Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

ÜDÜLŐBŐL ISKOLA Kleist-krimi Revizor Huisumban Tovább tágította szimbolizmusát Rajhona Adám és Lukáts Andor jelenete ton-part. A fél évszázados épület valamikor nevetöott- han volt, s körülbelül a negyvenes évek vége óta a SZOT gyermeküdülője. Itt kapott helyet az 1971 óla létező, ám saját épülettel eddig még sohasem rendel­kező siófoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskola. Annak ellenére, hogy a Balaton- parti város az ország egyik legjelentősebb idegen forgal­mi központja, ahol az em­lített szakmák értőire egy­re nagyobb szükség van — az iskola eddig elég mos­toha körülmények között élt és dolgozott. Az 523. számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet »albérlője« volt, s a város közvéleménye talán még most is az ipari szak­munkásképző részeként tartja számon.' Érek albérletben Pedig — miként Pécít Jozscjné igazgató mondja — je.enleg is 13 csoportban 240 tanulót képeznek 7 féle szakmára. Ide járnak a dé­li part (Keresztúrtól Siófo­kig) településeiről, a külső somogyi községekből (Tab, Kar ad stb.), Lengyeltótiból, Buzsáknól és Enying kör­nyékéről is a. jövő kereske­dői, vendéglátói. Elelmiszer- végyesbolti, ruházati és má- szakicikk-éladókat, vala­mint szakácsokat, cukrászo­kat és felszolgálókat képez­nek. Az iskolának kihelye­zett tagozata működik Fo­nyódon. ahol 120 tanuló sa­játítja el az élelmiszereladói szakmát. A mintegy 25 ta­gú tantestület felnőtteket is tanít; hat felnőtt szakmun­Sofcátg csak noaszandulatá pletykának tartottam az aláb­bi történetet, amelyet egyik i, merősöm mesélt. Hetek óta hajszolt egy sikeres könyvet, de sehol sem tud­ta megkapni. Amelyik va­rosban, megfordult; első úti ja a könyvesboltba vezetett, s érdeklődött: kapható-e » nevezett *»<L Mindenütt ta­gadó választ kapott. Abban a vidéki könyvesboltban is, ahol végűi meglelte az áhí­tott példányt... Amikor az eladónak szóvá tette, hogy azért illenék ismerni a bolt árukészletét, aZ vallat von­va csupán annyit mondott: neki minden könyv egyre megy, a lényeg az, hogy lel­tárkor a daraöszám meg a* ár egyezzen. Az idézett esettél nem ar­ról kívánok példázódni, hogy valamennyi könyvárus eny- nyire tájékozatlan, ám saját tapasztalatom alapján is megerősíthetem: van olyan üzlet, ahol inkább magam böngészem végig a polcokat, semmint az eladó segítsé­gét kérem. Lehet, hogy túl nagy igényeket támasztok az eladókkal szemben, számom­ra azonban a könyvesbolt alkalmazottja mindig több volt egyszerű kereskedőnél, aki csak odaadja az árut és elveszi az érte járó pénzt Ha, mondjuk, egy cipőboltos hanyagul odavetette, hogy „nincs”, legföljebb nyeltem egyet, odébbálltam, s meg­volt a véleményem a keres­kedőről. A rendszeres könyv vásárló számára azon­ban a könyvesbolt afféle szentély, ahová nemcsak vásárolni, hanem tájéko­zódni, böngészgetni is betér­het az ember. Az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban hallom a szakmájukat ismerő és sze­rető könyvkereskedők szá­jából az elutasító válaszo­kat, amikor egy-egy frissen megjelent könyv után ér­deklődöm. Gondolom, így vannak ezzel mások is. Aki rendszeres vásárló valame­lyik boltban, az nemcsak , úgy találomra válaszig»! a szép 'kiállítású éf egyre dráguló — Kötetek között, hanem tudatosan keres» a* kas tanuló osztály és két üz­letvezetői tanfolyam tarto­zik még az intézethez; ezek a csoportok a SZOT Csepel üdülőben kaplak helyet. Az intézet — a mostani, az ed­digieknél jóval kedvezőbb kö­rülmények között is — ke­vesebb szakembert képes adni a vállalatoknak, szövet­kezeteknek, mint amennyire szükségük lenne. Az igé­nyeknek körülbelül a 60 százalékát elégítik ki. Ez a tény is az intézet bővítését, fejlesztését sürgeti. A VI. ötéves tervben épül fel az új intézet, s a terv szerint akkor már kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép­iskolája is lesz a városnak. — De addig sem. végez­hetünk íeimunkát — mond­ja az igazgatónő. — Amíg al­bérlők voltunk, délutánén ­ként tanítottunk, kettőtől este hétig. Diákjaink zöme bejáró, különféle menetren­dekhez kell igazodniuk, s bi­zony sokan már délelőtt Siófokon rostokoltak, és késő este vetődtek haza. Tanuló­nak, oktatónak egyaránt ke­serves a délutáni tanítás. Kellett valamilyen megoldást keresnünk... Ideiglenes, de kényelmes Borsos László igazgató­helyettes : — Augusztus 31-én még üdülő volt az épület, szep­tember 19-én pedig már is­kola. Hálom hét alatt — miközben tanulóink mező­gazdasági munkát végeztek -s- ideiglenesen bár, de ké­nyelmes otthonba költöaött a 9t érdeklő müveket Az or­szágos könyvterjesztő háló­zat sok segítséget nyújt: ha­vonta megjelenik az új kiad­ványokat részletesen bemu­tató Könyvvilág, a rádió reggelenként mindig ismer­tet néhány újdonságot. Ilyenkor a „könyvmoly” rohan a boltba : szeretné mihamarabb saját polcán látni az új könyvet. És most jön a meglepetés. Az, a,mi miatt már nem is nagyon duzzogunk. Somogy­ba — a megyeszékhelyre is — legalább egyhónapos ké­séssel érkeznek a „legújabb” könyvek. A kereskedők azt mondják, évek óta ez van. És a helyzet nemhogy ja­vul, inkább romlik. Akinek sürgős, inkább meghozatja Budapestről, Pécsről vagy Nagykanizsáról... Nem tudom, hányán vá­lasztják ezt a megoldást, és mennyi forgalomkiesést je­lent a megyei kereskedelem­nek. Nem valószínű, hogy hatalmas összegre rúg. Am ez a vállalat belső ügye. Az viszont mór sok embert érint, hogy — a tévé ismert jelmondatára hivatkozva — könyvvel csak akkor lesz „könnyebb”, ha Somogybán is frissen jutunk az újdon­— Milyen időnk lesz, Zol­tánkor? — kérdezte Brezdán- né ezen a pénteken is. Agyalapi Zoltán, született meteoropata megtapogatta jobb féltekéjét, ahol a tompa fajdalom székelni szokott. — Fülledt meleg, zivata­rokkal. — Akkor lemegyünk « Balcsira! — sikkantott fal Brezdánné. Agyalapi pedig fölkereste osztályvezetőjét, s a szocia lista bérezés alapelveire hi­vatkozva — minthogy tíz osztály dolgozói meteoroló­giai előrejelzéseit munka ét. szabad idejük eltöltését ?n *e%dszetas*n felhasználják kát képző intézet. A tanter­mek tágasak, világosak, szé­pek, barátságosak. A kör­nyezet ideális. Balaton-part, festői park, sportpályák. Egy régi zsibongóból még torna­termet is kialakítottunk. Az említett »három hét« rövid története a következő: az intézet szerződést kötött a SZOT-tal, mélyének értel­mében az épületet öt évre bérbe vették. A meglehető­sen »lerobbant« üdülő első emeletén 12 helyiséget hoz­tak rendbe, így bevezethet­ték a korszerű, úgynevezett szaktanlermi oktatást. A megyei tanács 200 ezer fo­rintot adott a felújításra, de az elvégzett munka értéke körülbelül félmillió forint. Az említett összegből a re­nováláshoz szükséges anya­got vásárolták meg, es mintegy 50 ezer forint mun­kadíjat fizettek ki a költ­ségvetési üzemnek, iiletye a Siófoki Építőipari Szövetke­zetnek. A munka dandárját az 523. számú Szakmunkás­képző Intézet diákjai és az Országos Szakipari Vállalat tanulói végezték, de az in­tézet segítségére siettek a helybeli vállalatok szocia­lista brigádjai is'. Az. oktató­nevelő munka körülményei immár megnyugtatóak. Neun kell többé délután tanítani, a gyerekek pihenten érkez­nek az iskolába, jő az autó­buszközlekedés, és ebédről a SZOT gondoskodik. Szak­köröket szerveztek. Most már marad idő és energia a közművelődési, a mozgal­mi munkára is. A kabinet az igazi Herold Gyulával, a gya­korlati képzés vezetőjével az intézet és a vállalatok, szö­vetkezetek kapcsolatáról be­szélgettünk. — Némelyik: vállalattal példa ado a kapcsolatunk — mondta. — Akik körültekin­tően szervezik meg a szak­ember-utánpótlást vállala­tuknál, és nem spontán »tűzoltómunkát« végeznek, azokkal érthető módon gyü­mölcsöző az együttműködés. Nyilvánvaló: csak az inté­zet és a vállalat együtt ne­velhet sokoldalúan képzett szakembereket. Nem mind­egy, hogy egy-egy fiatal milyen szakmai es emberi közegben tölti a gyakorlati idejét.Nem mindegy, kitől tanul, s milyen színvonalú üzletben ismerkedik a szak­ma fortélyaival és etikájá­val. Kétségtelen: legered­ményesebb a kabinetoktatási rendszer. Ez azt jelenti, hogy a háromból fél napot szer­vezett, csoportos gyakorlati oktatáson, vesz részt a je­lölt. nagy tapasztalatú szak­oktatók vezetésével. A kabi- r.eloktatás feltételeit a. vál­lalat teremti meg, ha szí­vén viseli a szakmunkáskép­zést. Eddig a Somogy me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat és a Pannónia adott lehetőséget a kabinet­szerű oktatásra. A többi vállalattól is ezt várjuk; pél­dául a siófoki áfész-től, mely az intézet tanulólét- számámak egy harmadát adja. S'z. A. — fizetésemelést kért. — Majd ha fagy! — vála­szolta az osztályvezető. — Akkor végezzen veled a létszámcsökkentés — mormolta Agyalapi. — Kikérem magamnak a. tegezest! — háborodott fel az osztályvezető. Egy év múlva., az ns&rj- Vonást követő kádercserék után Agyalapi felk .i este az előle akkor mir hetek óta bujkáló új ősz-ál:,vezetőt. — De értse meg, kedves kolléga, nem tudom milyen címen beilleszteni kérését a bériejteszlési tervbe — sza­badkozott az. — Mindeneiéin s >o A tört cserépedény a freudi lélekboncolás előtti évszáza­dokban is — amikor még a népi, hályogkovács bátorsága „analízis” volt divatban pia­con, tollfosztóban, szombat esti rokoni pityizálásokon — az erény elvesztését szimbo­lizálta. A lány erkölcsének erőszakos, vagy mindkét fél számára kellemes rontását. . J ean-Baptiste Greuze (1725— 1805) festménye, Az eltört korsó bájos, de . kacérsága miatt a romlott jelzőre rá­szolgáló leány alak ja ezit a szimbólumrendszert kitűnőé«, jeleníti meg. Ebben a korban Nyugat-Európa vidékein a tömegkommunikációs mód­szerek között még leghatáso­sabb a hírek, történetek száj­ról szájra adása volt. (Miként egyes korokban később is!) Anekdota keringett egy bíró­ról, akt visszaélt hatalmával, de meg is fizetett emiatt...! Úgy gondolom, minden falu­ban a szomszéd települést említhették cinkos kacsintás­sal, mint helyszínt. Ugyanazt a történ el et hallotta Greuze is, mint Kleist? Tény, hogy azonos időben éltek. (Kleist 1777-től 1811-ig, a páros ön- gyilkosság dátumáig.) Tarto­zunk azonban az igazságnak avval, hogy elmondjuk: nem Greuze festménye ihlette őt. Valószínűleg Le Veau német- alföldi piktor rézkarca lehe­tett a döntő Az eltört korsó című víg játékának megírásán ban. Zschokke svájci író sze­rint — 1842-ben irta ezt a témáról — ő, Wieland és Kleist költői versenyre kel­tek: ki tud szellemesebbet, mulatságosabbat írni a meg­történt esetet bemutató réz­karc alapján. Kleist tudott.., Az eltört korsó első jele­netei — így vallanak a for­rásmunkák — feltehetőleg 1802-ben készültek, 1803 kö­zepén már kész volt a vígjá­ték első változata. 1805-ben fejezte be Kleist, néhány je­lenete megjelent 1803 már­ciusában a Phoebus-füzetek- ben. Könyv alakban 1811-ben adták ki Berlinben. Goethé­nek tetszett a darab, de nem tartatta bemutatható!iák. Ab­ban igaza lett, hogy akkor és ott' valóban megbukott a mű. Ma úgy tartja számon az irodalomtörténet, hogy a po­rosz junker szellemmel már életmódjával is szembenálló író e színmüve Lessing Min­na von Barnhelm-je mellett az egyetlen maradandó érté­kű német polgári vígjáték. A miértre alighanem az a vá­lasz, hogy Kleist, korának „sötét gyermeke” olyan re­mekíró, aki még a népmeséi bölcsességet is képes volt megfejelni maradandóbb ér­tékű igazságokkal. Az egyko­ri történet ugyanis afféle „Mátyás királyi” igazságosz­tással végződik: a jó elnyeri jutalmát, a gonosz megbűn­hődik ... S Kleistnél? Nincs, ami tökéletesen összefoltozza a szakadt hitet! Babits Mihály szerint ..Az eltört kancsó türelmetlen irama s erkölcsi pesszimiz­musa innen visszanézve úgy szándékért valamit — és Agyalapi a homlokát masz- szírozta. — A nagybácsija ezen a nyáron már nem áll­ja ki a magas vérnyomás újabb támadását, s örökség áll a házhoz. S nem ártana néhány százalékkal emelni az exportot is, mert ma olyan idők járna k ... Az osztályvezető összeom­lott ... Újabb egy év múlva, mi­dőn a vállalat már túltelje­sítette eredeti exporttervét, az osztályvezető pedig ma­gánházépítkezésbe fektette örökségét, Agyalapi új, im­portból származó gyógyszert kezdett szedni, s addigi tü­netei megszűntek. Min deli ki megn yugodott. Maaafkó Hasaló tűnik föd, mint enyhe előjele valami szadiszükus hajlam­nak, amely ebben a tragé­diában kitör.” Tény, hogy a szereplők fejlődésének kidol­gozása — akár pozitív, akar negatív az irány — a német drámában addig ismeretlen pszichológiai realizmussal történik. Még, ha Vincent Van Gogh vagy Csontváry tört lelkű állapotában is szü­letett volna a kleisti mű, el­sősorban akkor sem az író lelkű-fiziológiai .állapota vol­na itt a kutatandó ... Halász Előd velős összegezése jel­lemző a kaposvári előadásra is: „A falusi tárgyú vígjáték tömör, logikus, de ugyanak­kor lépésről lépésre váratlan fordulatokat hozó felépítése mesterkézre vall ; de nem ke­vésbé dicsérik Kleist tehetsé­gét a plasztikus, erőteljes realizmussal megformált ala­kok, akik hamisítatlan falusi atmoszférát teremtenek a színpadon.” Nem is tudom, hány festőt említettem eddig. Most a ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház színpadképére, jelmezei­re csodálkozva — Donáth Péter eddigi legmegkapóbb munkája — idősebb Pieter Bruegel neve „kattan be”, és Falusi lakodalom című vász­na. Hombár&zerű, jellegzetes fali gerendázatú épületbelsőt látunk: olyan elhanyagolt képet mutat, hogy vakaróz­nánk. ha mernénk, s nem csodálkoznánk azon sem, ha e szürkével és barnával le­hangoló teremben néha-néha átsurranna egy patkány, vagy egér... Igaz: ember nagysá­gú patkány ébred itt nemso­kára, Adám bíró, aki hivatali hatalmával visszaélve ront .meg lelkeket az elöljárói tisz­tességbe vetett vak hitben. A korabeli revizor, Walter ta­nácsos segítségével tisztázód­nak ugyan a dolgok, de a rusztikus idill állapotának „korsaja” most. már örök időkre foltozatlan marad ... A kaposvári előadás — Go- thár Péter újabb nagy hatá­sú rendezése — tovább tágí­totta az eltört koirsó szimbo­lizmusát, általánosabb érvé­nyű, súlyosabb jelképiség fe­lé. A produkció — talán az eddigiek is bizonyítják — szervesen kapcsolódik né­hány korábbihoz: például a Babarcig László * rendezte Rokonokhoz, Bíbor szigethez. Formailag pedig két, felvo- náskezdö némajátékkal a Szőke István-léle színházhoz. Micsoda telitalálat! Licht ír­nok — jelentése: fény, sugár — érkezik, hogy munkakez­désre világot gyújtson, rendet rakjon. Tulajdonképpen vé­gig ez a szerepe s Lukáts 'Andor játszotta figurának, akiben a színész felmutatja a hatalomra iskolázott gene­rációt, mely a képzetlen ve­zető helyébe lép. (Ez a Sugár egyben — jó, hogy ilyen bo­nyolulttá tette a rendezés és a színész! — piti karrierista is.) Sokat nevetünk az elő­adás során, hogy aztán kor­mos kedvvel távozzunk, érzé­kéivé a kleisti pesszimizmus jogosságát. • A KLeist-mű olyan, mint egy kriminalroman. Bűnügyi regényekhez, filmekhez szok­tatott közönség vagyunk, így felrójuk, de rögtön meg is bocsátjuk az apróbb „baki­kat” a porosz írónak : ha' egy­szer hóban követik a „róka- nyomot”, Adám bíróét, ho­gyan hajigólhalott az homo­kot Ruprecht szemébe? Miért ülnek télvíz idején a szerel­mesek az orgonás padra? És — ejn/e! — a huisumi bü'ó- nak éppen a fagyban ágasko­dik a kedve Évára T Rajhoina Adám / jutalomjá- téka ez az előadás! Ismét egyike a ritka alkalmaiknak, amikor a kitűnő színésznek lehetősége nyílik arra, hogy bizonyítsa: milyen jelentősek a tartalékai a víg-színjátszás­ban. Ez az Adám bíró az évad legjobb teljesítményei között szerepel majd minden bizonnyal. Ugyanilyen jó szívvel említem az Évát ala­kító Pogány Judit „bravúrá­riáját"! Vagy Költ ai Róbert higgadt, sziklakő Waller ta­nácsosát. lfj. Mucsi Sándor alakításán nem volt érzékel­hető, hogy rövid idő alatt kellett belehelyezkednie az előadásba: nyers erejű Rup­recht j ével sikert arat. A Gyöngyélet után most újabb lehetőséget kapott Kari Györgyi. Lelkes játékát di­cséret illeti ! Viszont ismét érzékeljük a színház gond­ját: nincs erre a szerepkörre megfelelő korú, tapasztalatú színésznő a társulatban. Csá­kányi Eszter epizódja ugyan­csak elismerésre méltó. A teljességhez tartozik, hogy az évad egy kissé félol­dalasán indult — két klasszi­kus közt egy operett „szend­vicse” volt a kínálat —, talán jobb lett volna, ha Shakes­peare és Kalman Imre után most egy időben közelebbi, esetleg mai szerzőiéi látunk darabot... Tandon Dezső fordítása le­leményes, sőt tüneményes! Leskó László Három hét története Szabadi - f ürdó 1 elep, Bala­kereskedőket és vendéglátó­Könyvvel könnyebb? Prognosztika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents