Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
A lakosság szolgálatában Mese már a segédszivar Fiatal munkások az üzemben A Danuvia nagyatádi gyáregysege tanműhelyének vezetője, Tarnóczi Gyula örvendeztetett meg a segédszivarról szóló mesével. — Amikor annak idején fölszabadultam és élsóhóna- pos őseged úrként- bementem a gyárba, zsebemben lapult a trafikban vásárolt, szivarral teli doboz. Ezzel körbe kellett kínálni a mester urakat meg az idősebb segédeket. Nekem egy maradt. Azután rá kellett gyújtani. És az volt a baj! Nemigen dohányoztak akkor a fiatalok, s főleg nem szívtak szivart. Én még ma sem dohányzóm. De hát a segédszivart el kellett szívni, együtt a többiekkel. Ók persze hol az egyik sarokba, hol a másikba fordultak, s nevettek a sápadó zó, zöddülő, öiklende- ző ifjú láttán ... Azután befejeződött a heccelődés, és az új munkatársat befogadta a közösség. Ez volt hát a segédszivar. Ma már nincs . ilyen. Fájrontvinkli is volt (A fáj- rontvinkli mindegy, hogy mi, fő hogy nagyon nehéz legyen: ezért küldték el a zöldfülűt a lehető legtávolabbi zugba, s nagy derültséggel fogadták, amikor megérkezett vele, alaposan kifáradva.) De az is csak volt S mi van ma ? Molnár József személyzeti és oktatási vezető: — Szeptemberben tartjuk a szakmunkásavató ünnepséget. Olyankor apróbb-na- gyobb jutalmakat kapnak a fiatal . munkások és azok, akik a tanulóikat pártfogolták. A munkába lépés napja így egyszerű hétköznap. Talán kár a segédszivarért, kár, hogy elmaradt a tréfás, »kitolásos« figyelmesség, amely föloldja az elsőnapi szorongást. A figyelem azonban nem hiányzik. A harmadéves tanulók már a szakmunkások között dolgoznak, s nem érkeznek teljesen ismeretlenül a gyárba. És miután megérkeztek, kéthónapos «-türelmi idő« is segíti beilleszkedésüket. Ekkor még nem bűn, ha nem sikerül teljesíteni a normát, s mindig akad segítőtárs, ha ki kell igazítani a gyakorlatlanság miatt elkövetett kisebb hibákat. Nemcsak emberbaráti cseleket ez a segítség : a gyár gazdasági érdekei is azt diktálják, hogy meg kell köny- nyíteni az újdonsült szakmunkások első hónapjait. Ebben az időszakban, az első élmények alapján döntik el a legtöbben, hogy maradnak-e avagy fogják a vándorbotot, és továbbállnak. Most, amikor a Danuviá- ban nagy fejlesztési előkészületek vannak, különösen fontos, hogy megtartsák a munkásokat. Sikerül-e? Papp Lajos esztergályos esetében ügy látszik, nem: — Rendesek a munkatár- sok. Kezdetben úgy fele-fele arányban még gyereknek tartottak avagy rögtön egyenrangúnak fogadtak el, ma már senki sem érezteti, hogy nemrég még tanuló voltam. Nem rossz hely ez, de nem hiszem, hogy maradok. A nagy sorozatok gyártása nem nekem való: változatosabb munkára vágyom. A fizetés is elég kevés. Az egyik termelőszövetkezetbe akarok elmenni esztergályosnak; nekem jobban tetszik az a munka és többet is fizetnek érte. — Ösztöndíjat kapott a Danuviától. — Takarékba tettem. Körülbelül tizenegyezer forint; visszafizetem. Rossz évek után Először lesz nyereséges Tanácsaink többsége elkészítette már a következő öt évre szóló programot. Ebben az is szerepel, hogy tevékenységük alapvető meghatározója a lakosság, a választók tervszerűbb, következetesebb szolgálata. Sok helyen kutatják ennek legmegfelelőbb módszereit. Ezt a törekvést segíti a ma már jó néhány városban, nagyközségben működő ügyfélszolgálati iroda. Az ügyfél — a választó — nem bolyong irodáról irodára, hanem egy helyben megkapja a szükséges íölvilágosítást, nem egy esetben azon nyomban intézkednek ügyes-bajos dolgában. Az állampolgárok értékes órákat, sőt a korábbi tapasztalatokat figyelembe véve, értékes napokat takarítanak meg így. Persze nem mindenütt szükséges és nincs mindenütt lehetőség ilyen ügyfélszolgálati irodák létrehozására. Arra azonban igen, hogy a korszerű államigazgatási gyakorlatot mindenütt úgy alkalmazzák, hogy a városházára, tanácsházára betérők érezzék: az ott dolgozóknak egyik legfontosabb feladata, törekvése a lakosság a választók szolgálata, ügyeinek körültekintő, gyors es udvarias intézése. A félfogadás időpontja nem egy helyen, főként a székhelyközségektől távol eső társközségek lakóinak kedvezőtlen. S ez különösen a nyári nagy dologidőben hat rosszul a tanácsok és a lakosság kapcsolatának az alakulására. A nyolcórai hivatalkezdés, az utazással és a várakozással elvesztegetett idő hátráltatja a sürgető mezőgazdasági munkákat. Ez ösztönözte a berzencei közös tanács vezetőit arra, hogy az ügyfélfogadás időpontját a helyi igényeknek megfelelően szabályozza. Hat honapja reggel hét órakor is fogadjak az állampolgárokat a tanácsházán. Ezt az elhatározást az is elősegítette, hogy többen a tanács dolgozói közül a szomszédos Somogy udvarhelyről járnak Berzencére, korábban érkeznek a hivatalos idő kezdeténél, s így ők sem tétlenkednek. És azt is bevezették, hogy a hivatalos félfogadás lejárta • után vagy azokon a napokon, amikor az előírás értelmében nem kellene felekkel tárgyalni, akkor is elintézik a sürgős ügyeket — hogy ne kelljen az embereknek fölöslegesen járkálniuk á tanácsiházára. Ez a gyakorlat elégedettséget keltett a székhely- és a társközségek lakóinak körében. A tanács dolgozói valóban a lakosság szolgálatában állnak — mondták többen is. Ami Berzencén sikerült, bizonyára megvalósítható másutt is. Elsősorban, ott, ahol hozzájuk hasonló módon látják feladatukat a tanácsok dolgozói, vezetői. Pirosodik az illatos paradicsom a kaposfői termelő- szövetkezet kertészetében, a »paprikásban« pedig hatalmas, vastag húsú »fehér özön« sárgul a levelek között. — Fél hektárnyi fóliánk van; először salátát vetettünk alá, azután paradicsomot és paprikát — mondta Szűcs László fökertész. — Szabadföldi paradicsomunk 20 hektárnyi területen van, saját nevelésű palántákkal. A szabadföldi paradicsom a nagyatádi konzervgyárba kerül, a fóliás áru pedig saját üzletünkbe és a Zöld- ért-hez. — Mióta van saját boltjuk? — Négy esztendeje, és be is vált. A zöldség- és gyümölcsüzlet mellett van még egy szövetkezeti bolt is, ahol ugyancsak a tsz-ből származó tejet és kenyeret árusítanak. — Mivel foglalkoznak még? — A 153 hektárnyi zöldborsót már betakarítottuk: a konzervgyár dolgozza föl, akár a negyven hektáros zöldbabot, amit a múlt héten kezdtünk szedni. A paradicsomszedéshez megpróbálunk gépet szerezni. Nagy gond nálunk a munkaerő- hiány: túl közel van a város, a vonzása nagyon erős. Tizennégy tagú a kertészbrigád, a c6úcsmunkák idején pedig 80—85 ember kellene. Az őszi idényben a diákok segítségére is számítunk. A munkaerőgondot azonban végül is csak gépesítéssel tudjuk megoldani. Évek óta sokat fordítunk erre: van borsócséplőnk, babkombájnunk és más gépeink. — Megtérülnek ezek a ráfordítások? — Igen. A kertészet évekig nem tudott »felszínre jutni«, tavaly 1,5 millió forintos veszteségünk volt, s hosszú idő után ez az első esztendő, amelyben nyereségre számítunk. Milliós nagyságrendű is lehet; persze minden a betakarítástól függ. Eddig szépek a kilátások. Optimális időben vetettünk, alapos volt a talaj- előkészítés és a növényvédelem. Az olajárak miatt nem fűtöttünk a fóliasátorban, hiszen primőrkertészetünk mindig veszteséges volt. A már »lefutott« salátáért« így is kaptunk 86 ezret. A zöldborsó 2.3 milliós bevételi tervét százezerrel túlteljesítettük, emellett meghagytunk .30 hektárt vetőmagnak, s ez további 5—600 ezer forintot jelent. A betakarításkor 150 vagon siló is keletkezett, az állat- tenyésztés számára. Zöldbabból a tervezettnek megfelelő bevételre számítunk, paradicsom pedig várhal óan kétszer annyi les/., mint amennyit terveztünk. M. E. Sz. L. Energiatakarékos villamos berendezéseke; gyártanak Energiatakarékos villamos berendezések és háztartási gépek gyártását kezdte meg a Villamos Berendezés es Készülék Müvek — jelentettek be pénteken Székesfehérváron, az elektrotechnikai vándorgyűlés befejező napján. A Dil-jelzésű, új olvadó biztosító család országos elterjesztésével például évente 35 ezer megawattóra elektromos energiát takaríthat mes a népgazdaság A magyar elektrotechnikai egyesület 27. székesfehérvári vándorgyűlésén elmondták, hogy elsősorban az esti csúcs- fogyasztás csökkentése a cél, amelyet például a hangfrekvenciás központi . vezérlés megvalósításával segítenek elő. A karbantartást nem igénylő, hanghullámmal vezérelt elektronikus jelfogókat jövőre kezdi gyártani a VBKM, így Győr után két év múlva a fővárosban és környékén is bevezetik az új üzemirányítási rendszert, amellyel 50—70 megawattal tehermentesíthetik az esti csúcs terhel est. A beilleszkedés sikerűit, de a fiatalember elmegy ... Tarnóczi Gyula nem éppen vidáman mondja : — Hiába tagadnánk, a legnagyobb vonzerő a pénz. Az atádi gyárban még mindig kevesebbet keresnek az emberek, mint a Danuvia budapesti munkásai ; holott ugyanúgy dolgozunk, semmivel sem rosszabbak az itteni teljesítmények. A régi munkások persze maradnak, s azt szeretnék, ha megszűnne ez a különbség. A fiatalok, ez érthető, türelmetlenebbek: nem várják ki azt az időt. Szita Pál köszörűs szakmunkás az ittmaradókat képviseli : — A társaság jó, a munkám változatos, valódi szakmunka. Van olyan társam, aki velem egy évfolyamon végzett, másik szakmában, és most betanított munkásnak való feladatot kap. Én szerencsésebb vagyok. Tanulni is akarok, érettségit szerezni. Támogatják. — Es az anyagiak? —Nem fogok gyorsan meggazdagodni. Nem is akarok. Ha néhány, év múlva úgy látom, hogy kevesebbet keresek, mint amennyit érdemelnék, majd meggondolom, hogy maradjak-e. Most rögtön kár lenne csak eziért továbbálni. Molnár József ugyanerről, más szemszögből : — A gyárnak el kell bírni, hogy néhányan elmennek. Különben sem abban a pillanatban kell gondolkodni a munkások megtartásán, amikor valaki kéri a munkakönyvét: a tervezéskor, az oktatás szervezésekor kell pontosabban számítani, ha azt akarjuk, hogy elegendő emberünk legyen a későbbiekben. Ha kimondjuk, hogy gazdasági érdek a munkások megtartása és merjük vállalni a létszámnövelést, akkor ehhez megfelelő feltété-' lek kellenek. A feltételek megteremtéséhez pedig a gazdaságos, korszerű termelés adja az alapot. L. P. Végső szakaszához érkezett áz augusztus 19-én nyíló 69. országos mezőgazdasági kiállítás és vásár előkészítése. Ez a rendezvény arról a fejlődésről ad áttekintést, melyet a mezőga.zdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és faipar az V. ötéves terv során elért, s egyben tájékoztat a VI. ötéves terv főbb programjáról is. Ennek szellemében szemléltetik a bemutatók az egyes ágazatok népgazdasági szerepét, exportképességét, fölhívják a figyelmet a különféle együttműködési formákra, a gazdaságos termelés módszereire. Több mint. száz hazai gazdaság és vállalat mutatja be önálló kiállítóként a termékeit, termelési eredményeit, köztük megyénkből a Ka-hyb és a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat. Ott lesznek a mezőgazdasági termelésben jelentős szerepet játszó rendszerek és azok az ipari vállalatok, amelyeknek gyártmányai nélkülözhetetlenek a mezőgazdaságban. Az OMÉK nemzetközi jellegének erősödését bizonyítja, hogy húsz ország és Nyu- gat-Berlin is részt vesz rajta. A szocialista országok közül Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyel- ország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és ' Vietnam mutatja be eredményeit, legjellemzőbb termékeit. a KGST keretében való együttműködését. Anglia, Ausztria, Hollandia. Japán, Libanon, Svájc, Svédország Uj búzából készül Megérkezett az első. új búzából készült lisztszállítmány ta a sütőipari vállalat kaposvári kenyérgyárába. Naponta 30* mázsa lisztet használnak föl itt, s több mint egynegyede már az idei termésből való. Színrendszer a tájékoztatásért Gazdag program a mezőgazdasági kiállításon és Nyugaf-Berlin egyénileg kiállító cégekkel, Franciaor-' szág és Tajvan kollektív bemutatóval, Kanada, Líbia, az NSZK, Űj-Zéland és az Egyesült Államok nWnzeti bemutatóval vesz részv az OMÉK-on. Ez lesz az első alkalom, amikor a külföldi kiállítók élőállat-bemutatóval is szerepelnek. Az igen nagy területen megrendezett és rendkívül sok témát átfogó kiállításon az idén figyelemre méltó színrendszert alkalmaznak — ez jelentősen megkönnyíti a látogatók tájékozódását, a keresett téma megtalálását. A fehér szín a kiállítás főpavilonját jelzi, ott kaptak helyet az agrárpolitikai, a nemzetközi együttműködéssel, a szakoktatással, a kutatással, valamint a vezetéssel. szervezéssel kapcsolatos témák. Piros a színe a növénytermelés, növényvédelem, kertészet, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok bemutatójának, kék színnel jelenik meg az állattenyésztés, a takarmányozás. a méhészet e.s halászat, az élelmiszeripar színe sárga. Barnával jelölik az erdészet, a la ipar. a vadászat, a földhasználat és földvedelem témáit, míg a fekete a műszaki és az építőipari ágazat színe. A bemutatókhoz igen sok szakmai program kapcsolódik. Közülük néhányat említünk meg: augusztus 21-én lesz az agrártörténeti em- Irkgyüjlök találkozója. az országos virágkötészeti verseny, 25-én tartják a szaktanácsadók országos fórumát. a következő nap, augusztus 26-án lesz a termelőszövetkezeti nap. ezen belül többek között előadást és szakmai fórumot tartanak az élelmisztermelök és forgalmazók együttműködéséről, 28-tól két napon át nemzetközi mezőgazdasagi filmszemlére kerül sor, 30-a az ifjúság és a méhészek szakmai napja; szeptember 2-án, a tudomány napján találkoznak a díjazott kutatási eredmények alkotói és a fiatal agrárszakemberek. Igen hosszú a sora emellett a szórakoztató rendezvényeknek; a bemutatópályán mindennap szerveznek gépfelvonultatást, lovas programokat, a látogatók között játékos vetélkedőket szerveznek, a legfiatalabbak, a gyerekek körében nagy népszerűségre tarthat számot a pónilovaglás. A szokásosnál több vendéglátóipari egység áll majd a látogatók és a kiállítók rendelkezésére: több mint negyven helyen tizenhat vállalat és .szövetkezet árusít hideg és meleg ételeket, italokat. Újdonság lesz az Új Icrmékrk áruháza. ahol megvásárolhatók azok az új exportra készült élelmiszeripari termékek, amelyek eddig még nem voltak kereskedelmi, forgalomban. SOMOGYI NÉPLAP »