Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

mm eteff ftt­tv munkáját értékelő mérlegek. Ezek arról is tanúskodnak, hogy mi- ként alkalmazkodtak a vállalatok, szövetkeze­tek a január 1-tól érvé­nyes gazdasági szabályo­zókhoz. A tapasztalatok bizonyítják: más módsze­rekkel kell gazdálkodni, mint a korábbi években. A kockázatot is magába foglaló vállalkozó kedv azonban eredménnyel jár. Az első félév tapasz­talatairól a tett és a ter­vezett vállalati intézke­désekről szól munkatár­saink összeállítása. Nem volt visszaesés A kaposvári Lady szövet­kezetnél az átállás szinte észrevétlen volt Nagy Tibor elnök így emlékezett erre: — Már tavaly sejtettük, hogy körülbelül nuire szá­míthatunk és óvatoskodás nélkül megkötöttük idei üz­leteinket. Az idő minket iga­zolt: a szabályozók megje­lenése után kiderült hogy a számunkra kedvező és ked­vezőtlen változások körül­belül kiegyenlítik egymást. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden marad a ré­giben. nyugodtan lubickol­hatunk az állóvízben, csupán arra utal, hogy mozgéko­nyán, gyorsan sokféle sod­rásban is jól lehet úszni. — A »kapaszkodót« az export jelentette. — Ka termékeink csak belföldön kelnének el, akkor a jelenlegi körülmények kö­zött több lenne a gondunk. De nem kell félnünk ettől. Büszkék vagyunk rá, hogy az itt varrt ruhákat keresik a külföldi megrendelők. Van olyan külföldi partnerünk, aki eltekint minden különö­sebb minőségvizsgálattól, ellenőrzéstől, elegendő any- nyi, ha a ruhán látja a »Lady« emblémát. Ez a bi­zalom viszont kötelez a jí munkára: egyetlen hibás da­rabot sem küldhetünk. — A nyereségük csök­ken-e? — Tavaly az első félévben •ír. 17 ezer forintnál tartot­tunk, az idén 3393 ezer fo­rint: valamivel kevesebb. A második, félévünk azonban sokkal jobbnak ígérkezik, mint 1979-ben volt. S hozzá­teszem: hosszú távon gon­dolkodva nem biztos, hogy jó, ha mindent most aka­runk besöpörni a kasszába Egy negyvenezer darabos ex­portmegrendelést például ügy nyertünk el, hogy a többi cégnél ötven forinttal olcsóbban adtunk egy kabá­tot. Ez az árengedmény most valamivel kisebb nyereséget jelent, ám bekerültünk egy új piacra. — Korábban két műszak­ban dolgoztak, most egy mű­szak van. Ez nem ellent­mondás ? — Csak úgy látszólag. A több műszak valóban kell ott, ahol nagy értékű beren­dezések állnak, mert nem jó a munkaszervezés, s több ember dolgozik egy időben a szükségesnél. Nálunk újabb munkások fölvételére nincs lehetőség, a jelenlegi létszámmal pedig célszerűbb egy műszakban dolgozni, mert mindenki elfér a sza­lagnál, és így is minden per­cet kihasználunk. Az ener­gia- és egyebek költségei viszont alaposan csökkentek, — A jövőben? «— A beszélgetés elejen ar­ról beszeltem, hogy ügyesen kell »úszni«. Hadd maradjak vizes hasonlatnál: van aki fog egy kétkilós halat és dühösen visszadobja, mert ötkilósra vágyik. Mi meg­elégszünk a kétkilóssal, és csöndben készülődünk az ötkilósra. FEL EV UTÁN Vállalni a kockázatot A kaposvári Mezőgép vál­lalat termelési értéke az első félévben kevesebb voit, mint amennyivel a tervben szá­moltak. Az anyagmentes ter­melés viszont kilenc száza­lékkal magasabb az időará­nyosnál. A nyereség — a mérleg szerint — 54 millió forint — (tervük az év vé­gén 80—85 millió forinttal számolt). A vállalati nyere­ség döntő hányada exportból származik. Mindez azt mu­tatja, hogy a megváltozott gazdasági körülményekhez jól alkalmazkodott a Mező­gép. — Ezekért az eredmé­nyekért nagyon meg kellett dolgozni — mondta Boros József igazgató. — Az év sok bizonytalansággal kezdődött. Nem tudtuk, hogy az új árak alapján a nyereség és az érdekeltségi alapok mi­ként alakulnak. Tetézte a bi­zonytalanságot, hogy folya­matos árváltozások közepet­te kellett dolgoznunk. A ré­gi módszerekkel a teljesít­ményeket sem lehetett mér­ni. Volt időszak, amikor nem tudtuk megmondani, hogy jól dolgozunk-e vagy rosszul, érzékeltük viszont, hogy a beruházási piacon a fizetőképes kereslet csök­ken, a nagykereskedelmi vállalatok az indokoltnál is jobban visszatartották a rendelést. A szocialista pia­con nem volt mód több áru eladására és a tőkés értéke­sítést sem lehetett úgy nö­velni, ahogyan szerettük vol­na. A feszitő gondok között a szelepet a többcsatornás értékesítés bevezetése és a készletek összetételének megváltoztatása jelentette. Készleteinket felülvizsgál­tuk. kiselejteztük azt, amire nem volt szükségünk, és he­lyet szorítottunk a készter­méknek. Ugyanakkor erő­teljes piackutatásba kezd­tünk, hogy megismerjük a vevők igényét. Ha egy gyár közvetlenül tárgyal a vásár­lóval, arra is számítania kell, hogy szériák helyett egy-egy darabot tud csak eladni termékeiből, ehhez pedig raktárkészletre van szüksége. Raktárra termelni viszont kockázattal is jár. Mi vállaltuk. A vállalatnál az új körül­ményeknek megfelelően há­f­rom egymással szorosan ösz- szefüggő feladatot oldottak meg az első félévben. Az egyik az, hogy folyamatossá tették a munkaellátást és a munka minőségének megfe­lelő bérezést vezettek be a gyáregységekben. Olyan ter­mékeket készítettek, ame­lyekre szükség volt a pia­con. És — ez volt a máso­dik feladat — az árképzési elvek alapján érték el azt a bevételt, amely lehetővé te­szi az érdekeltségi alapok képzését. A harmadik szem­pont, amelyet figyelembe vettek: szerződéses kötele­zettségüket időben és jó mi­nőségben teljesítették. — Az első félév alapján azt mondom, — folytatja az igazgató —, hogy nem fog­tunk mellé. Bebizonyosodott: növelni kell a vállalat ru­galmasságát, alkalmazkodó képességét, nem baj az, ha. az év elején a kapacitása nincs kitöltve. Rugalmasabb gyártáselökészitéssel, kor­szerűbb tervezői munkával meg lehet találni a helyet a piacon. Ehhez persze az is kell, hogy a sók célberende­zés helyett olyan kapacitá­sai legyenek a vállalatnak, amelyek többféle munkára alkalmasak, gyorsítani tud­ja műszaki fejlesztését, új termékekkel jelenjen meg a piacon. Az idén mi—rekord idő alatt — elkészítettük a nyugatnémet Atlas licence alapján a hidraulikus darut, ebből jövőre már tőkés ex­port is lesz. Üj termékünk az idén a saját tervezésű homlokrakodó, sorozatban készül már a bálarakodó és kész az árokásó gép is. Je­lentkezünk még a piacon a súly szerinti gyümölesosztá- lyozóval. Mindegyik olyan termék, amelyek eddig hiá­nyoztak és, úgy tapasztal­juk, van irántuk kereslet. Több export — A «zabái yozók arra ösztönöztek bennünket, hogy másként- gondolkodjunk: ugyanazokért , az eredmé­nyekért ugyanis többet kel­lett tenni — mondta Rad­nóti László, a csurgói Nap­sugár Ipari Szövetkezet el­nöke. — Az év elején sok volt a bizonytalanság: a termelői árak változásáról intézkedő rendeleteket ké­sőn kaptuk meg, a szövet­kezet magatartását megha­tározó intézkedéseket csak fokozatosan juttattak el hoz­zánk. Néhány kérdésben még most is van bizonyta­lanság. Példaként mondom: nincs egyértelmű válasz arra. hogy miként lehet az árarányosításokat végre­hajtani, ki jogosult ennek elvégzésére? Ennél azonban fontosabb az. hogy a gazdál­kodás sok területén kedve­ző változások következtek be. Melyek ezek? Az impro­duktív létszám aránya csök­kent. javult a készletgazdál­kodás és a takarékosság ál­talános szövetkezeti szemlé­letté vált. A kisebb készle­tek miatt csökkent a bank­hitel kamatai kevesebb a termékekre jutó energia- és fuvarköltség. — Termékeink versenyké­pesek a piacon, s ezt min­den eddiginél jobban ki akarjuk használni. Az első félévben új vevőket is ke­restünk. A korábbi években çsak tőkés piacra szállítot­tunk, az idén hárommillió forint értékű árut adtunk el a szocialista országoknak is. Galvanizáló berendezéseket készítő üzemünknek pedig tőkés piacot szereztünk: há­rommillió forint értékű ter­méket adtunk el. Törekvé­seink hosszú távon is szol­gálják a gazdaságosságot. Megállapodást kötöttünk egy nvugatnémet céggel, hogv a jövő évtől kooperációban ké­szítünk részükre nadrágot. Berzencei üzemünket az ál­taluk küldött gépekkel sze­reljük föl., és még az idén megkezdjük a termelést. A szabályozók alapján telt intézkedések hatása érződik a szövetkezet első felévi gaz­dálkodásának eredményé­ben : nőtt a termékek gazda­ságossága, a tavalyinál va­lamivel magasabb a nyere­ségük. — Az év második hat hó­napjában is az első félévben megkezdett úton kell halad­nunk, azért, hogy eredmé­nyes legyen a gazdálkodá­sunk — mondta , Radnóti László. — Tapasztalatainkra épülő intézkedéseink csök­kentik a költségeket és ter­mékeink gazdaságosságának növelését szolgálják. II kevesebb több lehet Az öreglak! Allaimi Gaz­daság termelési szerkezetét már korábban hozzáigazítot­ták a kedvezőitek épp nem mondható természeti adott­ságokhoz. Az új szabályozók megjelenésekor itt nem vol­tak az ésszerűségnek olyan nagy kihasználatlan tartalé­kai, mint a legtöbb üzem­ben, így az idei év nem is hozhatott látványos változá­sokat. Nem jelenti azonban ez, hogy még ne akadna „finomítani való”. A lehetséges lépések közül a legfontosabb a fejlődés lehetőségével és nyereséggel hosszabb távon sem kecseg­tető agazatok — elsősorban a sertéstenyésztés — foko­zatos fölszámolása. Koráb­ban évi öt—hatezer, az idén jó, ha háromezer hízót bocsát ki a gazdaság igen mostoha körülmények közt működő telepe. Tízmilliók kellenének hozzá, hogy ez az ágazat ismét a nyereség esé­lyével termelhessen. S ez nagyon is kétséges befekte­tés volna. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-ágazatban, ahol a három közül csupán a vityai szaktelepen vannak me'g a tejtermelés növelésé­nek lehétőségei. (A másik alsóbogáti telep „koporsóte­tős” épületeit 25 éve építet­ték — tíz évre .. .) A szarvasmarha-ágazat nyereségességének nyitja öreglakon is az, sikerül-e kihasználni a tejtermelés növeléséért járó prémiumot. Erre igazán jó esélyeket csak az állománycsere meg­gyorsításával nyer a gazda­ság. A legtöbb bizakodásra- „ t adó állattenyésztési ág a baromfitenyésztés. Itt kor­szerűek a létesítmények és magas szintű a termelés; a többi a piaci helyzet alaku­lásától és a külkereskedők­től függ. A növénytermesztés szer­kezete az évek során a vég­sőkig leegyszerűsödött: bú­zát, kukoricát, rozsot és napraforgót termelnek. Ap­ró, mégis igen figyelemre méltó változásokra azért mód nyílik. A gazdaság nagy gondot fordít az intenzív gyepgazdái kodásra, s így ta­karmánytermő területek sza­badulhatnak föl áruterme­lésre. Olcsóbb a mélyépítés Sokat számoltak a múlt év végén és az idei év ele­jén a Dél-dunántúli Vízügyi- I és Közműépítő Vállalatnál, A számításokat azután, az el­ső félév igazolta. Az eddig eltelt időszak alatt nyeresé­gük hatvan százaléka a ta­valyi év hasonló időszaká­nak. Ezt alapvetően két tényez/) határozta meg: a termelői árak változása es a költségek, — Mi olcsóbbak leltünk — mondta Holl Lajos igaz­gató I — : a mélyépítésben, vállalati szinten, nyolcszáza­lékos az árcsökkenés. Azért a munkáért, amelyért ta­valy száz forintot számláz­hattunk. az idén csak 92 fo- rintnl. kapunk. Az. árcsökke­nés mögött rendkívül „szí­nes” a kép: egy sor álta­lunk használt anyag ára csökkent, ugyanakkor a fu­varköltségek és néhány anyag ára emelkedett. Arra törekedtünk, hogy a drá­gább anyaggal és a szolgál­tatással takarékoskodjunk ; ez műszaki és szervezési intézkedések sorát jelentette. A zsaluzáshoz használt fal például egyre drágább: rá­tértünk az acéltáblás zsalu- szerkezetek használatára. Az élőmunka csökkentése érde­kében növeltük az általunk használt termékek elóre- gyártását: így üzemi körül­mények között gyorsabban és kevesebb ráfordítással készítjük el. A béremelkedes mértéke is valamivel ki sebb, mint a múlt évben volt. Ezt a pénzt viszont sokkal hatékonyabban akar­juk fölhasználni. A törzsgár- dajagságnak járó jutalom odaítélésekor például csak egyik szempont a nálunk eltöltött idő. A munka- és technológiai fegyelem ellen vétőket — a kollektív szer­ződés idei módosítása alap­ján — kizárjuk a kedvez­ményekből vagy fölfüggeszt­jük törzsgárdatagságukat. — Miként válaszolt a piac a szabályozóváltozásra? — Tavaly 561 millió forint volt a termelési értékünk, az idén 532 millió forin'ot terveztünk. A csökkenés azonban nem a kevesebb munka miatt van, hanem az árcsökkenés okozza. Ha a tavalyi árakon számolnánk termelésünket, akkor 580 millió jönne ki. Az idén a munkaellátottságunk jó: 3— 4 százalékkal több a meg­rendelésünk, mint tavaly volt, Az idei év tennivalói mellett azonban már a kö­vetkezőkre is gondoltunk. A mélyépítésben jelentősek a feladatok, * ezt valakinek meg kell oldani, Mi arra tö­rekszünk, hogy a megren­delőkkel kialakított kapcso­lat alapján a szerződéseket is megkössük. Ugyanakkor külföldi munkavállalásról is folynak tárgyalások. Ezzel az utóbbival függ ftseze mér­sékelt ütemű létszámnöve­lés! tervünk is. Szerkezetváltás Ugyantett a termelési célt olcsóbban, ésszerűbb mód­szerekkel elérni : nem csu­pán gabonatonnákat és több liter tejet, hanem ez-zel együtt több nyereséget is je­lent. Az osztopáni t.sz-nek a ter­mészet is segített, mégis a szigorúbb feltételek között elért jő eredményekben na­gyobb része van a nyereség alapján átalakított, az adott­ságokhoz még inkább alkal­mazkodó vetésszerkezetnek­A gyönge -adottságú gaz­daságban ma a legjövedel­mezőbb növények a kalászo­sok területét növelték két­szeresére —r 1200 hektárnyi­ra —, a kukorica rovására. A tsz gabonatermése — és jövedelme — így kétszeresé­re nőtt, miközben a kukbri- ca nyeresége sem csökken. A látszólagos bűvészmutat­vány nyitja, hogy a legjobb — 60—80 mázsát is termő — táblákon hagyták a kukori­cát. Egy rossz termésű év­ben talán nem lett yolna ilyen nyilvánvaló a szerke­zetváltás haszna, az idén azonban jól fizetett a búza és egy a tervet kétszeresen meghaladó borsótermés után ez a lépés már eddig ötmillió forint terven felüli nyereséget hozott a tsz-nek. Része volt ebben az ész­szerűbb költséggazdálko­dásnak is. Az elvégzett me- szezések, mélylazitások és a mintegy 500 hektárnyi szer­vestrágyázás eredméi i ve­ként — azonos műtrágya és BOO ezer forintnyival keve­sebb vegyszer folhasznalasa- val is — nőtt a hozam. Ugyancsak jól hasznosít­ják a különféle mellékter­mékeket. Az osztopáni tehe­nészet nemrég még »-nega­tív rekordok« sorát állította föl, ma pedig már egyen­rangú nyereséges aaazat. Az­iden meggyorsítottál; az ál- I Inmany keresztezései is. mert szeretnék kihasználni a tejnövekedési prémium »múld a 30 százalékát«. Míg a növénytermesztés­ben sikerült a tervezett költ­ségeken beiül maradni, ad­dig a műszaki ágazatban 700 ezer forinttal túllépték az alkatrészfölhasználást, Meg­oldás lehetne, ha csere he­lyett bizonyos alkatrészeket maguk újítanának föl. Csak­hogy a gépműhelyben ehhez rész.ben sincsenek meg a föltételek. Ezért döntött úgy a gazdaság vezetősége, hogy a most épülő napraforgótá­roló átadása után a követ­kező beruházás egy új mű­hely lesz. Csak az utóbbi öt évben 35 milliót fordítot­tak gépekre. E nagy értékek tartósabb megóvása — jólle­het, közvetett módon — mil­liós megtakarításokat hoz. Amíg a termelésben vagy a költséggazdálkodásban a tapasztalatok rácáfolnak az év eleji aggodalmakra, addig a bérgazdálkodás szabályo­zásában a szövetkezetek — így az osztopáni is — továb­bi finomítást várnak. — A termelés eredményei gyorsabban nőnek szövetke­zetünkben —r- így a íököny- velő —, hogysem arányos bértöbblettel jutalmazhat­nánk. A termelési érték túl­nyomó részét egy maroknyi ember — traktorosok, sze­relők, szállítók — állítják elő. Az egész gazdaság ered­ményessége függ attól, meg tudjuk-e fizetni ezeket az embereket, munkájuk ará­nyában. Jelenleg csak akkor, ha kis fizetésekkel »ellensú­lyozzuk« a magasabb bér­összegeket. Nem. kellene fél­ni a magas bértől, ha amo- gott kiemelkedő teljesítmény es többletérték all. Meggyő­ződésem szerint a bertömeg- gazdálkodas lehetne az or­vosság g kényszerű lét­számhígításra. Ez teremtené meg egy meg ösztönzőbb bé­rezés alapját is. SOMOGYI NÉPLAP N

Next

/
Thumbnails
Contents