Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

Á minőség ideje •Termelj többet — jobban élsz!« — Így hangzott, a né­hány évtizeddel ezelőtti jel­mondat. Félő azonban, hogy nemcsak a szlogen avult el azóta, hanem a hozzá tapadó szemlélet is. Főként ha a világpiac mércéjével mérjük termékeinket. Évente 3—i millió magyar utazik kül­földre. s nem csukják be a szemük» t a fejlett ipari or­szágok nagyvarosaiban, ha kirakatok ele érnék. Iga' a jobb és korszerűbb árunak az ára is nagyobb, de töb­bet tudnak a rea'eknél, mű­szaki paramétereik megbíz­hatóbbak. Ma még sok vállalat mo­nopolhelyzetben van. Tehát hiába keresünk például má­sik lábast vagy hűtőgépet, azon ugyanaz a márka áll. hiszen nincs másik profilgaz­da. Igaz, mondhatja bárki, de vannak azért területek, ahol már többen versenyez­hetnek (bútor, televízió), mégis sok baj van a minő­seggel. és még ez a verseny sem az igazi. Optimizmusra csak akkor lehetne ok, ha az áruellátás már olyan, szán vonal on áll­na. hogy a rossz vagy a gyengébb minőségű termé­kekre rá sem néznénk. De amíg örülünk annak is. ha megkapjuk a régóta várt szekrénysort vagy kiegészítő bútort, netán, a padlósző- n.veghez illő gyerekágyat ad­dig igazán nem lehet számí­tani arra hogy válogatni fogunk. így van ez a leg­korszerűbb műszaki cikkek­kel (C o-ionon, Videocolor, háromcsillagos hűtőszek­rény),' a divatos játékokkal, és még tovább is sorolhat­nánk __ Ha valaki hozzájut i lyen készülékhez, annyira megőrül, hogy minőségi ki­fogásait gyakran inkább el­hallgatja, »majd kijavítja a szerviz« fölkiáltással. Egészen más a helyzet, ha termékeink külföldre kerül­nek és baj van a minőségük­kel. Hogy érzékeltessük a dolgot; exportunk értéke egy évben megközelíti a 300 mil­liard forintot. így ha csak az áruk egy százalékára érke­zik minőségi reklamáció, már akkor is három milliárd fo- „rintos tételről van szó. „ A tapasztalatok azonban azt mutatják, bogy a veszteség ennél is több, amit sok vál­lalat egyszerűen kénytelen •leimi«. Miből ered a hiba? Vagy nem tökéletes a ter­mék, vagy baj van a csoma­golással, esetenként a szál­lítással. A jogos kifogásokat a legtöbb helyén a termelés­re lehet visszavezetni — leg­alább is ezt állapítják meg a vizsgálatok, a jelentések, hiszen onnan ered a hibák nyolcvanöt százaléka. A do­log hátterében pedig az áll, hogy a vállalatok inkább •engedékenyen« kezelik a minőségi előírásokat, mint­sem veszeiyeztessék a szál­lítási határidőiket. Ebből az­tán az következik, hogy a magyar termékek árszínvo­nala sok esetben még a kö­zepes kategóriába sem kerül. Ha viszont nagyobb gondot fordítanánk à minőségre, többet kérhetnénk terméke­inkért, amelyekben nincs ke­vesebb anyag vagy kevesebb munka, mint a kon kurrens cikkekben. Legföljebb »la­zább« a munka. Sok esetben aztán nehezen megszerzett hírnevünket is elveszítjük, ami persze együtt jár azzal, hogy az eladási árak is lej­jebb csúsznak. A minőségellenőrzés ma már a termelési folyamatnak szerves része. Érzékeny mű­szerek vannak, amelyek ki­mutatják a hibákat. Mi az oka annak, hogy ennek ellenére még mindig kevés javulás észlelhető a minőségben? A magyarázat a hibás szemléletben kere­sendő, a piac — legyen az hazai vagy külföldi — lebe­csülésében s abban, hogy az eredmények értékelésénél még ma is a mennyiségi mu­tatók játsszák a főszerepet. Pedig nemcsak a közgazdá­szok és a gazdasági szakem­berek tudják és érzik, hogy ezen változtatni kell, hanem mindenki, aki egy személy­ben termelő és vevő. Mert a rossz minőséget ' végsősoron úgyis a vevőkkel fizettetik meg. E. P. Segély a nagycsaládosoknak Laza a kapcsolat a gyes-en levőkkel Az emberek a munkahe­lyükön töltik életük jelentős részét, épp ezért külön je­lentősége van annak, .hogy a kisebb vagy nagyobb kö­zösség mennyire törődik a dolgozók családi életével, milyen támogatást nyújt a gyermekei, nevelő anyáknak. Az SZMT nőbizattsága a közelmúltban megvizsgálta tizennégy somogyi üzemben, hogy milyen a családpoliti­kai munka, a szakszerveze­tek miképp vesznek részt ebben a tevékenységben. A kiválasztott kaposvári és vidéki nagyüzemekben több mint nyoicezer-hatszáz nő doLgozik. A tapasztala­tok — mint a nőbizottság múlt heti ülésén megállapí­tották — szinte az egész megyére általánosíthatnak. Az üzemek, a szakszervezeti szervek tevékenységéhez jó alapot adnak mindenütt a gyermekek, a nők és az idő­sebbek életének megkönnyí­tésére hozott jelentős intéz­kedések, ugyanis ezek kiszé­lesítették a család-, nő- és gyermekvédelmi intézmény- rendszerünket, Ezzel össz­hangban az ellátás és a gon­dozás formái is igen válto­zatosak. A szakszervezeti mozga­lom a sajátos érdekképvise­leti es -védelmi eszközei ré­vén vesz részt a családpoli­tikai határozatok megvalósí­tásában. Különösen fontos, hogy a távlati, az ötéves és az éves tervek készítése ide­jén, az elképzelések és ter­vek véleményezésekor, a kol­lektív szerződések készítése, módosítása alkalmával, illet­ve a szociálpolitikai terve­zéskor él-e a lehetőségiéivel. Erre most, a VI. ötéves terv előkészítésének idején kü­lönösen nagy szükség lesz. A nőbizottság aktívái meg­vizsgálták, mennyiben érvé­nyesül a leendő és a kisgyer­mekes anyák megkülönböz­tetett védelme. Megnyugta­tó, hogy a terhes nőknek megszervezik az úgynevezett „gólyaüzemet”, a gyermeke­seknek a „kismamaműsza­kot”, s ha szükséges, akikor lehetővé teszik a műszak el­térő idejű kezdését. A ka­posvári textilművekben a folyamatos müszaik nem te­szi lehetővé a kismamasza­lag megszervezését. A Ka­posvári Húskombinát ex­port üzem beli csórna goi ójá­ban tíz kisgyermekes anya dolgozik egy műszakban. Sajnos, sokkal nehezebb ez a munka, mintha a műszak­ban dolgoznának. A hús­kombinát vezetői és szak­szervezeti bizottsága e jelzés nyomán megvizsgálja ezt a helyzetet. Az üzemek betartják a.túl­munkával kapcsolatos sza­bályokat. A dolgozó nőket terhességük negyedik hónap­jának kezdetétől gyermekük hathónapos koráig egyálta­lán nem, utána pedig csak beleegyezésükkel kérik túl­munkára, készenlétre. Ez a vizsgálat is megerő­sítette azt a tapasztalatot, hogy laza a kapcsolat a gyermekgondozási segélyen levőkkel. A tizennégy válla­latnál több mint kétezer-há­romszáz kismama van gyes­en. Az üzemi nőbizottságuk szívükön viselik sorsukat, rendszeresen szorgalmazzák, hogy a szakszervezeti bizott­ság szervezzen velük talál­kozókat. Van, ahol jól sike­rültek ezek az összejövete­lek, mint például a Kapos­vári Villamossági Gyárban, a siófoki Kőolajvezeték-épí­tő Vállalatnál. máshol — mint a Kaposvári Ruhagyár­ban — a meghívottaknak húsz, a textilművekben pe­dig csak tíz százaléka ment el, noha a KISZ-esek vállal- ' ták a gyermekek őrzéséit a találkozó idején. Ez azért is elgondolkodtató, mert azok­ban a gyárakban, ahonnan nagyon sok nő ment el gyer­mekgondozási segélyre, na­gyon nehéz más módon tar­tani a kapcsolatot. A szakszervezeti bizottsá­gok évente egy vagy keit al­kalommal segélyt adnák a többgyermekeseknek és az egyedülálló anyáknak. A ti­zennégy vállalatnál például tavaly 979 ilyen dolgozó csaknem félmillió . forintot; kapott. A nőbizottság sze­rint helyes az a gyakorlat, hogy általában az iskolaév megkezdése előtt adják ' a szociális segélyeket Nem ilyen rózsás a helyzet az üdülésben; egy-egy üzemből legföljebb egy-két nagycsa­ládost tudnak elküldeni szakszervezeti beutalóval, s nem jobb a statisztika; ak­kor sem, ha a vállalati üdül­tetést nézzük. A húskombi­nát mindenképpen dicséretet érdemel, hogy gondoskodott tizenhat nagycsaládos üdül­tetéséről. A szakszervezeti mozgalom feladatát is meg­határozza ez a tapasztalat. Négy gyárban a gyerme­kes szülők kedvezményes kosztot vihetnek haza az üzemből. A szakszervezeti bizottságok a jóléti alapból fedezik áz ebédhozzájárulást, az üzemi büfék a bevásárlás gondján enyhítenek. A Tej­ipari' Vállalat a három-,, és többgyermekes szülők he­lyett kifizeti . a gyermekin­tézmények költségét. A fia­tal szülők igénylik és öröm­mel veszik a vállalati név­adóünnepség szervezését. Az üzemek, a szakszerve­zeti bizottságok együttes te­vékenysége szép eredménye- nyeket hozott a családpoli­tikában. Az üdültetésben, a gves-en levők tájékoztatásá­ban azonban van még ten­nivaló. Az SZMT nőbizott­sága szintén rajta tartja majd a szemét, mit tesznek ez ügyben a somogyi gyá­rakban Lajos Géza Energiamegtakarítás ablakkal Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet hőteehnikai labora­tóriumában kétrétegű hőszigetelő üveget vizsgálnak. A la­boratórium hő- és páratechnikai kamrájában egy tizenhat milliméteres Iégrétegvastág, egyszárnyú ablakot helyeztek el. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a légréteg növelése kilenc-tíz milliméterrel mintegy tizennyolc—húsz százalé­kos energiamegtakarítást jelent Fél nap alatt fölállítható Az érdem a fiataloké Az ipari szövetkezet K1SZ- titkára, Kántor László a méretarányos modellt mu­tatja. — Majdnem egyhónapi munkánk van benne, de megérte, hiszen a kaposvári Uni verzál történetében nem volt még egy ilyen sikeres termék, mint ez itt. Az al­kotó ifjúság pályázatra ké szült. Azoknak az elemek­nek a fölhasználásával épít­hető meg, amelyeket már régóta gyárt a vas- és fa­ipari szövetkezet. Nagy si­kerük van a-zoktlfik"1-'- a- kis hazaknak, amelyeket válla­latok. üzemek öltözőnek, iro­dahelyiségnek ' vásárolnak ; most ezekből a részegy­ségekből szeretnék ösz- szeállítani olyan nagyobb alapterületű épületeket, ahol együtt alakíthatók ki a fel­sorolt helyiségek, s ebédlő, esetleg még tanácsterem is. — A szövetkezet vezetősé­ge is támogatta az ötletet — mondja a műszaki veze­tő, Pintér Zoltán. — Annyi­ban segítettük a megvalósí­tást, hogy vázlatokat készí­tettünk. A makett díjat nyert a megyei seregszem­lén, s reméljük, sikere lesz az országoson is. — Melyek az előzményei ezeknek a házaknak? — Elemei könnyen moz- gathatóak, alkalmasak fel­vonulási épületnek is. A tereprendezés és a közmű­vek kiépítése jó szervezéssel csak napokat vesz igénybe. A falakat és a tetőt hunga- rocellal szigeteljük, így a fűtésnél jelentős az energia- megtakarítas. Gépkocsis da­ruval — bakra helyezve — fél nap ..alatt fölállítható. ■— És családi ház ebből elképzelhető-e ? — Bizonyára, ha sikerül olcsóbban előállítani. Erre azonban csak nagyobb soro­zatban van lehetőség. így főként a vállalatok haszno­síthatják mind a kisebb, mind a nagyobb épületeket. Egyik legnagyobb vásár­lónk, a MÁV például válto­zó munkahelyeken ^állítja föl ... Ezekre az épületek­re sokan fölfigyeltek az idei. BNV-n is, és a vásár után az egész országból érkeztek megrendelések. A héten kezdik szerelni — ilyen elemekből — Kapos­váron a Dózsa György utcá­ban az Ezermester- és Üttö- bolt-vállalat bemutatóter­mét. — Szinte minden megren­delésünk egyedi — mondja Kántor László. — Ha ugyan­is másban nem, az épület beosztásában vannak eltéré­sek; a vevők általában több apró módosítást kérnek. — Mikortól tervezik az új, kombinált egység sorozat- gyártását? —Az idei év végén vagy a jövő év elején szeretnénk. Még folynak a tárgyalások, bizonyos esztétikai kifogá­sok ugyanis vannak ellene... — Kik segítettek a leg­többet ennek az épületnek a kivitelezésében ? — Ötöt emelnék ki mondta a. KISZ-titkár —: Koncsek Attilát, Hódost Lászlót, Tóth Ferencet, Sza­bó Imrét és Török Zoltánt. ók több olyan rejtett hibá­ra derítettek fényt, amelyet majd a gyártás során figye­lembe kell vennünk. K. y,s. \% líi Orsós Pál Hosszú évek óta minden ősszel több mint ötszáz le­velet adnak postára a Ka­posvári Húskombinát sze­mélyzeti osztályán azoknak a dolgozóknak, akik nem fe­jezték be az általános isko­lát, Felhívják figyelmüket az önképzés fontosságára, is­mertetik azokat a kedvez­ményeket, amelyet az üzem nyújt a tanulni szándékozók­nak. Felhívást juttatnak el a munkahelyi vezetőkhöz és szocialista brigádok tagjai­hoz, s kérik őket: ösztönöz­zék ők is tanulásra alacsony végzettségű munkatársaikat. Az ötszáz levélnek csak elenyészően kis részére érke­zik válasz. Tavaly például nuszonnegyen jelentkeztek Ketten az ötszázból és tizennyolcán végezték el a nyolcadik osztályt. Az idén —> kétszeri levélváltás után — tizenhármán ültek be heti két alkalommal, dél­után, az iskolapadba. A sonkáikonzervüzem cson­tozó jában dolgozik betaní­tott munkásként Orsós Pál és Kalányos János. Mindket­ten fiatalok. Egyiküknek hat osztályról van bizonyít­ványa, a másik még egyál­talán nem járt iskolába. — Családi körülményeink miatt nem tudtuk elkezde­ni, illetve folytatni a tanu­lást — állítják külön-külön, mégis egybehangzóan. — Alig néhány hónapja va­gyunk itt, ez volt az első alkalom, és mi azonnal je­lentkeztünk. Orsós Pál — mint elmond­ta — főként azért szeretné befejezni az általánost, mert szeretne gépjárművezetői jo­gosítványt szerezni, az pe­dig bizonyítvány nélküj nem megy. Nagy kedvvel vetette ma­gát a tanulásba — olyannyi­ra, hogy rávette munkatár­sát; járjon ő is. Kalányos János eddig betegeskedett, és csak késve tudja megkez­deni a tanévet. — Vajon befejezi-e? — ezt mar Krieg Janos oklala­Kaiányos János sí felelőstől kérdezem, aki­nek minden évben sok fej­törést okoz a beiskolázás. Véleménye szerint ezek a fiúk bizonyára végigjárják a tanévet, hiszen fiatalok, s ennél kedvezőbb körülmé­nyeket már nemigen teremt -számukra egyetlen vállalat sem. Az üzem vezetői ál­landóan napirendén tartják az oktatás ügyét, hiszen képzettebb dolgozók jobb minőségű munkát végezhet­nek. A két fiatalom,bér tehát elindult egy nemes cél felé. Reméljük, a munkahelyi kö­zösség is segíti őket hogy ne torpanjanak meg a meg­kezdett úton. ^ j Minőségi bérezés a sütőiparban Kedvezőek a minőségi bé­rezés egyéves tapasztalatai a sütőiparban, ahol 1979. október 1. óta részben köz­ponti alapokból jelentős összegeket különítettek el a jó minőségű munka jutal­mazására. Az adatok szerint mióta minőségi „díjazást” alkalmaznak a sütödékben, pékségekben, országosan 6 százalékkal javult a minő­ség s jelentősen csökkent a kifogásolt tételek száma. A sütőiparban szigorú pontrendszer alapján minő­sítik a termékeket. A szám- táblázat alapján minősítik a műszakok, a brigádok, sőt az egyének teljesítményét is. Amennyiben a kenyér vagy a péksütemény nem felel meg a követelményeknek, a gyártóját, — akár az egész műszakot, — átmenetileg ki­zárják a minőségi bérezés­ből. mindaddig, amíg nem javítanak munkájukon. A tapasztalatok szerint a vállalati vezetők a központi alapból biztosított bél-prefe­renciát, valamint az ilyen célú sajat bérforrásaikat jói használták fel. A MÉM és az ÉDOSZ együttes vizsgála­ta szerint sikerrel alkalmaz­ták azit az elvet, hogy a job­ban dolgozók arányosan töb­bet kapjanak anyagiakban. ( Országosan a sütői parban dolgozók hozzávetőleg két­harmadának javult a kerese- I te, de eltérő mértekben. A minőségi differenciálás mér­téke 3,5—14 százalék közölt ingadozik. A vállalatokon belül nem egyszer 500—800 forint kereseti különbségek jelzik, hogy jobban járnak azok, akik minőségi munkát végeznek. A sütőipari vállalatok or­szágosan a bérek összesen három százalékát fordították eddig a minőségi termelés jutalmazására. Több üzemoen, mindenek- előt.t a kisebb pékségekben műszerek hiánya miatt a gyártott termékek minősége csak érzékszervi vizsgálattal dönthető el. Ezeken a mun­kahelyeken gyakran meg­esik hogy a termékeket „fe­lülpontozzák”. Ezen a jövő­ben úgy segítenek, hogy mintákat szállítanak majd a nagyobb gyári laboratóriu­mokba. A tapasztalatok alapján a minőségi bérezést a sütő­iparban fenntartják, sőt to­vábbfejlesztik A MÉM meg­bízta a Malom- és Sütőipari Kutató Intézetet, hogy a ta­pasztalatokat felhasználva az év végéig dolgozza ki az országosan hasznosítható központi szabályzat kereteit. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents