Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-11 / 264. szám
Vita a sertéstenyésztés jövőjéről Szaktelepek és telepecskék Kaposváron működik az ország egyik legfontosabb húsfeldolgozó üzeme, így sokan magától értetődőnek tartják, hogy ennek alap- anyag'ellátásáról a somogyi nagyüzemek gondoskodjanak. Visszás dolog — mondják —, hogy miközben a kombinát és annak világ- színvonalú sonkaüzenje más megyékből kénytelen beszerezni a sertést, a somogyi gazdaságok egész sora számolja föl sertéságazatát. Mások irreálisnak érzik ezt az igényt. Tudvalevő: a sertéstenyésztés a leginkább eszközigényes ágazat. S föl- feszik a kérdést: szabad-e — és kell-e — egy viszonylag eszközszegény mezőgazdaságú megyében épp ezt az ágazatot fejleszteni. Az is tény, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységen belül ma, a sertéságazat jövedelmezősége a legrosszabb. Elvárható-e a megye tsz-einek gondokkal küszködő többségétől, hogy a viszonylag kevés nyereséggel kecsegtető ágazat fejlesztésével kockáztassák amúgy sem szilárd helyzetüket? E két, egymással ütköző véleményben csúcsosodik ki az a vita, amely az utóbbi hónapokban a sertéstenyésztésről es annak jövőjéről folyik megyeszerte. A kérdéseket még indokoltabbá teszi, hogy a megye gazdaságainak a következő hetekben új ötéves tervüket is el kell készíteniük. Tervet egy olyan időszakra, amikor a jövedelmezőség lesz a gazdálkodás ' megítélésének alapja; amikor egy üzemnek kétszer is meg kell fontolnia, hogy a többnyire szerény fejlesztési összegeket hogyan kamatoztathatja a legbiztosabban. Az elmúlt öt év termelési és tenyésztési eredményeivel kapcsolatban az átlagszámok nem adnak pontos eligazítást. Ezek ugyanis többnyire szerény, de egyenletes fejlődésről tanúskodnak. Az átlag mögött tízegynéhány gazdaság kiemelkedő és mintegy harminc üzem alacsony szintű termelése van. Az előbbiek az eredményeket túlnyomórészt jól fölszerelt, egy helyre koncentrált sertéstelepeken érték el, utóbbiakat szétszórt és elaprózott, helyenként má- ladozó falú, régi létesítményekben. Sajnos, a megye sertésférőhelyeinek több mint a fele ilyen, a nyereséges, magas szintű termelésre még esélyt sem adó létesítmény. Ez is oka, hogy csupán tavaly 21 tsz sertés- ágazata „termelt” veszteséget . .. Mondhatná bárki: e veszteségekben legalább akkora része lehetett a szakmai baklövéseknek vagy a gondozók hanyagságának, mint a rossz körülményeknek. Ez valószínűleg igaz is, csakhogy a két dolog összefügg. A legjobb szakemberek — ide értve a sertéstenyésztő szakmunkásokat, állatgondozókat is — a munkához és az eredményességhez jó feltételeket kínáló munkahelyeket keresik. Ugyancsak lényeges, hogy e „szaikembertaszító” telepecskék 38 százaléka az amúgy is gyönge adottságú egyensúlyukért küzdő és így fejlesztésre vagy akár rekonstrukcióra képtelen tsz- ekben van. A gondoknak ez a láncolata a magyarázni miért számolta, illetve számolja föl sertéságazatát 15 somogyi gazdaság, Ez a döntő oka. hogy a megye sertéstenyésztéssel kapcsolatos középtávú tervei nem valósulnak meg. A 162 ezres összes sertés - létszámtól 12 ezerrel, a tervezett anyakocalétszámtól 20 százalékkal (!) maradnak el a tsz-ek. Ugyancsak lényeges és a fentiekkel összefüggő oka e lemaradásnak, hogy a tervezett sertéságazati beruházásoknak alig több mint fele valósult meg. Aligha vitatható — a tenyésztési, tartási és takarmányozási mutatók is ezt jelzik —, hogy a gondok és körülmények ellenére is lehetne növelni a termelést, és az sem kétséges, hogy érdemes jól csinálni a sertés- hizlalást, Nem valószínű azonban, hogy a termelési tartalékok még oly alapos föltárása is alapvetően megváltoztatná a helyzetet. A sertéságazat „rossz jövedelmezőségi helyzete” nem azt jelenti, hogy nem ér el nyereséget az a tsz. amelyik jól csinálja, hanem azt. hogy ugyanennyi ráfordítással. vesződséggei és kockázattal például a növénytermesztésben — de bármely más ágazatban is — jóval nagyobb nyereség érhető el. Némiképp sarkítva : egységnyi ráfordítás egy „tessék- lássék” módon csinált melléküzemágban nem egyszer többet kamatozik, mint egy kiemelkedő színvonalú sertéságazatban. (Folytatjuk.) Bíró Ferenc Közös irodaházat avattak Kaposváron Hasznos együttműködés Hogyan lehet kilenc százalékkal növelni a bért? A háttér biztosítja a gazdaságosságot Az export ebben az évben várakozáson felül sikerült a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezetben, és úgy látszik, hogy jövőre sem lesz gond, kapacitásukat teljesen kitöltik már a megrendelések. A siker titkát két tényezőben jelölik meg Csurgón : az egyik a napra pontos határidők tartása, a másik a minőség. Radnóti László elnöktől kérdeztük: — Mit jelent mindez a munkások. számára? — Azt, hogy az előírtnál lényegesen jobban növelhettük az idén a beleket- Eredetileg háromszázalékos, bér- fejlesztést irányoztunk elő, az év végére viszont elérjük a kilenc százalékot. Ez azt jelenti, hogy jobb helyzetbe kerültek munkásaink, de — mert alacsony volt az indulási alap — még mindig runes arányban a végzett muka és az érte járó bér. 1967-ben sok betanított munkást vettünk föl, s nekik akkor alacsony volt a bérük. Ez az évek során csak lassan emelkedett; szakismeretük viszont gyorsan nőtt. Az ellentmondás most sok feszültség fonása. Igaz, hogy a szövetkezet átlagbére 37 ezer 800 forint, s ez megfelel a szövetkezeti ipar országos atiagának, de nem mutatja a valóságos helyzetet. Vasipari részlegünkben — a munka természetétől fakadóan — magasabbak az átlagbérek és ez »fölfelé« javítja a szövetkezeti átlagot. Ez a mostani állapot, elsősorban a kiugróan jó teljesítményt nyújtó munkások átlagon felüli megbecsülései nehezíti. A kilencszázalékos béremelés módot nyújtott bizonyos megkülönböztetésre. — Hogyan alakult ki a kilenc százalékos fejlesztés? — Az év elején a szabályozok alapjan három százalékot terveztünk és a hatékonyság növelésével értünk el lehetőséget újabb hat- százalékos béremelésre. Ennek érdekében sok mindé- ' nen változtatni kellett. A létszám az improduktív területeken csökkent, a termelő munkát végzőké viszont emelkedett. Nőtt az exportra szállított áruk nyeresége és ezzel együtt a gazdaságosságuk. — S ez a kedvező állapot tartós lesz? — Arra törekszünk, hogy tartós maradjon. Ezért nem elégedhetünk meg a jelenlegi műszaki színvonallal: a korszerűsítést folyamatosan végezzük. Újabb gépvásárlásokat határoztunk el és szerződést kötöttünk egy nyugatnémet céggel, hogy az általa szállított gépekkel nadrágvarró szalagot állítunk föl berzencei üzemünkben. Ezekkel a gépekkel tizenöten havonta hatezer nadrágot tudnak a nyugatnémet cég szabásmintája alapjan megvarrni. — A ruházati ágazat tehat gazdaságos. A szövetkezet mégis jelentős összegeket költ a vasipari ágazatra. — Ezt azért tesszük, hogy fokozzuk a vasipari ágazat gazdaságosságát, exportképességét. Az idén hárommillió forint értékű galvanizáló berendezést szállítottunk, tőkés exportra. Jövőre még egyszer annyi árut állít elő ez az üzem, mint az idén. úgy, hogy az itt dolgozok létszámai- nem növeljük. Az export énnél is gyorsabb arányban növekszik. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy új csarnokot építünk. Az 1380 négyzetméter alapterületű gyártóüzem teszi lehetővé, hogy az anyagmozgatást gépesítsük, javítsunk a munkaszervezésen. Azanyag- mozgatásra fordított idő — a gépesítés révén — a jelenleginek egy Lizedere csökken. Csak ily módon érhetjük el, hogy a szövetkezet termékeit a következő években is keressék a vásárlók, és az áruk is megfelelő legyen. Mindenkinek tetszett a számítógépterem Fölavatták a Hazafias Népfront megyei bizottságának, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak és a Somogy megyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatalának közös irodaházát tegnap délelőtt Kaposváron. Műdig István, a megyei ta- nács-vb tagja, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettest. a KNEB tagját S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Sugár Imrét, a megyei tanács elnökét, Kovács Bélát, a megyei párt- bizottság titkárát valamint a párt- és tömegszervezetek képviselőit. Kiemelte, hogy az októberi forradalom 63. évfordulója, a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére olyan létesítményt adhatnak át a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalat, összehangolt munkájának eredményeként, amely három szervezetnek teremt megfelelő munkakörülményeket. A számítástechnikai központ már a jövőt jelenti, jó alapot teremt a korszerű államigazgatási, pénzügyi igazgatási munkához, a lakosság és a tanács kapcsolatainak javításához, Dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes a létesítményt átadva kiemelte: számára is nagy öröm, hogy részt vehet egy ilyen impozáns, az alkotók tevékenységét jól kifejező, az együttműködést jól reprezentáló létesítmény átadásán. Elismeréssel beszélt a pén zü gymi niszter-hel y et tes arról, hogy a megyei vezetőség, a pénzügyesek élen jártak Somogybán, már tizenkét évvel ezelőtt országosan elsők voltak több ezer ember bérének számfejtésével. Ezt az útkeresést a megyei vezetők, a pénzügyi dolgozók továbbfejlesztették. A SZÜV-vel együttműködve minőségi változás következett be két évvel ezelőtt a költségvetési elszámolóhivatal tevékenységében, akár a költségvetési szervek dologi kiadásainak számítógépes könyvelését, akár a lakossági adó gépi úton való feldolgozását nézzük. Dr. Kállai Lajos azt kérte. hogy tegyék még teljesebbé a feltételeket a munka jobbításához. A számító- gépes technika jó feltételeket teremt az alkotó tevékenységhez, ahhoz, hogy az embereket átcsoportosíthassák az elemző, az előrelátó munka föltételeinek megteremtéséhez. A pénzügyminiszter-helyettes felhívta a figyelmet a minisztériumi számítástechnikái adatbank használatának jelentőségére. Mivel a költségvetési elszámolóhivatal számítógéptermének révén bármilyen adat »lehívható«, nagy segítséget jelent ez a vállalati, a szövetkezeti gazdálkodásban. Arra ösztönzött, hogy az egy irodaházban levő szervek is éljenek e lehetőségekkel. Dr. Orosz Lászióné, a költségvetési elszamolóhi varai vezetője nagy örömmel vette át a szép létesítményt a három szervezet nevében. Dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes ezután Kiváló Munkáért kitüntetést adott át Cséplő Andrásnak, a költségvetési elszámolóhivatal számítástechnikai osztályvezetőjének, Huszár Lászlónak, a tervezővallalat építésének, Király Lászlónak, a Tanép festőbrigadja vezetőjének. Sugár Imre ijvegyei tanácselnök adta át A tanács kiváló dolgozója kitüntetést Szili Máté nak, a költségvetési elszámolóhivatal főelőadójának. Az ünnepség részvevői először diafilmen, miajd pedig a valóságban is megismerkedtek az új létesítménnyel, a számítógépterem munkáJaVAj- L. G. Napirenden a Danuvia jövője Növelik a termelést korszerűsítik a gyártmányokat A Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyárának párt-végrehajtóbizottsága a közelmúltban Nagyatádon a 4. sz. gyárban tartotta kibővített ülését. A vb tagjai és a meghívottak — a három budapesti gyárból — megtekintettek az üzemet, s utána megvitatták az atádi gyár V. ötéves tervének várható teljesítéséről és a VI. ötvéves terv fejlesztési célkitűzéseiről szóló tájékoztatót, amelyet Ezer Rezső, a vezér- igazgatóság műszaki igazgatója és Papp Ferenc üzemgazdasági főosztályvezető terjesztett elő. Az 1970 januárjában létesített nagyatádi gyár fejlesztése termelési szerkezetének átalakítása 1975-től meggyorsult. Folyamatosan áttértek a korszerű — műszakilag igényes — termékek gyártására; jelentősen gyorsult a termelés növekedési üteme, javult a hatékonyság. A termelés bővítése érdekében a beépített terület nagyságát 3000 négyzetméterről 9000-re, a létszámot pedig 120-ról 500-ra növelték. Ebben az évben várhatóan több mint 130 millió forint értékű termék hagyja el a gyárat; az atádi gyár összesített termelési tervét várhatóan 1,9—2 százalékkal túlteljesíti. A tervidőszak elejen a teimékek nagyobb részét a fúrótokmány és a körasztal képezte, jelenleg a szerszám és szerszámelem gyártása a jellemző. A hidraulikát 1976- ban kezdtek gyártani, akkor még csupán 3,3 millió forint értékben. Ebben az évben viszont már 45 millió forint értékűt gyártanak. A testület megállapította, hogy az V. ötéves terv időszakában legjobban az export nőtt. Az idén az exportból származó bevétel várhatóan 85 millió forint lesz: azaz négy és félszerese az 1975. évinek. Ennek majdnem a felét a tőkésexport teszi ki. A 4-es gyár termékeinek 60 százalékát értékesítik külföldi piacokon. Az üzem létszáma a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett, de jelentősen változott összetétele. Növekedett a szakmunkások száma: arányuk ma eléri a 66 százalékot. A gyár dolgozóinak bérszínvonala ebben az évben várhatóan 48 százalékkal lesz nagyobb az öt évvel ezelőttinél. A jelentős bérfejlesztések ellenére is nagyobb azonban á Danuvia budapesti gyáraiban dogozók bére, mint az atá- diuke: ez elsősorban az alacsonyabb szakmai összetételből és a munkák eltérő bonyolultsági fokából adódik. A tervciklusban jelentős fejlesztéseket is megvalósították; mintegy 65 millió forintot költöttek az épületre és új gépekre. A 4-es gyár működésének első éveiben veszteséggel dolgozott, 1976- tól azonban nyereségesen termel. Az 1976-os nyereség 4,6 százalék voll. Az év végére a terv szerint ez 16 százalék lesz: magasabb a vállalati átlagnál. A párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a VI. ötéves terv fejlesztési koncepcióját is. Ez további dinamikus termelésnövekedést irányoz elő: 1985-re a termelést a mostaninak a kétszeresére kívánják emelni. Termékeinek egy része belföldre készül. A szocialista exportra készített cikkeket csaknem teljes egészében a Szovjetunió veszi meg; oda tápegységeket szállítanak. A tőkés- exportot a Sustan és a Rex- roth céggel bővítik. Csaknem négyszeresére növelik a szerszámelem-gyártást. A tervidőszak folyamán mintegy 166 millió forint értékű lesz a beruházás. Bővítik a nagycsarnokot és egy új, 1000 négyzetméter alapterületű, kétszintes epüietet létesítenék. Fejlesztik a nagy megmunkálási pontosságot biztosító gépparkot. Ai üzem fizikai létszáma 130—140-nel növekszik és a terv végére eléri a 630—640-et. A vb-ülés-en részt vett és felszólalt Hamvas Jaros, a nagyatádi városi pártbizott- . ság első titkára is. Elmondta, hogy a Danuvia 4. számú gyára tízéves fennállása óta jelentősen fejlődött és a város tekintélyes üzemévé vált. A termelés feltételeinek folyamatos bővítése mellett kialakult a szakmailag is jól képzett vezető- és munkásgárda. Hangsúlyozta, hogy a gyári közösségnek sok tekintetben új és nagyobb feladatokat kell megoldani olyan helyzetben, mikor a hatékonyság a/- alapvető követelmény. Ezeknek a feladatoknak a gyár csak akkor tud megfelelni, ha a vállalati irányítási és érdekeltségi rendszer folyamatos korszerűsítésére a központban is nagy gondot fordítanak. A vitában elhangzott kérdésekre válaszolva Kiss János, a Danuvia vezérigazgatója hangsúlyozta: a következő ötéves tervben kiemelt gondot fordítanak a nagyatádi gyár fejlesztésére és a tervciklus végére ez a gyár adja majd az össztermelésnek körülbelül az egyhar- madát. Dorcsi Sándor SOMOGYI NÉPLAP
