Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

Minibölcsődék Múzeumi és műemléki hónap A régész és a restaurátor öt NSmappal ezelőtt öröm­hírrel csengetett be szomszé­dunk : felesége fiút szült! Most, hogy az asszony szülési szabadsága letelt, visszamenőé dolgozni, de nincs kire hagynia a gyere­ket. A nagyszülők még messze vannak a nyugdíjas­kortól, a vállalati és a la­kótelepi bölcsődében pedig a betelt létszámra hivatkoz­va visszautasították a fiatal szülők kérelmét. Az asszony szívesen otthon maradna gyermekgondozási szabadsá­gon, de alig egy éve köl­töztek az új lakásba és még sok a kiadásuk: OTP-hitelre vették a bútort, a háztartá­si gépeket. Nem beszélve a lakás törlesztés költségeiről. Tehát kell a pénz, így a Jdnálkozó megoldás, a 2000 forintos nyugdíjas pótmama nem jöhet számításba. Ma­rad: a mi nrbölcsőde. Keres­ni keü egy olyan gyes-en levő anyát, aki a sajat gye­reked) mellett vállalkozik bölcsődés korú gyerek gon­dozására. A fiatalasszony kapott címeket, árajánlato­kat. Havonta ezer forintért vigyáznak a kisfiára, ha ö viszi az előre elkészített tízórait, ebédet, uzsonnát, a tiszta pelenkákat __ S < kan arra kényszerülnek, hogy magánbölcsődébe ad­ják gyereküket, mert a te­rületi és üzemi intézmények nem tudják fogadni őket, minden száz bölcsődés korú gyermekből csak tizenöt juthat be. A bölcsődék fa­lai nem gumiból vannak, s még így is a mintegy 60 ezer helyre 70—75 ezer cse­csemőt, kisgyereket vesznek fel. (Van, ahol a helyki­használás eléri a 145 száza­lékot!) Vagyis zsúfolásig teltek ezek az intézmények. Kétségtelen, bevált a gyer­mekgondozási segély rend­szere. elsősorban mint szük- ség.megoldás, mivél — a statisztika Is mutatja — a társadalmi intézmények n»m tudják levenni a szülők vál­láról ezt a családi gondot. S előreláthatólag még jó pár évig nem is várható lé­nyeges változás (a VI. öt­éves tervidőszakban 3 szá­zalékkal javul majd a böl­csődei ellátás). Átmenetileg sokat segíte­nének a magán bölcsőd ék. Tudom, rengeteg érv szól ellene es kevés mellette. Et­től függetlenül léteznek, fél­legálisan. Ugyanis érvény­ben van egy MQM-rendelet, mely a gyes-en levőknek megengedi, hogy saját gyer­mekükön kívül még két gyermekre felügyeljenek! Az egészségügyi szakemberek — gyermekorvosok, pszicholó­gusok — nem nézik jó szemmel ezt a magánkezde­ményezést, véleményük sze­rint a »képesítés nélküliek« nem tudják azt nyújtaná a kicsinyeknek, amit a bölcső­dék képesített gondozói, akik olyan módszertani elvek Október 4-én lesz kétszáz esztendeje, hogy az Ameri­kát Ázsiától elválasztó észa­ki átjáró fölkutatására kül­dött expedíció — dolgavége- zetlen — visszatért Angliá­ba. Az indulástól több mint négy év telt el, s most a Resolution és kísérő vitor­lása, a Diskovery féláirbocra engedett lobogóval futott be a kikötőbe: az érkezők pa­rancsnokukat gyászolták. James Cook, aki jó néhány évvel korábban már Anglia részére birtokba vette fölfe­dező útja során Űj-Zélandot és Ausztráliát, majd először lépte át hajóival — ő már akkor is a Résolution! pa­rancsnokolta — a déli sark­kört, ezt az útját már nem fejezhette be. Pedig az a harmadik expedíció szinte már ráadásnak számított az addig kivívott világhírnév, sikereik, magas , kitüntetések után. Petur László írja a \ föld gomb hőseiben: „Cook befejezte a felfedezések kor­szakának nagy periódusát: a földgömb, az óceánok és a alapján foglalkoznak a gyer­mekkel. amelyek megfele­lően fejlesztik érzelmi, ér­telmi képességeiket. A mi- mbölesődékben viszont — mondják i— nincs semmi biztosíték arra, hogy higié­nikus környezetben legyen a gyerek, a korának megfele­lő táplálékot, fehérje- és vi­tamindús ételt kapjon. A járni még nem tudó kisba­bák szobalevegőn töltik a nyolc órát, a gyes-es mama képtelen egyszerre a saját és a »fogadott« gyermekkel foglalkozni. A következ­mény: amikor a minibölcső- dések óvodába kerülnek, a szellemi és a manuális játé­kokban egyaránt észre lehet venni lemaradottságukat. Abban mindenki egyetért, hogy a gyermeknek három­éves koráig az anyja mel­lett van a legjobb helye. Na de ezt — mint már szó volt róla — nem minden nő akarja, tudja vállalni, objektív és szubjektív okok miatt. Viszont a valós hely­zetet mérlegelve be kell lát­nunk: a kisgyermekek elhe­lyezéséhez — ha átmeneti­leg is — szükség van a böl­csődéket kisegítő megoldá­sokra. Azzal, hogy nem aka­runk tudomást venni a mi­nibölcsődék létezéséről vagy szükséges rossznak tekint­jük, még nem rendeződik ez a kérdés. Pedig sokat nyer­hetnénk vele: ha csak azt vesszük, mennyibe kerül az államnak egy bölcsődei hely fenntartása, már érzékelhető a haszna. Könnyű megcáfol­Évente több tucat somogyi általános iskolás fiú és lény alighogy átveszi iskolájában a tankönyveket, máris üdü­lőbe indul, hogy ott — a pi­henés mellett — folytassa a tanulást. Nyolc üdülőben ad módot arra a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, hogy alsó és felső tagozatos ta­nulók élvezzék a környezet- változás előnyeit. A beutaló­kat azok a gyermekek kap­jak, akiknek erre az üdü­lésre orvosi vélemény sze­rint szükségük van. Dr. Nagy Gyuláné, a Szak­szervezetek Somogy megyei Tanácsának üdülési felelőse elmondta, hogy az idén het­venöt somogyi általános is­kolai tanuló vesz részt eb­ben az akcióban. Orvosok, védőnők, pedagógusok mű­ködtek közre a gyerekeik ki­választásában, s elsősorban azok kaptak . beutalót, alak felső légúti betegségben szenvednek; akiknek légúti zavaraik vannak, vagy más ok miatt indokolt a környe­kontinensék már nem bur­kolóztak a vonzó, rejtelmes ismeretlenségbe. Amit Ko­lumbusz elkezdett, azt Cook koronázta meg: a két úttö­rő műve teljessé vált...” így is, a harmadik át nélkül is... De mi történt ez­zel az 1776-ban indult expe­dícióval ? A fő cél, mint tudjuk, az észafki átjáró földerítése volt. A hajók megkerülték Afri­kát, így jutottak ki az In­diai-, illetve a Csendes- óceánra. Üj-Zéland felé igyekezett (a két szigetet el­választó szoros Cook nevét viseli), „mellékesen” fölfe­dezte a Hawaii-szigeteket, ahova később utolsó útja ve­zetett... Elég, ha a térképre né­zünk: a kétszáz évvel ez­előtti út igencsak hosszúra nyúlt térben, s nem csodál­kozhatunk rajta, hogy idő­ben is több mint négy évbe telt, hiszen átkeltek a Be- ring-tengeren is, és a Csukes- félszigetnél horgonyoztak le. 1779 elején, miután az át ja­ni az ellenérveket : »Eekigye­let nélkül műkődnek.* Miért ne múködbewvéinek felügye­lettel, a tanács engedélyé­vel? (Éppúgy, uránt az ipar­engedélyt kiváltó szakmun­kások, akik mellékfoglalko­zásban végzik a lakossági szolgáltatást.) »Nem higié­nikus a környezet.« Hol ? Egy lakótelepi lakásban, mely a saját gyermeknek megfelelő, az idegennek nem? Döntse el egy környe­zetet tanulmányozó bizott­ság, a Köjál, a védőnő (utóbbi egyébként is minden gyermeket hároméves ko­ráig hetenként köteles láto­gatni). »A gyes-en levő anyák szakképzetlenek.« Akkor képezzék őket Bizo­nyára sokan szívesen részt vennének egy 3—6 hetes gondozói tanfolyamon, ahol megtanulhatnák, hogyan kell bánni az apróságokkal, ho­gyan kell étkeztetni őket stb. »Nem tudnak egyszerre 3—4 gyermekre felügyelni.« A területi és vállalati böl­csődékben átlagosan nyolc gyermek jut egy gondozónő­re. Igaz, nem kell főznie... A magánbölcsődék ügyé­ben, kissé nyeisen. hangzik, de ki kell mondani: strucc­politikát folytatunk. Evek óta szemet hunyunk sza­bálytalan létük fölött, pedig számuk egyre több lesz. Egyszerűen nem akarunk tudomást venni róluk, mert így kényelmesebb. Holott támogatni kellene ezt a jó kezdeményezést. Más szocia­lista országokban is felis­merték gazdasági, társadal­mi, szociálpolitikai hasznát. Miért ne válhatna be ná­lunk is? zetváltozás. A huszonhárom napos turnusok alkalmasak a kikapcsolódásra : képzett pedagógusok oktatják az if­jú beutaltakat, de játékra, kirándulásokra is jut idő. Jó néhány üdülőben gazda­gították a játékkészletet, stúdi oberen d ezést szereltek föl. Tízezer gyerek tanév alatti üdüllptesére tónálko- zik lehetőség, s a kapuikat a teli szünet tizenkét napjára sem zárják be: ezer diákot — köztük nevelőotthonok lakóit — várják a ban a két hetberL A somogyiak első csoport­ja — tizennyolc alsó tagoza­tos leány — szeptember 15- én foglalta . el helyét Or- mándpusztán. Október 8-tól 30-ig tizenkilenc felsős lány Tóalmáson pihenhet. No­vember 3-a és 25-e között húsz alsó tagozatos fiú Pa- rádsasváron, ugyanakkor ti­zennyolc felső tagozatos fiú Tóalmáson üdül, illetve folytatja iskolai tanulmánya­it­ró felderítése nem járt si­kerrel, visszahajóztak a Hawaii szigetekre. Itt aztán gyorsan — és váratlan for­dulatokkal — követték egy­mást az események. Cook, északra igyekezvén már járt itt, s amikor 1779- februárjában ismét partra szállt, okkal bízhatott a bé­kés fogadtatásban. Most azonban a bennszülöttek megtámadták az angolokat, s ebben a csatározásban vesztette életét a nagy fel­fedező. Feldarabolt holttestét visszaszerezék az expedíció életben maradt tagjai, ko­porsóba zárták, majd kato­nai tiszteletadás mellett ten- gersírba temették. Nem telt el egy évtized CoOk halála után, s máris „használatba” vette Anglia azt a hatalmas szárazföldet, amelyet a fölfedező vett az anyaország birtokába. Hajó­raj indult Ausztráliába, a hajók fedélzetén az új gyar­matosokkal : csaknem 800 elítélttel, az ötödik konti­nensre deportált fegyencek- kel._ Barcson, a Dráva Múze­umban nyitották meg teg­nap délután a múzeumi és műemléki hónap Somogy megyei programját: a vá­rosban kiállítás mutatja be a régész és a restaurátor munkáját, melyet gazdagon illusztrálnak a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ tablói, a Rippl-Rónai Múzeum leletei. A megnyi­tón Tröszt Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője méltatta a hónap esemény- sorozatát, azt a megkülön­böztetett figyelmet, amellyel megyénk múzeumai és a szakemberek közkinccsé kí­vánják tenni gyűjteményeiket és legújabb kutatási ered­ményeiket — A múzeumi hónap kül­detése a közművelődés gaz­dagítása — állapította meg a megyei művelődésügyi osz_ tály helyettes vezetője. Számvetésre ösztönözte me­gyénk múzeumait és múze­umban dolgozó szakembere­it az idei eseménysorozat. Tudományos kutatók talál­koznak ezekben a hetekben a települések lakóival, az üzemek dolgozóival, az isko­lák tanulóival, hogy megis­mertessék velük közvetlen környezetük értékes hagyo­mányait és a tudományos munka legfrissebb eredmé­nyeit. Szólt arról is Tröszt Tibor, hogy tovább fejlődik megyénkben a közgyűjte­ményi hálózat. A jövő év elejére elké­szül a kairádi tájház beren­dezése, dolgoznak az újvár- falvi Noszlopy-emlekimúze- um kialakításán is. Nagyatád és Siófok állandó várostör­téneti kiállítása a követke­ző öt év feladatai között szerepel. A megyei tanács székházát — miután föl- épül az új — a múzeum ve­szi át, jelentős gyűjtemény kap helyet majd itt — vá­zolta a fejlesztési elképzelé­seket Tröszt Tibor. A múzeumi és műemléki hónap megyei megnyitója al­kalmából rendezett barcsi kiállítás jó példa arra, hogy a tudományos kutatás és a restaurálás közvetlen formá­ban szolgálja a közművelő­dést. Ismeretgyarapító es él­mén yt nyújtó. Hogyan szü­letik újjá a régészeti mű­tárgy — mutatja be a fo­tókkal és leletekkel illuszt­rált bemutató. A kerámia, vas- és egyéb fémtárgyak nemcsak a kutatókat foglal­koztatják, hanem kiegészítik ismereteinket is. A somogyi leletek különösen becsesek számunkra, hiszen e táj múltjáról beszélnek. A Ka­posváron épült 61-es számú út melletti ásatások a kö­zépkorról vallanak; a bronz fibula, melyet Ságváron ta­láltak, a római korról ad ké­pet; a kelta bárd, mely az igali földből került elő, a pusztabérényi avar sívedé- nyek az elmúlt évezredek I kultúrájáról és életmódjáról adnak hírt. A , kiállítást H. Bognár Zsuzsa rendezte. Két előadás is e lhangzott tegnap a barcsi kiállítás megnyitóján. Dr. Párdányi Miklósné, a Múzeumi Res­taurátor és Módszertani Köz­pont vezető restaurátora, va­lamint dr. Magyar Kálmán, à Rippl-Rónai Múzeum régé­sze, főmunikatársa beszélt a tevékenységéről. Mészáros Balázs, a So­mogy megyei Múzeumok igazgatója kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Göndör István (Kaposvár. Somogyi Képtár) és özv. Németh Ist­vánná, a K unify -emlékmú­zeuma gondnoka. Ma veszi át a Művelődési Minisztériumban több éves munkásságáért a nívódíjat Vámos Lajosné, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum restau­rátora. A múzeumi és műemléki hónap somogyi programjá­ból : október 8-án Kaposvá­ron, a Mészöv-klubban dr. Sey Katalin, a Magyar Nem­zeti Múzeum főimunkatársa tart előadást a rómaiak pénzveréséről; 9-én Barcson tudományos tanácskozást rendeznek az ősborókás élő­világáról; 12-én Szennában felavatják a szabadtéri nép­rajzi gyűjtemény újabb lé­tesítményét, a csökölyi la­kóházat (ide autóbuszkirán­dulást szervez a Rippl-Rónai Múzeum, indulás 14.30-kor a múzeum elől.) Marcaliban a népi lakáskultúráról tart előadást dr. Kerecsényi Edit nagykanizsai múzeumigaz­gató. Október 23-án Barcson a drávai halászat hagyomá­nyairól tanácskoznak a szak­emberek. A Somogy vári ása­tás művészettörténeti jelen­tőségéről beszél október 27- én dr. Lévárdy Ferenc mű­vészettörténész: a téma iránt érdeklődők a Latinra Em­lékmúzeumban ismerkedhet­nek meg a legfrissebb kuta­tási eredményekkel. A kép­zőművészeti események so­rából kiemelkedik Bernáth Aurél kiállítása a Somogyi Képtárban : megnyitó októ­LOBOGÓ, FÉLÁRBOCON A flotilla Cook nélkül érkezett H. A. Tanulás és pihenés Hetvenöt somogyi gyermek az üdülőkben ! Szenzációs lelet Békésben Hetezier éves újkőkard te­lepülésrendszert talált Bé­késben, a Dévaványa és Szeghalom vidékén kutató angol—magyar régészeti ex­pedíció. Az oxfordi Ashmo- lean múzeum tizenegy ré­gészéből, biológusából és fi­zikusából, valamint a békés­csabai Munkácsy Mihály Mú_ zeum és az MTA régészeti intézete három-három ku­tatójából álló csoport szep­tember köziepén kezdte meg munkáját. Az angol régiésaek vezető­je, dr. Andrew Sherrat az MTI munkatársának kérdé­semé válaszolva elmondta: — Kelet-Magyarország új­kőkori, 4000—7000 évvel ez­előtti településrendszere rendkívül gazdag anyagot kínál a régészeknek. A hét­ezer évvel ezelőtti maradvá­nyok sem pusztultak él. A lelőhelyekre lelkes amatőrök bukkantak rá, majd 1968-tól az MTA régészeti intézete folytatott rendszeres kuta­tást. Az angol és a magyar akadémia együttműködése folytán a tavalyi után ez már a második közös expedíciónk az Ajtóidon. Ezek a települések Észak- nyugat-Európában elpusz­tultak. Az Alföld összekötő kapocs volt Nyugat- és Dél- kelet-Európa közt, és itt r. mezőgazdaság sokkal hama­rabb fejlődött ki, mint in­nen nyugatra. Az itt lakók kultúrnövényei a búza és az árpa különböző kezdetleges fajtái voltak. A kutatás so­rán a mezőgazdaság egész rendszerét megpróbáljuk re­konstruálni, ugyanis nem­csak a termesztett, hanem a kísérő növények magvait is sikerült elkülönítenünk. A legkorábbi háziállatok, a szarvasmarha és a juh mel­lett a ló kivételéivel szinte minden ma élő háziállat csontjaira és elég sok hal­csontra is ráakadtunk. Kutatásaink azt bizonyít­ják, hogy az újkőkori Alföld népessége balkáni és helyi eredetű. Településeik egész rendszerét sikerült megtalál­nunk. Talán a legizgalma­sabb kérdés, hogy a terme­lés kezdeteitől a várossá vá­lás küszöbéig eljutó itteni újkőkori műveltségek miért nem jutottak el a városok alapításáig. Nem tudjuk még, miiért tűnt el ez a nagy és fejlett műveltség, máért nem jutott el a bronzkorba. A nemzetközi jelentőségű munka eredményeit a két fél közös, angol nyelvű kö­tetben teszi közzé, mert ez a kutatás igen széles körű tudományos érdeklődésre tarthat számot.

Next

/
Thumbnails
Contents