Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-29 / 280. szám
NES-ûlés a gyermek- és ifjúságvédelemrSt Kedvező feltételek az állatni gondozottak fejlődéséhez Új földértékelési rendszert vezetnek be Megszűnik egy monarchia korabeli örökség öt. éve zajlott le megyénkben az a vizsgálat, melynek során a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről tájékozódott. Milyen intézkedések születtek azóta? Erről számolt be a megyei NEB ülésén dr. Orbán István, a Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója. Az intézet tevékenysége magában foglalja mindazokat a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalókat, melyek az állami gondozásban levő gyermek nevelését, eltartását, társadalomba ■való beilleszkedését, egészségügyi ellátását, testi, szellemi és erkölcsi fejlőcBsét biztosítják. Az eint ült időszakban új intéz- m en Trendszerek gazdagították a gyermek- és ifjúságvédelmet. Első helyen kell említenünk, hogy 1977-ben korszerű mtéaet épült a topott ári városrészben. Bővült és stabillá vált a nevelőszülői hálózat, jó kapcsolat jött létre a megye üzemeivel. Javultak a nevelőmunka tárgyi és személyi feltételei, fejlődött az állami gondozásba vett gyermekek komplex személy iség vizsgálata. öt év alatt kis mértékben csokiként a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek száma. Ennek oka, hogy ma már nem találkozunk olyan nevelőszülővel, aki anyagi érdekből fogad be egy-egy gyermeket. Ugyanakkor a rendszeres nevelési segélyezés eredménye, hogy anyagi okokból senki nem kéri gyermeke állami gondozásba vételét A nevelőszülőknél megfelelő körülmények között élnek a gyermekek, 60 százalékuknak van például külön szobája. Mindehhez tegyük még hozzá, hogy csaknem egyhartnad részük gyógy pedagógiai oktatást igényel. A megfelelően működő hivatásos és társadalmi pártfogó hálózatnak köszönhető, hogy az utógondozással nincs baj. Az intézetből kikerülő fiatalok többsége megtalálja helyét a társadalomban, csak kis részükkel van probléma. A gyermek- és ifjúságvédelem egyik jelentős új intézményrendszere a nevelési segélyezés, öt év alatt hétszeresére nőtt az ilyen segélyben részesülök száma; a rendelet hatályba lépésével 686 kiskorú gyermek után összesen 358 család kapta meg ezt a kedvezményt. Jelenleg még gondot okoz, hogy a segélyben részesülő kiskorúak negyedrésze egészségügyi gondozást is igényel. Ennek az intézmény- rendszernek a bevezetésével egyébként sikerült elérni, hogy csökkent az állami gondozásba adott gyermekek száma. Az intézet azokról is gondoskodik, akik önálló életet kezdenek. Eddig — ezt az évet nem számítva — 45 volt állami gondozott kapott anyagi támogatást lakásra, tartós fogyasztási cikkekre, tehát ahhoz, hogy könnyebben megállhasson a saját lábán. Egy fiatal általában 5—20 ezer forintot kapott. Az intézet igazgatója beszámolt a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok teljesítéséről is. Bevezették a komplex személyiségvizsgálatot, és biztosították ennek megvalósulását. Üzemorvos, gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus, jogász segíti ezt a munkát. Tegyük hozzá,’ hogy a vizsgált gyermekek fele cigány származású, és közülük csak 30 százalék a normál értelmi képességű. Bővült az intézet eszköz- ellátottsága is. Kiemelt feladatnak tekintették — az oktatás színvonalának növelése mellett — a közösségi nevelést. Az itt elért eredmények csak lassan mérhetők, és nem mindig tartósak. Ugyanakkor az ifjúmunkás-nevelőotthonban megfelelő az önkormányzat, fejlődött a szakköri tevékenység, és rendszeresek a kulturális rendezvények. összességében elmondhatjuk, hogy az állami gondozottak jelenleg megfelelő körülmények között élnek, s ezek biztosítják szellemi és testi fejlődésüket. Az Elnöki Tanács a közelmúltban törvényerejű rendeletet fogadott el az új földértékelési rendszer bevezetéséről. E rendelet értelmében a hatodik ötéves terv során fokozatosan megszűnik hazánkban az aranykoronán alapuló föld- minősítés. E rendelkezésről dr. Győri Józseffel, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjével beszélgetett munkatársunk. — Az aranykoronás földminősítést az 1875. évi VII. törvénycikk szabályozta. Mi volt annak a lényege? — Elsősorban az adózás — mondta dr. Győri József. — „A földbirtok arányos megadóztatása céljából a magyal' állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelme ezen törvény rendeletéi szerint újból kiriyo- mozitat-ik, és általános földadókataszter készíttetik’’, így szólt a törvény első fejezetének első paragrafusa. Az aranykorona a különböző minőségű földek tiszta hozadékat mutatta; ezt úgy állapították meg, hogy a tartósan elérhető átlagtermés értékéből levonták a gazdálkodás költségeit. Azóta több mint egy évszázadig a termőföld minőségének meghatározásához használtuk az aranykoronát. — A köztudatban nagyon mélyen gyökerező minősítési kategória szűnik meg. Mi tette szükségessé az új föld- értékelést? — Rendkívüli módon elavult; ez a monarchia korabeli „örökség” ma már egyedül csak Magyarországon van érvényben. Életrehívá- sakor az adóztatással az uralkodó osztály érdekeit szolgálta, de politikai eszköz is volt: ha egy . meghatározott nagyságú földbirtok aranykorona-értéke elért egy bizonyos szintet, a tulajdonosnak lehetett választójoga. A felszabadulás után, mivel nem volt jobb értékmérő, ennek alapján vetették ki továbbra is az adót, számították ki a juttatott földek megváltási árát, és lehetne sorolni még tovább. A szocialista nagyüzemek kialakulásával azonban az aranykoronás rendszer elavultsága egyre nyomasztóbb lett, és egyre nagyobb Kemencejavítás Na<c?$tvft$a folyik a sütőipari vállalat kaposvári kenyérgyárában. Megindulása óta először szedik szét az automata kemencéket. Ezen a vonalon sütötték a közkedvelt burgonyás kenyeret, zsemle- és csemegeveknit. A javítás alatt ezeket a termékeket kisebb mennyiségben és másik vonalon gyártják. A munkát a vállalat tmk-részlege végzi, előreláthatólag három hétig. Átölelte a göanbalkác derekát, s egy pillanatig úgy tetszett, nem kapaszkodik a fába. hanem a fa tartja őt erős, a nagyapjára emlékeztető karokkal. Kesernyés, hervadt levéLszaga és véríze volt annak, a délutánnak. Hogy milyen íze van a vérnek, nem tudná pontosan leírni, de most is érezte, mitha frissen vágott sebre tapasztotta volna a nyelvét. Azon az őszön szokott rá a cigarettára. Amikor az autóbusszal megérkezett, vadonatúj férfiöltönyt viselt (rossz minőségű szövetből készült komfekcióöltönyt de mégis csak ez volt életében az első), és néz pecsétgyűrű csillogott az ujjún. Ízléstelen ócskaság,, lehet, hogy nőd gyűrű volt, egyik osztály társától kapta, akivel SOMOGY» NÉPLAP egy esős tavaszi délutánon barátságot kötött. Lányokról beszélgettek, soha meg nem történt kalandjaikat mesélték egymásnak, s mind a ketten úgy tették, mintha eíhinnék a másik bizalmas közléseit. Pedig akkor még legalább három hónap választotta el attól a pillanattól, amikor életében először csókolt lányt, akibe egyébként azonnal — úgy vélte, sírig tartó erővel •— beleszeretett. Mari 15 éves volt, vékony, cigánybőrű, fekete szemű. Péter-Pálkor a búcsúi táncban melegedtek össze, majd végigcsókolózták a nyarat. Esténként Mariék kertje mögött találkoztak. Néha másfél, két órát is várakoznia kellett, mire a lány kijöhetett. Az ágyból kelt föl, miután a szülei, testvérei elaludtak, de előfordult, hogy Marit is elnyomta az álom, éj ő hiába várta hajnalig. Napközben mindketten dolgoztak. A lány az apja gazdaságában és a ház korul, ő meg a szivattyútelepen. Vasárnaponként bemerészkedett a kocsmába. Két forint volt féldecije a törkölynek; néha kevértét is ivott, de csak módjával, és csakis olyankor, ha azokkal a nála 8—10 évvel idősebb legényekkel jött össze, akikkel a szivattyútelepen egxütt dolgozott. A kocsmában is mindig Marin járt a7. esze. Előfordult, hogy be; csicesantott kissé, olyankor azt énekelte, hogy »édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére«. Szeptemberben azzal az elhatározással utazott, vissza az otthonba, hogy mihelyt megkapja a szakmunkásoklevelet és munkába áll,' feleségül veszi a lányt. Mindennap irt neki. s a leveleiben édes kis felesegemnek szólította. Tervezgetett, csaknem boldog volt. Aztán egy napon meg kellett hallania, hogy Mari után falkában járnak a fiúk, és az fekteti le, akinek kedve van hozzá. Egy bejáró falubeli hozta a hírt, huszonnégy éves, katonaviselt legény, abban a műhelyben dolgozott ahoj ő a szakmát tanulta. Ha más mondja, elereszti a füle mellett, de ez a fiú nem szokott a levegőbe beszélni és mindig jóindulatot tanúsított iránta. Koszos lebujbán beszélgettek; neki egy vasa sem volt, a földi fizette a rundokat, Először sört ittak, aztán kevertek ő az első féldeci után megszédült, talán mert aznap alig evett valamit. Ennek ellenére legyűrte a következő felest is, majd dadogva elnézést kért és kitántorgott a vécébe. A falubeli utánament, és vize- lés közben megvallotta, hogy ő is lefeküdt Marival. A kertjük mögött, a fűben, mondta bárgyú mosollyal, és vaskos ujjai ügyetlenül matattak a nadrág gombjain. Folytatta: Nemigen kérette magát. Föl a szoknyát, le a bugyit, aztán ... Vastag, vattaszerű ködön ásták át magukat a szavak. Hazugság, mondogatta másnap reggel, öltözködés közben félhangosan. Hazugság, súgta a borsólevesnek délben. Délután levelet írt, a szokásos édes kis feleségem megszólítással, de este takzu'oöo után rémképek kínozták. Látta Marit, amint fölemeli a szoknyáját s a vastag ujjú, nálánál idősebb fiút. aki kapatosán, esetlenül matat a lány combjai között. Elhatározta, hogy hazautazik és lefekteti Marit. Ez egyszer nem lesz mulya. Elege' volt a véget nem érő csókolózásokból, a tétova, bátortalan simoga- tásokból.. . Föl a szoknyát, le a bugyit... Utána majd beszélhetnek a továbbiakról. Nem valószínű • (úgy érezte, lehetetlen) hogy Mari kurva. De ha mégis az, akkor ő a világ legbárgyúbb, leg- bugyutább embere. (Folytatjuk.) feszültségek forrása is. Az aranykoronára épített gazdaságpolitikai intézkedések ugyanis nem mindig ott és nem úgy hatnak, ahol és ahogyan szükség lett volna rájuk. Azért nem fogadható el reális értékmérőként, mert egyrészt elavult a köz- gazdasági tartalma, másrészt nem teszi lehetővé a végzett munkától, a gazdálkodás színvonalától független, tárgyilagos értékelést. — A szocialista fejlődés igényeit hosszabb távon is kielégítő új földértékelési rendszer bevezetése fontos gazdaságpolitikai döntés. Mi e rendszer lényege? — A termelés eredményét, az elérhető hozamokat meghatározza a természeti tényezők sora, mely hosszú távon hat, s viszonylag állandó, ezenkívül erősen hatnak a gazdálkodás színvonalát befolyásoló közgazdasági tényezők. A végrehajtás első szakaszában az új földértékelési rendszer a természeti tényezők együttes hatását veszi figye- lembe.Ezek közül döntő hatása van a talaj termékenységének, de befolyásolja az eredményességet a domborzat, az éghajlat, valamint a hidrológiai viszony is. A talajtermékenységet az országban előforduló leggyengébb és legjobb talajtípusok alapján 1-től 100-ig terjedő, úgynevezett talajtermékenységi számmal fejezi ki, s ezt az adott helyre jellemző domborzati, éghajlati, hidrológiai viszonyok alapján korrigálni kell. így alakul ki végsösoron a termőhelyi értékszám; ez kifejezi a természeti tényezők együttes hatását, illetve azt, hogy az adott föld milyen termőhelyi értéket-képvisel. — Hogyan ■ vezetik be az új földértékelést? — Tekintettel a nagy feladatra, az új földértékelés bevezetése 1981-ben kezdődik, s 1985-ben fejeződik be. Végzésére országos ütemezést készítve községenként, városonként folyamatosan végezzük. Megyénkben az új földértékelés ötszázezer hektárnyi mezőgazdasági és erdőművelésű földet érint. Az alaptermékenységet ’ laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg, a terepmunkák ellátása a termőhelyi értékszámok megállapítása a földhivatalok feladata. A laboratóriumi ' vizsgálatokat a növény- védelmi és agrokémiai állomások végzik. A földértékelés eredményét harminc napig mindenütt közszemlére teszik ki, s így a földek használóinak módjuk lesz megismerni az új értékszámot, ez alatt felszólalhatnak az esetleg téves minősítés ellen. A közszemle befejezése után adott helyen érvénybe lép az új földértékelés. __ A VI. ötéves terv tehát e tekintetben átmeneti időszak: még él a régi kategória, de már terjed az új. — Igen, ezért is kaptuk azt a feladatot, hogy a földhivatalok a munka befejezéséig változatlanul gondoskodjanak az aranykoronaérték nyilvántartásáról. Az új földértékelés 1986. január 1-e után lesz alapja a jövedelemszabályozásnak és az egyéb gazdasági szabályozóknak. V. M. Piaci körkép Pekingi kacsa, japán liba Nem volt semmi, ajni megvigasztalhatta volna a vásárlókat a tegnapi boron- gós kaposvári hetipiacon. Legkevésbé a tojásárak lettek volna erre képesek. Továbbra is három forint darabja, s hogy ezúttal senfú sem mert 3,50-et kérni, annak az a nyitja, hogy a jó ár reményében a szokásosnál többen hoztak tojást, s hogy a bolti ár ismét 2,40. Drágább lett a fok- és a dughagyma. Az előbbiért már 75 forintot is kértek kilónként, az utóbbiak közül 40 forint a legdrágább. Négy forinttal drágult egy hét alatt a karfiol: most 20 forint. Egy csomó vegyes zöldséget már hétért adnak. Olcsóbb lett viszont a kel: 5 forintért adták kilóját, csakúgy, mint a vörös káposztának. A téli fejes káposzta 3 forint a termelőknél és már csak 20 fillérrel olcsóbb a Zöldért pavilonban. 10 forint a fözőhagyma, 2—3-mal több ennél a lila kilója. 6—6,60-ért is alig lehetett burgonyát látni. Továbbra is 3—4 forint egy darab zeller, karalábé, vagy egy szál torma. Hasonló áron fogyott a sóska csomója is. Egy kiló cékla hat forint, kettővel drágább, mint a bolti. A még föllelhelő paprikamaradványokat 20 forintért mérték, akárcsak az apró paradicsomot. Ez utóbbiból a boltokban 36-ért kívánatosát adnak. A primőrtermelés fejlődését mutatja, hogy egy éve csak 70-ért, két éve pedig 120-ért lehetett hóesésben paradicsomot vásárolni. A sütőtök darabja négy forint. Egy ugyanakkora darabot 1,50-ért adnak a bolt- be 7. A 40 forintos gombákból már csak a legvakmerőbbek vettek. Aki biztosra akart menni, 70—80-at fizetett az ismét kapható gyönyörű csiperkéért. A 60 forintos mák már olcsónak számított, hiszen 75-ért is adták. A héjas dió kilója 30 forint, a dióbélé négyszer ennyi. Gazdag a választék almából. A legolcsóbb 5,60, a legdrágább 14 forint volt. Az országszerte hirdetett gránátalma Kaposvárra még nem jött meg. 15—18 forint egy kiló meglehetős körte. Ennyibe kerül — az elismerő jelző mellőzésével — egy kiló szőlő is. Nehéz volna eldönteni, hogy a 40 forintos aszalt szilva vagy a 10— 12-be kerülő naspolya okozott a vevőben több kételyt. Ennyiért kapható birs is. Rugalmasan emelték az árakat a gesztenyeárusok. Nyolckor 21 forint volt kilója, fél órával később 25, pár percre rá 30 forint. A baromfipiac érdekessége volt a japán liba 250-ért. 10 forinttal kevesebbért ajánlottak egy pekingi kacsát. Csapzott magyar társaiért senki sem ajánlott 220-nál többet. Élő csirkét 42—45- ért adtak kilónként, a tyúk kilója 36. A virágárusok választéka egy évszaknyit »siet«. Megjelent a , télmúlató barka csokronként ötért és a tavaszt ígérő ibolya 4-ért. B. F. November 30-án 9 órakor a csökölyi Béke Mg. Tsz. a központi irodánál árverést tart igás és csikó- állományából. (146678)
