Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
Szedik a burgonyát. Négyszáz hektárnyi területen kezdték meg a burgonya betakarítását a DéJ-somogyi Állami Gazdaság nagykor padi kerületében. Munkapadból a főiskolára 1974 óta kormányrendelet segíti a kiemelkedő képességű szakmunkások főiskolai, egyetemi tanulását — azzal, hogy jó képességű de érettségivel nem rendelkező szakmunkásoknak is lehetőséget nyújt \felső£oku tanulmányok folytatására. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamipt a Kohó- és Gépipari Minisztérium a Videotonnak is biztosította, hogy az 1979,tí0-as tanévben a szakmunkások előkészítő tanfolyamára dolgozót küldjön. A tábi gyáregység javaslata alapján került a dunaújvárosi műszaki tanfolyamra Soltész Albert szerszámkészítő. — Az. üzemi négyszög javaslata alapján kerültem fői a gyáregységi listára, s mint kiderült, rajta is maradtam. A korom alapján <30 éves vagyok) utolsó lehetőségem volt ez a továbbtanulásra. Megragadtam. A feleségem megértet^, és rámbízta a döntést. Az''alkalmassági és a képességi vizsgán megfeleltem, majd tíz hónapos előkészítő tanfolyamon vettem részt. Intenzív es konzultációs szakaszok váltottak egymást. A Nehézipari Műszaki figyelem dunaújvárosi kohó- es fémipari főiskolai karán induló, tanfolyamra kerültem; az első tí hónap alatt két hetes tanulást kétheti munka követett. Dunaújvárosban a főiskola tanárai tartották az előadásokat, a felvételi vizsga tantárgyaiból. Kéthetenként írtunk dolgozatot. A harmadik hónap után volt az első, a hatodik után a második szürővizsga. — Hogyan segített a gyáregység? — A felkészítés összes költségét a vállalat térítette. A gyáregység fizette a szállást, az útiköltséget, és megkaptam korábbi átlagkeresetemet is. Feletteseim rendszeresen érdeklődtek a jegyeim, esetleges gondjaim felől. Szerencsére ez utóbbiból kevés volt, így minden energiámmal a felkészülésre összpontosíthattam. Jó érzés volt látni és hallani, hogy figyelemmel kísérik fölkészülésemet. Kiég rendszeresen találkoztunk a munkatársainkkal is. A felkészítés első szakaszában kéthetente velük együtt dolgoztam, s később is gyakran bejártam a gyáregységbe. — Hogyan sikerült a felvételi? — Az írásbeli vizsgám nem sikerült rosszul, a szóbeli pedig jobb volt. Ereztem, hogy nem lehet baj a pontszámmal, de biztos csak akkor voltam, amikor jött a hivatalos pecsétes értesítés. — À további tervek? — A technika fejlődése nagyon érdekel. A szakmámat szeretem, s azt minél magasabb tokon szeretném művelni. Soltész Albert 1974 áprilisától dolgozik a Videoton tahi gyáregységében. Vezetői, munkatársai komoly, megfontolt, szorgalmas dolgozónaK ismerték meg. Kétszer kapta meg a kiváló ifjú szakmunkás, 1978-ban pedig a szakma ifjú mestere címet. Birtokosa a Kiváló Dolgozó kitüntetésnek is. K. J. SOMOGYI KRÓNIKÁJA Égzengéssel, igazi nyári felhőszakadással megérkezett az ősz. A mezőgazdászok örültek az esőnek: használt még a kukoricának, jól jött a másod vetésnek. A gyümölcstermelők és a szőlősgazdák viszont az érlelő napsugarat várják — ez az egyik feltétele annak, hogy az ígéretes termés betakarítása ne okozzon gondot. A másik feltétel a munkáskéz. így, ősz kezdetén hagyomány már, hogy a diákok :s segítik a betakarítást. A héten készített összeállításunkban a gazdaságok vezetői mondták el: segítségük lölbecsülhetctlen, nélkülük nem volnának képesek megbirkózni a feladattal. Az is kiderült az írásokból, hogy tovább javultak a munka feltételei, a diákokról való gondoskodás szép példáival is lehetett találkozni. Az iskolások — akik örömmel vállalkoztak erre a feladatra — megérdemlik, hogy jó munkát végzőket megillető megbecsülésben részesüljenek. A. feldolgozókban — köztük a Nagyatádi Konzervgyárban is — munkacsúcs van: az uborka cltcvésén kívül most kell a paradicsom befőzéséről is gondoskodni. Az idén nemcsak sűrítmény készül a gyárban, hanem ivóié is. Dunántúl legnagyobb konzervipari feldolgozóüzeme a lehetőségekhez és az igényekhez képest igyeftszik bővíteni áruválasztékai. A/, új termékek sorsa azonban végül is a piacon dől el: ha mi, fogyasztók megkedveljük, vásároljuk, állandó termék lesz belő.ük. Több fontos tanácskozást is tartottak a héten a megyében: a talajtani vándor- gyűlés, amely pénteken kezdődött a mezőgazdasági szakközépiskolában tartalékaink kihasználását is segíti. A szorosan vett szakmai kérdések mögött fontos gazdasági célok vannak: arról cseréltek véleményt a szakemberek, miként lehet megőrizni, növelni a talaj termőképességét. Másszóval: azt vizsgálták, milyen beavatkozásokra van szükség azért, hogy ugyanarról a területről több és jobb minőségű termést takaríthassanak be a gazdaságok. A módszerek megválogatása a szakemberek dolga, a társadalom tagjai számára azonban nem lehet közömbös, hogy miként, milyen hatékonysággal használják ezeket a módszereket. Módszerekről — pontosabban kihasználatlan lehetőségekről — esett szó a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat igazgatói tanácsi értekezletén is. Egy adatot érdemes kiemelni a beszámolókból : a taggazdasagok kezelésében 78 ezer hektár gyepterület van es mindössze ötezer hektáron — tehát a területnek körülbelül hét százalékán — tervszerű a gazdálkodás. Olyan tartalék ez, -amelynek kihasználásáért. nemcsak érdemes. hanem .szükséges is az eddiginél többet Menni. A vállalat • fölismerve, euren fontosságát — nemcsak gépekkel, hanem szakmai tanácsokkal is segíti a taggazdaságokat. A tartalékok, az adottságok kihasználása jelen gazdasági körülményeink között fontosabb szerephez jut. A példát azért is érdemes idézni, mert helyes szemléletre utal, olyanra, amelynek általánossá válása’ mindany- nyiunk érdeke. Föltárni és kihasználni a lehetőségeket mindenütt más módszerekkel kell. Ezeket azonban csak következetes munkával lehet hasznosítani. Az eseményekben gazdag hét krónikájához tartozik a megyei képviselőcsoport alakuló ülése. A somogyi képviselők a feladatokról tanácskoztak:- a parlament őszi ülésszakára való fölkészülés tennivalóinak meghatározása mellett most vitatták meg és fogadták el az év hátra.evő időszakára szóló munkatervüket is. Felelősségteljes munkájukhoz a megye politikai és társadalmi szerveitől minden segítséget megkapnak. A képviselők .sok meghívóra szá- mílhnlnak a következő hetekben és hónapokban, löszén — mint a tanácskozáson elhangzott — várják okét, egyebek’ között a falugyűlésekre is, azért, hogy alaposabban megismerhessék a lakosság gondját, véleményét. Ezek a találkozók — es a találkozókon kialakuló párbeszédek —- hasznosak mindkét fel számára. I>r. Ivcrczu Imre TENGELICROL INDULT „Az embert nem szabad megalázni” ségre kerültem, ugyancsak az. Először politikai ügyészként dolgoztam, 1963-tÖl pedig a közlekedési ügyeket is rámbízták. Legfőbb ügyészi dicséretek, jutalmak, kormány kitüntetések jelzik az utat. melyet dr. Vtáermanp János bejárt. Mázsákat ' nyom at általa készített akták, vádiratok súlya. — Melyek voltak 1 legemlékezetesebb esetei? — Az egyik az első. Több állami gazdasági vezető követett el bűn- cselekményt a társadalmi tulajdon ejlen. -Vendégként-“ szerepeltem az ügy"ben, azaz nem én vizsgáltam, csak a tárgyaláson vettem részt. Kétórás .vádbesaédet tartottam, és ez alaposan meglepte az ügyvédeket. Nem számítottak ilyenre egy kezdőtől. Az addig szerzett pártmunkás-tapasztalat azonban sokat segített. — A másik emlékezetes eset egy 22 vádlottas ügy — közülük 16-an letartóztatásban várták a tárgyalást —, amely egészen más jellegű volt: fegyveres szervezkedés. Ötvenoldalas vádiratot készítettem, és a Legfelsőbb Bíróság, ahol másodfokon tárgyalták az ügyet, szó szerint az én vádiratom alapján állapította meg a tényállást. Sokrétű, összetett az ügyészi munka. Különböző emberekkel találkozik az ügyész, mindenkihez másképp kell közelednie. Alapvétő dolognak tartom. hogy mindenkivel megfelelő kapcsolatot alakítsak ki. Az igazságügy más területein dolgozókkal jól együtt kell' működnie, hogy eredményes legyen a munkája. Ezek a kapcsolatok és a korábbi pártmunkám során kialakított kapcsolataim nélkül nagyon nehezen. boldogultam volna. — A másik rendkívül lényeges elv — folytatja —, hogy a bűncselekményt kell üldözni és az embert, aki azt elkövette, nem szabad megalázni. Rá kell jönni, milyen körülmények között élt, mi vezette el a bűnig, meg kell próbálni, hogy megértsük. Természetesen azért, amit elkövetett, bűnhődnie kell, es aki súlyos bűncselekményt követ el, azzal szemben kemény büntetésre van szükség. De a büntetés akkor érheti el a célját, ha nevelő hatása van. Az ügyész közéleti ember, és sok a tennivalója a tárgyalótermen kívül is. Pártmegbízatások, társadalmi munka ... — Eddig is szakítottam rá időt, és a jövőben még többet szeretnék tevékenykedni. Tagja vagyok a közlekedés- biztonsági tanácsnak, ’ segítek a TIT-nél a KRESZ-ok- tatásban, és most- többet akarok tenni az autóklubban is. Dr. Vidermann Jánost tevékeny embernek ismerték, olyannak, aki nem huny szemet, ha valahol hibát lát. Ügyészi indítványai is alaposak voltak. Ott volt a legkülönbözőbb fórumokon, s javaslatait, melyeket a jobbító szándék szült, mindig elmondta. A tárgyalóterembe most már nem jár be, nem cipel aktakötegeket, nem hangzanak el yádbesziédei. De a közéleti ember tovább folytatja a munkát. Dán Tibor Előregyártott vasbeton silók A bírósági folyosók egyik legjellegzetesebb alakja volt. Ki tudja hány ezer kilométert tett meg itt, aktacsomóval a hóna alatt. A tárgyaláson fölöslegesen soha nem beszélt és nem kérdezett. Halk szavú, határozott ügyésznek ismerték. Ez a munka számára véget ért. Dr. Vidermann János ügyész életének egyik szakasza lezárult. Töbo mint kétévtize- des ügyészi munka áll mögötte; a közelmúltban nyugdíjba ment. Kaposvár határában, a Lonka-hegyi kis »-birtokon« beszélgetünk. ■ — Azért akartam, hogy itt találkozzunk, mert a következő években itt töltöm majd a legtöbb időt. Távol a várostól, a friss levegőn dolgozgatok ... Megmutatja a szépen gondozott szőlősorokat, a gyümölcsfákat, a házat, amely elképzelései alapján készült és keze munkáját dicséri. Hamarosan kiderül, nem újdonság számára a fizikai munka. — Tengelicen születtem — meséli —, négyen voltunk testvérek. Szerettem volna I tanulni, de a szüleim gazdasági cselédként dolgoztak, nem jutott rá pénz. Tgy kovácsinas lettem, megszereztem a segédlevelet — és hozza a megsárgult okmányt, amely bizonyítja, hogy az apró termetű ember jól bánik a hatalmas .kalapáccsal. Aztán a katonaévek következtek, háború, fogság. Amikor újra visszatért Tengelic- re, már egy másik ember ment haza. — Gyakran jöttek hozzánk agitátorok a hadifogolytáborba, akkor ismerkedtem meg azokkal az eszmékkel, melyeket később a magaménak vallottam. Amikor Tengelicre értem, kezdődött a földosztás. A régi cselédek nem akarták elfogadni a földet. Már úgy volt, hogy a falubeli gazdák jönnek az állatokért, fölszerelésekért... Sikerült meggyőzni az embereket, hogy ez már egy másik világ, most mindenki magáért dolgozhat. Az UFOSZ elnöke voltam; 1946. május 1-én már szép ünnepséget, felvonulást szerveztem a pusztán. Párttag 1948 januárjában lettem, s mindjárt párttitkár. Utána pártiskolára küldtek, majd a szövetkezeti vezetőképző iskola következett. 1949-ben jöttem Somogyba, aztán újabb iskolák következtek; a barcsi pártbizottságon káderes lettem. Pótolhattam, ami korábban elmaradt: tanultam éjjel-nappal. Később a jogi egyetemre küldtek, 1957-ben államvizsgáztam. Közben dolgoztam a megyei pártbizottságon, a rendőrségen, aztán jött 1956. Nehéz időszak volt, de ez az elveimen semmit nem változtatott A megyei pártbizottságon is alapszervi titkár lettem, és később, amikor az ügyész.Üj termékkel, előregyártóit vasbeton silóval segít a mezőgazdasági nagyüzemek takarmánytárolási gondjain a Beton és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára. A köny- nyen összeszerelhető és gyorsan áttelepíthető „katlanokból” eddig félezer darabot gyártottak. S még ebben az évben további 220-at értékesítenek. Egy-egy siló három méter magasra építhető és géppel feltölthető. Befogadóképességét jellemzi, hogy egy száz elemből összeállított vasbeton silóban kétszáz szarvas- marha egy évi zöldtakarmá- nya elfér. Ősz a Patyolatnál Egyre több a télikabát A szűkös, új lakásokban újra divat lett, hogy tavasz- s/.al a léli holmit „elraktározzák”, valami félreeső zugban, ősszel pedig a nyári ruhákra vár ugyanez a sors. Ilyenkor persze a meleg öltözékek meglehetősen gyűrötten és — ahol még ez is divat — naftalinszagúan kerülnek elő. Vajon elkezdődött-e már az ilyen pakolás? A Patyolatnál kerestünk választ, a kérdésre. Kaposváron az Ad.v utcai szalonban elmondták: sok helyütt valószínűleg már készítik a háziasszonyok a szekrényekben a helyet s télikabátoknak. Augusztusban naponta 50—60 vegytisztítást csináltak, ma már 100—Ilonéi tartanak, s szeptember végére várják a szokásos napi 20(1 darabot. Egyre több átmeneti és telikabát érkezik, s mi l-igadas, sok olyan is van köztük, amelyiket mar alig-alig lehet kitisztítani. „Még egy telel kibírok benne” — ez a jelszó, és ez takarékosságra utal. A Kalinyin városrész szolgáltatóházában levő szalonban hasonló a helyzet: napi C—9000 forint a bevétel, s szintén egyre több a télikabát. Már augusztusban is akadt egy-kettő, de most kezdődik az igazi szezon. Apró panaszuk is van az. itt dolgozóiknak: sok tisztított kabátot nem visznek el az emberek időben, inkább otthagyjak egy ideig, hogy a Patyolat tárolja. Ma még nincs szükség rájuk, s addig legalább nem foglalja el a helyet otthon a szekrényben. Persze, flogy a Patyolatban mit kezdenek az összegyűlt ruhával, amiatt nem fáj a megrendelő feje ... A vállalat központi üzemében is jelzj mar az ősz kezdetét e* a családi otthonokban folyó készülődést a forgalom. Oda naponta nyolc- száz vegy tisztításra váró kosztüm, öltöny, bunda cs felöltő érkezik. Sok a festeni való — újabb bizonyítékként a takarékosság mellett: átfestve a régi kabát is „új”, nem kell másikat venni. Egyelőre győzik a munkát, s amennyi jön mindennap, ugyanannyi kitisztított őszi es léli holmi hagyja el az üzemet. A vidékiek is egyre többen veszik igénybe a cég szolgáltatásait. E hét közepén indult el a megyében a harmadik faluról falura vándorló Patyolat-busz. Barcs körzetében például 11 falut keres föl. ez a járat. I
