Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
% Ratkó József Az idegen Észrevettem az idegent, a halálommal megbízott nem evilági férfiút. Arcom mögül kimozdult és figyelt. Objektív pillantása volt. Tudtam, hogy régóta követ, arcom mögé húzódva jön, sunyit és jegyzi bűneim, elfordul, ha szeretkezem. Dolga vagyok, de nem siet Fogában kétélű mosoly, szemembe nyúl, arcomba nyúl, bab ráigat, s elront valamit. Bencze József Mezőt cicomázó... Mezőt cicomázó szelekkel komázok, békadallal lüktet szívem csöndbe süllyedt. Egy cimbalmos tücsök szelek ellen tüntet. Csókjaimban csorran csintalan vérű nyár kipergetett napból napraforgó vár. Elhiszem augusztus, hogy születtem érted, csókunkról a füvek zenélve beszélnek. Elmondják a szélnek, hűvös csillag éltet, holddal kalimpáló, gyümölcsöt lerázó vihar-harag vert meg. Elszöktem titokban Csák Erzsébet — érted, elbújdostunk együtt a napkondás égen. Ölbe foglak téged, mint virág a réten egykor az illatot, mit a szíved adott Szíveden dalolok, mint cimbalmos sugár. szép mesekapunál; Új könyvekről „Mindennapi életünk” Csurka Istvánt mint sikeres színműírót ismeri leginkább a magyar közönség. Ki lesz a bálanya? Hét tonna dollár, Házmestereirató, Eredeti helyszín __ Bizonyára e mlékezetesek azoknak, akik színházban, netán tv-játékként látták annak idején. Csurka pályáját elbeszélésekkel, rege nyekkel kezdte. A Szárítós mellék, illetve a Moór és Páál című regény szerijeként már a beérkezés küszöbén álló írót üdvözölték a kritikusok. Aztán mintha hűtlen lett volna a prózához, s csupán a szín- m ű irodalomban jeleskedett — így vált egyäc legsikeresebb és legtermékenyebb színházi szerzővé. A tárcaíró Csurkát viszont ismerik jól á Magyar Nemzet olvasói, hiszen minden második héten atterxió rwatában a „mindennapi életünk” fonákságait, nehéz és furcsa vagy egész egyszerűen történéseit árja le — a műfaj legjobb hagyományainak folytatóikén*. Kettes kolbász címen adta ki ezeket az írásait a Saepkodalmi Kiadó. Nem «SdfénetHt ezek, inkább meglátások. Élethelyzetek — a szó legszorosabb értelmébe® veit hétköznapi életből. Olyanok, amelyekre jóformán fői sem figyelünk, hiszen olyan hétköznapiak a hentesnél, a virágárusnál vagy a borbélynál. Csurka nem haragos, elítélő vagy netán lázadó írásokat publikál, csupán helyzetfeltárókat, elemezve életünk azon eseményeit, amelyekre egyre kevesebbet figyelünk — csak tudomásul vesszük, hiszen „nincs rá időnk, hogy törődjünk velük”. .1 Bolondok hajója Dürer volt az illusztrátor? A XV. század vége a ** nagy utazások ideje, Luigi de Cadamosto, Vasco da Gama, Kolumbus, Bartolomeo Diaz korszaka. 1494- ben különös könyv jelent meg a könyvpiacon; képzeletbeli utasai bolondok, útjuk végcélja pedig Narrago- nia, a bolondok országa. A munka címe Narrenschiff (Bolondok hajója), írója Sebastian Brand. A szerző 1458-ban született. Apja a strassburgi Arany Orc^szlán vendéglő tulajdonosa volt. Sok ember fordult meg náluk, s gyengeségeiket, hibáikat, furcsaságaikat jól megfigyelhette a fiatal Sebastian. Az ifjú később a bázeli egyetemen a jogtudományok doktora lett, majd főiskolai tanár, ügyvéd, író. Humanista tudós körökben forgolódott; őt magát is jeles humanistaként tisztelték, noha gondolkodása a középkorban gyökeredzett. Az egyházi hierarchiát mindennél jobban, becsülte, s rendíthetetlen híve volt Miksa császárnak, aki viszonzásul a comes palatinusi méltóságot adományozta neki. 1490 kör® jelentek meg első vallásos, jogi, történelmi és erkölcsi tárgyú munkái németül és latinul. Brand magát elsősorban-pedagógusnak tartotta: műveivel nevelni és tanítani akart. Ilyen cél vezette a Bolondok hajója megírásához. A ki® munka tartalma újszerű volt, éles hangon, szellemesen kritizált — igazi sikerét mégsem a szöveg, hanem az ezt kísérő 115 nagyhatású művészi fametszet hozta meg. Ezeknek stílusa realista, alakjai a középkori ábrázolásokban megszokott merevség helyett élnek, arcvonásaik, test- és kéztartásuk természetes, kifejező. Nem üres díszek, hanem Érdekes szokást jegyeztek föl a történészek a régi kínai császárokról. Eszerint ha a császár hetenként (!) ágyasa közül valamelyiket megkívánta, érte küldte a szolgálatot tevő eunuchot. A választottat aztán bevezették a császári hálószobába. Az ajtó előtt egész éjjel két eunuch őrködött, ezek hajnalban fel- költötték a nőt és hazaszállították. Amikor a császár fölébredt, elébe rakták az ágyasokkal töltött éjszakákról vezetett nyilvántartási naplót. abba már be volt jegyezve, hogy az uralkodó kivel menynyi ideig volt együtt bizalmas éjszakai meghittségben. A császár pedig aláírásával hitelesítette az adatokat. Lám, a túlzott adminisztráció nemcsak napjaink, hanem régebbi korok betegsége is ...! Ráadásul az idősebb császárok csalhattak is; hamis, valótlan, „kozmetikázott” adatokat diktálhattak be reggel a teljesítményükről... Adoniss a férfiszépség megtestesítője. Azt nmr Ittgesubmindegyik mond valami érdekeset, jellemzőt, lényegesen többet, mint a versikék. A metszetek túlnyomó részét egy kimagasló tehetségű, avatott kezű művész készítette. Személye három évszázadig ismeretlen maradt. Csak 1837-ben kockáztatta meg Karl Friedrich von Ru- mohr művészettörténész azt a feltevést, hogy az ismeretlen illusztrátor nem- más, mint minden idők egyik legkiválóbb grafikusa, Albrecht Dürer. Állításait több mint száz esztendeig tarló vita után, csak 1951-ben fogadták el véglegesen. A szerzőséget ugyanis csak stíluskritikai elemzések alapján lehetett megállapítani, mert Dürer akkor még nem szignálta képek a később annyira ismertté vált AD kezdőbetűkkel. Dürer ifjú korában az ötvösség, a rajzolás, a festés mellett a fametszetkészítést is megtanulta. Szülővárosából, Nürnbergből inasévei után — korának szokása szerint — fiatalon vándorútra kelt; az út célja tanulás, továbbképzés voit, bár neki akkor már nem sok tanulni- valója . akadt. Vándorévei alatt eljutott Bázelbe, hosz- szabb időt töltött ott; fölfedezték tehetségét és elhalmozták megrendelésekkel (többek közt megbízták a Bolondok hajójának illusztrálásával). Cgy kis hajóban utazó ^ csörgősapkás bolondokat látunk a címlapon, amint vidáman utaznak Narrago- niába. A többi metszet aztán bemutatja, hogy miben áll a bolondságuk. Bolond például az, aki könyvtárban ül, gondozza, porolja könyveit, de arra már nem jut ideje, hogy olvassa is. Bolond a fukar, mert csak gazdaságával törődik ; bolond az f az apa, aki engedi, hogy gyermekei pénzzel, kockával játsszanak, s még az sem aggasztja, ha kést emelnek egymásra. Bolond, aki úgy kezd házépítésbe, hogy nincs elég pénze. Bolond, aki két urat szolgál egyszerre; olyan, mint az a vadász, aki egy kutyával egyszerre két nyulat akar fogatni, s ezáltal mindkettőt elszalasztja ,.. A példákat folytathatnánk, de ennyi is élénk világot vet a XV. század végi erkölcsi gondolkozásra. Brand és Dürer világnézete egyaránt kárhoztatja a vallási törvények és a mindennapi élét józan követelményei ellen vétőket. A Naruenschiffnek példátlan sikere lett, igazi népkönyvvé vált. Még megjelenése évében három utánnyomás készült róla, s későbbi latin, német, francia, flamand stb. nyelvű kiadásainak szárny szinte megállapíthatatlan ... A könyv címét két évtizeddel ezelőtt egv film is kölcsönvette. A könyvet sokan olvasták, nézték — csak épp az emberi természetet nem tudta megváltoztatni. Ha ma írnák meg, talán még több utasa lenne, mint egy fél évezreddel ezelőtt. Vér tes y Miklós A Magyar Rádió Gyermek- kórusa 25 éves. Ez idő alatt 46 ezer gyerekből válogatták ki a 2800 kórustagot; rádió- felvételeiket_két és fél nap lehetne végighallgatni; nyilvános hangversenyeik száma: 23l0; felvételt készített velük húsz tévétársaság. Magyarországon 16, Japánban 8, Amerikában egy lemezük jelent meg. Ez utóbbi a Carnegie Hall-ban tartott nyilvános koncertet rögzítette. A róluk megjelent újságcikkek és kritikák száma: 2350. — Hogyan alakult meg a Magyar Rádió Gyermekkórusa? Botka Valéria: — A munkát 1954-ben kezdtük el, de az évfordulót az első rádió- felvételtől számítjuk, azaz 1955-től. A szervezés akkor még elég körülményes volt. Több száz budapesti iskolát végigjártunk, míg kiválogattunk száz megfelelő gyereket ... — Gondolom, a későbbiekben válogatási gondjaik már kevésbé voltak. Csányi László: — Ha a létszámot nézzük, nem. Újság- hirdetéseinkre átlagosan kétezer gyerek jelentkezik. Két alkalommal hallgatjuk meg őket, hogy minél kisebb legyen a tévedés lehetősége. Először 300 gyereket választunk ki, másodszor azt a hatvanat, akik majd a saját iskolánkban tanulnak nyolc évig. Persze, így is tévedhetünk. Az egyik gyereknek hatéves korában még nincs hangja, a másiknak tizenegy éves korában, amikor a kórusban énekelhetne, már nincs hangja, mert mutál.., Nem vagyunk jósok. Bár még nem fordult elő, hogy operaénekes lett volna abból, akit nem vettünk fel. — Nyilván sokan ajánlanak gyerekeket. Segít-e az összeköttetés. Csányi László: — Valóban, évente 3—400 gyereket ajánlanak kollégák, barátok, rokonok. Ezeket a gyerekeket sokkal jobban megforgatjuk, mint a többit. Ez az „előnye” az ajánlásnak. A koncerteken nem tehetünk a rosszul éneklő gyerek nyakába egy táblát, hogy őt ez vagy az a neves ember ajánlotta. — Melyek a kiválogatás szempontjai? Csányi László: — A szép énekhang követelményével egyenértékű a jó értelmi képesség és magatartás, valamint a fizikai teherbírás. Fontos, hogy a tanulmányokat ne hátráltassa a kórusban végzett munka, és például ne fázzon meg a gyerek. ha kijön a negyvenfokos stúdióból. Persze nem terheljük túl őket. Négyszázan vannak, de csak százan énekel- « nek kórusban. A többiek előkészítő csoportokban vesznek részt, és felváltva jönnek vidékre. — Apropó! Vidéki gyerekeket föl tud venni a kórus? Botka Valéria: — Mi fel tudnánk venni, de szállást, sajnos, nem tudunk biztosítani. Javasoltuk, hogy szervezzenek nekik egy kollégiumot, de eddig nem sikerült. Legföljebb rokonához jöhet föl a gyerek, mint az Salánki Hedvig esetében történt, aki most a rádiónál dolgozik. — A gyermekek, nyilván másféle munkát kívánnák a körvezetőktől, mint a felnőttek. Botka Valéria: — Ez a sajátos pedagógiai. munka már a művek kiválasztásánál megkezdődik; csak olyanokat választhatunk, amelyek érzelmileg közel állnak a gyerekekhez. S ha némelyik nehezebb, megpróbáljuk játékosan, érzelmi eszközökkel közelebb vinni hozzájuk. Nézzetek rám, mint egy tűkörbe, mondom nekik. Szomorú dalnál bánatos vágyóik, vidám dalnál mosolygok. Csányi L.: — A küKöldi utazásoknál különösen vi-v gyázunk arra, hogy csak jól ismert programot vigyünk, a megterheléseket könnyedén győzzék. Ennek köszönhető például, hogy amikor a japán turnénk alkalmával egy iszonyatos tengeri vihar után kellett föllépnünk, a közönség semmit sem vett észre az előzetes megpróbál tatásokból — Ha már a megterhelésekről beszélünk: kapnak-e honoráriumot a külföldi turnék során a gyerekek? Csányi L.: — Az elvünk az volt, s ma is az lenne, hogy csak minimális zsebpénzt kapjanak. Az ő jutalmuk a nyolc évig tartó zeneiskolai képzés, az utazások és például a nyári kéthetes táborozás Balatonfüreden. A rendelkezések azonban előírják, hogy hosszabb turnéknál a napidíj egyharmadát kapjak meg a kórustagok. — Sokan azt mondják, hogy a kórus világsikere egyrészt Bartók és Kodály műveinek köszönhető ... Botka V.: — Igen, nekik és a mai zeneszerzőink műveinek is köszönhető a siker, de szerencsére a gyerekeknek is, akik „nagy gyönyörűséggel adták elő Bartók és Kodály dalait, ami annak a jele, hogy otthonosan érzik magukat a zenében”, mint a Washington Post írja. — Mi történik azokkal, akik kinőtték a gyermekkórust? Csányi L.: — Akik kinőtték és énekelni akarnak, jöhetnek a Gutenberg Művelődési Ház kórusába, vagy hozhatják a gyermekeiket a gyermekkórusba, mert látja, megmondom őszintén, azoknak valóban lehet protekciójuk: ha egy mód van rá, a régi kórustagok gyerekeit fölvesszük. S hogy kik nőttek ki innen? Csak néhányat említek: Fischer Adóm és Fischer Iván karmesterek. Kincses Veronika, Sudlik Mária. IMarton Éva. Farkas Teréz operaénekesek, Fábián Márta Kiss György Mihály Hallotta már? ben tudják, hogy a görög mitológia e jeles alakja kis- azsiai eredetű félisten, akit egy vadkan vadászaton megölt; szeretője, Aphrodité kérésére a föisten, Zeusz megengedte neki, hogy az év. egyik felet ne az alvilágban, hanem a földön töltse. íme, valószínűleg az első — szájhagyomány útján elterjedt — híradás a protekcióról! A Törvény készül a felesleges üzemek megszüntetésére című újsághírben az alábbiakat olvasom: „Az öncélú üzemek leépítéséről szóló törvényjavaslat decemberben kerül a parlament elé. A kormány törvényhozási úton belenyúl az üzemek kérdésébe, hogy leépítse és leépittesse ni I ncUuoJMt az üzeme két, amelyek közszükségletet nem jelentenek.” A hírt 1929 őszén közölte a 8 Órai Újság ... Lám, lám, már elődeink is megpróbálták szanálni a gazdasagtalanul termelő, „öncélú” vállalatokat. de úgy latszik, azóta ismét elszaporodtak. Vajon nekünk most sikerül-e? Kosztolányi Dezső írja: „Monlalto bíborosnak nem volt jártányi ereje. Mindig két mankón sántikalt. Mihelyt azonban meghallotta, hogy papának választották és már nem Monlalto bíboros, hanem V. Sixtus papa. eldobta mankóját, lábára állt, egyenesen, délcegen lépett az emelvényre, mint egyházfejedelem leült trónszékére, és sohase volt szükségé mankóra.“ Nekem is van egy „bíboros” ismerősöm. Együtt gye- rekeskedtünk, de ö szép lassan elég magas „emelvényre” küzdötte föl magát, és ma már nem ismer meg. Bezzeg régen! Emlékszem: olyan szegények voltunk, hogy még mankóra sem tellett... Az idei nyáron a balatoni halpusztulás okait így indokolták a szakemberek a sajtóban: ...4z elpusztult halak többsége apróhal, keszeg és garda volt, ezek ivása június közepén zajlik. Az ivás következtében leginkább legyengült halak az időjárás kedvezőtlen, számukra káros hatásait — a hullámverést, hirtelen légnyomás- és vizhő- mérséklet-változást — nem tudták elviselni.” Nem értek a halbiológiához, de egy tanulságot levontam: a szerelemmel vigyázni kell. különben beledöglik az ember... Akarom mondani a útdl cimbalom- és Ella István or gonamüvész, Bús Katalin színművész, Bódi Magdi táncdalénekes ... Több mint kétszázan vannak zenei pályán. — Bódi Magdit említette. Nem csábítja el a beatzene a kórus tagjait? Csányi L.: — A gyerekek szeretik azt a zenét, szeressék is. Én azt szeretném, ha minél több • muzsikus lenne könnyűzenei pályán. Ezért ajánlottuk Várkonyi Mátyásnak, hogy végezze el a zeneszerzői szakot. Persze olyan is előfordult, hogy operaénekesi reménységünk pártolt a könnyű műfajhoz a könnyebb sikerért és a jobb anyagi körülményekért. Kár volt. — Talán illetlen kérdés, de akkor ki áll a gyermekkórus élére, ha önök nyugdíjba mennek? Csányi L.; — Szerencsére vannak körülöttünk négyen is fiatal karvezetők. A rádió vezetősége majd eldönti, hogy ki veszi át ezt a posztot. Reméljük olyan, aki valóban folytatni tudja ezt, a munkát N. C. ICsak a tehetség... Beszélgetés a gyermekkórus vezetőivel
