Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

Véget ért hórom szakszervezet kongresszusa A tizenkettedik ira Elnökválasztás az Egyesült Államokban fFolytatás az 1. oldalról) és az állaim szervek gazda­sági szervező szerepe, a tu­dományos eredmények mi­előbb termelőerővé válnak. Mindez a közalkalmazottak szakszervezete elé is na­gyobb feladatokat állít. Bőr­űdnek János, a kormány el­nökhelyettese felszólalásá­ban egyebek között arra hív- ita fed a figyelmet, hogy a tanácsok a következő ötéves tervben évente több mint 100 milliárd forinttal gazdál­kodnak. A lakásépítés és gazdálkodás, az iskolák és egészségügyi intézmények fejlesztésének programja megköveteli az illetéketektől, hogy a közigazgatási határo­kon tűitek intve tervezzenek, szervezzék, rangsorolják a tennivalókat Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, ar­ról szólt, hogy a szakszerve­zet a döntések előkészítésé­ben, a jogalkotásban, az ál­lamigazgatás korszerűsítésé­ben ösztönző hatást gyako­rolhat az állami szervekre. Számos felszólaló kifejtet­te: a költségvetésből gazdál­kodó szervek sokat tehetnek az eredményes gazdálkodás érdekében, számottevő meg­takarítás érhető el a beru­házások, a fejlesztések ala­poselőkészítésével, a szemé­lyi és tárgyi feltételek ide­jekorán történő megterem­tésével, a párhuzamosságok megcKünletésévei, fegyelme­zettebb munkával, az ügyvi­teli költségek csökkentésével, az irányítás hatásfokának javításával. Ennek szüksé­gességét megerősítette a kongresszus határozata is. A határozathozatal után került ser a tiszitójításra. A közalkalmazottak szakszer­vezetének elnökévé ismét Suhajda Józsefet, főtitkárrá újra Prieszol Olgát, főtitkár- helyettessé Szabó Endrét, titkárává Kádas Istvánt és Kőrössy Jenőt választották meg. A Duna Intercontinental szállóban vasárnap a vitá­Radzsai iráni miniszterel­nök szóvivője hétfőn ponto­sította a Pars iráni hírügy­nökség értesülését, amely szerint az amerikai túszokat átadják Algériának. A szó­vivő leszögezte: Algériát csak akkor bízzák meg ezzel a közvetítői szereppel, ha Washington teljesíti a túszok szabadonbocsátása fejében. Irán által szabott valameny- nyi feltételt. Az algériai kormány szó­vivője hétfőn közölte: Algír­ban »tanulmányozzák« Irán és az Egyesült Államok nyi­latkozatait a túszok szaba- donbocsátásáról. Eddig ez volt az első és egyetlen hi­vatalos algériai állásfoglalás azzal az iráni bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint az észak-afrikai állam sze­repet játszhat a túszügy meg­oldásában. A túszokat őrző »iszlám diákok« hétfőn Rad- zsad miniszterelnökhöz inté­zett üzenetükben felszólítot­ták a kormányt: nevezzen ki megbízottat, akinek átadhat­ják az amerikai diplomatá­kat. A kormányszóvivő ezzel kapcsolatban közölte, hogy a meghízottat még nem nevez­ték ki ugyan, de a túszok átadása hamarosan, megtör­ténik­• * • A túszokat fogva tartó ..iszlám diákok" hétfőn Kho­meini ajatollah engedélye alapján „a kormányra ru­házták az amerikai diploma­ták őrzésének felelősségét" — jelentette a teheráni rádió. A jélenitéseklből nem derült ___________________________ S OMOGYI NÉPLAP val folytatódott a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendég­látói pari Dolgozók Szakszer­vezetének XXXIII. kong­resszusa. A felszólalások felölelték az ágazatok gazdasági és szakszervezeti tevékenysé­gének szinte minden terü­letét, Az ellátási felelősség elismerésével szóvá tették, hogy a fogyasztási cikkek mi­nőségét az iparnak kell ga­rantálnia, a termelés hibái­ért nem lehetnek felelősek a kereskedelem dolgozói. Ugyanakkor kötelességük az áruájtvétel megszigorítása, az áru gondosabb kezelése, tárolása, minőségének meg­óvása. Az anyagi ösztönzés­ről szólva kifogásolták, hogy a mozgó bér nem nyújt kel­lő lehetőséget az átlagosnál jobb munka díjazására. Szor­galmazták az üzletvezetők önállóságának növelését is a kereskedelemben és a ven­déglátóiparban, minthogy nagyrészt rajtuk múlik a munka eredményessége. A fejlődés elismerése mel­lett kritikusan tették szóvá az üzemi demokrácia gyen­geségeit. azokat a jelensége­ket, amelyek növelik a hibás döntések lehetőségét. Joggal kifogásolták a tisztségvise­lők, hogy a dolgozók prob­lémáikra nem mindig kapnak megfelelő választ, s az ígért intézkedések is sokszor el­húzódnak. Általános igény­ként fogalmazták meg, hogy legyen határozottabb a szak- szervezet érdekvédelmi mun­kája. Vasa János főtitkár vita- összefoglalója után a kong­resszus jóváhagyta a beszá­molókat és elfogadta a ha­tározatot. A kongresszus befejezésül megválasztotta a szakszer­vezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A KPVDSZ elnöke ismét Tausz János lett, főtitkár Vass János, fő­titkárhelyettes Kiss Tibor, titkárai: Szabó Csabáné, Vé­szi Lászlóné és Tar Sándor. ki. mikor ad ják át a diákok a túszokat a kormány képvise­lőinek, sem az, hol tartóz­kodnak jelenleg az amerikai diplomaták. A PARS iráni hírügynök­ség más forrásból meg nem erősített közlése szerint Mo­hammad Ali Radzsai iráni miniszterelnök és Abdelka~ rím Ghraieb, Algéria teherá­ni nagykövete hétfői meg­beszélésükön megállapodtak abban, hogy Algéria „gond­jaiba veszi” az Iránban őr­zött amerikai túszokat. A tudósításokból nem tűnik ki; azonnal sor kerül-e erre, vagy csupán azután, hogy Irán és az Egyesült Államok megegyezik a túszok szaba­James Carter, az Egyesült Államok elnöke és Ronald Reagan, a republikánus párt elnökjelöltje a választan kampány utolsó napjáignem tudott döntő fölényre szert tenni. A választások kimene­tele 24 órával a szavazóhe­lyiségek megnyitása előtt még mindig nyílt. Ror.aid Reagannak a megszerezhető elektorok száma tekintetében kimutatott előnye nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a demokrata párt, amelynek országosan 18 százalékkal több regisztrált tagja van. a legutolsó pillanatban behozza hátrányát. Reagan az utolsó napokban újítani tudott azáltal, hogy az október 28-án megtartott clevelandi televíziós vitában gyakorlatilag semlegesítette a kormányzat embereinek a háború és béke kérdésében indított offenzíváját. Carter- nek a oALT-szerződésre és a fegyverkezési hajsza veszé­lyességére vonatkozó érveivel csak a beavatottak szemé­ben lehetett igaza. A nagy- közönségről, amely 2:1 arány­ban Ronald Reagant nevez­te meg a vita győztesének, bebizonyosodott, hogy nem ismeri a SALT-szerződés jel­legét, részleteit, a szerződés felmondásának veszélyes kö­vetkezményeit. A politikusán gondolkodó amerikaiak egy részét Ge~ raid Ford és Henry Kissin­ger vezette félre azzal, hogy saját tapasztalataikat meg­hazudtolva, nyilvánvaló párt- politikai okokból és gátlás­talanul kijelentették: a Szov­jetunió bele fog egyem i a SALT újratárgyalásába. Ma­ga Reagan a vita katona,po­litikai részében megfontolt, hangsúlyozottan szelíd, a fiatal amerikai életeket féltő politikusként mutatkozott be. A vita utáni napokban (Teiefotó — AP—MTI—KS) donbocsátásaban. Algériai kormánytisztviselők nem erősítették meg a PARS jelentését, de nem is cáfol­ták. Jól tájékozott algíri fórrások szerint Bendzsedid Sadli, algériai elnök és Rad­zsai iráni miniszterelnök két hete már tárgyaltak Algéria esetleges szerepéről a túsz­ügy rendezésében. A megbe­szélésekre akkor került sor. amikor az iráni politikus New York-ból . hazatérőben rövid időre megállt Algírban. Ugyancsak a PARS jelen­tette, hogy Svájc teheráni nagykövete hétfőn Carter elnöktől származó levelet adott át Radzsai miniszterel­nöknek. valamennyi vezető amerikai sajtóorgánum olyan kom­mentárokat közölt, amelyek a Carter kormányzat várha­tó lelépését jósolták. * * * November 4-én tartják az Egyesült Államokban az amerikai történelem 49. el­nökválasztását. Az elnök és az áléinak, pontosabban az őket megválasztó elektorok mellett ezen a napon teljes egészében újraválasztják az amerikai képviselőház 425 tagját, a szenátus tagjainak egyharmadát és az államok kormányzóinak egy részét. 34 szenátusi és 13 kormány­zói poszt sorsa dől el. A .szavazóhelyiségeket kü­lönféle időpontokban nyit­ják meg, s a hagyomány szerint New Hampshire ál­lam néhány tucat álmatlan­ságban szenvedő polgára már hétfőn, illetve közvetlenül éjfél után leadja szavazatát. Az első eredmények azonban várhatóan csak november 4-én, kedden a kora esti órákban, magyar idő szerint éjfél után válnak ismeretes­sé. Mivel a szavazókerülete­ket az egyes államok törvé­nyei szerint ugyancsak egy­mástól eltérő időpontokban zárják le, előre kiszámítha­tó. hogy az első erőpróba Cartel- és Reagan között az idén Ondiana 13 és Ken­tucky 9 elektort szavazatai­nak megszerzése lesz. 1976- ban Indiana elektorai a re­publikánusokat, Kentuckyé a demokratákat támogatták. Idén Reagan erős verseny­ben van Kentuckyért. A szavazóhelyiségekben a választópolgárok nem elek­torlistákra, hanem jelöltekre — A megoldás kulcsa — jelentette ki dr. Kurt Wald­heim — most már az Egye­sült Államok kezében van. Ai ENSZ-főtitkár véleménye jogosnak tűnik, de alighanem ez az az eset, amikor akár a kulccsal, akár a zárral még mindenféle váratlan bajok lehetnek. Annyi mindeneseire biz­tos, hogy az iráni főváros­ban — jól érzékelhetően hosszú és éles belső küzde­lem után, s nyilvánvalóan az iráni—iraki háború sürge­tő körülményei miatt — azok az erők kerültek fölénybe, amelyek legalább hajlandók elmozdítani a holtpontról a pontosan egy esztendeje hú­zódó túsz-ügyet. Persze, meglehetősen fele­más. ami történt. Az a tény, hogy a teherái deklaráció egyáltalán — két nappal az amerikai elnökválasztás előtt — megszületett, kétségtele­nül segíthet Carter remé­nyeinek, de korántsem olyan mértékben, ahogyan ezt hí­vei várták. Fontos, hogy világosan lássuk a teheráni nyilatko­zat jellegét. Tévedés lenne azt hinni, hogy a deklaráció már magáról a szabadon bo­csátásról intézkedik. Pilla­natnyilag ennél kevesebb tör­tént. Annyi, hogy az iráni nemzetgyűlés immár hivata­losan és több szempontból szavaznak. Az elnökjelöltek és alelnökjelöltek listáján 1976-ban összesen 18—18 név szerepelt, de ezek a listák államok szerint különböz­nek, mert. minden jelöltnek, minden államban megfelelő számú aláírást kell gyűjte­nie ahhoz, hogy a listára ke­rülhessen. Ez a folyamat a választások előtti utolsó órákig eltart. Az idei vá­lasztásokon csak Jimmy Car­ter. a demokrata párt el­nökjelöltje, Ronald Reagan, a republikánus párt hivatalos jelöltje és esetleg John An­derson képes valamennyi ál­lam jelölőlistájára felkerül­ni. A többi jelöltek közül az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának elnökjelöltje — Gus Hall, és alelnökjelölt- je — Angéla Davis — előre­láthatólag 20 amerikai szö­vetségi államban kaphat sza­vazatokat. Az államok törvényei ér­telmében az a jelölt, aki - az államban a legtöbb választói szavazatot (popular vote) kapja, az állam összes vá­lasztó-képviselőjét (electoral vote) megnyeri. E szabály alól az egyetlen kivétel Mai­ne állam, ahol a győztes két elektort szavazatot kap, a másik kettő aszerint oszlik meg, hogy az állam két kongresszusi képviselővá­lasztó körzetében melyik el­nökjelölt szerzett többséget Az 1980-as választások előkészületei folyamán szá­mos közvélemenykutatási eredményből az derült ki, hogy Carter a szavazatok abszolút számát tekintve ve­zet, az elektorok száma te­kintetében viszont Reagané a az elsőség. gondosan időzítve ismételte meg Khomeini ajatollah vol­taképpen már ismert dönté­sét. Eszerint az imám közis­mert négy feltételének telje­sítése esetén (be nem avat­kozás, a befagyasztott iráni pénzek feloldása, a sah va­gyonának visszaszolgáltatása és lemondás minden jogi és egyéb kártérítési igényről) Teherán hajlandó szabadon engedni az ötvenkét ameri­kai diplomatát, de csak »sza­kaszosan«. a feltételek meg­valósulásának arányában. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? Azok, akik Iránban, vagy az Egyesült Államokban azt remélték, hogy a parlament döntése kézzelfogható vá­lasztási előnyhöz juttatja Cáriért és ráadásul front- áttöréshez vezet a Közép- Keleten, az ' iráni—amerikai viszony szempontjából a Kö­zép-Keleten — csalódtak. Az iráni döntés jól tükrözi egy rendkívül szorult hely­zetben lévő, saját kulisszái mögött belső viaskodást foly­tató vezetés eltökéltségét bi­zonyos alapelvek további fenntartására. Hogy mi lesz ezután? — azt éppúgy a közeljövő dönti el.- mint azt. mennyit .segí­tett a teheráni határozat a keddi szavazáson a Fehér Ház mai gazdájának. H. E. Harminc év a békéért „Egyetlen nép, egyetlen személy sem képes egyedül megakadályozni a háborút, csak_ valamennyi nemzet minden népének közös ak­ciója tudja elérni ezt a célt”. Frédéric Jolíot-Curie mond­ta e szavakat a béke hí­veinek párizsi világkongresz- szusán néhány hónappal az észak-atlanti szövetség, a NATO megalakulása után. Nagy árat fizettek a világ népei ezért a békéért, amely­nek megőrzése, megóvása egy emberöltő alatt százmilliók legszentebb ügye lett: höny- nyeket, vért, emberéleteket, lerombolt gyárakat, szétdúlt otthonokat. , A magyar nép az elsők között csatlakozott a párizsz béke világkongresszus fel•> hívásához; képviselői 1950 november 4-én, a 11. magyar békekongresszuson hitet tet­tek a népek barátsága, a vi­tás kérdések tárgyalások út­ján történő rendezése mel­lett: megalakították az Or­szágos Béketanácsot. Három évtizede e testület tolmácsolja népünk békevá­gyát a nemzetközi béke­mozgalom, s a politikai élet különböző fórumain. Három évtizede, amikor nem sokkal a miénk után a 11. béke-világ­kongresszus is összeült, fegy­verek dörögtek a Távol-Ke­leten; Észak-Korea népe küzdött szabadságáért, füg­getlenségéért, demokratikus fejlődésének lehetőségéért az amerikai intervenciósok és dél-koreai cinkosaik ellen. Sajnos, nem ez volt az egyet­len háború a népeket pusz­tító nagy világégés óta! Talán nem is telt el egyet­len nap sem anélkül, hogy valahol a világban ne rob­bantak volna gránátok, ne kerepeltek volna géppuskák. Ám abban, hogy a helyi há­borúk nem terjedtek tovább, hogy a közel-keleti tűzfészek nem lobbantotta lángra az egész világot, a szocialista országok politikája, magatar­tása mellett nagy szerepe volt a nemzetközi békevxoz- galomnak. Hatalmas utat tett meg az emberiség e 30 év alatt! A világ erőviszonyai 1950 óta nemcsak megváltoztak, de a szocializmus, a haladás, a béke híveinek javára módo­sultak; a szocialista közös-, ség országai politikailag-ka­tonailag megerősödve, mind nagyobb szerepet játszanak a történelmi folyamatok irá­nyának és tartalmának meg­határozásában. A gyarmati rendszer széthullását követő­en Afrika és Ázsia népei is az önálló fejlődés útjára lép­tek, a tudomány soha nem látott ütemű fejlődése új táv­latokat nyitott az emberiség előtt, a távolságok összezsu­gorodtak, az átlagos életkor meghosszabbodott, s a ter­mészet újabb erőit állították az ember szolgálatába. Ám amíg a tudomány leg­jobbjai a pusztító kórokkal, a rákkal, az éhínséggel vet­ték fel a küzdelmet, addig mások újabb és újabb ször­nyű fegyvereket találtak fel az ellenfél, a más hitet val­lók, a másfajta eszmékért élők fenyegetésére, elpusztí­tására. A béke híveinek fe­lelőssége ma nagyobb, mint valaha. Az enyhülés folya­matának feltartóztatása, a hidegháború parazsának új­jáélesztése, a tőkés érdekek agresszív védelme, a világ csendőrének szerepére irá­nyuló amerikai törekvések újraéledése ismét reális ve­szélyt jelent. E veszély ellen küzdeni, utódainkért is vállalt leg­fontosabb kötelességünk. Ny. É. Kastély főépületünk tetőfedésének cseréjére, illetve felújítására kivitelezőt keresünk (Tetőfedő, ács, bádogos munkák készítendők.) A munka időpontja 1981. II—III. negyedév. Ajánlatokat írásban az alábbi címre kérünk: Somogy megyei Tanács Tüdőgyógyintézete, 7257 Mosdós. Részletes felvilágosítást Zséli János műszaki vezető­helyettes ad. (43648) Radzsai pontosította A túszok átadása hamarosan megtörténik Teherániak hallgatják a Madzslisz ülésén hozott döntést Kulcs, zár nélkül ?

Next

/
Thumbnails
Contents