Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

Zrínyi-kultusz Zágon Gyula kiállítása az ifjúsági házban A szülőföld szeretetéveí fogadták Zágon Gyulát ka­posvári kiállításának meg­nyitóján. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelő­dési Központ emeleti galé­riájában családias, ugyan­akkor tiszteletet kifejező volt a hangulat: szólt ez az alkotónak és elismerést ki­váltó műveinek. Martyn Fe­renc Kossuth-díjas festőmű­vész megnyitó beszéde an­nak is elárult valamit a fogadtatás szívélyességéből, aki távolról sem ismeri Zá­gon Gyulát. És eljöttek a nyugdíjas éveiben otthont nyújtó város, Szigetvar kül­döttei — hogy itt is elisme­réssel adózzanak a Zrínyi- kultusz ápolójának, Martyn Ferenc érzékletesen mutatta be azt a várost, ahol 1946 óta Zágon él. A hősi önfelál­dozás színhelyén évekig ku­tatta a történelmi emléke­ket s Szigetvár élő múltjá­nak festője lett. öt éve mu­tatták be a dzsámiban fa- és rézdomborításait, ezek elő­tanulmányait, grafikáit. Szi­getvár elestének 400. évfor­dulójára országos pályázatot írtak ki, ezen első díjat kap­tak Zágon Gyula munkái. — Szigetváron megérintett a kövekben, fokban, tár­gyakban és lelkekben jelen­levő történelem, és a Zrínyi- kultusz ápolása vall egyik cletclememmé. Ezt szolgál­tam rajztanári működésem­mel is, hiszen mint pedagó­gus mindenkor a szigetvári hősök önfeláldozó hazaszére- tetét próbáltam tanítvá­nyaimba plántálni — vallja a művész, akinek kezében a rajzeszköz és a véső felvált­va dolgozik, hogy képpé vagy domborművé formálja — művészien bemutassa — történelmünk hősi peldáza­.át. Zrínyi Ilon» Éágon Gyula Kaprtssaeg- csőn született, 1904-ben. Gyerekkorában már »törté­nelmi-« képeket készített, igaz — a századelő szerep­lőiről. Nagyberkiben — a Mosdósra utazó — Rippl- Rónait is megállították a vendéglő falára pingált gyer­mekrajzok alakjai ; ezután, s ez 1919-ben történt, több­ször találkozott vele a Pat- lavicini-kastély parkjában, ahol a Tanácsköztársaság idejen képzőművészeti sza­badiskola működött. Egész életére elkötelezte magát a képzőművészettel: eddig ti­zennyolc önálló kiállítást rendeztek műveiből, rend­szeresen szerepel a Baranya megyei kiállításokon. Fa- és rézdomborításai a város köz­épületeit díszítik. Érdeklődése ugyan a tör­ténelmi múlt, a Zrínyiek, a várvédő hősök, jobbágyok megjelentetésére összponto­sul, de annyi változatosság­Apáti Miklós A fekete gén titka — De Máriának vőlegénye van — mondja Charlie szin­te kétségbeesve, erősen meg­emelve a hangját. — Kicsoda? — Egy fiatal tudós. Vala­mi József. Rákkutató. Leg­alábbis ez van bej egyezve az adatlapján. — Rákkutató . 1. minden második tudós rákkutató... ez semmi. Ezzel nem me­gyünk semmire. És... ko­moly a dolog? — Ügy látszik, igen. Teg­nap éjjel József ott aludt Máriánál. gal jelennek meg előttünk hősei, hogy az egész kor benne lüktet műveiben. Zá­gon valamennyi képzőművé­szeti műfajban otthonos, és kiváltképp fadomborításai ragadják meg a nézőt. A ha­zaszeretet munkál ezekben a munkákban, szemléletét és egyszerűségre törekvő művé­szi ábrázolásait egyaránt di­csérhetjük. Történelmi tab­lója egyszerre ébreszti szép iránti igényünket és nemzeti büszkeségünket. Hérán y i Hamva „UNATKOZNI VÉTEK!” A legdrágább ékszer Ügy gondolom: a kitünte­tés a legdrágább családi ék­szer, mert egy közösség vagy az országnyi család ajándé­koz meg vele. Hanzel Lasz ló­ék is így vélekednek erről. Pedagógusok, és nemcsak az iskolában. Egy egész köz­séget bízott rájuk a telepü­léskörzeti vezetőség : So- mogyvámosért felelősek a faluközösségnek — és önma­guknak. Talán azért olyan harmonikus személyiség László is, Ildikó is, mert másokért cselekszik . .. Három évvel ezelőtt Han­zel László, most pedig a fe­lesége kapott Szocialista Kultúráért kitüntetést. Azt az utat járjuk be most — persze csak szavakkal —, amely idáig vezetett. A barna hajú, barna sze­mű asszony így emlékezik Keresztes Nagy Ildikó-korá- ra: — Pedagógusdinasztia tag­ja vagyok, anyámtól örököl­tem a hávatásszeretetet. Ki­lencen voltunk testvérek, s hét választotta ezt a pá­lyát. Pesten éltünk; én va- ! gyök az egyedüli, aki vidék­re került. Mondták: »Van egy magának való hely, kis­lány, a Balaton mellett.« Aki somogyi, az tudja, mennyire nem a tó mellett fekszik Somogyvámos. No, amikor már a hatodik kilométert döcögte a szekér az állomás­tól, kezdtem megrémülni ; ezt az egy évet kihúzom itt, aztán föl a nyúlcápőket! Ti­zennyolc éves voltam, és a pályát egy egér járta épü­letben kezdtem. Kenyerem nem volt, viszont reggelente kolompszó ébresztett: az ab­lakom előtt ment el a birka­nyáj. S ott ragadt falun. Mert iskola épült? Mert az az at­létatermetű legény táncba vitte a szüreti bálon? Mert az az Árpád-kori torony és templomíal gyönyörködtette ott a falun kívül? — A kulturális életbe nem itt kóstoltam bele. Már kép­zős koromban is benne vol­tam minden kulturális meg­mozdulásban, nyaranta pedig anyámmal úttörőtáborban tevékenykedtünk. Itt az is­kolaavatásra műsort szer­veztem, ez nagy sikert ara­tóit. Pedig nem bíztak ben­nem, ahogy utólag bevallot­ták. Azokban az ötvenes évek­ben Hanzel Lászlót — az ap­ja ácsmester volt, magánkis­iparos — nem vették föl a főiskolára. Képesítés nélkül kezdett tanítani, így vájt pe­dagógussá. Megkérte Ildikó kezét; szép pár lett belőlük. Lányuk, fiuk* született. A lányból pedagógus lett — már van egy kisunoka is —, a fiú autószerelő, de »peda­gógusvérű« ! Öt éve a Hanzel családnak ismét volt oka az örömre: megszületett Dorina. Ez a kislány aranyozza be életüket ma is. Ötvennyolcban szép csalá­di házat építettek, s amikor a vámosi iskolát »bekörzete- sítették«, ők maradtak. Mert szeretik a falujukat, mert feladatok vártak rájuk. Han­zel Lászlóra ezek; — Tanácselnök-helyettes­ként, vb-tagként, tanácstag­ként tevékenykedem. Tagja vagyok a párt-esűcsvezető­ségnek. a Hazafias Népfront helyi elnökévé választottak, vezetek politikai oktatást. Gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságban dolgozom el­nökként ... És Ildikó asszony? — A Vöröskereszt helyi elnöke vagyok, a körzeti is­kolában pedig a szakmai munkaközösség vezetőjeként tevékenykedem. A kitüntetést azért a lel­kes és odaadó munkáért kapta, amelyet immár jó másfél évtizede kifejt a so- mogyvámosi gyerekek kultú- rálódásáért. Nincs olyan év, hogy a kisdobos- és úttörő­művészeti szemléken ne sze­repeljenek ragyogóan a vá­mosi iskolások! A siker zá­loga: — A szülőkre támásakod- tunk mindig; ha őket meg­nyerjük, nyert ügyünk van minden téren. Így gondol­kodtunk, s ma is így vélek- szünk. Ez eredményezte a művészeti szemlék járási be­mutatóin az »aranyesőt«. Rokonszenves szerénység. A »nyitott iskola« azonban csak egyik titka a sikernek. A másik, a döntőbb gazdag személyiségük: Lászlót fara­góként, tojáspatkolóként is ismerik. Ildikó zenekedvelő, szépen hímez. Életmódjuk­ban úgy sikerült azonosul­niuk a faluval, hogy közben igényt ébresztettek egy ma­gasabb kulturális színvonal­ra másokban is. — Itt unatkozni vétek ! Leskó László Hamis rendszám, kopott gumik Percek alatt előkerült a keresett kocái Aki gép.járműtola.jdonos, Illetve jogosítványa van, az általában már kapcsolatba került a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság nyil­vántartó csoportjával, ha az ügyeit intézte. — Mi a kocsija rendszá­ma? — kérdezi Horváth László százados, a nyilván­tartó vezetője. Aztán pálla­nátok alatt imár kezében is van a karton, az. autó és a tulajdonos adataival. Ilyen és hasonló jelenet számta­lanszor megismétlődik itt. A bűnügyi nyomozók is gyak­ran kérik a segítségüket, és sűrűn jönnek a közlekedé­siek. — Legtöbbször a kocsinak csak a típusa, színe ismert. Ilyenkor sok kartont keM átvizsgálni. A eserbenhagyá- sos balesetnél különösen fon­tos ez a munka, hiszen a több tízezer járműből gyor­san krválaszthatjuk azt * pár százat vagy ezret, ame­lyik szóba jöhet. Jelenleg 65 ezer 161 rendszámmal ellá­tott járművet tartunk nyil­ván, ebből csaknem 92 ezer a magántulajdonban levő személygépkocsi. Ehhez jön még a csaknem 74 ezer jo­gosítvány, ami évente négy és fél ezerrel lesz több ... Természetesen az ügyinté­zés nemcsak annyit jelent, hogy jogosítványokat adnak ki, nyilvántartják a kocsikat és tulajdonosukat. Itt von­ják vissza a vezetői enge­délyeket is. Méghozzá nem is keveset: tavaly például 1609-et. A legkülönbözőbb okok miatt kerül erre sor. Például bírósági büntetőel­járás befejezéséig vonnak vissza jogosítványt, de leg­gyakrabban ittas vezetésért. Általában nem egy pohár borról van szó, hanem sú­— Szegény öreg Foxman. Vajon iifes.jr tudja mindezt? — Nem tudom. Kérdezzem meg? — Nem, ez il­letlenség lenne. A lényeget amúgy sem érinti. Tehát Mária... — Igen, főnök. Mária. Ö a kues. — Tudom. — Van valami terved? — fémesen, Charlie. fém­esen. — Ötlet? Egy kicsi, kósza ötlet sanes? — Sajnos, nincs. Ügy Lát­szik, fáradtak vagyunk. — Én naég bírom magam... — Én is. De a gondolko­zás, az most nem megy. Es­te hívj föl vagy gyere át. Addig aludjunk egyet — Rendben. Akkor este hívlak. 44. Erzsébet és Dán egy kert- vendéglőiben ülnek. Festői hely, fenyvesek, kopár szik­lák, gyors folyású patak. Agak hajolnak az asztalok fölé, a grillsütő a szabadban van, füst száll föl a magas­ba. Pincérek sürögnek; meg­állnak Erzsébetek, asztalának — Mit parancsodnak? — Pisztrángot — mondja mohón Erzsébet — Két adag pisztrángot kérek, újburgonyával, tartár­ral. És két ásványvizet, ha kaphatnék... — Hogyne kérem ! Két pisztráng, két ásványvíz. Az egyik pincér már ott is van az ásványvízzel, poha­rakkal. — Parancsoljanak! — Köszönjük. Erzsébet és Dán valahogy kiragyognak a vendégek kö­zük Éles, határozott voná­saik, kicsit kreol bőrük; sportos, könnyed öltözékük mindenütt megcsodálták. »Szép pár ...« — ilyen és hasonló megjegyzések kísér­ték őket, akárhol jelentek meg. — Már régen akartam kérdezni, Dán ... Most mi lesz? Hogyan leszünk mi ezután? — Hogy érted ezt? — Hát arra gondolok . :. hogy hogyan élünk ezután . .. — Ahogy eddig. Rendesen. — Igen, de a kicsi... — A kicsi, a kicsi... Még meg se született, máris ren­dezkedik. Ez így legyen, az úgy legyen . .. — Arra gondoltam, hogy jó lenne, ha nem kiságyat, hanem bölcsöt vennénk ... — A bölcsőtől, az állandó riogatástól hülye lesz a gye­rek. — Dehogy lesz hülye! Év­századokon át bölcsőiben ne­velődtek a gyerekek. — Akkor se kell bölcső! Különben is. csak a hülye- forma úrigyerekek nevel­kedtek bölcsőben ... — Nem igaz, Dán! Ez egyszerűen nem igaz! A pincérek hozzák a piszt­rángot. Kétfelé telítenek, kétfelé tálalnak.' — Jó étvágyat! — mondja az egyik. — Égy kis vörös bort hoz­hatok? Fehér, sajnos nincs. — Milyen van? — Spanyol, olasz, francia, magyar. Milyet parancsol­nak? — Te melyiket akarod? — Nem is tudom... a gyerek miatt... talán nem is szabad ... — Egy keveset* biztosan szabad . . . — Hát jó . . . nem bánom . . Talán olaszt kérnék... — Azonnal hozom ... Erzsébet és Dán csöndesen eszik a pisztrángot. — Erre vágytál? — Igen. Pontosan. — Ízlik*? — Igen. (Folytatjuk) lyos ittasságról; ilyenkor egy évig nem vezethet a szabály­szegő, s ez egyúttal azt is je­lenti, hogy újra ken vizs­gáznia. Az emberek egy részénél az ilyenfajta büntetés is tel­jesen hatástalan. Vannak visszaesők. Az egyik például 1971-ben szerzett jogosít­ványt, és kilenc év alatt 6 évig volt náluk az engedé­lye. Ötször kellett bevonni ittasság miatt. Ezután orvo­si vizsgálatra küldték, s ott alkalmatlannak minősítették. Általában: akinél 2—3 eset­ben be kell vonná a jogosít­ványt, azt alkalmassági vizs­gálatra küldjük. — A hatósági jelzések, a rendszám, a forgalmi enge­dély visszavonására mikor keiül sor? — Általában műszaki hi­ba miatt, a fékberendezés hibái esetén, vagy ha nem megfelelő a gumiabroncsok minősége/Sokan <• közleked­nek »simára futott« gumik­kal. — Itt intézik a vezetői en­gedélyek cseréjét, az elve­szettek pótlását is. — Az utóbbi esetben elő­ször egy ideiglenes engedélyt adunk ki, aztán, ha közben nem kerül elő a régi, kiál­lítjuk az újat. Természetesen a szükséges adatlapokat be kell szerezni, el kell menni orvosi vizsgálatra. — Előfordulnak-e vissza­élések a rendszámtáblával ? — Sajnos, van ilyen. Kü­lönösen azok követik el, akik valamilyen bűncselek­ményt akarnak leplezni vagy a traífipaxot megté­veszteni. Az egyik alkalom­mal egy rendőr észrevette, hogy valaki kocsit . szerel. Majd azt látta, hogy elöl más a rendszám, mint há­tul. Kiderült, hogy az ille­tő a saját kocsijára a válla­lati kocsi rendszámát tette fel. A két autónak egyéb­ként a típusa, a színe is megegyezett... Naponta 169—166 ember fordul meg a nyilvántartó­ban. Sokan adásvételi szer­ződéssel a kezükben érkez­nek, a tulajdonosváltozást jelentik be — Megesik viszont, hogy ez elmarad. Nemrég bejött egy felháborodott férfi, mondván, hogy évekkel ez­előtt eladta a kocsiját, az­tán most kapott a tanácstól felszólítást, hogy fizesse ki több éves adóhátralékát. Ki­derült, hogy az új tulajdo­nos nem íratta a nevére a kocsit, sőt azóta már ő is eladta. Sok munkába került, miiíe rájöttünk, hogy tulaj­donképpen hol is van az autó. Nem ritka az ilyen eset A ny#v árt tartóban egy­másnak adják a kilincset az ügyfelek. Az itt dolgozók száméra nincs megállás. Ez a csoport 1971-ben alakult, azelőtt a közlekedési osztá­lyoknál dolgozó előadók vé­gezték az ő munkájukat. Az egyre több autó azonban szükségessé, tette, hogy lét­rehozzák a nyilvántartót. Nemcsak az ügyintézés lett így gyorsabb, hanem na­gyobb segítséget kaphatnak a bűnüldöző szervek is. 1 D. T. A VOLÁN 13. sz. Vállalat 1980. novemberében saját szervezésű alapfokú / | r ■ I r • r « . rr* személy-es _ tanlolyamot indít A jelentkezőkkel szerződést kíván kötni. Jelentkezni lehet személyesen a vállalat személyzeti es oktatási főosztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents