Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

„Meghaladja a képzelöerönkeí” Vélemények a metszés nélküli szőlőtermesztésről À televízió A Hét című műsorának jóvoltából 'már nem csupán szakkörökben isment a metszés nélküli szőlőtermesztési módszer lé­nyege, illetve az annak nyo­móm kibontakozott vita. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az eljá­rás átlag kétszeresére növe­li a termést, tizedére csök­kenti az élómunkafölha.szná- lást. A MÉM ugyanekkor a sejthetően milliárdos elő­nyök ellenére sem támogat­ja a kezdeményezést, mond­ván: félő, hogy az ily mó­dón „kizsarolt” tőke 25—30 év alatt „elfárad”, tönkre­megy. Jóllehet kiszámítható, hogy egy 30 év múlva esetleg szükségessé váló új telepítés költsége csupán töredéke a három évtized alatt megta­karítható költségeknek és elérhető többletjövedelem­nek, a MÉM illetékes fő-, osztálya mégiis „hajthatat­lan”. Így A Hét riportját, látva a néző benyomása méltán lehetett az, hogy a metszés nélküli módszer legnagyobb hátránya : alkal­mazója elesik az állami tá­mogatást ál... Mi a véleménye a talál­mányról a somogyi szőlőter­melő gazdaságok vezető szakembereinek ? Burópa-hírű szőlőtermelő nagyüzemünk, a B-alaton- bogiáiri Állami Gazdaság szakvezetői korántsem csu­pán A Hét műsorából isme­rik a hosszúhegyi gazdaság szakmérnökének módszerét. Bujdosó Ferenc ágsazatve- z.etö szerint hosszabb ideig tartó kísérletek tehetnék tel­jesen meggyőzővé ezt az el­járást. — Vannak fajtáink, me­lyekkel nagyobb terület át­lagában is 200 mázsa a ter­mésünk. Egyelőre nem lá­tunk biztosítékot arra, hogy ezt a szintet hosszabb távon képesek volnánk elérni a metszés nélküli módszerrel. Hogy a bogi áriák nem egyszerűen féltékenyek, maradiak, vagy túl óvatos­kodód-;, arról Szendrödi Győ­ző főág azat vezető szaval győztek meg. — A biológiában nincsé­nek csodák, ennek ellenére évek óta nagy figyelemmel kísérjük Babó Tivadar kí­sérleteit, remélve, hogy leg­alább a módszer > bizonyos elemeit hasznosíthatjuk. Többször láttam a hosszú-he­gyi gazdaságban beállított kísérleti területeket : egy sincs köztük, amely négy-öt éven túl is bizonyította vol­na, hogy a kezdeti látványos eredmények hosszabb távon is tarthatók. — Laikus számítások azt látszanak igazolni, hogy mér az egy-két évtized alatt megtakarított költség és többletjövedelem messze meghaladja, egy esetleg szükségessé váló új telepítés kiadásait. — Ezek csak számítások, nem pedig tények. Két év­vel ezelőtt járt gazdasá­gunkban Babó Tivadar. Ak­kor sokat beszélgettünk a módszeréről, s felajánlottuk, hogy kipróbáljuk. Ö azt kérte, hogy az általa kivá­lasztott tőkéknél kezdjük al­kalmazni a módszert, mi ehelyett azt, hogy két azo­nos nagyságú, új telepítésű szőlőnél párhuzamosan vé­gezzük a hagyományos és a metszés nélküli termelést, hosszabb távon összehason­lítva a hozamokat és a rá­fordításokat. Babó Tivadar azóta nem jelentkezett, s ez árra utal, hogy ő maga sem hisz száz százalékig abban, hogy az országos átlagot négyszeresen meghaladó eredményeinkkel szemben — azonos feltételek mellett — kísérletei kiállták a pró­bát. Ennek ellenére, ha az évek során sikerül bebizo­nyítania, hogy módszere nem csupán egy meglevő jó szőlő „lefedését” jelenti, szí­vesen hasznosítjuk az eljá­rást. A nagyberki tsz szőlészed ágazat vezetőjének, Pónwsz Lajosnak is voltak fenntar­tásai. — Sajnos a nagyberki tsz szőlészeti ágazatának törté­nete szolgált már példával arra, hogy az első pillan­tásra lelkesítő, ámde kifor­ratlan módszer ötletszerű alkalmazása mennyi kárt okozhat. Hosszúhegyen nem jártam, de Pécsen láttam már hasonló „metszetlen” szőlőt. Különösen az ilyen szőlők növényvédelmét ér­zem megoldatlannak. Az esély a jó eredményre dup­la vagy semmi. Az ország különböző tájain végzett hosszabb kísérletsorozat bi­zonyíthatná csak be, hogy ez a kezdeményezés méltó a szélesebb körben történő aika ima zásra. A marcali tsz vezetői csu­pán a tv -riportból tud tak az eljárásról. — Egyszerűen meghaladja a fantáziánkat ez a módszer. Ha azonban mások ered­ményei meggyőznének, szí­vesem hasznosítanánk. Egyelőire egy gazdaság sem alkalmazza a megyé­ben a „metszés nélküli sző­lőtermesztési módszert”. A kételyek jórészt megalapo­zottak, az is igaz azonban, hogy Babé Tivadar szaba­dalma e jogos aggályok el­lenére is figyelemre méltó. Érthető, hogy nincs gazda­ság, amelyik üzemi mére­tekben merné vállalni a mil­liókat kockáztató kísérletet. Feltétlenül megérne azon­ban néhány milliót egy szé­lesebb körű — és a vitát előbb-'utóbb eldöntő — or­szágos érvényű kísérletsoro- zat beindítása. A Babó-féle módszer egyszerű elutasítása ugyanis legalább olyan koc­kázatos, mint fenntartás nélküli alkalmazása. B. F. Új takarmányok és kiegészítők Üj takarmányfélék, ma­gas tápértékű anyagok for­galomba hozatalát engedé­lyezte az Országos Takar­mányozási es Állattenyészté­si Felügyelőség. Valamennyi készítmény közős jellemző­je: felhasználásuk gazdasá­gos, bevezetésükkel csök­kenthető a tartás-hizlalás költsége. ' A Hatvani Cukorgyárban állítják elő melléktermékek hasznosításával a Robobetin elnevezésű ipari takarmányt, amellyel növelhető az ipari abrak keverékek energiatar­talma. A Biogal Gyógyszer- gyárban készítik az újfajta malactápszert, amellyel a korai elválasztásai malacokat nevelhetik fel jó eredmény­nyel. Tejpótló anyagként használ ha tják az állattelepe­ken. A készítmények másik változatával szintén a fiatal állatok fölnevelését tehetik gazdasá gosabbá. A nagyüzemekben, alkal­mazhatják jó eredménnyel az Enteromix elnevezésű ta- karmánykiegészitő szert. Ezt az anyagot a borjak takar­mányába keverik, és meg­gy orsíthatják vele az állatok fölnevelését. Az Enteromix- szal etetett állomány jobban ellenáll a betegségeknek is, miután a készítmény több nagy hatású anyagot tartal­maz. Az állatok fehérjeszükség- letének kielégítésére használ, hatják a Bentókarb-koncemt- rátumot, amelyet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai karának szakembe­rei kísérleteztek ki. A Ka­posvári Húskombinát hozza forgalomba az állati csont­lisztet, melyet az abrakkeve­rékhez vegyítenek. Időszerű a talajfertőtlenítés A nagyüzemekben a szántóföldi növényvédelmi munkák közül időszerű és fontos feladat a kalászosok vetése előtt a tal aj lakó kár­tevők egy edsűrűség ének föl­mérése, és — ha kell — a vetések előtti talaj fertőtlení­tés. Különösen fontos a mo­nokultúrás gabonaiterülete. ken és az aratás után el­gyomosodott árvakelésű táb­lákon, ahol a talajlakó kár­tevők mellett a bagolylepke- lárvák, gabonalegyek is ká­rosíthatnak. A megye több pontján aratáskor nagy számban lehetett látni a ga­bonafutrinkát. A bogarak csak kellően nyirkos talajba tudják lerakni tojásukat, ezt pedig a gyakori nyári csa­padék szinte mindenütt elő­segítette. A szeptember ele­védelem ji csapadék hatására most már nemcsak a szántá-tlan tarlókon, hanem ' a feltört gabonatáblákon is egyre dú- sabhak az árvakelések. A csócsárolók az előző éveknél korábban és erőseb­ben károsítanak majd, el­sősorban Kaposvár, Böhönye, valamint Balatonszárszó és Siófok térségében. A tavasz és nyár időjárása a májusi cserebogár élettevékenysé­gét, táplálkozási '“»viszonyait zavarta. Ezért kisebb gócok kivételével — a Balaton-part körzetében — számottevő pajorfertőzés nem várható. A drótféreg viszont évről év­re nagyobb területeken pusztít, a fertőzés erősödé­sére kell számítani. A fölmérésekhez most jó a talaj. A kártevők is a fel­ső rétegekben tartózkodnak még, ezért minél nagyobb területen el kell végezni a fölmérést — nemcsak a tar­lókon, hanem az álló kultú­rákban is. A mostani fölvéte­lezés a kora tavaszi vetések előtti talajfertőtlenítésekhez is támpontot ad. A fölméré­sek adatai alapján kell meg­választani a talajíertótlení fe- si technológiát. Apáti Miklós A fekete gén titka — Megpróbálod? — Mit, az istenért? — Be kell jutni abba a saobafoa! Be kell jutni, min­denáron. — De Bertram - ” Alig élek! — Majd a' dottore följavít. Vannak neki mindenféle in­jekciói ... — A fejem is nagyon f«j - - ­Bertram megmerevedik: nyilván' eszebe jut, hogy a Dottore mennyire féltette Lífemt az agyét' világítástól. ! — A fejfájásod talán nem is a lövéstől van ... — Mindegy, mi­től van. Fáj és kész ! Nem tudok bejutni az öreg szobájába. Ebbe bele kell nyugod­nunk. — Den én nem tudok be­lenyugodni ! És pontosan akarom tudni ... — Nem jó dolog, ha min­dent pontosan tudunk elő­re. Az nem tesz jót a cse­lekvésnek- Az csak olyan, mintha másolnánk szépen el. tervezett szándékainkat, nincs hely és mód a rögtön­zésre, szolgai módon masíro­zunk saját terveink nyomá­ban. — Ez mind csak bölcskö­dés; no jó: legfeljebb böl­cselet. De most nem filozo­fálni kell, hanem cselekedni. És a sok töprengés nem tesz meg helyettünk semmit. — Igen, Bertram, ez igaz. Igaz lehet. De ha nem lé­pünk föl, a há,rom ügynök- ég közül elsőként, akkor az a szegény sofőr még mindig eine, engem se lőttek volna meg, és talán a fejem se fájna­— A fejed nem attól fáj, érts már meg végre! — Hát? Mitől? — Az agy átvilágítás tói. Ne haragudj, hogy engedélyed nélkül, hozzájárulásod nél­kül, akaratod ellenére átvi­lágíttattam az agyad a dot- toréval, de nem tehettem mást... Azt akartam meg­tudni, hogy szeretsz-e. — És? Mit mondott a ma­sina? — Azt, hogy igen. — És ha én most azt mon­dom neked: Bertram, az agyátvilágítást eddig csak ellenfeleinkkel, elenségeink- kel. szoktuk megcsinálni, és ezért én ezen túl ellensé­gemnek tekintelek, akkor mát csinálsz? — Nem tudom, Lilian, nem tudom. Én csak azt tu­dóim,, hogy nagyon szeret­lek. — Elhiszem Bertram, de ez akikor sem volt jó és he­lyes cselekedet. Én ezt so­ha meg nem tettem volna azzal, akit szeretek. S ahhoz mit szólnál, ha én is átvilá­gíttatnám az agyadat, hogy megtudjam, mi van benne, ahhoz mit szólnál? — Nem fogod megtenni. — Nem, mert nem enge­ded. — Nem, valóban nem en­gedem. — S miért nem? Félsz va­lamitől? Félsz, hogy kiderül, hogy nem is szeretsz? Ha szeretsz, mitől félsz? — Rendben van. Lilian. Megengedem. Hívasd a dok­tort ! Tessék, adok egy írást arról, hogy hozzájárulok a vizsgálathoz. — Köszönöm, Bertram. Hívom a doktort. Bertram sietve megírja a papírt; Lilian fölkel, fáradt. Zsebébe gyűli a papírt, ki­megy a szobából, visszaszól. — Maradj itt, hívom a doktort! Ott van a szekrény­ben egy altató tabletta, ad­dig vedd be. Sietek vissza. — Rendben van. Siessetek! Még sok a dolgunk Fox- mannal. 54. Foxman szobájában üldö­gél Mária és József. — Mária! — Tessék, szerelmem. Mondjad ! — Szeretnék rágyújtani.. — De hát megígérted. Ne­;em ígérted még, és a sár U egészségednek . . . (Folytatjuk.) Lövészek és aganesek — Nem a bélyeggyűjteményt, hanem trói’eagyűjteményt ígértem... — Huuhhhü! — lesből vadászgalunk...??!! — Az egyik elment vadászni... a másik is... de még a harmadik is... — Tudja, én is kicsiben kezdtem.:; Felvételre keresünk 2 lakatos, 2 hegesztő, 2 mezőgazdasági gépszerelő szakmunkást és 2 segédmunkást telephelyen végzendő munkakörökbe. Címünk : Dél-somogyi Állami Gazdaság Balaton-melléki Gazdasági Társaság Gépjavító Üzemé. Boglárlelle, MAORT-telep. Telelőn: 13-31. (43538) i

Next

/
Thumbnails
Contents