Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
Hová megy az építőipari munkás? fi tanácsok a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséért Harminckét vállalat nemet mondott A tanácsok tevékenységet áttekintve nyugodt szívvel állapíthatjuk meg: a megye tanácsaiban dolgozók büszkék lehetnek arra a munkára, melyet a szocialista mezőgazdaság létrehozása, megerősítése és fejlesztése érdekében végeztek. Az utolsó két évtized elég volt ahhoz, hoçy a mezőgazdaság gyökeresen megváltozzon, átalakuljon, a tanácsok és a szocialista nagyüzemek kapcsolatai új célokért új tartalmat kapjon. A nagyüzem születése körül bábáskodtak a tanácsok is. Dolgozóik részesei voltak az átszervezés megtervezésének, előkészítésének és végrehajtásának. Sok »helyen a tanács egyik helyisége lett a tsz első „irodája”. Választottak' tanácselnökből, tanácsi dolgozóból tsz-elnököt, főkönyvelőt Közösen tanulták és alkalmazták — tanácsiak és szövetkezetiek — az első tsz-törvényt az első alapszabályt, a munkaegység elvét. Ismerkedtek a szövetkezeti demokráciával, körösen szolgáltattak igazságot a legjobb tudásuk szerint. A kapcsolat széles körű és mindennapi volt, a nagy igyekezetben esetenként még a szervezeti határok is ' elmosódtak. A termelőszövetkezetek megalakulását követően a járási, megyei tanácsokat megerősítették mezőgazdasági, pénzügyi, számviteli és jogi szakemberekkel. A tanácsokon keresztül érvényesült a központi ágazati akarat, a pénzügyi és gazdasági revízió (terv lebontás, zárszámadás felülvizsgálat stb.). Gyakorlatilag a tanácsi szakigazgatási szervektől függött, mit termel az üzem, építhet-e istállót, hány kombájnt kap, milyen fajta vetőmagot vehet. Ebben az időben a tanácsok „mindé- ■ nes" szerepet töltöttek be. segítve az : első lépéseket próbálgató áZóéiaiista gazdaságok megerősödését. Somogybán is a 60-as évek első feleben alapoztuk meg a szocialista nagyüzemi gazdálkodást, erre épülhetett fel a közgazdasági szabályozókkal irányított vállalati gazdálkodás. Szocialista jogalkotásunk — a tanácstörvény, a szövetkezeti törvény és sok egyéb szabály — a múltban es ma is széles,körű kapcsolatöt teremt, illetve ír elő a tanácsok és a mezőgazda - sági nagyüzemek — elsősorban termelőszövetkezetek — között. E szabályok változásai, módosulásai tükrözik leginkább szocialista nagyüzemeink önállósulását, felnőtté válását, a gazdálkodást alapvetően befolyásoló tanácsi jogosítványok — a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekkel kapcsolatosak kivételével — megszűntek, a nagyüzemek beruházásai sajátos automatizmuson keresztül valósulnak meg. Ugyanakkor mind szélesebb területeken kell gyakorolni a tanácsoknak a szövetkezetek törvényes működésével kapcsolatos jogköröket, ellenőrizni a káder- és személyzeti munka állami előírásainak érvényesülését, és folytathatnám a sort. E változások jól tükrözik a gazdasági és társadalmi haladást is. Időközben megnőttek a terméseredményeik — és nemcsak a tanácsi egyesültek, társulásokat, rendszereket hoztak létre, nőtt a dolgozók jövedelme, javultak szociális viszonyaik — és nemcsak a tanácsi funkciók változtak meg, hanem átalakult a mezőgazdaság területi tanácsi irányítása is. Milyen eszközeik vannak a tanácsoknak a szocialista nagyüzemek politikai és gazdasági segítésére? A megyei tanács anyagi támogatást nyújt a szakemberek képzéséhez, letelepedéséhez, hozzájárul fizetésükhöz. Biztosítja a meliorációs munkák anyagi fedezetének egy részét, megkülönböztetett módon segíti a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek beruházásait, fejlesztéseit, összehangoló tevékenységet fejt ki. Felkarolja a jó kezdeményezéseket, segít a tájegységi profi - lok kialakításában, szervezi az üzemek, szektorok és ágazatok együttműködését — ügyel a területi és ágazati egyensúlyi állapot fenntartására. Vizsgálja az állami személyzeti munka előírásainak betartását, a szövetkezetek törvényes működését, szakmai tevékenységét, a földhasználatot és a földvédelmet, a hatósági előírások betartását és mindazt, amit a jogalkotás a hatáskörébe utal. A tanácsokban dolgozók is joggal büszkék a mezőgazdaság eredményeire, hiszen az ő munkájuk is benne van. Lehet, hogy nem tudtuk mindig megérteni egymást, ‘ nem találtuk meg a közös nyelvet, rosszul ítéltük meg az érdekeltséget és nem hallgathattuk meg a jogos kifogásokat. A jobbítás szándékát, az elkötelezettséget, úgy gondolom, senki nem vitathatja. A nagy munkát azonban természetesen a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozói, vezetői végezték el, bizonyítva az út helyességét, azt, hogy a környezet, a gazdasági és társadalmi struktúra kedvező lehetőséget nyújt szocialista mezőgazdaságunk dinamikus fejlődéséhez. Az elmúlt két évtizedben mezőgazdasági nagyüzemeink a falvaink, városaink életében jelentős tényezőkké fejlődtek. A felhalmozódott anyagi és szellemi javakat lehetőségeik szerint a köz rendelkezésére bocsátják. Sokoldalúan támogatják tanácsaink a helyi törekvéseket. Segítenek az intézmények fenntartásában, az ütés járdaépítésben, közös létesítmények jelzik a gyümölcsöző együttműködést. Az együttműködés e szilárd bázisára bátran tervezhető a jövő. Dolgozzunk együtt még eredményesebben céljaink eléréséért. E közös munka nyomán lesznek szebbek, otthonosabbak a falvak és városok, lesznek gazdagabbak a szocialista nagyüzemek és boldogabbak, elégedettebbek a somogyi emberek, Tóth Károly a megyei tanács elnökhelyettese Igazgatói tanácsülést tartott tegnap a Somogy megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága. A harminckét. építővállalat és szövetkezet vezetői megvitattak a szervezet információs rendszerére és a munkaerővándorlás csökkentésére tett javaslatokat. Az információs rendszer részletesebben foglalkozik a társult vállalatok és szövetkezetek kapacitásának fölmérésével, az igények és a lehetőségek összevetésével. Részletezi az adatszolgáltatásból eredő feladatokat. Megállapítja az információk beérkezésének határidejét, kijelöli az adatszolgáltató szervezeteket és intézményeket. Az információs rendszer működtetésével a koordinációs iroda gondoskodik róla, hogy minden társasági tag időben megkapja a legrészletesebb és legmegbízhatóbb információkat a megyei építőipari kapacitásokról és az igényekről. Az információkat — feldolgozás után — a megyei szakigazgatási szervek rendelkezésére bocsátják. Az igazgatósági tagok különösen fontosnak találták a szabad kapacitásra és az építőipari igényekre vonatkozó információk előtérbe helyezését. Nagy vitát váltott ki a munkaerő-vándorlás csökkentésére tett javaslat. Ez különösen fontos kérdés a csökkenő építőipari létszám és a megszigorított munkaerő-gazdálkodási szabályozók miatt. A vitában szinte minden — az építőipart je- jelenleg hátrányosan érintő — munkaerő-elszívó hatást fölsoroltak. Egyetértettek abban, hogy a munkaerővándorlás végsőMost van a cukorrépa betakarításának a »dandárja«. A legtöbb gazdaságban már befejezéséhez közeledik ez a munka, s a cukorgyárak is javában dolgoznak. A termés jó eredményeket ígér. Jobb, olcsóbb ellátást A nőtanács ankétjának tapasztalatai Otthon étkezik a családok, zöme. Főleg a többgyermekesek főznek rendszeresen : némelyek mindennap, mások kétnaponként, vagy csak hét végén, több napra valót. Többnyire azok a háziasszonyok is készítenek meleg vacsorát, akiknek családja üzemi, iskolai étkezdében ebédel. Vállalják a bevásárlás fáradságát, a konyhai munka gondját, mert — mint mondták — az otthon készített étel olcsóbb és jobb. mint az étkezdéd. Ezekre a következtetésekre jutott — tapasztalatai alapján — a Magyar Nők Országos Tanácsának családpolitikai bizottsága. Életmódkutatásaik folytatásaként a bizottság tagjai a főváros Vili. és XVIII. kerületében, valamint Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád és Somogy megye városaiban, községeiben több száz családnál tájékozódlak a füzesi, vásárlási szokásokról. A válaszok összhangban vannak a hasonló jellegű legújabb tudományos kutatások eredményeivel. A Közgazdaságtudományi egyetem piackutató tanszékének vizsgálata szerint például a családok 46 százaléka otthon, 44 százaléka a munkahelyén, napköziben és óvodában ebédel. Átlagban száz háztartás közül 64-ben naponta. 21-ben hetente ket- szer-háromszor, tízben csak hét- végén, ötben alkalmanként főznek. A fizikai mun- • kakörben dolgozó nők közül minden második, az értelmiségiek közül minden ötödik fogyaszt ebédre otthon készített ételt. Száz munkás- családbeli gyermek közül 43 ebédel otthon, az értelmiségi családok gyermekei közül vissent csak huszonnégy. A háztartások Rfl százalékúban a nők főznek, a féljek közül minden tizedik, » felnőtt lányok közül minden huszadik, míg a fiúk közül csak minden századik segn a főzésben. A Központi Statisztikai Hivatal időmérleg- vizsgálata szerint a nők — főleg a huszonéveseit — naponta átlag 118 percet töltenek a főzéssel, tálalással, mosogatással. Nem kevesen közülük örömmel végzik ezt a munkát. A N3 anácsnak a közelmúltban e icmában _ tartott ankétjén lelhívták a figyelmet. arra is, hogy szinte minden család naponta, sőt naponta többször vásárol élelmiszert — a bevásárlásra átlagosan napi 47 percet fordítva —. részben azért, mert a lakótelepi kislakásokban nincs hely az élelmiszerek tárolására, másrészt mert sok településre, üzletbe más-más időpontban érkezik friss áru. A hűtőszekrényt a vidéki háztartások zömében i* beszerezték, bár korántsem használják ki megfelelően. A megkérdezettek közül többen jobbára csak a hét végén, vendégváráskor töl tik meg élelemmel a hűtőpolcokat. A tapasztalatokat összegezve megállapították: kevés családban gazdálkodnak ésszerűen a pénzzel, az idővel, az energiával, veszik igénybe ' a házi munkát könnyítő szolgáltatásokat, főznek félkész ételeket. Ám az is igaz, hogy ezek nem olcso dolgok. Ezek a következtetések — bár csupán néhány megyében fo'ytatott vizsgálat tapasztalatait összegezik — a magyar családok háztartási szokásait, gondjait, gazdálkodásának módját jelzik. Ezért a nőtanács elnöksége hamarosan megvitatja: mit kell tenniük az illetékeseknek, hogy könnyítsék a házi munka terhét. Máris bizonyos : javasolják majd az üzemi és az iskolai étkeztetés fejlesztését, s hogy az iskola, ,iz ifjúsági szevezetek a családi gazdálkodásra is készítsek elő. neveljek a fiatalokat. soron a kedvezőbb kereseti lehetőségekkel vagy a jobb munkakörülményekkel függ össze. Még akkor is. ha ennek alacsonyabb hatékonyságú munkavégzés lesz a következménye. A termelőszövetkezeti melléküzemágak és más ágazatok elszívó hatását még a területi aránytalanságok is súlyosbítják, a Balaton partján működő építőszövetkezetektől és a nagyvállalatok építésvezetőségeitől például az üdülők karbantartási munkáira csábítják a dolgozókat. A térségben tevékenykedő, megyén kívüli építőipari vállalatok is somogyi munkaerőt alkalmaznak: versenytársként jelennek meg a munkaerőpiacon. Részletes és konkrét ismeretek nélkül szinte lehetetlen érvényesíteni a munkaerő-közvetítés szabályait. a munkaerő-csábítást büntető rendelkezéseket. A szaporodó saját rezsis épí- tőbrigádok elszívó hatása is egyre jobban érezhető. Elhangzott a vitában, hogy ez utóbbi jelenséget a területileg illetékes tanácsoknak kellene ellenőrizni. Igaz viszont: a folyamat egyik kiváltó oka az, hogy a nagy építőipari szervezetek a kisebb munkákat nem vállalják, így minden , nagyobb gazdasági egységnek szüksége van egy építő-szerelő brigádra. Az igazgató tanács határozatot hozott arról, hogy a koordinációs iroda mérje föl Somogy megye építőipari munkaerőhelyzetét, a vándorlási irányokat, a szakma', szerkezetet; készítsen elem - ző-feltáró anyagot, hogy a megyei szakigazgatási szerveknek segíthessenek e folyamatok megnyugtató szabályozásában. Elhatározták, hogy az építőipari munkavégzés minőségének és hatékonyságába : javítására november elsejétől nem alkalmaznak olyan dolgozókat, akik a társaság valamelyik tagjától „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel távoztak vagy egy éven belül háromszor jelentkeztek új munkahelyre. Elsősorban a megrögzött vándormadarakra akarnak így hatást gyakorolni. A következő tanácsülésen részletesen értékelik majd ennek az intézkedésnek a következményeit. Cs. I . Mindig valami újat Nyughatatlan áforosok Jó érzés olyan ifjúsági vezetővel beszélgetni, aki ha a mozgalmi munkáról kérdezzük, nem a taggyűlésekről, a politikai oktatásokról és a kirándulásokról szól, hanem kézzelfogható munkáról. Az Áfor dal-dunántúli ,,központ- iának fiataljai amolyan nyughatatlan emberek: mindig találnak valami feladatot. Így volt ez 1977-ben is, amikor védnökséget vállaltak a fá- rádtolaj gyűjtésért — felhívásukhoz azóta a területükön levő négy megyéből 79, So- mogyból pedig 30 KlSZ-alap- szervezet csatlakozott —, és most tavasszal is, mikor versenyfelhívást intéztek az ország valamennyi KISZ-bi- zottságához és alapszervezetéhez, Kongresszustól kongresszusig címmel. Erre az országból nyolc. megyénkből 27 vállalat jeletkezett. Dr. Kapnnya István, az Áfor KISZ-szervezetének titkára, a vállalat jogtanácsosa precízen egész paksamétát készített elő a beszélgetéshez: te- lexje'entések. felhívások vállalások. Ezek nélkül nehéz lett volna összegezni az eddigi munkát. — Nemrég készültünk el Galambokon és H ügyészen egy kézipumpás HTŐ-(ház- tartasi olaj-Vkúttal ; ennek a segéd-, a szak- és a szerelő- ipari munkáját szombaton- vasárnap társadalmi munkában végezte a KISZ- meg az ifjúsági brigád. Ez 46 ezer forint megtakarítást jelent, így egy kutat ingyen el tudunk készíteni Zalaszentgró- ton. A fáradtolaj gyűjtésében ma már vannak eredményeink : az év első félévében a mi alapszervezetünk 310 tonnát gyűjtött, s jól állnak a többi vállalatok is. A buzsaki termelőszövetkezet például ötezer kilogrammot vállalt, ennek a felét már leadta; a SAÉV a vállalt négyezer kilóból 2400-at gyűjtött. Most egy kísérleti olajcserélőhelyet csinálunk társadalmi munkában, — Mit tartalmaz az ú.jabb versenyfelhívás ? — A XII. pártkongresszus a tudatosabb. takarékosabb energiagazdálkodásról is határozott, s mi ezzel kapcsolatban irtunk ki versenyt. Az egyik pont, hogy öt százalékkal csökkenjen a fűtőolaj felhasználása a gazdasági egységeknél, a másik a fáradtolaj leadásának növelése. Felhívtuk az ifjúsági csoportokat, hogy nyújtsanak be ckyan újítási es ésszerűsítési javaslatokat, amelyek az energiatakarékosságot szolgálják. Az Áfor negyvenkét K1SZ- ese eddig dicsérő oklevelei és Kivaló KISZ-szervezet kitüntetést kapott, mostani ter vük a vörös vándorzászló megszerzése. Az eredmények nemcsak az ö érdemüket tanúsítják, hiszen a vállalatnál százan vannak harminc év alatti fiatalok. A La tinea ifjúsági brigád például a szocialista címet akarja elérni 16 pontos vállalásával, mely a gazdasági feladatokat foglalja magába. Maguk adtak biztosítékot arra. hogy' ezeket megoldják. Ha valamelyik pontot nem tartják be, akkor az egész érvénytelen. A 13 tagú komplex brigádból — a karban tartóüzem fiataljaiból és alkalmazottakból áll — öten tagjai az ifjúsági mozgalomnak. Szerencsére itt nem emelkedtek korlátok a KISZ-esek és a nem KISZ-esek közé: együtt végzik a társadalmi munkát. Közösen szépítették a Füredi úti III'75-ös kút környékét. 23 facsemetét ültettek el, s . közösen alakították ki és használták a klubot is. Sajnos, ez utóbbit csak múlt idöbeh említhetjük, mert ma ott is iroda van — a szűk hely miatt. — Hogyan tudja á fiatalok érdekeit képviselni a vállalatnál mint KISZ-titkár? — Szerencsés helyzetben voltam, mikor megválasztottak, az elődöm ugyanis nagyon jó kapcsolatot alakított ki a vezetőkkel. Kiválóan működik a váJlalaü négyszög: minden gondról őszintén tudunk beszélni. Emellett a munkaköröm is olyan, hogy ismerem a bajokat sokszor jönnek hozzám tanácsot, segítséget kérni. Úgy érzem, jelentős az is, hogv két éve a kútkezelők, de a többi fiatal közül sem szerepel senki a fegyelmi listán. — Tervek? — A gazdasági munka mellett egy fontos eseményünk is lesz. Az idén elmaradnak az ifjúsági parlamentek, helyettük tájegységi fórumot rendezünk, s erre meghívjuk a vállalat vezetőit. I. E. SOMOGYI NÉPLAP
