Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
A zeneműtár A válogatás kockázata A Gorkij Könyvtár nemcsak a fővárosiaké Á Szalmás Kórus VoJenm f6tsef Kívülről érkező az emeletes némaságból néha nyílik ki egy-egy ablak felülről egymásraejtett falvak ennyi a város ez érzések lenyomódtak táskák zsíroskenyérrel himbálódzó parasztudvarok gúnyos tekintetek a kerítések a bizalmatlanság házőrző kutyái állnak a találkozások kapuiban a kakaskukorékolást is elmosogatták a nászasztal lesöpörve a kívülről érkező ember átsiet a téren es egyenként lefosztja magáról a szerelmet a csendességet fonnyadt lámpavasak közt leül a ligeti padra szeméből kihervadnak * kertek köszönések a mozdulatlanságból tányérja felemelkedik a ház fölé és a holdfogyatkozásban vacogó késsel villával elindul jóllakni valamerre hazafelé Új könyvekről Elő történelem „Életemnek abban a szakaszában vagyok, amelyhez már sokkal közelebb van a befejezés, mint a kezdet. Itt az ideje hát, hogy feljegyezzem mindazt, amit átéilem. Olyan eseményekről beszélek, amelyeknek a többségé — erthetc okok miatt — semmiféle dokumentumban nem található, ám annál elevenebben él agyamban, lelkemben és idegeimben, mint e korszak hű vagy rossz sálára, el akarok számolni múltunk egy darabjával. Némelyek megtisztelő állítása szerint mint koronatanú, sőt az elet kérlelhetetlen rendje szerint lassan-las- san mint egyetlen élő tanú” — ezt a vallomást, mottót írta uj könyvének címlapjára Kállai Gyula. Kállai pályája küzdelmekben rendkívül gazdag. 1931 óta vesz részt a munkásmozgalomban. A Hazafias Népfront elnöke most hetvenéves. Élete — történelem: a harmincas évekbeli debreceni baloldali tüntetésektől 1942-es letartóztatásáig, s a felszabadulás utáni különböző magas állami és társadalmi tisztségekig mindig benne volt a haladó mozgalmak fő sodrásában. Valóban sok, ma már iskolai történelemkönyvekben olvasható események tanúja, s jelen könyvével pótolhatatlan krónikása. Ha csak címszavakat idézünk változatos életútjából, érzékelhető a „megélt történelem”: Márciusi Front, a Népszava emlékezetes 1942-es karácsonyi száma, Móricz, Szekfű, Bajcsy- Zsilinszky, Schönherz Zoltán' utolsó szavai, A Margit körúton, Horthy proklamációja. A kötet nem egyszerűen önéletírás, hanem történelem- könyv, melynek ismerete nélkül nem érthetjük meg igazán a magyar baloldaliság e századi históriáját és harcait. 1981 tavaszán lesz éppen 25 éve, hogy egy miniszter- tanácsi rendelet nyomán létrehozták az Állami Gorkij Könyvtárat. Sokakban azonban még ma is az az elképzelés él, hogy eme könyvtár feladata csupán az orosz nyelvű irodalom gyűjtése, és az ilyen tárgyú olvasói igények kiszolgálása. Főleg azok őrzik ezt a képet, akik csak távolról, hallomásból ismerik a Molnár utcai bibliotékát, s még sohasem kölcsönöztek a csaknem három- százezres könyvállományából, nem tértek be tágas olvasótermébe, hogy a több mint nyolcszáz folyóiratból válogassanak, és audiostúdióját vagy zeneműtárát sem látogatták. A könyvtár jelenlegi helyzetének megismeréséért fordultunk Tóth Gyulához, a könyvtár igazgatójához. — Én bízom abban, hogy kevesen vannak, akik nem ismerik a Gorkij Könyvtár gyűjtőkörét és szolgáltatásait. De miattuk is érdemes elmondani, hogy az orosz nyelvű irodalmon kívül gyűjtjük a világnyelveken megjelenő és a közép-kelet- európai szépirodalmat, ám a kisebb népek irodalmából is reprezentatív gyűjteményünk van. S ha valaki arabul, kínaiul, észtül, japánul vagy éppen eszperantóul tanul, számos könyvet találhat nálunk az adott nyelveken. Feladatainkhoz tartozik 1979 óta a nemzetiségi könytár- ügy koordinálása is. Ezenkívül a zenei kiadványok gyűjtése, amely teljesnek mondható, hiszen ezekből köteles példányt kapunk. — Még a Magyarországon megjelenő művekből is gond egy könyvtár számára a szelektálás! A világirodalom új kiadványaiból válogatni — nem tűnik egyszerű feladatnak. Miféle szempontok szerint folyik a beszerzés? — A világ minden tájáról kapunk bibliográfiákat, prospektusokat. • Kiadók, könyv- kereskedők tájékoztatnak az új művekről. Természetesen a címek Után található rövid ismertetések nem mindig megbízhatóak. De többnyire mégis ezekre kell hagyatkoznunk, mert százezer könyvet évente nem lehet elolvasni azért, hogy a tízezer legjobbat kiválasszuk. — Nem túl nagy a tévedés veszélye? — Szerzeményezési csoportunk kilenc tapasztalt szakembere a többi munkatárs javaslatát is meghallgatva dönt a beszerzésekről. Némi támpontul szolgál a szerző addigi tevékenysége, és persze nagy segítséget adnak a külföldi lapokban, folyóiratokban megjelenő recenziók, kritikák is. A közeljövőben alakítjuk meg a könyvtár mellett működő tudóstanácsot. Tagjai éppen a szerzeményezésben segíthetnek majd sokat. A gondos válogatásra anyagi okokból is szükség van. Egyetlen fölöslegesen beszerzett nyugati könyv több ezer forintos kárt jelenthet. — Gondolom, egy világirodalomra nyitott könyvtárban nem csupán irodalmi!ag művelt, esztétikailag képzett, hanem politikailag is tájékozottnak kell lenniük a könyvtárosoknak. — Valóban gyakran ülünk össze az aktuális problémákat megbeszélni és egységes' álláspontunkat kialakítani. Valamelyik nap például az egyik dél-európai országból kaptunk egy olyan könyvet, mely a vele szomszédos országot támadja. Mit tegyünk vele? Nekünk mindig figyelembe kell venni a magyar állam viszonyát a különböző országokhoz. — A közép-kelet-európai szocialista országokból is nagy mennyiségű dokumentumot vásárol a könyvtári — Valóban : személyes szimpátia vagy anlipátia itt sem irányíthatja beszerzéseinket. A szomszédos szocialista országok nyelvét jól ismerő munkatársaink figyelik ezt az irodalmat. A megfelelő gyűjtés a nemzetiségi lakosok és könyvtárak miatt is fontos, hiszen nagyrészt ezekből válogathatnak a 12 ' No, amikor végre elkezdtek saját háztartást vinni, hát az egy téboly vólt. Az új lakásban minden mozgott, igazolva ezzel a görög bölcselők álláspontját, csakhogy nekik kissé túl sok volt a materializmusból, amikor a fejükre esett a beépített szekrény, meg majdnem kiléptek a balkonra ott, ahol nem is volt balkon. A leggonoszabb dolog azonban a főzéssel esett. Beköltözésük után egy hé- t*g vihar előtti csend volt, rum működött ugyanis a gáztűzhely. Be kellett köttetni. I Klihez először elmentek a j Hág másik végére, bejelentkezni az illetékes hatóságnál. Azután újra kimentek beje- lentlzezni, Végül megint. Hetedszer. Hét. nap után végül megtört a jég, be lettek kötMármost az ifjú férj elég nemzetiségi báziskönyvtár megrendelői. Évente négy alkalommal jelentetjük meg a szerb-horvát, a szlovák, a német és a román nyelvű könyvek bibliográfiáit: az új könyvek nemzetiségi jegyzékét — Vajon hozzájut-e a könyvtár a külföldön megjelenő magyar nyelvű művekhez is? — Bár ez nem tartozik a profilunkba, a lehetőségek szerint a környező országokban megjelenő, magyar nyelvű műveket igyekszünk megvásárolni, és ugyanezt tesz- Szük a nyugaton kiadott magyar nyelvű irodalommal is, ha tudomásunk van az új kiadványokról. A párizsi Magyar Műhely mindig elküldi friss műveit, de ez a gesztus nem minden körre jellemző. Közelebbi példát említve, a Krifceriontól is megkapjuk az új műveket. A magyar irodalom a világirodalom része, s ha egy könyvtár a világ- irodalmat gyűjti, nem hagyhatja ki a magyar nyelven megjelenő műveket sem. — Széles körű, jelentős gyűjteménnyel rendelkezik az Állami Gorkij Könyvtár. De az intézmény Budapesten van: részesülhet-e szolgáltatásaiból a vidék? — Az az alapelvűnk, hogy a vásárosnaményi vagy a nagykanizsai olvasó se legyen rosszabb helyzetben, mint akit Budapestre vetett a jó sorsa. Gyarapodási jegyzékünket, Világirodalmi Híradónkat és egyéb kiadványunkat is elküldjük a nagyobb könyvtáraknak. Ha bárki bárhol igényt tart a nálunk található könyvekre, szívesen, és a lehetőségek szerint gyorsan eljuttatjuk hozzá a kért műveket a könyvtárközi kölcsönzés segítségével. Feladatkörünk országos, és nem Budapest belvárosára szorítkozik. jól főzött. Nem okozott neki gondot bármiféle tea elkészítése, kitűnő virslit főzött, jól főzött tojdsrántottát, sült kolbászt és zsíros kenyeret. A felesége ellenben modern lány volt. Ami azt jelenti, hogy csit- ri-éveiben tökéletesen elsajátította a táncházban a páros libegőst, a csosszaiiós sántiká- lót, a bicegő hasraesőt. Szintért ugyanekkortól datálódott az angolszász rock-muzsikai ismereteinek tárháza, valamint a szemkikészítés módozatainak legalább ötféle tudománya, és a szabás-varrás. (Mindössze csak férfiingre gombot varrni nem tudott.) Mit volt mit tenni, vásároltak néhány szakácskönyvet. Mária Lujza néni Kisokos Háztartási Tanácsadóját igen gyorsan a kukába hajították, mert a Szegedi szeggel szögeit ropogós receptje így késA díszes műsorlapon a „VIGADÓ DÍSZTERMÉBEN” sor alatt fénykép: fehér blúzos, fehér inges nők és férfiak csoportja; előttük kis termetű, rövid hajú, vékonyka as.z- szony. Énekelnek. Az asszony vezényel. Ok a Szalmás Kórus. Nem tudom, a felvétel hol és mikor készült, de biztos: tavasz vagy nyár lehetett. Az énekesek árnyéka keményen rajzolódik ki, körülhatárolható és pontos, akárcsak dalaik voltak. A dalok, amelyekkel igent vagy nemet mondtak, a dalok, amelyek az elhallgatta tott munkásmozgalom számára nemegyszer szinte az egyetlen életben maradási esélyt, vagy az életjeladás egyetlen lehetőségét jelentették. Az együtténeklést a kollektív művészeti funkción túl az erőmegmutatás lehetőségét is magában hordozta. Ma, az ötvenedik évfordulón rájuk, Szalmás Piroskára és tanítványaira emlékezünk. Mit jelentettek a szervezett magyar munkásmozgalomban a munkáskórusok, dalárdák? A századforduló után, főleg a Szociáldemokrata Párt égisze alatt tevékénykedö különféle egyletek (Alkoholellenes Munkasszövétség, a Munkás- egyletek Szövetsége) adtak helyet es lehetőséget az ilyen jellegű szervezkedéseknek. Igaz, a haldokló monarchiában még csak tanulták a forradalmat, a harcos eszméknek megszelídített változatát terjesztették. Inkább csak elviselni segítették az elnyomatást, nem megszüntetni. A Tanácsköztársaság vérbe- fojtása után. mikor magasra csaptak a fehérterror hullámai, jó évtizednyi idő kellett ahhoz, hogy tetszhalálából íöltámadjon az elnémított munkásdal. Az 1929-es nagy világgazdasági válság után kezdett újjáéledni a munkás- kórus-mozgaiom. Ehhez az újjászületéshez sok minden kellett:'költők és zeneszerzők, bátor, tehetséges munkásif- jak, s nem utolsósorban vezető egyéniség, akiben minden szükséges tulajdonság megvan, aki motorja és lelke az dödött: vágy hetven kiló borjúhúst ... Sajnos a mérlegük csak öt kilóig mért pontosan. Kisokos Valérka ízes-bűzös zöldségkönyvével se jártak jobban. Először is, amikor megfőzték a vajas karotlát buggyantott feltettel, kiderüli róla, hogy undorító sargaré- pa-fözelék tükörtojással. Azután megpróbálkoztak azzal az étellel, mely a hangzatos Magyaros zöldfőzelék rántott csicsókával nevet viselte. Krumplit, zellert és sárgarépát elég könnyen találtak a zöldségesnél. Articsókát, en- diviát Kecskeméten sikerüli szerezni, csak egy kicsit kellett gyalogolni érte. Cikória, cibere, broccoli, feketegyökér és csirág azonban' sehol sem volt. Paraj helyett spenótot adtak nekik, tojásgyiimölcs helye#. padlizsánt, t mikor egész tevékenységnek, a hangzó forradalomnak. Szalmás Piroska ilyen egyéniség volt. S ma, kézbe véve a Szalmás Kórus albumát, a „Vonuljatok ki,, chansonok”- at, a lapokról ismerős címek és melódiák köszöntenek bennünket: a Búnk ócska, a Bécsi munkásinduló, a Warszawi- anka, a Carmagnole és. a többiek, neves és névtelen költők. zeneszerzők alkotásai, és természetesen újra meg újra Szalmás Piroska, zeneszerzőként, költőként, rendezőkén* egyaránt. A kórus 1930 nyarán alakult. Igazi születése pillanata azonban 1931 februárjának végére esett, amikor a pesterzsébeti Csili közönségének tapsvihara felavatta őket. A francia forradalom Carmagnole- ja eljutott az erzsébeti es soroksári munkásokhoz is, hiszen a korszak változott csaz, az elnyomottak és elnyomók viszonya nem. A kórus énekelt, lázított, lelkesített. Művészete a munkásmozgalom hétköznapjainak művészete volt. Hogy milyenek is voltak valójában a dalaik, azt csak a kortársak elbeszéléseiből, leírásaiból tudjuk, hiszen ma, 1980- ban ugyanazok a dalok meg a legkiválóbb, összeforrottabb énekkar előadásában sem hangzanak, nem hangozhatnak ugyanúgy a megváltozott történelmi és társadalmi viszonyok között. Fél évszázaddal ezelőtt harcra buzdítottak — ma emlékeztetnek. Emlékeztetnék egy korszakra, a forradalmi múltra, arra, hogy a harcban nem szabad megállni, h»gy mindig voltak Geyer Flóriánok, akik elére mertek állni az elnyomók elleni küzdelemnek. Megilletődve nézem az elegáns műsorlapot, az illusztris közreműködőket és a hallgatóságot a Vigadó termében. Az egykori Szalmás Kórus nem énekelt, nem énekelhetett az ország legszebb hangversenytermében. Az, hogy most itt énekel egy, a nevüket viselő kórus, az elégtétel mellett jelkép is: „a kunyhókból a palotákba, a kalapácstól a hatalomba” jelképe. paszternákot kértek, a kofa följelentette őket a legközelebbi rendőrjárőrnél, mert azt hitte, az valami goromba káromkodás. De ez még mind semmi ahhoz képest, amikor spárgát kértek, s az elárusítók megkötözték őket. A ránfott csicsókához már hozzá se mertek fogni. Legutoljára a Dolgozó Asz- szony Gyorsfőzési Jótanácsai című könyvvel próbálkoztak. Az angol hátszín Wellington módra vegyes körettel érdekesnek látszott, neki is látlak az elkészítésének, de harmadnap, amikor még csak a lágy, puha rétestészta nyújtásánál tartottak (ez ugyanis nélkülözhetetlen a dolgozó nö gyors Wellington-ebédjéhez), kicsit éhesek lettek, és lementek egy étterembe. Ez viszont alig kétszáz forintba került. Ettől kezdve maguk próbálkoztak a főzéssel. Vasárnapra közösen készítették el a csípős marhapörköltet, ami annyira ízlett nekik, hogy a tányért kinyalták és a lábost kitöröltél;. Csak egy kicsit kevés volt benne a fahéj és a vaníliás cukor.Ősz. Kcmáth Aurél festménye (19Î7). N. G. Szántó Péter Főzni tanulunk
