Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
„CIKLON-80” A főcsapás irányában ErdeWiodve figyelnek a (rjijröuára meghívói* vendégek: pártbizottsági titkárok, tanácselnökök, tsz-elnökök, álla,mi gazdasági, f vállalati igazgatok. Erdős, hegyes terepen állunk, előttünk hatalmas völgy húzódik, műszaki akadállyal, aknazárral kettévágva, Kék, sárga, piros ködgyertyáik füstje látszik a szemközti hegyoldalban, majd sűrű robbanás jelzi a tüzérségi előkészítést. Megindulnak a harckocsik; ágyúk, géppuskák tüze. egyre erősödő, mind közelebbről hallatszó detonációk jelzik a támadók előrehaladását. A páncélosok élén különleges szerkezetet vivő harckocsi halad; kaput nyit az aknákkal megerősített műszaki akadályon, s nyomában átkel valamennyi harcjármű. — Riadó! A hegy tetején levő, álcázott parancsnoki-vezetési pontról ki hallatszik a rádió hangja, amint ismételten figyelmeztet a közelgő légi- veszélyre. Alig néniül el a sziréna, a közelben és távolban ködgyertyák rob- barynak. sűrű, tejfehér köd- fátj'ol borítja be a környéket. Repülőgépek zúgása közeledik. Alacsonyan szállva igyekeznek a terepet felderíteni. megállapítani a védekezésre berendezkedett »élesség« felé, a főcsapás irályába vonuló katonai egységek útját, erejét. Amikor eltűnrjek, alacsonyan szálló, hosszú drótkötélen füstöt, ködöt okádó tartályokat vivő helikopterek jelennek meg Látni alig lehet valamit, csak a csípős, könnyeket fakasztó mesterséges ködöt érezni, amely homályba burkol mindent. Megtévesztette a felderítőket is, mert a nyomukban érkező gépek bombái a színlelt, makettekket teletűzdelt hadiét mellé hullanak, miközben a távoli hegygerincen ’ zavartalanul vonulnak Lángtenger világítja meg az. eget. A védekező »ellenség« különleges fegyver alkalmazásával, tüzakadály- mező létesítésével kísérli megállítani a páncélosok előretörését. Döbbenetes látvány a több száz négyzetméteres, áthatolhatatlan- na.k tűnő lángtengerf a sűrű fekete füst. A páncélosokat azonban semmi sem tarthatja vissza. Egymás után tűnnek el a tűzakadálymezöben, ágyúikkal, géppuskáikkal megtörve az ellenállást, a kétségbeesett védekezést. Mögöttük pedig már elfoglalják a terepet a páncélozott szállító harcjármüvön érkező alakulatok. Tompa robbanás. A jellegzetes felhő azt mutatja, hogy a-/, ellenség atombomba bevetésétől sem riadt vissza. Az előrenyomuló harckocsik fö'ött különleges repülőigép 'jelenik meg, s mér rájuk vegyi csapást. Több harcjármű megbénul, veszteségek keletkeznek emberben, technikában. A támadást csak a mentesítés után lehet folytatni. Sebesülteket kötöznek, szállítanak hátra, elvontatják a harcképtelenné vált páncélosokat. Különleges járművek jelennek meg, rajtuk gázálarcot, védööltö- zéket. köpenyt viselő katonák. Megkezdődik a mentesítés. Folyadékkal tisztítanak, fertőtlenítenek mindenkit és mindent, aki és ami a közben már földerített terepen volt. Hatalmas tehergépkocsik repülőgépmotorokat hpznak, s hőlégsugárral leégetik a páncélosokról a veszélyes szennyeződést. A magasból helikopterkötelék ereszkedik le, s foIvadékpéirmettel szórja be az álló. majd meginduló páncélosokat. A »Ciklon—’80« harcgyakorlat főpróbája véget ért. 1. V. Marianov altábornagy a Varsói Szerződés egyesített parancsnokságának képviseletében kritikus szemmel nézett mindent. Így vélekedett a magyar és a szovjet katonákról : — A katonák, tiszt.helvet- tesek es tisztek áltál végrehajtott gyakorlat bizonyította hadseregeink magasfokú kiképzését, harckészültségét.. Azt. hogv jól ismerik feladataikat, kiválóan együttműködnek azok végrehajtásában. Bizonyították azt is, hogy jól ismerik a korszerű hadviselést, képesek feladataikat a legnehezebb körülmények között is végrehajtani. S/.alai Li.y/Jo a harckocsik, a páncélozott szállító harcjármüvek. — A Varsói Szerződés fő- parancsnoka által elrendelt „Ciklon—,80” harcászati együttműködési gyakorlatnak ez a főpróbája. Néphadseregünk, illetve magasabb egységünk alakulatain kívül szovjet csapatok is közreműködnek — ismertette a feladatot dr. Berki Mihály vezérőrnagy, parancsnok, a térképen is bemutatva mindent. HEH SOMOGYI KRÓNIKÁJA Szeptember az iskolai munka megkezdésének a hónapja. 'Igaz, az általános és középiskolások, valamint a tanítóképzősök már korábban befejezték nyári vakációjukat, de azért a múlt hétre is jutott egy tanévnyitó ünnepség megyénkben. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, amely huszadszor köszönthette a felsőfokú tanulmányokat folytató mezőgazdászjelölteket, hétfőn ünnepélyes keretek között kezdte meg az 1980— 81-es tanévet. Ez alkalommal 185 elsős telt fogadalmai és hallgatta dr. Guba Sándor főigazgató beszédét, aki az intézmény két évtizedes életének főbb tanulmányi és tudományos eredményeit tekintette át. Az általános iskolák többségében a hét elején szülői értekezleteken találkoztak a nevelők a családi házak képviselőivel. A megbeszélések témái általában a nevelési követelmények ismertetése es egyes új tantervi tantárgyak tanulásának módszertani kérdései voltak. A szülők többsége fontosnak tartotta a megjelenést e tanácskozáson. Az alsós osztályokban csaknem valamennyi gyerek szülője ott ült az osztálytermekben. A legtöbb osztályfőnök felhívta a figyelmet arra, hogy a szülői értekezletekkel, bármi y fontos szelepet töltenek is be. nem merülhet ki a •salad! ház és a tantestület kapcsolata. Fogadóórák, ■saládlátogalások. a munka- k r/össégek tevékenysége, a endszeres érdeklődés in hozzájárulnak az egységes nevelési eljárások kimunkálásához, illetve alkalmazá- \ sához. És még egy, az oktatói-nevelői munkához is kapcsolódó esemény a hétről. Négy megyéből érkezett szakemberek tanácskoztak Kaposváron a tanulók olvasásáról, a gyermekkönyvtárak helyzetéről, hatékonyabb bevonásáról a nevelésbe, az ismeretterjesztésbe. Régi hagyomány szerint évről évre a tanévnyitó időszakára esik a felnőttek egy csoportját érintő ünnepi esemény. Hétfőn Kaposváron, az ■ Oktatási Igazgatóságon átadták a diplomát annak a százharminchét, volt hallgatónak, aki a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem szakosító tanfolyamát sikeresen elvégezte. A gazdasági és társadalmi élet legkülönbözőbb területein , dolgozók olyan ideológiai alapokat es politikai ismereteket szereztek négyéves tanulásuk során, amelyek lehetőséget nyújtanak munkájuk színvonalasabb ellátásához és a, párt politikájának meggyőző propagálásához. Bár a falevelek színén alig látszik meg, hogy szeptember derekán járunk, a mezögaadasági termén vek betakarítása nagy erővel fo. lyik niegyeazerte. Szedik a burgonyát, szállítják a cukorrépát és teljes a nagyüzem a gyümölcsösökben. A gazdaságokban egymást váltják az iskolák csoportjai, melyek részben székhelyükről naponta indulnak munkába. részben elfoglalták a szamukra előkészített táborokat, szállásokat. A diákok számítottak e munkára és töbhségük fegyelmezetten teljesíti a rájuk szabott, nem túl .szigorú normákat. Hangulatukat, munkaképességüket jelentősen befolyásolják az ellátás körülményei. A MËM-nek e hét közepén megjelent felhívása is azt a célt szolgálja, hogy a gazdaságok körültekintően gondoskodjanak a diákokról, es a szokásosnál is figyelmesebben alkalmazzák a munkavédelmi és balesetelhárítási szabályokat. A szeptember az előszü- retek ideje is. Bizony az eddigi próba szedések, a korán érő szőlőfajták fürtjeinek mustjai nem túl jóval’ biztatnak. Ami azonban megtermett — márpedig , az idén a mennyiséggel nem lesz gond —, azt mindenképpen le kell szedni es az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt, milyen költségekkel. A Balatonbog- lári Állami Gazdaság területén szerdán megtartott szőlészeti gépbemutatót ennek szellemében rendezték. Itt a Szekszárdi Mezőgép vonultatta fel legújabb termékeit Köztük a szüretelőgépet, amely egyetlen kezelőjével 59 ember munkáját végzi el. Ugyancsak a legkorsze rúbb technikáról volt szó azon az országos műszaki konferencián, amelyet a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalatnál rendeztek csütörtökön. E tanácskozáson az NDK-ban készülő legújabb nyomdaipari gépekkel ismerkedhettek meg az, ország nyomdáinak képvi- | selöl. Paul Laszlo 1 Buszok és utasok Két hónap alatt 81 autó- buszjáratot szüntetett meg a megyeben a Volán Iái. sz Vállalat. Ebből 2ö Nagyatád és Barcs térségében van. A járatok száma — erről mái döntés született — szeptember 28-án újabb tizennéggyel csökken. Megvizsgálják több jarat forgalmát, es a jövő májusig — az új menetrendig — fokozatosan döntene* megszüntetésükről. Az indok rövid: gazdaságtalanok. nincsenek kihasználva. Mégis minden járat megszüntetése kisebb vagy nagyobb port kavar: az esetek egy részében csak a helyi tanácsig vagy a Volán vállalatig jut el a tiltakozás, más esetekben a minisztériumig. Aki rendszeresen utazott a megszüntetett járattal, annak hiányzik: nem azt nézi. hogy hány százalékos a kocsi kihasználtsága, hanem azt Veszi figyelembe, hogy utazás iránti igényét egyáltalán nem elégítik ki. Kinek van hát igaza? Két álláspont Barcs és a megyeszékhely között szilveszterkor megszűnt a vasúti összeköttetés. A bejárók és az esetenként utazók egyaránt a menetrendet böngészték és azt állapították meg, hogy a Volán rugalmasan alkalmazkodva a követelményekhez — jobb feltételeket teremtett az utazásra, mint a megszűnt vasútvonal. Az utasok most azt mondják : „ez volt a mézesmadzag”. — Akkor ez volt az igény, melyet a tanácsok gyűjtöttek össze — teszi hozzá Balogh János, a Volán osztályvezetője. — Azután kiderült, hogy utasok nélkül járnak a buszok. Ma Somogybán a legalacsonyabb a helyközi járatok kihasználtsága: augusztusban például 31,8 százalékos volt. Ez gazdálkodási, fejlesztési gondokat okozhat a vállalatnak. A számok indítottak bennünket arra, hogy felülvizsgáljuk a járatokat, megállapítsuk, van-e rájuk igény. Az alapellátással kapcsolatos érdekeket nem sértve törekedtünk a gazdaságosság fokozásara. Idézzünk egy másik véleményt. Henger Janos, a Barcsi Városi Tanács osztályvezetője: — Lassan havi gyakorlattá válik a Volánnál, hogy kihasználatlanságra, üzemanyagköltségekre hivatkozva jön menetrendet „egyeztetni”, és hozza az egyetlen javaslatát: szüntessünk meg járatokat. Májusban lépett életbe az új menetrend, azóta már több járat nem létezik, és ezek megszűnéséről hiányos a tájékoztatás. Az az utas, aki júliusban még elment egy busszal, augúsztusban már hiába vár^ azt a megállóban; ez bizonytalanságot szül. Forgalomszámlálást szinte minden hónapban végeznek, és ezeknek mi csak a „végeredményét” ismerjük. Az adatokat én nem akarom kétségbe vonni, de objektivitásukban sem vagyok bizonyos, hiszen a gépkocsivezetőnek — aki számlál is — az az érdeke, hogy este hat után már otthon, s ne úton legyen. Alátámasztja ezt az is, hogy egy-egy járat megszűnése után mindig megszaporodnak a panaszok. „Bizonytalan” járatok Helesi Lajos, a kadarkút! nagyközségi tanács elnöke a végrehajtó bizottság elé került jelentésből idézi a következő adatokat: Mikéből ötven munkahelyre járnak dolgozni az emberek Közlekedésük nincs megoldva: Kaposvárról a legutolsó járat 16.40-kor indul, tehát második műszakot nem vállalhatnak. Nagyatáddal sem jobb a kapcsolatuk, onnan Ili,Lókor indul az utolsó busz. A mikeiek panasza a minisztériumig jutott. A döntés most az, hogy szeptember 28- tól — új járatok beállításával — javítják a közlekedést. A hírhez hozzá tartozik még valami : hárömhónapi „próbaidőt” kapnak az új mikei buszok. Akkor ismét megvizsgálják kihasználtságukat. A Volán szerint ez a bizonyítás időszaka. A gond csupán az. hogy ki változtat bizonytalanra műszakot vagy különösen munkahelyet? Itt érdemes még egy véleményt idézni: Büki herencét, a Volán menetrendszerkesztő jéét. — A kadarkúti buszpályaudvarra reggel aiig férnek be a Volan-jaratok, mert a tsz-ek is innen indítják munkásjárataikat. A visnyei tsz például három buszt tart ezért, es mindenkit elvisznek, aki felszáll. Mi felajánlottuk, hogy utazzanak a dolgozók a menetrend szerinti járattal, de nem mentek bele. Tegyük hozzá: nehéz lenne megalapítani, hogy a döntést mennyi oen befolyásolta a gazdaságosság és milyen része van benne a Volán mo- nopölheiyzetétöl való felelemnek? Mert példát lehet találni rá. Henger János a közeprigóci szakiskola esetét ilyen rossz példának tartja. Ez az intézet egyesült a barcsi szakközépiskolával : a diákok Középrigócon laknak, ott étkeznek, de az elméleti foglalkozásokra — pontos órarend szerint — Barcsra járnak. A száz diák nevében azt kérték, hogy a busz járjon be a rigóéi kollégiumig. A Volán nem vállalta ezt, aztán valahogy mégis megoldódott: „kalap alatt” bejártak a buszok, addig, amíg ki nem tudódott. Akkor fegyelmit ígértek a pályaudvar-vezetőnek és sofőrnek egyaránt. Azóta a diákok kint várják a megálló, gjőtt a járatot, ahol nem jut mindenkinek fedél, s ha a kollégiumba menet nem férnek föl a buszra, legföljebb négy órakor ebédelnék. Az igazsághoz tartozik, hogy a Volán felajánlott egy „kedvezőbb” megoldást is: szerződéses járatban a barcsi iskolától a rigóci kollégiumig viszi a diákokat, másként nem. Csakhogy a szerződéses járat tarifája más. Az ügy még nem jutott nyugvópontra. Átgondoltabban A gond az, hogy sok a/ utazók által kifogásolt menetrendváltozás, jaratleállf- tás. A jármüvek kihasználtságának növelésére nem a járatleallítás az egyetlen út. Az útvonalat úgy is módosítani lehet, hogy az esetenként jelentkező igények jobb ösz- szegyújtésével növelik a kihasználtságot: egy kocsival oldják meg azt a feladatot, amelyre eddig kettőt vagy hármat használtak A gyakori változások pedig bizonytalanságot szülnek. Az utasok hozzászoktak ahhoz, hogy a májusi menetrendváltozások után alaposabban tájékozódjanak az utazási lehetőségről, de senki sem kívánhatja, hogy nyomon kövessék a hónapról hónapra bekövetkező változásokat. Az sem biztos, hogy egy vagy néhány utasszámlálás megnyugtató képet a<J ©gy járat kihasználásáról, hiszen az utazási igények nemcsak egy napon belül oszlanak meg, hanem eltérés tapasztalható a hét napjai, az évszak hónapjai között is. A gyakori változások az esetenként utazók számára áttekinthetetlenek. A hirdetmények ugyanis nem jutnak el mindenkihez. Azt azért mégsem lehet kívánni, hogy a tanácsra menjen érdeklődni az, aki utazni kivan. A közúti tömegközlekedés ugyanis szolgáltatás. Dr. Kercza Imre SOMOGYI néplap
