Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
mm eteff ftttv munkáját értékelő mérlegek. Ezek arról is tanúskodnak, hogy mi- ként alkalmazkodtak a vállalatok, szövetkezetek a január 1-tól érvényes gazdasági szabályozókhoz. A tapasztalatok bizonyítják: más módszerekkel kell gazdálkodni, mint a korábbi években. A kockázatot is magába foglaló vállalkozó kedv azonban eredménnyel jár. Az első félév tapasztalatairól a tett és a tervezett vállalati intézkedésekről szól munkatársaink összeállítása. Nem volt visszaesés A kaposvári Lady szövetkezetnél az átállás szinte észrevétlen volt Nagy Tibor elnök így emlékezett erre: — Már tavaly sejtettük, hogy körülbelül nuire számíthatunk és óvatoskodás nélkül megkötöttük idei üzleteinket. Az idő minket igazolt: a szabályozók megjelenése után kiderült hogy a számunkra kedvező és kedvezőtlen változások körülbelül kiegyenlítik egymást. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden marad a régiben. nyugodtan lubickolhatunk az állóvízben, csupán arra utal, hogy mozgékonyán, gyorsan sokféle sodrásban is jól lehet úszni. — A »kapaszkodót« az export jelentette. — Ka termékeink csak belföldön kelnének el, akkor a jelenlegi körülmények között több lenne a gondunk. De nem kell félnünk ettől. Büszkék vagyunk rá, hogy az itt varrt ruhákat keresik a külföldi megrendelők. Van olyan külföldi partnerünk, aki eltekint minden különösebb minőségvizsgálattól, ellenőrzéstől, elegendő any- nyi, ha a ruhán látja a »Lady« emblémát. Ez a bizalom viszont kötelez a jí munkára: egyetlen hibás darabot sem küldhetünk. — A nyereségük csökken-e? — Tavaly az első félévben •ír. 17 ezer forintnál tartottunk, az idén 3393 ezer forint: valamivel kevesebb. A második, félévünk azonban sokkal jobbnak ígérkezik, mint 1979-ben volt. S hozzáteszem: hosszú távon gondolkodva nem biztos, hogy jó, ha mindent most akarunk besöpörni a kasszába Egy negyvenezer darabos exportmegrendelést például ügy nyertünk el, hogy a többi cégnél ötven forinttal olcsóbban adtunk egy kabátot. Ez az árengedmény most valamivel kisebb nyereséget jelent, ám bekerültünk egy új piacra. — Korábban két műszakban dolgoztak, most egy műszak van. Ez nem ellentmondás ? — Csak úgy látszólag. A több műszak valóban kell ott, ahol nagy értékű berendezések állnak, mert nem jó a munkaszervezés, s több ember dolgozik egy időben a szükségesnél. Nálunk újabb munkások fölvételére nincs lehetőség, a jelenlegi létszámmal pedig célszerűbb egy műszakban dolgozni, mert mindenki elfér a szalagnál, és így is minden percet kihasználunk. Az energia- és egyebek költségei viszont alaposan csökkentek, — A jövőben? «— A beszélgetés elejen arról beszeltem, hogy ügyesen kell »úszni«. Hadd maradjak vizes hasonlatnál: van aki fog egy kétkilós halat és dühösen visszadobja, mert ötkilósra vágyik. Mi megelégszünk a kétkilóssal, és csöndben készülődünk az ötkilósra. FEL EV UTÁN Vállalni a kockázatot A kaposvári Mezőgép vállalat termelési értéke az első félévben kevesebb voit, mint amennyivel a tervben számoltak. Az anyagmentes termelés viszont kilenc százalékkal magasabb az időarányosnál. A nyereség — a mérleg szerint — 54 millió forint — (tervük az év végén 80—85 millió forinttal számolt). A vállalati nyereség döntő hányada exportból származik. Mindez azt mutatja, hogy a megváltozott gazdasági körülményekhez jól alkalmazkodott a Mezőgép. — Ezekért az eredményekért nagyon meg kellett dolgozni — mondta Boros József igazgató. — Az év sok bizonytalansággal kezdődött. Nem tudtuk, hogy az új árak alapján a nyereség és az érdekeltségi alapok miként alakulnak. Tetézte a bizonytalanságot, hogy folyamatos árváltozások közepette kellett dolgoznunk. A régi módszerekkel a teljesítményeket sem lehetett mérni. Volt időszak, amikor nem tudtuk megmondani, hogy jól dolgozunk-e vagy rosszul, érzékeltük viszont, hogy a beruházási piacon a fizetőképes kereslet csökken, a nagykereskedelmi vállalatok az indokoltnál is jobban visszatartották a rendelést. A szocialista piacon nem volt mód több áru eladására és a tőkés értékesítést sem lehetett úgy növelni, ahogyan szerettük volna. A feszitő gondok között a szelepet a többcsatornás értékesítés bevezetése és a készletek összetételének megváltoztatása jelentette. Készleteinket felülvizsgáltuk. kiselejteztük azt, amire nem volt szükségünk, és helyet szorítottunk a készterméknek. Ugyanakkor erőteljes piackutatásba kezdtünk, hogy megismerjük a vevők igényét. Ha egy gyár közvetlenül tárgyal a vásárlóval, arra is számítania kell, hogy szériák helyett egy-egy darabot tud csak eladni termékeiből, ehhez pedig raktárkészletre van szüksége. Raktárra termelni viszont kockázattal is jár. Mi vállaltuk. A vállalatnál az új körülményeknek megfelelően háfrom egymással szorosan ösz- szefüggő feladatot oldottak meg az első félévben. Az egyik az, hogy folyamatossá tették a munkaellátást és a munka minőségének megfelelő bérezést vezettek be a gyáregységekben. Olyan termékeket készítettek, amelyekre szükség volt a piacon. És — ez volt a második feladat — az árképzési elvek alapján érték el azt a bevételt, amely lehetővé teszi az érdekeltségi alapok képzését. A harmadik szempont, amelyet figyelembe vettek: szerződéses kötelezettségüket időben és jó minőségben teljesítették. — Az első félév alapján azt mondom, — folytatja az igazgató —, hogy nem fogtunk mellé. Bebizonyosodott: növelni kell a vállalat rugalmasságát, alkalmazkodó képességét, nem baj az, ha. az év elején a kapacitása nincs kitöltve. Rugalmasabb gyártáselökészitéssel, korszerűbb tervezői munkával meg lehet találni a helyet a piacon. Ehhez persze az is kell, hogy a sók célberendezés helyett olyan kapacitásai legyenek a vállalatnak, amelyek többféle munkára alkalmasak, gyorsítani tudja műszaki fejlesztését, új termékekkel jelenjen meg a piacon. Az idén mi—rekord idő alatt — elkészítettük a nyugatnémet Atlas licence alapján a hidraulikus darut, ebből jövőre már tőkés export is lesz. Üj termékünk az idén a saját tervezésű homlokrakodó, sorozatban készül már a bálarakodó és kész az árokásó gép is. Jelentkezünk még a piacon a súly szerinti gyümölesosztá- lyozóval. Mindegyik olyan termék, amelyek eddig hiányoztak és, úgy tapasztaljuk, van irántuk kereslet. Több export — A «zabái yozók arra ösztönöztek bennünket, hogy másként- gondolkodjunk: ugyanazokért , az eredményekért ugyanis többet kellett tenni — mondta Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke. — Az év elején sok volt a bizonytalanság: a termelői árak változásáról intézkedő rendeleteket későn kaptuk meg, a szövetkezet magatartását meghatározó intézkedéseket csak fokozatosan juttattak el hozzánk. Néhány kérdésben még most is van bizonytalanság. Példaként mondom: nincs egyértelmű válasz arra. hogy miként lehet az árarányosításokat végrehajtani, ki jogosult ennek elvégzésére? Ennél azonban fontosabb az. hogy a gazdálkodás sok területén kedvező változások következtek be. Melyek ezek? Az improduktív létszám aránya csökkent. javult a készletgazdálkodás és a takarékosság általános szövetkezeti szemléletté vált. A kisebb készletek miatt csökkent a bankhitel kamatai kevesebb a termékekre jutó energia- és fuvarköltség. — Termékeink versenyképesek a piacon, s ezt minden eddiginél jobban ki akarjuk használni. Az első félévben új vevőket is kerestünk. A korábbi években çsak tőkés piacra szállítottunk, az idén hárommillió forint értékű árut adtunk el a szocialista országoknak is. Galvanizáló berendezéseket készítő üzemünknek pedig tőkés piacot szereztünk: hárommillió forint értékű terméket adtunk el. Törekvéseink hosszú távon is szolgálják a gazdaságosságot. Megállapodást kötöttünk egy nvugatnémet céggel, hogv a jövő évtől kooperációban készítünk részükre nadrágot. Berzencei üzemünket az általuk küldött gépekkel szereljük föl., és még az idén megkezdjük a termelést. A szabályozók alapján telt intézkedések hatása érződik a szövetkezet első felévi gazdálkodásának eredményében : nőtt a termékek gazdaságossága, a tavalyinál valamivel magasabb a nyereségük. — Az év második hat hónapjában is az első félévben megkezdett úton kell haladnunk, azért, hogy eredményes legyen a gazdálkodásunk — mondta , Radnóti László. — Tapasztalatainkra épülő intézkedéseink csökkentik a költségeket és termékeink gazdaságosságának növelését szolgálják. II kevesebb több lehet Az öreglak! Allaimi Gazdaság termelési szerkezetét már korábban hozzáigazították a kedvezőitek épp nem mondható természeti adottságokhoz. Az új szabályozók megjelenésekor itt nem voltak az ésszerűségnek olyan nagy kihasználatlan tartalékai, mint a legtöbb üzemben, így az idei év nem is hozhatott látványos változásokat. Nem jelenti azonban ez, hogy még ne akadna „finomítani való”. A lehetséges lépések közül a legfontosabb a fejlődés lehetőségével és nyereséggel hosszabb távon sem kecsegtető agazatok — elsősorban a sertéstenyésztés — fokozatos fölszámolása. Korábban évi öt—hatezer, az idén jó, ha háromezer hízót bocsát ki a gazdaság igen mostoha körülmények közt működő telepe. Tízmilliók kellenének hozzá, hogy ez az ágazat ismét a nyereség esélyével termelhessen. S ez nagyon is kétséges befektetés volna. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-ágazatban, ahol a három közül csupán a vityai szaktelepen vannak me'g a tejtermelés növelésének lehétőségei. (A másik alsóbogáti telep „koporsótetős” épületeit 25 éve építették — tíz évre .. .) A szarvasmarha-ágazat nyereségességének nyitja öreglakon is az, sikerül-e kihasználni a tejtermelés növeléséért járó prémiumot. Erre igazán jó esélyeket csak az állománycsere meggyorsításával nyer a gazdaság. A legtöbb bizakodásra- „ t adó állattenyésztési ág a baromfitenyésztés. Itt korszerűek a létesítmények és magas szintű a termelés; a többi a piaci helyzet alakulásától és a külkereskedőktől függ. A növénytermesztés szerkezete az évek során a végsőkig leegyszerűsödött: búzát, kukoricát, rozsot és napraforgót termelnek. Apró, mégis igen figyelemre méltó változásokra azért mód nyílik. A gazdaság nagy gondot fordít az intenzív gyepgazdái kodásra, s így takarmánytermő területek szabadulhatnak föl árutermelésre. Olcsóbb a mélyépítés Sokat számoltak a múlt év végén és az idei év elején a Dél-dunántúli Vízügyi- I és Közműépítő Vállalatnál, A számításokat azután, az első félév igazolta. Az eddig eltelt időszak alatt nyereségük hatvan százaléka a tavalyi év hasonló időszakának. Ezt alapvetően két tényez/) határozta meg: a termelői árak változása es a költségek, — Mi olcsóbbak leltünk — mondta Holl Lajos igazgató I — : a mélyépítésben, vállalati szinten, nyolcszázalékos az árcsökkenés. Azért a munkáért, amelyért tavaly száz forintot számlázhattunk. az idén csak 92 fo- rintnl. kapunk. Az. árcsökkenés mögött rendkívül „színes” a kép: egy sor általunk használt anyag ára csökkent, ugyanakkor a fuvarköltségek és néhány anyag ára emelkedett. Arra törekedtünk, hogy a drágább anyaggal és a szolgáltatással takarékoskodjunk ; ez műszaki és szervezési intézkedések sorát jelentette. A zsaluzáshoz használt fal például egyre drágább: rátértünk az acéltáblás zsalu- szerkezetek használatára. Az élőmunka csökkentése érdekében növeltük az általunk használt termékek elóre- gyártását: így üzemi körülmények között gyorsabban és kevesebb ráfordítással készítjük el. A béremelkedes mértéke is valamivel ki sebb, mint a múlt évben volt. Ezt a pénzt viszont sokkal hatékonyabban akarjuk fölhasználni. A törzsgár- dajagságnak járó jutalom odaítélésekor például csak egyik szempont a nálunk eltöltött idő. A munka- és technológiai fegyelem ellen vétőket — a kollektív szerződés idei módosítása alapján — kizárjuk a kedvezményekből vagy fölfüggesztjük törzsgárdatagságukat. — Miként válaszolt a piac a szabályozóváltozásra? — Tavaly 561 millió forint volt a termelési értékünk, az idén 532 millió forin'ot terveztünk. A csökkenés azonban nem a kevesebb munka miatt van, hanem az árcsökkenés okozza. Ha a tavalyi árakon számolnánk termelésünket, akkor 580 millió jönne ki. Az idén a munkaellátottságunk jó: 3— 4 százalékkal több a megrendelésünk, mint tavaly volt, Az idei év tennivalói mellett azonban már a következőkre is gondoltunk. A mélyépítésben jelentősek a feladatok, * ezt valakinek meg kell oldani, Mi arra törekszünk, hogy a megrendelőkkel kialakított kapcsolat alapján a szerződéseket is megkössük. Ugyanakkor külföldi munkavállalásról is folynak tárgyalások. Ezzel az utóbbival függ ftseze mérsékelt ütemű létszámnövelés! tervünk is. Szerkezetváltás Ugyantett a termelési célt olcsóbban, ésszerűbb módszerekkel elérni : nem csupán gabonatonnákat és több liter tejet, hanem ez-zel együtt több nyereséget is jelent. Az osztopáni t.sz-nek a természet is segített, mégis a szigorúbb feltételek között elért jő eredményekben nagyobb része van a nyereség alapján átalakított, az adottságokhoz még inkább alkalmazkodó vetésszerkezetnekA gyönge -adottságú gazdaságban ma a legjövedelmezőbb növények a kalászosok területét növelték kétszeresére —r 1200 hektárnyira —, a kukorica rovására. A tsz gabonatermése — és jövedelme — így kétszeresére nőtt, miközben a kukbri- ca nyeresége sem csökken. A látszólagos bűvészmutatvány nyitja, hogy a legjobb — 60—80 mázsát is termő — táblákon hagyták a kukoricát. Egy rossz termésű évben talán nem lett yolna ilyen nyilvánvaló a szerkezetváltás haszna, az idén azonban jól fizetett a búza és egy a tervet kétszeresen meghaladó borsótermés után ez a lépés már eddig ötmillió forint terven felüli nyereséget hozott a tsz-nek. Része volt ebben az észszerűbb költséggazdálkodásnak is. Az elvégzett me- szezések, mélylazitások és a mintegy 500 hektárnyi szervestrágyázás eredméi i veként — azonos műtrágya és BOO ezer forintnyival kevesebb vegyszer folhasznalasa- val is — nőtt a hozam. Ugyancsak jól hasznosítják a különféle melléktermékeket. Az osztopáni tehenészet nemrég még »-negatív rekordok« sorát állította föl, ma pedig már egyenrangú nyereséges aaazat. Aziden meggyorsítottál; az ál- I Inmany keresztezései is. mert szeretnék kihasználni a tejnövekedési prémium »múld a 30 százalékát«. Míg a növénytermesztésben sikerült a tervezett költségeken beiül maradni, addig a műszaki ágazatban 700 ezer forinttal túllépték az alkatrészfölhasználást, Megoldás lehetne, ha csere helyett bizonyos alkatrészeket maguk újítanának föl. Csakhogy a gépműhelyben ehhez rész.ben sincsenek meg a föltételek. Ezért döntött úgy a gazdaság vezetősége, hogy a most épülő napraforgótároló átadása után a következő beruházás egy új műhely lesz. Csak az utóbbi öt évben 35 milliót fordítottak gépekre. E nagy értékek tartósabb megóvása — jóllehet, közvetett módon — milliós megtakarításokat hoz. Amíg a termelésben vagy a költséggazdálkodásban a tapasztalatok rácáfolnak az év eleji aggodalmakra, addig a bérgazdálkodás szabályozásában a szövetkezetek — így az osztopáni is — további finomítást várnak. — A termelés eredményei gyorsabban nőnek szövetkezetünkben —r- így a íököny- velő —, hogysem arányos bértöbblettel jutalmazhatnánk. A termelési érték túlnyomó részét egy maroknyi ember — traktorosok, szerelők, szállítók — állítják elő. Az egész gazdaság eredményessége függ attól, meg tudjuk-e fizetni ezeket az embereket, munkájuk arányában. Jelenleg csak akkor, ha kis fizetésekkel »ellensúlyozzuk« a magasabb bérösszegeket. Nem. kellene félni a magas bértől, ha amo- gott kiemelkedő teljesítmény es többletérték all. Meggyőződésem szerint a bertömeg- gazdálkodas lehetne az orvosság g kényszerű létszámhígításra. Ez teremtené meg egy meg ösztönzőbb bérezés alapját is. SOMOGYI NÉPLAP N
