Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

SVÉDORSZÁGBÓL MADUtDI TALÁLKOZÓ „Jobb a több barát” Hazaérkezett parlamenti küldöttségünk Megkezdték az általános vitát lljicsov a spanyol fővárosban maradt Apró Antal nyilatkozata Hétf őn, hazaérkezett Buda­pestre a magyar parlamen­ti küldöttség, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével hiva­talos látogatást tett Svédor­szágban és Finnországban- A delegáció fogadásánál a Fe­rihegyi repülőtéren jelen volt Torsten HVlander, a Svéd Királyság és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság magyar- országi nagykövete. Apr ó Antal a megérkezés titán a repülőtéren nyilat­kozott az MTI tudósítójá­nak: — Küldöttségünk ered­ményes látogatást Lett az elmúlt tíz napban Svédor­szágban és Finnországban, ahol beható tárgyalásokat folytattunk kétoldalú kap­csolatainkról. Mindkét or­szágban utunkkal régebbi meghívásnak tettünk eleget a Magyar Népköztársaság orfettaggydlesénefc képvisele­tében. Etekből az országok­ból mi már számos esetben fogadtunk hivatalos delegá­ciókat, köztük képviselők csoportjait. Svédországiban is, Finoországbati is nagyon gyümödesözően alakultak megbeszéléseink. Parlamen­ti vezetőkkel, miniszterekkel, kormányon levő és ellenzéki pártok vezető tisztségvise­lőivel. A mindkét ország ve­zető személyiségeivel foly­tatott tárgyalásokon hang­súly* kapott az a közös szándék, hogy országaink között az együttműködést tovább kell fejleszteni. Megállapíthattuk, hogy az elmúlt években jól alakul­tak mind a svéd, mind a finn partnereinkkel kiépí­tett politikai, gazdasági, kul­turális kapcsolataink'. Egy konkrét adat: növekedett az országaink közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom. Ar­ról is meggyőződtünk: mind­két országban az állampol­gárok, a vezető személyisé­gek egyaránt nagy figye­Vasámap este egynapos látogatásra Bonnba érkezett Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök. A rendszeres nyugatnémet—brit konzul­tációk keretében sorrakerü- lő megbeszélésekre a kor­mányfőt elkísérte külügymi­nisztere, lord Carrington is. * * * , Hétfőn hivatalos brit— nyugatnémet konzultációk kezdődtek Bonnban. Marga­ret Thatcher brit miniszter- elnök, aki vasárnap délután érkezett az NSZK-ba, este négyszemközti nemhivatalos megbeszélést folytatott Hel­mut Schmidt kancellárral. A két kormányfőn kívül tárgyalóasztalhoz ültek a külügyminiszterek, lord Car­rington és Hans-Dietrich Genscher is. Elsősorban a nyugat-európai közösség helyzetét, valamint az új amerikai elnök és a NATO- partnerék viszonyának prob­lémáit vitatják meg. * * * A nyugatnémet és a brit kormány „nagy bizakodással tekint” az új amerikai elnök működése elé. Ezt hangsú­lyozta többórás tanácskozása végén Bonnban Margaret Thatcher brit és Helmut Schmidt nyugatnémet kor­mányfő a sajtó képviselői előtt. Mindkét ország veze­tői azt remélik, hogy az el­múlt évek gyakorlatától el­térően az amerikai elnök fontosabb külpolitikai dönté­sek előtt idejében konzultál yirópai szövetségeseivel. lemmel kísérik Magyaror­szág életét, szocialista építő­munkánkat, eredményeinket. — Az időszerű nemzetkö­zi politikai témák között vé­leménycserét folytattunk az európai biztonság és együtt­működés kérdéséiről, külö­nös tekintettel a mostani madridi tanácskozásra. Ki­nyilvánítottuk: hasznosnak tartjuk az északi országok külügyminisztereinek a mad­ridi találkozót segítő állás­foglalásait, és minden olyan törekvés*, amely a helsinki értekezlettel megkezdődött politikai enyhülés folytatá­sát célozza kontinensünkön és az egész világon. Különö­sen érzékletesen megfogal­mazódtak ezek a gondolatok a finn államfővel, Urhe Kekkonen elnökkel folyta­tott megbesaséléeeinfcen, de kifejezésre jutottak más ve­zető politikusokkal, koztuk számos város polgár-meste­rével történt taialkoaoiakon is. M HKienwtt lajeKoaodtunk és tájékoztattunk országaink belső helyzetéről, az elkép­zelésekről, az eredmények­ről, a gondokról egyaránt. Őszinte, nyílt légkörben zaj­lott le valamennyi kétolda­lú találkozónk. — A törvényhozó testüle­tek közötti eszmecseréknek, a _parlamenti képviselők ta­lálkozásainak mi mindig kü­lönös fontosságot tulajdoní­tottunk. Ennek alapján is mondhatom, hogy a mostani utunk mindkét országban to­vább erősítette kapcsolatain­kat. Megismertük a törvény­hozó testületek előtt álló fel­adatokat. Jóllehet különböző politikai, társadalmi körül­mények között dolgozunk, az ilyen tájékozódásokra, ta­pasztalatcserékre, közvetlen beszélgetésekre, személyes találkozásokra folyamatosan szükség van, mert egymás jobb megismerése kölcsönös érdekünk — zárta, nyilatko­zatát Apró Antal. A vasárnap esti és a hét­fő délelőtti bonni csúcstalál­kozón Thatcher igyekezett megnyugtatni nyugatnémet vendéglátóját, hogy Na-gy- Britannia nem gondol a Kö­zös Piacból való kilépésre. A nyugat-európai fővárosok­ban ugyanis aggodalommal vették tudomásul az ellenzé­ki brit munkáspárt legutóbbi kongresszusán elfogadott döntést, amely a kilépést szorgalmazza. Hasonlóan nyugtalanította a bonni ve­zetőket, hogy az EGK-elie- nes nézeteiről ismert Michael Foot-at választották a mun­káspárt vezetőjének. Tha­tcher miniszterelnökasszony az év elején szabályos költ­ségvetési háborút vívott eu­rópai partnereivel országa közös piád hozzájárulásának csökkentese eröekeben. A Második munkahetét ple­náris. zárt ülésekkel kezdte a madridi találkozó. A hel­sinki záróokmány aláíró ál­lamainak képviselői a beve­zető politikai nyilatkozatok múlt heti meghallgatása után hétfőn megkezdték az általános vitát a záróokmány teljesítésének helyzetéről. Mint ismeretes, Helsinki­ben 1975. augusztus 1-én ál­lam- és kormányfők írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet öt fejezetéből álló terjedelmes záróokmányát, és három év­vel ezelőtt a harmincötök belgrádi találkozója mái' megvonta a végrehajtás köz­bülső mérlegét. A hétfői ülésekre egyrészt ismét a NATO-állawnok vá­daskodása volt jellemző, részben a találkozóra nem tartozó úgynevezett; afga­nisztáni kérdésben, részben az emberi jogok egy szűk csoportja kérdésében. A brit felszólaló ezekre hivatkozva a 'kelet—nyugati kapcsolatok beszűkítésével is fenyegető­zött, ami nyilván ellentmond a helsinki ajánlásoknak. A vitát másrészt az jelle­mezte. hogy a szocialista kö­zösség országai továbbra is kerülték és kerülik a polé­mikus hangvételt. Szovjet részről világosan közölték, hogy Afganisztán törvényes kormányának kérésére tör­Befejezte azerbajdzsáni lá­togatását és hétfőn elutazott Bakuból Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, aki hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A Finn Kö> rsasági el­belpolitikai nyomás hatására azonban a konzervatív kor­mányfő hangnemet változta­tott és az EGK-tagság védel­mezőjeként lépett föl a Raj­na partján. Thatcher látogatásával Schmidt befejezte előkészü­leteit az Egyesült Államok­beli utazásához, amely ma kezdődik és amelynek során — a búcsúzó Jimmy Carter- en kívül — találkozik Rn~ nald Reagan legfontosabb kül- és gazdasagpolitikai ta­nácsadóival is. Bonni megfi­gyelők jelentősnek tartják azt a tényt, hogy mind a múlt héten Giscard d’Estaing francia elnökkel, mind most Thatcherrel folytatott egyez­tetés során nagy hangsúlyt kapott N yugat- Euró pa ereje és önálló politikai cselekvés­re való törekvése. tent a katonai segítségnyúj­tás, érvényes kétoldalú szer­ződés alapján, s ennek meg­kérdőjelezése alaptalan, az „intervencióval”^ való vádas­kodás célzatos, az afgán kérdés felvetése az afgán belügyekbe való beavatkozás, és túllépése a madridi talál­kozó napirendi-tematikai ke­reteinek. Szovjet részről hangsúlyoz­ták. hogy az emberi jogokat tiszteletben, tartják, érvénye­sítésükre alkotmányos ga­ranciát teremtettek. A ciprusi elnöklettel meg­tartott hétfői munkanap és az általános vita plenáris szakasza előkészíteni hivatott a bizottsági szakaszt, amely november 24-én kezdődik. A helsinki záróokmány öt feje­zetének megfelelő öt bizott­ság az egyes területek beha­tó, ugyanakkor arányos át­tekintését teszi lehetővé. Búcsút vettek Madridtól a külügyminiszterek és kül­ügyminiszter-helyettesek, s a küldöttségek vezetését zöm­mel ismét a nagykövetek vették át. Nyugati források jelent őséget tu la jdon í tana k viszont annak a körülmény­nek, hogy Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség élén to­vábbra is a spanyol főváros­ban marad és ő lesz a mad­ridi találkozó „rangidős dip­lomatája”. nők különgépe rövid időre leszállt Moszkvában. A re­pülőtéren Urho Kekkonent Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének első elnökhe­lyettese és több más hiva­talos személyiség fogadta. Rövid repülőtéri tartózkodá­sa után Kekkonen elnök és kísérete hazautazott a Szov­jetunióból. • • * Kekkonen Moszkvában megbeszélést folytatott Leo­nyid Brezsnyevve 1, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével és más szovjet vezetőkkel. Moszkvai tartózkodása során ünnepélyesen nyújtották át neki a nemzetközi Lenin- békedíjat, amellyel a béke és a népek barátsága, a nem­zetközi együttműködés fej­lesztése terén kifejtett kima­gasló munkásságáért tüntet­ték ki. Samora Mache! Moszkvában Megkezdődtek a tárgyalások Katonai tiszteletadással fogadták Moszkvában hétfőn Samora Machelt. a Mozam­biki Felszabadítási Front (Fremilo), a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét, aki az SZKP KB, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnökségé és a szovjet kormány meghívására érke­zett hivatalos, baráti látoga­tásra párt. és kormánykül­döttség élén a Szovjetunióba. A mozambiki elnököt a repülőtéren Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke. Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek köszöntötték. Ott voltak a szovjet főváros lakosainak képviselői is, hogy kifeje­zésre juttassák baráti érzé­seiket a fiatal afrikai füg­getlen ország iránt. A szovjet—mozambiki meg­beszélések még hétfőn meg­kezdődtek. Thatcher az NSZK-ban Hangnemet változtatott Bonnban folytatott tárgyalásokat a brit miniszterelnöknő. Képünkön: Thatcher asszony és Schmidt nyugatnémet kan­cellár, kétoldalt a két ország külügyminisztere, Lord Car­rington (balra) és Hans-Dietrich Genscher (Telefotó — UPI—MTI—KS) Szovjetunió Kekkonen befejezte látogatását Olaj az aztékok földjén Az aztékok föld­jére Passuth László könyvében még az Esőisten hullatta könnyeit, a mai Mexikóhoz valószínűleg in­kább Olajistent párosítaná az író. Új vallás bálvá­nyaiként szapo­rodnak gomba­mód a fúrótor­nyok. Az ország­nak csak az el­múlt három év­ben körülbelül nyolcmilliárd dol­lár bevétele szár­mazott a fekete aranyból. Ezer gond A korábbi el­nök. Echeverria szeme előtt a fej­lett országokat rohamléptekben utolérő Me­xikó képe lebegett. Kapko­dó politikája, elhibázott dön­tései nyomán utódja mégis széteső gazdaságot örökölt. Az »álmodozónak« bélyeg­zett Echeverria helyébe lépő López Portillonak csaknem három évébe tellett, amíg a száguldó inflációt sikerült lefékeznie. Mexikóban az al­kotmányos előírások szerint a köztársasági elnök nem maradhat hat évnél tovább az állam élén. így López Portillonak még három éve maradt, hogy folytassa re* listább gazdaságpolitikáját. Nemrég közzétett elképze­lései elég merésznek tűnnek. Terve, a Plan Global de Se- serrollo rövid idő alatt gyógyírt ígér az ország szá­mos gondjára-bajára. A fő cél a gyors ipari fejlődés: évi 11 százalékkal kellene növekednie az ipari terme­lésnek és az 1982-ig még né­miképp háttérbe szoruló mezőgazdaságnak az alap­élelmiszerekből el kellene jutnia az önellátásig. López Portillot emiatt sokan bí­rálják. az agrár- és a szo­ciális kérdések megoldását kérve tőle számon. A fejlődés ezer gondjával küzdő Mexikóban gyökeres szemléletváltozásra van pél­dául szükség a családterve­zésben. Egy olyan ország­ban, ahol 3.5 százalékos az évi népszaporulat, a rábe­szélés és a felvilágosító kampány nem elegendő. Ja­vulnia kell az iskolai kép­zésnek, a szociális körülmé­nyeknek. A Plan Global de Desarrollo azonban éppen csak érinti ezeket a témá­kat. bár igaz’ a hosszútávú stratégia kidolgozása nem ilyen, három éves terv fel­adata. Mitől félnek? Az olaj hozzásegítheti az országot a gondok megoldá­sához. Mexikó ugyan wem tagja az OPEC-nek, de az áremelésben lépést tart a többi exportőrrel. A követ­kező évékben ugyan csak szerényebb ütemben növelik a kivitelt, de a becslések szerint a bevétel három év alatt így ’ is eléri a 40 mil­liárd dollárt. A kitermelést nem azért fékezik, mert fél­nek a kutak kimerülésétől. (Egyes számítások szerint Mexikó földje több olajat rejt magában, mint a szaud- arábiai sivatag.) A termelés relatív lassítá­sának inkább külpolitikai okai vannak. López Portillo ügyel arra, hogy a kőolaj- export révén változtasson országa külkapcsolatain. Megváltozott a viszony pél­dául az’ Egyesült Államok­kal. A gazdag szomszéd ko­rábban lekezelően bánt kró­nikus adósával, energiaigond- jai azonban barátságosabb hangnemre késztetik. Mexi­kóban reálisan értékelik e közeledést. — Jó. ha az em­bernek van egy barátja, de még jobb, ha öt van — mondja az állami olajtársa­ság, a PEMEX igazgatója és ezen az alapon keres vevő­ket. A fő vásárló még so­káig Washington marad, de részesedése csökken. Mexi­kóban ugyanis félnek a ki- s zolgál tatottságtól. López Portillo új piacokat keres — és talál. A jövőben mind több tankhajó indul útnak Japánba, Kanadába Spanyolországba. Egyúttal az államfő — Venezuelával együtt — vállalta kilenc közép-amerikai és karib-ten- gerí állam olajellátását, s ez már nemcsak gazdasági, hanem politikai lépés, a tér­ségben hagyományosan ural­kodó amerikai tőkével szem­ben. A Kaposvári ÁFÉSZ november 22-én 18 órai kezdettel \ Műsoros Kataiin-bált rendez a Cser vendéglőben Helyfoglalás az üzletvezetőnél Telefon: 14-194. (43728)

Next

/
Thumbnails
Contents