Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

\ Kanta és Pinkowski Moszkvában Megállapodások hosszabb távra Marjai József Romániába utazott ft^itörtöäcön dgTben Mosó­vá ba érkezett Stanislaw Ka­nta, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Józef Pinkowski, a LEMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának, el­nöke. A vendégeket a vnukovói repülőtéren Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának: tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára és más hivatalos személyiségek fogadták. Stanislaw Kania és Józef Pinkowski az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertaná­csának meghívására tesz ba­ráti munkalátogatást a Szov­jetunióban. A moszkvai Kremlben szovjet—lengyel csúcstalál­kozóra került sor. A talál­kozón a Szovjetunió részé­ről részt vett Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke. Andre j Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Konsztan­tyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, Ivan Arhipov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, a minisztertanács el­nökének első helyettese; len­gyel részről pedig Stanislaw Kania, a LEMP KB első tit­kára és Józef Pinkowski, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Lengyel Népköztársaság miniszter- tanacsanak elnöke. A találkozó résztvevői flő- leg a szovjet—lengyel kap­csolatok további fejlesztésé­nek kérdéseire összpontosí­tották figyelmüket, Ezeket a kapcsolatokat a jószomszéd- ság. az elvtársi szolidaritás, a közös célok és törekvések szelleme hatja át. A szovjet és a lengyel nép létérdekeit immár több, mint 35 eszten­deje hűen szolgálja a szov­jet-lengyel barátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a szocialista országok kollektív szerveze­te— a Varsói Szerződés és a KGST keretei között — eredményesen együttműkö­dik. A szovjet és a lengyel ve­zetők határozottan kijelen­tették, hogy továbbra is megőrzik és szilárdítják a két népet összefűző elsza­kíthatatlan baráti szálakat. A gazdasági kapcsolatok további fejlesztése távlata­inak áttekintésénél külön fi­gyelmet szenteltek a lengyel tárgyalópartner azzal össze­függő elgondolásainak, hogy minél teljesebb mértékben kiaknázzák a lengyel ipar lehetőségeit a gépgyártás, a könnyű- és élelmiszeripar, valamint más feldolgozó iparágak termékgyártásának növelésére. Megállapodásra jutottak, hogy közelebbi és hosszabb távra a főbb problémák vo­natkozásában gazdasági programokat dolgoznak ki. Leonyid Brezsnyev szólt az SZKP XXVI. kong­resszusának a Szovjetunió­ban folyó előkészületeiről, valamint az SZKP Központi Bizottsága legutóibbi ülésének er edményei ről. Stanislaw Kania tájékozta­tót adott a lengyelországi helyzetről, a LEMP KB ha­todik plénuma határozatai­nak valóra váltásáról és azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a lengyel kommu­nisták a helyzet stabilizálá­sa érdekében tesznek. Leonyid Brezsnyev kifejez­te a szovjet kommunisták, a szovjet dolgozók meggyőző­dését, hogy a testvéri len- gyelország kommunistái és dolgozói meg tudják oldani a felmerült súlyos politikai és gazdasági problémákat, és — arra az anyagi és szellemi erőre támaszkodva, amely a népi hatalom éveiben hal­mozódott fel — biztosítják a dolgozók életszínvonalának emelkedését, a népi Lengyel- ország további sokoldalú fej­lődését. A találkozó résztvevői ha­tározottan elítélték bizonyos imperialista körök kísérlete­it, hogy aknamunkát fejtse­nek ki a szocialista Lengyel- ország ellen és beavatkozza­nak annak bel ügyei be. Leonyid Brezsnyev és Sta­nislaw Kania kijelentette: elégedett a Varsói Szerződés tagállamai legutóbbi varsói külügyminiszteri tanácsko­zásának eredményeivel. Ezek ,az eredmények ismételten bizonyítják, hogy a szocia­lista országok jó szándékkal és azzal az óhajjal mennek a madridi találkozóra, hogy előbbre vigyék a mindenki számára hasznos európai együttműködés ügyét. A beszélgetés alkalmával a jelenlegi nemzetközi hely­zet más időszerű problémáit is áttekintették. A találkozó az SZKP és a LEMP kapcsolatait jellemző szívélyes légkörben és a né­zetek azonosságában folyt le. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága és a szovjet kor­mány a Kremlben ebédet adott Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára és Józef Pinkowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke tiszteletére. A csütörtöki nap folyamán Stanislaw Kania és Józef Pinkowski hazautazott. A lengyel vezetőket a vnuko­vói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Tyiho­nov, Andrej Gromiko bú­csúztatta. Csütörtökön magyar kül­döttség utazott Bukarestbe, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság XV. üléssza­kára. A delegációt Marjai József miniszterelnök-he­lyettes. a bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. Mozambik nemzetvédelmi minisztere hazautazott Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Alberto Joaquim Jhipande altábornagy, a Mo­zambiki Népi Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Mozambiki Felszabadííá- si Front (Frelimo) központi bizottsága állandó politikai bizottságának tagja, aki Czi- nege Lajos hadsereglábor- nok, honvédelmi miniszter meghívására hivatalos, bará­ti látogatást tett hazánkban. Alberto Joaquim Chipande és Czinege Lajos tárgyalá­sokat folytatott a Mozambi­ki Fegyveres Erők és a Ma­gyar Néphadsereg közötti együttműködés további ki- szélesítéséről, a két hadsereg közötti kölcsönös tapaszta­latcsere lehetőségeinek kibő­vítéséről. A mozambiki nem­zetvédelmi miniszter ma­gyarországi tartózkodása so­rán ismerkedett hazánk tár­sadalmi, gazdasági vívmá­nyaival, történelmi neveze- tessegeivel, ellátogatott ipari és mezőgazdasági nagyüze­mekbe, továbbá a Magyar Néphadsereg egyik maga­sabb egységéhez, valamint a Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskolára. IRAK-IRÁN Vasárnap tárgyalják a túszügyet Az iráni parlament vasár­napra halasztotta a túszügy csütörtök reggelre tervezett nyilvános vitáját. A teherá- sii rádió egy órával az ülés kezdetére kitűzött idő után azt közölte, hogy a megje­lent képviselők száma nem érte el az ülés megtartásá­hoz szükséges kétharmados részvételi arányt Ecevit lelepese Meglepő hir érkezett Tö­rökországból: Bülent Ecevit, a Köztársasági Néppárt el­nöke, valamint az ország legnépszerűbb politikai ve­zetője, lemondott pártelnöki tisztségéről. Lépését egyelő­re nyilvánosan nem indokol­ta, s azt sem tisztázta, hogy véglegesen búcsút vesz-e a politikától. Pártelnöki tisz­téről való lemondása egyéb­ként jórészt formális: a szeptember 12-én vértelen államcsínnyel hatalomra ke­rült katonai kormányzat ugyanis valamennyi politi­kai pártot betiltotta, A megbuktatott Süleyman Demirei miniszterelnökkel és más politikusokkal együtt Ecevit is egy hónapig házi őrizetben volt és alig egy hete került szabadlábra A 62 éves politikus, aki egyben kiemelkedő műfordító, tör­ténetíró és újságíró, 1972 óta állt annak a köztársasági néppártnak az élén, amelyet még a köztársaság-alapító Kemal Atatürk hozott létre. Az 1974 és 1979 közötti idő­szakban háromszor állt a török kormány élén. Az ő kormányzása idején szállta meg a török hadsereg Cip­rus törökök lakta északi ré­szét. Ecevit, aki pártjának csónakját a szociáldemokrá­cia vizeire kormányozta, megpróbálkozott azzal, hogy SOMOGYI NÉPLAP nagyszabású tervek révén fellendítse országát, kivezes­se azt mély társadalmi és gazdasági válságából. Erejét azonban felőrölte a Demirei vezette igazságpártta.1 ví­vott hatalmi harc, amelybe ez utóbbi oldalán több más jobboldali párt is beavatko­zott. Amikor tavaly ősszel Ecevit kormánya lemondott, gazdasági káosz és a politi­kai terrorizmus elburjánzá­sa jellemezte a török közál­lapot okát. A kormányzás stafétabot­ját tőle átvevő Demirei sok mindent ígért, de csodát ö sem tudott tenni: azok a problémák, amelyet annak idején Ecevit tőle örökölt, tízhónapos kormányzása alatt csak súlyosbodtak. A hadsereg, amely Törökor­szágban mindig is elsőrendű politikai tényezőnek számí­tott, többször figyelmeztette a politikusokat: hagyják ab­ba (óvódásaikat, s egyesít­sék erőiket az ország súlyos bajainak orvoslására. Ami­kor pedig a tábornokok úgy ítélték meg, hogy a politi­kusok erre képtelenek és a nemzet egysége veszélybe került, magukhoz ragadták a hatalmat. A katonák most azt Ígérik: ideiglenes rend­csinálásról van szó, ami után, új alapokon — vissza­állítják a parlamenti de­mokráciát. Amikor erre sor kerül, nehezen képzelhető el, hogy Bülent Ecevit ne jusson ismét politikai szerep­hez. V. V. A váratlan fordulatra a washingtoni külügyminiszté­rium liánnal foglalkozó il­letékesei nem találnak ma­gyarázatot, hiszen szerdán teheráni sajtójelentések, sőt több iráni parlamenti képvi­selő is nyíltan célzott arra, hogy a medzsli&z csütörtö­kön döntést hoz és közzé te­szik az 52 amerikai kiadá­sának feltételeit. Hivatalo­san azonban a külügymi­nisztérium nem reagált a késlekedésre. A Reuter hírügynökség értesülései szerint a State Department még a döntőnek beharangozott parlamenti ülés előtt utalásokat tett ar­ra, hogy már a túszok ki­szabadulása, sőt a feltételek ismertetése előtt is szó lehet az Iránnak szánt amerikai fegyverszállítások felújításá­ról. Mint ismeretes Carter elnök csak kiszabadulásuk utánra ígérte a túszejtés ekkt megrendelt 400 millió dollár értékű katonai felsze­relés leszállítását Az Irán számára kilátásba helyezett amerikai fegyver- száfl ítások lehetőségéről be­szelt ammani sajtóértekezle­tén Szadun Hammadi iraki külügyminiszter is. Kijelen­tette: Bagdad »nem nézné tétlenül-“, ha az Egyesült Államok a fegyverszállítás mellett döntene, de részle­tekbe nem bocsátkozott. A Minisztertanács napirendjén Az általános jövedelemadó módosítása A Minisztertanács módosí­totta az általános jövedelem­adóra vonatkozó rendelkezé­seket. A lakosság szükségle­teinek teljesebb körű, szín­vonalasabb kielégítésén fára­dozó kisiparosokat és ma­gánkereskedőket érinti első­sorban kedvezően a módosí­tás. Az adó mértékének csökkentésével, a tevékeny­ség kezdesenez kapcsolódó mentességek körének bővíté­sével ösztönözni kivannak a lakossági szükségletet kielé­gítő kisipari és magánkeres­kedői tevékenység folytatá­sára. Az új rendelkezés értelmé­ben az exporta termelő, a hiány- és importpótló ter­mékeket gyártó kisiparosok számára az új adómérlékek magasabb jövedelemmel .járó termelés esetén is érdekelt­séget biztosítanak, A módo­sított adózási szabályok job­ban segítik a közös műhely­ben dolgozók családi rész­vételén alapuló termelését is. Sok, kisközségben tevé­kenykedő, alacsonyabb jöve­delmű kisiparos a jövőben több évre szólóan változat­lan mértékű tételes adó fize­tésevei tehet eleget adózási kötelezettségének. A módosí­tott szabályok megállapítják, a szerződéses üzemeltetésű vendéglátóipari és kiskeres­kedelmi egységek vezetőit terhelő adókötelezettség mértéket is. Az u.j rendelkezés — az ingatlanforgalom megköny- nyitése céljából — az indo­kolt lakáscserék lebonyolítá­sát és ezen keresztül a la­kásigények jobb kielégítése kívánja előmozdítani azzal, hogy csökkenti a kisebb ér­tékű ingatlanok eladásából származó jövedelmek adó­kulcsát. Tekintettel nemzet­közi kapcsolataink bővülésé­re, a módosítás egyes. a külföldi állampolgárokat érintő adózási megkülönböz­tetéseket is megszüntet. A kormány döntése alap­ján a pénzügyminiszter rész­letes végrehajtási rendeletet ad ki, amely az adó megál­lapítására vonatkozó eljá­rási szabályokat is egyszerű­síti. Az új intézkedések 1981 január 1-ével lepnek eleibe. Változó Latin-Amerika „A sorozatos választási csalások miatt az emberek kiábrándultak a politikai rendszerből. A termőföldek­és az üzemek néhány család vagy a nemzetközi monopó­liumok tulajdonában van­nak. Éhség és nyomor sújt­ja az országot.” A Newsweek című ame­rikai hetilap idézete egy Salvadort paptól származik. Az egyház szolgájának ki- fakadása érzékelteti: a ni- caraguai hazafiak győzelme a Somoza-család 46 évig tartó diktatúrája fölött nem véletlen volt, hanem a tér­ségben végbemenő változá­sok törvényszerű következ­ménye. Ez a folyamat érin­ti az egyes országok belső társadalmi és gazdasági helyzetét, s hatással van az USÁ-hoz fűződő kapcsola­taikra. Kié Amerika? Monroe elnök híres mon­dását, „Amerika az ameri­kaiaké” — századunk észak­amerikai politikusai így ér­telmezték : Amerika az Egyesült Államoké. Ennek érvényesítésére hoztak létre kontinentális szervezeteket, hajtottak végre nyílt, vagy álcázott katonai intervenció­kat, valahányszor úgy vél­ték, hogy „érdekeik forog­nak kockán”. A „nemzeti érdek” kifejezés valójában a monopóliumok csillapít­hatatlan étvágyát takarja. Miközben az amerikai multinacionális monopóliu­mok szabályos nyersanyag- bázisukká építették ki La- tin-Amerikát, a iát in-ameri­kai országokat egyre inkább a belső megrázkódtatások, növekvő infláció és eladóso­dás jellemzi. Együttes adós­ságuk meghaladja a 80 milliárd dollárt, s a kama­tok törlesztése a nemzeti jövedelem 40 százalékát emészti fék Megváltozott helyzetben A latin-amerikai kommu­nista pártok és más hala­dó szervezetek kezdettől fogva felléptek a kettős — hazai tőkés és USA — ki­zsákmányolás ellen. A má­sodik világháború utáni idő­szak erősödő tömegmozgal­mai, a hazafias erők Ame- rika-ellenes fellépései arra késztették az Egyesült Álla­mokat, hogy lépéseket te­gyen a nemzeti függetlensé­gi mozgalmak visszaszorítá­sára, Ezt a célt szolgálta egyebek között az Amerikai Államok Szervezetének lét­rehozása. Kennedy elnök 20 milliárdos segély program­mal akarta feledtetni, hogy másfél évszázadon át rabló­gazdálkodást folytattak a la­tin-amerikai országok ter­mészeti kincseivel, katonai puccsok révén az amerikai érdekeket szolgáló hazaáru­ló politikusokat és diktáto­Különleges tehergépkocsira I gépkocsivezetőt fölveszünk Felveszünk továbbá a fűtési idényre olajfűtéses kazánhoz nyugdíjas fűtőt. Sin. Állategészségügyi Állomás Kaposvár. Cseri major. (146637) rókát ültettek a nyakukra, agressziót hajtottak végre Panamában, Guatemalában Dominikáiban, s megkísérel­ték vérbe folytani a kubai nép forradalmát. A. hetvenes évek elejére azonban megváltozott a helyzet. Első „szentségtörés­ként” az AÁSZ 1973. évi közgyűlésén az Egyesült Ál­lamok fejére olvasták, hogy figyelmem kívül hagyja a tagországok érdekeit, a chilei Népi Egység kormá­nyának külügyminisztere pe­dig indítványozta, hogy az USA részvétele nélkül hoz­zanak létre új regionális szervezetet Egy évvel ké­sőbb még sikerült megtor­pedózni a Kuba-ellenes em­bargó feloldását célzó javas­latokat, 1975-ben viszont Kissinger amerikai külügy­miniszter is tehetetlennek bizonyult: az Egyesült Álla­mok másfél évtizedes erőfe­szítése Kuba elszigetelésére kudarcot .vallott. Sót, a megalakított Latin-ameri­kai Gazdasági Rendszer (-SE­LA) már Kuba részvételével, de az USA nélkül jött lét­re, s a kontinens államai egymás után állították hely­re kapcsolataikat a földrész első szocialista országával. Kuba nemzetközi tekintélyét példázza az is, hogy tavaly szeptemberben Havannában rendezték meg az el nem kötelezettek csúcskonferen­ciáját. A nicaraguai példa 1976-os választási beszé­deiben Carter elődei politi­káját elmarasztalva új kor­szakot ígért Latin-Amerika népeinek és fellépett az em­beri jogokat sárba tipró dik­tatúrák ellen. Megejtő kép­mutatás, hiszen az elnök a végsókig kiállt például So­moza mellett. A nicaraguai példa azon­ban elgondolkoztathatta Cár­iért : a megváltozott nem­zetközi erőviszonyok követ­keztében a katonai és gaz­dasági nyomás eszközei mind nehezebben alkalmaz­hatók. Ezt felismerve a ha­ladás ellenfelei új módsze­rekkel kísérleteznek. egye­bek között szociáldemokrata kormányok létrehozásával próbálják elejét venni a for­radalmi fordulatoknak. Az Egyesült Államok kormánya, felismerve, hogy az évtize­dek alatt kiépített latin-ame­rikai hübéresi rendszer épü­lete recseg-ropog, most a demokratikus változások szorgalmazójának szerepét játssza, s így próbálja meg­őrizni politikai, katonai és gazdasági befolyását a tér­ség államai felett. Napjaink latin-amerikai esemenvei azonban más nap­tár szerint íródnak. S. A. ( Folytatjuk.) Az alsóbélatelcpi nevelőotthon konyhalányokat fölvesz Jelentkezni lehet: Alsóbclatelep, Báthori u. 21. (55929 A kaposvári Csiky Gergely Színházban t!»80. november 10-én, hétfőn délután 5 és este 8 órakor Vidám, zenés divatshow a Somogy megyei iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat legújabb őszi és téli modelljeivel. LATTA-E MAR BUDAPESTET ÉJJEL? Feleki Kamill Psota Irén Kossuth-díjas. kiváló művész Kossuth-dijas. érdemes művész Aradszky László Sárosi Katalin Paprika duó Hajas Ilona vagy Pálfi Péter Molnár Margit Revü tánckar Kékesi trió Jegyek a rendezvényirodában válthatók: Kaposvár, Májú» l. u, 8. Telefon: 11-103. , )

Next

/
Thumbnails
Contents