Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
Posta a pályaudvaron KÉSŐI ÉBREDÉS Hírlapárusítás, becsületkasszával Az újságokkal, napi- és hetilapokkal, folyóiratokkal, regényekkel megrakott, kerekeken gördülő kocsi ott áll a balatonszentgyörgyi vasútállomás peronján. Nincs mögötte árus: a vonattal érkezők önmagukat szolgálják ki. Megszokott mozdulattal teszik a kasszába a lapért járó pénzt, vesznek vissza — és távoznak. — Évekkel ezelőtt vezettük be az újságárusításnak ezt a módját. A reggel koráin érkező, továbbutazó emberek így gyorsabban megkaphatják a lapot. Reggel fél hatkor már kitesszük a kocsit, és kinn van estig — tájékoztat Szakái Sándor hivatalvezető. Ez a módszer a bizalomra épül. S hogy mindenki a nap minden szakában megtalálhassa a lapokat, az önkiszolgáló árusításáért felelősségeit vállalt a hivatalnak mind a harminchárom dolgozója. Ha valamelyik újság kifogy, nyomban pótolják a hiányt A Holló szocialista brigád kötelességének tekinti e tevékenységet Naponta átlag ezer forint a becsületkasszás »hírlapáruda-« forgalma. Persze előfordul, hogy gyerekek — feledékeny felnőttek — «elfelejtenek-« fizetni. •— Vajon nincs ebből hiányuk? — Nincs, mert azt is tapasztaltuk, hogy a vonatra sietek többször többet hagytak a kasszában, mint amennyi a lapért járt volna — mondja a hivatalvezető. — Szerteágazó munkát végeznek itt, a pályaudvari, postán. Elsősorban a többi postának továbbítandó és onnan érkező csomagok, levelek száma nagy. A munka nyáron mindig tetemesen megnő. Harminchét község hivatalába megy innen a posta, néhány még Zala megyébe is. Csomagot az első félévben 120 ezret, ajánlott levelet 85 ezret, egyszerű — »sima« — levelet 970 ezer darabot továbbítottak. Két egyesített kézbesítőjük: Takács Gábor és Baján János igen lelkiismeretes munkát végez. A különbőz» lapokra 990-en fizettek elő a községben, a legtöbben — 218-an — Somogyi Néplapot; nagy munka mindezt kihordani, meg az értékküldeményeket, beszedni az újság- és a tv- előfizetési díjat... Az év első hat hónapjában az előfizetőknek 80 ezer újságot vittek, s bizony, ennek a súlya sem megvetendő. Betörés bosszúból Olyan természetesein beszél arról, amit elkövetett, mintha ez lenne a világon a legegyszerűbb dolog. Betört, lopott — tiszta sor. Kár rá szót vesztegetni. Egyedül az nincs rendjén — szerinte —, hogy mindezért behozták a rendőrségre. — Tulajdonképpen bosszúból csináltam — mondja a 21 éves, kerekd Orsós Ferenc. — Haragudtam a földváriakra, ezért törtem be a postára. Mert kiszúrtak velem. Átvertek; nem tartották be a szavukat. — És háborog, szünet nélkül szitkozódik, hogy így becsapták őt, a rendes, dolgozó fiatalt. — De csak kerüljek ki innen, majd rendet teszek! — Hogyan» csapták be? — Azt mondták, fölvesznek dolgozni, aztán nem vettek föl. Megígérték, hogy jöhetek segédmunkásnak, de amikor jönni akartam, nem kellettem ..Nagyon dühös voltam rájuk. Aznap Siófokra mentem volna, a régebbi munkahelyemre, de nem menteim, Földváron maradtam. Aztán este 10—11 körül megcsináltuk a betörést. — Nem v©R egyedüli? — Egy pesti srác is voM velem. Kerestem egy vasat, azzal akartam az ablakkeretet kiifeszíteni ; de elcsúszott, kitört az üveg. Ott másztunk be, egy kicsit körül néztünk. — És mit találtak? — 230 forintot, az voit az egész. — És a csomagok? — Azokat a srác bontotta föl. Kérte a késemet; nem tudtam mit akar, odaadtam neki. Erre látom ám, hogy vágja föd az egyik csomagot. Abban talált kést, azzal bontotta föl a többit. Ingpulóvert találtunk, inget, dzsekit, ilyesmit. 11 Még aznap este elkaptak az állomáson. Éppen vonatra vártaim: Kaposvárra akartam utazni, már nem tudom miért Aztán jöttek a rendőrök, és azóta itt vagyok. — Tök ölön miért volt? — Én? Soha nem voltam ott Ezért gondolja? — mu-/ tat a kézfejébe tetovált öt pontra. — Ezt én csináltam magamnak... De esküszöm, ha kijövök, tetőtől talpig tele leszek tetovál ássak — Akkor olyan lesz, saérni egy térkép ... — Na és? Az a szép. he az ember tele van tetoválással. — Ez a2 e*ső bűncselekménye? — Ez. — Még soha ttem volt börtönben ? — Soha. A rendőrtiszt, aki szintén jelen van beszélgetésünknél, közbeszól: — És azaz egy év? — Az? Azt nem tudom, miért kaptam. Semmit nem csináltam. — Magnólopás. — Az lopás volt? Egyszerűen elvittem a juhász magnóját, ő meg följelentett. De csak kerüljek ki egyszer innen, majd megkapja a magáét! Azt nem teszi zsebre, azt hiszem. Képes volt szólni a rendőröknek. — Végiül is az Swé volt Nem? — Az övé, de ő meg nem fizetett nekem, pedig járt volna. Ezért vittem el. Bosz- szuból. De ha egyszer kijövök ... Remélhetőleg nem mostanában. Orsós Ferenc ugyanis egyelőre Siófokon, a rendőrségi fogdában ül, aztán majd a bíróság elé kell állnia — és jóm a büntetés. Amiről ugyancsak »nem érti«, miért kapja. Elvégre ő »csak« bosszút állt. ». Nemrég a balatonszentgyörgyi postahivatalban új telefonközpontot helyeztek üzembe: ez lehetővé teszi, hogy 120-ra növelhessék a helybeli telefonok számát. Gondjuk, hogy Kaposvárral csak Boglárlelle, Budapesttel pedig Keszthely közvetítésével tudnak összeköttetést teremteni. Ez bizony lassítja a napi 80—100 távolsági kapcsolat megteremtését. Az év első felében 55 ezer újságot adtunk el, s a re- mitenda (a visszaadható újság) mindössze három százalék volt, pedig tizet engedélyeznek. Ez Böröcz Imre József hírlapfeielős, illetve Kőhalmi Gyula, Hajas János, Táskái Ferencné, Tamás Pál lelkiismeretes munkájának köszönhető — mondja Szakái Sándor. Elköszönve látjuk, hogy az önkiszolgáló becsüJetkasz- szánál idős, falusi néni álldogál. Venne valamilyen újságot; kezében a pénz, de nem tudja, mit csinál jón. Keresi az árust. Egy, a helyi viszonyokat ismerő kislány fölvilágosítja: dobja csak a kasszába a pénzt, és vigye a lapot... Ügy/is tesz. És fejcsóválva ül le a közeli pádra, olvasgatni. — Nahát, hogy ilyesmi is létezik... Szálai László Görgetegi változások A' görgetegi tsz-ben teljesítménybért kapnak a traktorosok vagy kombájtnosok. A gépeket a telepen tartják. Ütemtervek alapján, szervezetten végzik a munkát; a három társközség tsz-dolgo- zóí ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kapják. A bérek nagyságát szabályzat rögzíti.... Ugyan miért érdemel szót é magától értetődő dolog? kérdezhetné banki. Épp azért, mert Görgetegen ma ezek a legnagyobb vívmányok! Egy évvel ezelőtt még nem így volt. Különös leírni — 1980-ban —, hogy nemrég még a szántást is órabérben végeztéik. Nem csoda, hogy szívesen vettek egy kis „kényszerpihenőt” a traktorosok. Eljavítgattak, eldolgozgattak, azután este szépen hazamentek gépestől. Hogy másnap mit csináltak, nem mindig tudták, de bíztak benne, hogy akad majd, aki éjjel kigondolja. Görgetegen érdemes volt bérvitát kezdeni és az asztalra csapni. Egy-két forintos órabéremelést el lehet érni így. Ez még nem is igen tűnt volna föl, de az már feszültségeket okozott, hogy a görgetegiek, a kuntelepiek és ,a rinyaszentkirá- lyiak nem azonos arányban élvezték előnyét ennek a rugalmas „megoldásnak”. Senki sem csodálkozott, amikor a tavasszal végre gyökeres változásokra került sor. Azon viszont többen is, hogy csak most. Tudni kell, hogy a görgeteg! ász évekig szerény nyereséggel zárt. Az új gazdálkodási követelmények mellett szinte hónapok alatt háinlott le a „védőlakk” a gazdaság épületéről : előbukkantak az ellentmondások és a már évek óta lappangó veszteségek. Végül is tavasszal új vezetőség került a szövetkezet élére, s a veszteségrendezési eljárás befejeztével tiszta lappal és új esélyekkel kezdhették a változtatások sorát. Hetek glatt kellett elkészíteni az új szabályzatok sorát. Ágazati rendszert vezettek be az addigi — csupán, a feszültségek életben tartására alkalmas — „három falu: három üzemegység” mód helyett/ Végrehajtották a gépösszevonást, ezzel párhuzamosan megoldották a dolgozók szállítását. Minden lehetséges helyen teljesítménybért vezettek be. Az eredmény — erre a vezetők sem számítottak — gyorsan megmutatkozott. A gépek kora reggel ott voltak a határban. Hát hogyne, hiszen előbb kezdték, annál nagyobb a teljesítmény, annál több a bér. (Nem „úsznak majd el” a bérszínvonallal? — kérdeztem az elnököt. — Dehogy — válaszolta. — Most minden kifizetett bér mögött teljesítmény áll. A munkát, amit ma egy nap elvégeznek, azelőtt, ’órabérben, három nap aiatt csinálták meg. Ugyanazt az összeget használjuk föl mi is, csak úgy, hogy húzóereje is van.) N ehezebb feladat megértetni, hogy nincs külön görgetegi és. kuntelepi érdek, hogy az előnyök alapja csupán a munka lehet, és nem az, hogy hol lakik valaki. Tény hogy minden, a gazdálkodással összefüggő gondnál több erőfeszítést kíván az emberek formálása — így az elnök. — Én mégis sokkal nagyobb ellenállásra, nehezebb napokra számítottam. Hogy mégsem így lett, annak talán az a magyarázata. hogy már azok is megelégelték a renletlenséget, akik szívesen halásztak a zavarosban. Többen elmondták nekem mostanában, uvugodtabban dolgoznak így, hogy mindemnek pontos mércéje van. „Szívesen lemondok a munka nélkül ' »jóváírt« félnapokról, ha tudom, hogy más sem kap »ajándék« napokat.”) 4D09 hektár, a zöme If)—12 „aranykoronás” föld. Ebből 1300 hektár az erdő és csaknem ugyanennyi az elhanyagolt legelő. A többi nagyobbrészt szántó, amelyen főleg , kukoricát, búzát, borsót és dohányt termelnek. (A következő év feladata lesz a vetésszerkezetet hozzáigazítani a talajadottságokhoz.) Van egy szép, de elhanyagolt húsmarhatelep is, erősen leromlott állomány- nval. Van két sertéstelep: közülük a kuntelepi kecsegtet a fejlődés lehetőségeivel. Van ezenkívül egy szép gépKörutazás Peruban A napisten városa Peruban nagyok a távolságok és az országot kettészelő Andok hegyvonulat erősen akadályozza az országúti közlekedést. Ezért az utas — főképp a külföldi — elsősorban repülőgéppel közlekedik. Cuzcóból, az egykori inka birodalom fővárosából a titokzatos Machu Pichu romvárosba viszont csak vasúton lehet eljutni. Ezt a vasútvonalat a japánok építették ki, s a maga nemében. egyedülálló a világon. Cuzcó 3200 méter magasságban magasfennsíkon fekszik ; a szerelvény legalább egy órán át hol előre halad, hol hátrafelé tolat, hogy leküzd- je a magasságot. Közben föltárul az utas előtt a Cuzco környéki városkép. A települést övező kopár lejtőket nyomortelepek övezik: rettenetes körülmények között tengetik itt életüket a perifériára szorult — vagy onnan elmozdulni nem tudó — indiánok ezrei. A normális élet legelemibb feltételei is hiányoznak: nincs villany, nincs vízvezeték, nincs csatorna. Egymásba érnek viszont a roskadozó kalyibák, és a szabad térségeket elönti a szennyvíz. Csontig sová- nyodott, szurkos gyerekek és rongyos felnőttek szédeleg- nek a magast'ennsíki napsü- lesb«n. (A »tatisztik* «•riml Peruban a dél-ameri kai átlaghoz képest is igen magas a gyermekhalandósági arány.) Meredek, sok helyütt szinte teljesen kopár hegyoldalak: embernek, állatnak nyaktörő magasságokba kell fölkapaszkodnia, hogy némi élelemhez jusson. Minimális mennyiségű termőföld, azt ip szívós munkával, araszról araszra kell elhódítani a természettől. Faekék hasítják a földet, nyomukban csa- táriáncban hadadnak az emberek, kézzel szórják a magot A föld vörhenyes színű, termőképessége alacsony. Trágyázásra alig van lehetőség, eső szinte sohasem esik. Machu Picchu felé közeledve a vonat ereszkedni kezd.A sebes sodrású ■ Uru- bamba völgyét annak idején a spanyolok hamar fölfedezték. Machu Picchut azonban soha nem találták meg, noha a folyó körívet ír le a romvárost tetején hordozó hegy körül. 1911-ben bukkant rá végül Hiram Bingham amerikai tudós a környékbeliek segítségéved. Mert bár Machu Picchu feledésbe merült, évszázadok során teljesen elborította a dús növényi vegetáció, az indián őslakosak legendáiban, mítoszaiban makacsul őrizték a város emlékét Fölfedezésével egyidőben föl lángoltak — és azóu csillapodtak — a viták: jrwi lehetett Mao hu Picchu fénykorában ... Végvári erőd az Amazonas vidék őserdeiből támadásra induló barbár törzseik ellen? A spanyoloktól szétzúzott inka birodalom fejedelmi sarjadnak, napszüzeinek végső menedéke? Esetleg szent hely, szertartási központ? A hegytetőn 2600 méter magasságban áll a romváros; Mindenütt megalitikus, kövekből emelt falak, az inka építészetre jellemző trapezoid alakú ajtó- és ablaknyílások. A sok ezer méter körbe futó 1 párkán.yzat egyszerre volt védőövezet és termőterasz. Az egyes szinteket nagy leleménnyel kiépített lépcsősorok kötik össze. A város legmagasabb pontját a naptemplom foglalja el. A feltételezések szerint az előtte elterülő téren üdvözölték a Napot, és ide tették ki száradni a múmiákat, h-ggy azok is részesüljenek a »szent« napsütésből... Machu Picchu és környéke napjainkban is távol esik a világ zajától, a kultúrától és a civilizációtól. A szerény vendéglőt, a falusias külsejű és méretű vasútállomást teljesen eltakarja az őserdei növényzet. Szinte olyan itt minden, mint az inkák idejében. lehetett. műhely, igaz benne 15 gép már „nullára íródott”. Van még egy — a segesdi tszszel közös — szárító 20 kilométerre; Nagyatádon, s egy fűrészüzem, amelynek korszerű berendezéseit néhány hete már két műszakban üzemeltetik. És végül egy 800 anyás juhászat, melyet roVid időn belül a kétszeresére növelnek. Összegezve: ha nem is túl jó — a ve z- teségrendezés után —, bizakodásra alapot adó adósságok ezek. Az újjászerveződött gazdaság , első eredményei alkalmasak arra, hogy kedvet, lendületet, reményt adjanak. A tervezettet jóval meghaladóeredménnyel, és minden eddiginél gyorsabban végeztek az 506 hektár búza aratásával. Kiemelkedő termés* — sa tervezettnél másiél millióval több bevételt — adott a 150 hektár borsó is és megkezdték a Virginia dohány törését, mely ugyancsak ígéretes. A gazdaságnak 3 és fél milliója van a bankban. Hasonlóra mostanában nem volt példa. A dóhányválogatásnal szemet szúrt, hogy külön asztalhoz húzódtak a más faluból jött asszonyok ... Az pedig ugyancsak meglepett, hogy az OMÉK-re tervezett kiránduláson a görgetegiék nem . kívánnak részt venni. Apró do'goK ezek, jelzik azonban a korábbi visszásságok és súrlódások nyomait. Szerencsére nincs többé jó talaja a mélyen gyökerező különbözőségeknek, s így remélhető, hogy hamarosan elsorvadnak a viszály utolsó vadhajtásai is. Báré Ferenc Veszélyeztetnek az atkák A takácsatkák elszaporodását a múlt héten már a gyümölcsféléken kívül a szőlőben, valamint szántóföldi és zöldségkultúrékban (szója. kukorica, bab, paprika, uborka) is megfigyeltük, a megye minden részén. Az idő kedvez nekik, s énért föl kell készülni károsításukra. A zöldségfélékben a szőlőben elsősorban a kétfoltos takácsatlca kártételére kell számítani — tömeges lárvakelése e héten várható. Az apró, szabad szemmel alig látható rovarok — ha tömegesen elszaporodnak — szí- vogatásukkal idő előtti lombhullást okoznak. Kártételük arról ismerhető föl, hogy a fertőzött levelek ölomszínűek lesznek, deformálódnak, később sárgulnak és a levél fonákí részén laza. pókhálós szövedék található. A védekezéssel a most elszaporodott nyári nemzedék egyedeit tudjuk elpusztítani, megakadályozva a következő nemzedékek telelő tojás- íjakását is; így lényegében a jövő évi kártételt mérsékelhetjük. A rovarölő szerek kiválasztásánál az élelmezésegészségügyi várakozási idők betarthatósága miatt feltétlenül vegyük figyelembe a szüret várható időpontját. Védekezésre fölhasználható a 21 nap várakozási idejű Pol-Akaritox 0,15—0,2, a 14 nap várakozási idejű Bi-58 EC, Rogor L—40 0,1 vagy a 7 nap várakozási idejű. Uni- to«z ja EC 0,1 százalékos oldat*. ». T. Papp ZnUan
