmény átadásán. Elismeréssel beszélt a pén zü gymi niszter-hel y et tes arról, hogy a megyei veze­tőség, a pénzügyesek élen jártak Somogybán, már ti­zenkét évvel ezelőtt orszá­gosan elsők voltak több ezer ember bérének számfejtésé­vel. Ezt az útkeresést a me­gyei vezetők, a pénzügyi dol­gozók továbbfejlesztették. A SZÜV-vel együttműködve minőségi változás követke­zett be két évvel ezelőtt a költségvetési elszámolóhi­vatal tevékenységében, akár a költségvetési szervek dolo­gi kiadásainak számítógépes könyvelését, akár a lakossági adó gépi úton való feldol­gozását nézzük. Dr. Kállai Lajos azt kér­te. hogy tegyék még telje­sebbé a feltételeket a mun­ka jobbításához. A számító- gépes technika jó feltétele­ket teremt az alkotó tevé­kenységhez, ahhoz, hogy az embereket átcsoportosíthas­sák az elemző, az előrelátó munka föltételeinek megte­remtéséhez. A pénzügyminiszter-he­lyettes felhívta a figyelmet a minisztériumi számítástech­nikái adatbank használatá­nak jelentőségére. Mivel a költségvetési elszámolóhiva­tal számítógéptermének ré­vén bármilyen adat »lehív­ható«, nagy segítséget je­lent ez a vállalati, a szö­vetkezeti gazdálkodásban. Arra ösztönzött, hogy az egy irodaházban levő szer­vek is éljenek e lehetőségek­kel. Dr. Orosz Lászióné, a költségvetési elszamolóhi va­rai vezetője nagy örömmel vette át a szép létesítményt a három szervezet nevében. Dr. Kállai Lajos pénzügymi­niszter-helyettes ezután Ki­váló Munkáért kitüntetést adott át Cséplő Andrásnak, a költségvetési elszámolóhi­vatal számítástechnikai osz­tályvezetőjének, Huszár Lászlónak, a tervezővallalat építésének, Király László­nak, a Tanép festőbrigadja vezetőjének. Sugár Imre ijvegyei tanácselnök adta át A tanács kiváló dolgozója kitüntetést Szili Máté nak, a költségvetési elszámolóhiva­tal főelőadójának. Az ünnepség részvevői elő­ször diafilmen, miajd pedig a valóságban is megismer­kedtek az új létesítménnyel, a számítógépterem munká­JaVAj- L. G. Napirenden a Danuvia jövője Növelik a termelést korszerűsítik a gyártmányokat A Danuvia Központi Szer­szám- és Készülékgyárának párt-végrehajtóbizottsága a közelmúltban Nagyatádon a 4. sz. gyárban tartotta kibő­vített ülését. A vb tagjai és a meghívottak — a három budapesti gyárból — megte­kintettek az üzemet, s utána megvitatták az atádi gyár V. ötéves tervének várható teljesítéséről és a VI. ötvéves terv fejlesztési célkitűzései­ről szóló tájékoztatót, ame­lyet Ezer Rezső, a vezér- igazgatóság műszaki igazga­tója és Papp Ferenc üzem­gazdasági főosztályvezető terjesztett elő. Az 1970 januárjában léte­sített nagyatádi gyár fej­lesztése termelési szerkeze­tének átalakítása 1975-től meggyorsult. Folyamatosan áttértek a korszerű — mű­szakilag igényes — termé­kek gyártására; jelentősen gyorsult a termelés növeke­dési üteme, javult a haté­konyság. A termelés bővíté­se érdekében a beépített te­rület nagyságát 3000 négy­zetméterről 9000-re, a lét­számot pedig 120-ról 500-ra növelték. Ebben az évben várhatóan több mint 130 millió forint értékű termék hagyja el a gyárat; az atádi gyár összesített termelési tervét várhatóan 1,9—2 szá­zalékkal túlteljesíti. A tervidőszak elejen a teimékek nagyobb részét a fúrótokmány és a körasztal képezte, jelenleg a szerszám és szerszámelem gyártása a jellemző. A hidraulikát 1976- ban kezdtek gyártani, akkor még csupán 3,3 millió forint értékben. Ebben az évben viszont már 45 millió forint értékűt gyártanak. A testület megállapította, hogy az V. ötéves terv idő­szakában legjobban az ex­port nőtt. Az idén az ex­portból származó bevétel várhatóan 85 millió forint lesz: azaz négy és félszere­se az 1975. évinek. Ennek majdnem a felét a tőkésex­port teszi ki. A 4-es gyár termékeinek 60 százalékát értékesítik külföldi piaco­kon. Az üzem létszáma a ter­vezettnél kisebb mértékben emelkedett, de jelentősen változott összetétele. Növe­kedett a szakmunkások szá­ma: arányuk ma eléri a 66 százalékot. A gyár dolgozói­nak bérszínvonala ebben az évben várhatóan 48 száza­lékkal lesz nagyobb az öt évvel ezelőttinél. A jelentős bérfejlesztések ellenére is nagyobb azonban á Danu­via budapesti gyáraiban dogozók bére, mint az atá- diuke: ez elsősorban az ala­csonyabb szakmai összetétel­ből és a munkák eltérő bo­nyolultsági fokából adódik. A tervciklusban jelentős fejlesztéseket is megvalósí­tották; mintegy 65 millió fo­rintot költöttek az épületre és új gépekre. A 4-es gyár működésének első éveiben veszteséggel dolgozott, 1976- tól azonban nyereségesen termel. Az 1976-os nyereség 4,6 százalék voll. Az év végére a terv szerint ez 16 százalék lesz: magasabb a vállalati átlagnál. A párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a VI. ötéves terv fejlesztési koncepcióját is. Ez további dinamikus termelésnövekedést irányoz elő: 1985-re a termelést a mostaninak a kétszeresére kívánják emelni. Termékei­nek egy része belföldre ké­szül. A szocialista exportra készített cikkeket csaknem teljes egészében a Szovjet­unió veszi meg; oda tápegy­ségeket szállítanak. A tőkés- exportot a Sustan és a Rex- roth céggel bővítik. Csak­nem négyszeresére növelik a szerszámelem-gyártást. A tervidőszak folyamán mint­egy 166 millió forint értékű lesz a beruházás. Bővítik a nagycsarnokot és egy új, 1000 négyzetméter alapterü­letű, kétszintes epüietet lé­tesítenék. Fejlesztik a nagy megmunkálási pontosságot biztosító gépparkot. Ai üzem fizikai létszáma 130—140-nel növekszik és a terv végére eléri a 630—640-et. A vb-ülés-en részt vett és felszólalt Hamvas Jaros, a nagyatádi városi pártbizott- . ság első titkára is. Elmond­ta, hogy a Danuvia 4. szá­mú gyára tízéves fennállása óta jelentősen fejlődött és a város tekintélyes üzemévé vált. A termelés feltételei­nek folyamatos bővítése mel­lett kialakult a szakmailag is jól képzett vezető- és munkásgárda. Hangsúlyozta, hogy a gyári közösségnek sok tekintetben új és na­gyobb feladatokat kell meg­oldani olyan helyzetben, mi­kor a hatékonyság a/- alap­vető követelmény. Ezeknek a feladatoknak a gyár csak akkor tud megfelelni, ha a vállalati irányítási és érde­keltségi rendszer folyamatos korszerűsítésére a központ­ban is nagy gondot fordíta­nak. A vitában elhangzott kér­désekre válaszolva Kiss Já­nos, a Danuvia vezérigazga­tója hangsúlyozta: a követ­kező ötéves tervben kiemelt gondot fordítanak a nagy­atádi gyár fejlesztésére és a tervciklus végére ez a gyár adja majd az össztermelés­nek körülbelül az egyhar- madát. Dorcsi Sándor SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents