Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Női ruhákat készítenek A tavalyinak májdnem a kétszeresét: 12 ezer Noiruha-szövetkezet szölösgyöröki üzemében, a női ruhákat, blúzokat, kosztümöket. ruhát gyártottak az első félévben a Gála A szövetkezetben dolgozó 26 asszony készíti Eldobált építőanyagok Társadalmi munkátis vállalnánk Sok a bosszúság, a gone a kaposvári Beke—Füredi- lakótelepen. Erről beszélget­tünk a Kanizsai utcai öt­szintes, a 48-as ifjúság út­ján levő tízszintes épület nehány lakójával, lakóbi- zottsági tagjával, házfelügye­lőivel, tanácstagjaival. A lakók többsége örül a szép, napfényes lakásnak, és szívesen hajlandó társa­dalmi munkát vállalni a környezet csinosításában, az értékek megóvásáért. Sajnos, olyanok is van­nak, akik rombolnak, elcsú­fítják a szép parkokat, bosszantják a csendre, nyu­galomra. vágyó csaladokat. Ha kevesen vannak is, sok kellemetlenséget okoznak a jó érzésű embereknek. El­keserítő látvány, amikor ke­resztül-kasul járnak a fával, díszcserjével és virággal be­ültetett parkon, még akkor is, ha dróttal van bekerítve. Ök azok, akik leszaggatják a játszóterek hintáit, a lécet a padokról, feleszórják a parkosított területet sörös­üvegek darabjaival, például az ABC-áruház környékén. Csak egy példa a sok közül: a szakemberek kétszer ösz- sze betonozták a játszótér sarkán álló műkőasztalt, ők Többféle betegség is fertőz A változékony, gyakran csapadékos időt követő föl- melegedés kedvez a növény- betegsegek fertőzésének. Az uborkát, a dinnyét es a tök- feléket egyaránt károsító be­tegségek kártételének veszé­lye ugrásszerűen megnőtt. Leggyakoribb a szegletes le­vélfoltosság. Ez a leveleken szögletes — kezdetben viz­enyős, áttetsző, később szür­kés-barna — beszaladó vagy elrothadó foltokat okoz. Az erős meleg hatására ezek a levélíollok rövid idő alatt pergamenszerűen kiszá­radnak, kifehérednek, felüle­tükön ezüstösen fénylő be­vonat képződik, majd a szé­lükön kiszakadva kihullanak a levéllemezből. A szárakon is halvány­zöld fertőzési helyek jelen­nek meg. A terméseken ke­rek, puha, vizenyős foltok képződnék, a közepük ké­sőbb kiszárad, megrepede­zik, ; és kifehéredik. A ter­mesekbe a sebeken át má­sodlagos, rothasztó baktériu­mok és gombák kerülnek, s ezek tovább fokozzak a kárt. Számolni kell még — külö­nösen a dinnye esetében — a kolletotrihumos termésfol- . tosság (a termésen sötétzöld foltok, azokon rózsaszínű pe­nészgyep képződik) és a pe- ronoszpóra (a leveleken hal­vány fölök és lilát,-szürke penészkiviragzás) fertőzésé­vel. Uborkán, tökféléken á mostani meleg, párás idő kö)?etkezményeként szá­molni kell ' még a lisithar- mat rohamos terjedésével is. Az uborka folyamatos szedése miatt gondot okoz a vegyszeres védekezés. A kon ze r v i pa ri fölh aszná lásra termesztett uborkánál a Zi- neb vagy a Polyram-Combi 0,2 százalékos oldata hasz­nálható. Ebben az esetben ötnapos várakozási időt kell oetartani. Közvetlenül friss fogyasztásra, piaci értékesí­tésre termesztett uborkánál azonban ezeknél a szerek­nél is kötelező a tíznapos várakozási idő betartása. A lisztharmatíertőzés vészéivé ' miatt keverjük a permetlé- be a Thiovit vagy Pol-Sul- kol 0,2—0,3 százalékos olda­tát. OMEGA LOKOMOTÍV gt BEATRICE koncert Műsorvezető: J). Molnár György. a Csiky Gergely Színházban 1980. AUGUSZTUS 16-ÄN DÉLUTÁN 17 ÉS ESTE 20 ÓRAKOR. Jegyek válthatók a Rendezvényiroclaban, (Kaposvár, Május 1. u. 8,), Telefon: 11-109. pedig harmadszor is össze­törték. Öröm, hogy egyes szülő’- motorkerékpárt tudnak ven­ni a tizenéves fiúknak, az azonban már bosszúság, hogy egy részük kiszereli a a hangtompítót, öten-hatan osszeállva tanuló- és ver­senypályává teszik az uta­kat, a járdákat, veszélyez­tetik a járókelők, különösen a kisgyermekek testi épsé­gét. Jó volna, ha a szülők kioktatnák ámokíutó cseme­téiket —1 mielőtt azok mo­torra ülnek. A lakók között sok a kisgyermek, az idős, beteg ember, a több mű­szakban dolgozó. Csendre, pihenésre vágynak. A lakótelepiek szerint so­kat romlott az ellátás a kez­deti időkhöz viszonyíva az ABC-áruházban, nincs meg­telelő választék például a húskészítményekből. Né­hányon ahelyett, hogy beír­tak volna a vásárlók köny­vébe, inkább elmentek más­hova vásárolni. Nemsokára készen lesz a lakótelep kétezredik lakása, és még híre-hamva sincs a telefonhálózatnak. Az építő­ipar nagy területeket arra használ, hogy szabadon tá­rolja az anyagokat. Ha egy kicsit rendet teremtenének, s felszabadulna a »csillag- raktár«, a lakók nagyon szí­vesen parkosítanának ott társadalmi munkában. Mészáros Ferenc A magyar nyelv ér­telmező szótárának ötödik kötetében Prézli címszó alatt ez áll: szárított kenyér v. zsemle aprói'a törésével v. őrlésével készített finom morzsákból álló anyag; fő­leg kifőtt tészta ízesítésére v. rántott hús készítéséhez haszn. morzsa . . . S hoz a kötet két idéze­tet is; Mikszáth Kálmántól és Bársony Istvántól, hogy jobban megérthessük e szó jelentését. Nem idézi azon­ban Rejtő Jenőt, pedig érde­mes lett volna. Tegyük meg hát ezt a tiszteletre méltó kézikönyv helyett. »... természetesen zsemle­morzsával, de nem azt a kispolgári gazságot értem alatta, hogy alantas kenyér­töredéket megszántunk a kamrában, zsákba kötve, ha­nem friss péksüteményt zsirtalanul, nyílt láng fellett teljesen átsütjük, majd meg- 1 reszelünk ...« Imigyen ha­tározta meg Rejtő egyik könyvében a nagy Levin, a szakácscsászár a prézli t. Hajlok arra, hogy neki higgyek. Nos, ennyit a szó értelme­zéséről. Magáról a prézliről meg annyit, hogy ha nem lenne, ki kéne találni. Mert a bé­csiszelet olyan lenne nélkü­le, mint a zakó gallér nél­kül, avagy a bicikli kerék nélkül; egyszóval semmilyen. Prézli azonban van, úgy­hogy az iménti feltételezé­sek csupán a képzelet gyar­ló játékai. De honnan is van ez a zsemlemorzsa ? Mert valószínűleg otthon ma már igen kevesen készítik —akár kispolgári gazsággal, akár a nagy Levin egyedül üdvözítő módszerével. A technikai ci­vilizáció igen kicsi áldása ugyan, de azért áldás, hogy a morzsát hosszadalmas és nehézkes otthoni előállítás helyett egyszerűen megvesz- szük a boltban. De vajon ez a prézli meg- felel-é a szigorú előírásnak? A kérdésre a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál kerestük a választ. Balaskó Ferenc, a kenyérgyár veze­tője indított el a prézliúton. — Az alapanyagot a ke­nyérgyárban készítjük, a további feldolgozás a csen sütőüzemben folyik. Csak a laikus gondolja, hogy a zsem­lemorzsa gyártása egyszerű dolog, Ahhoz, hogy ez a ter­mék mindenben megfeleljen az igen szigorú szabvány­nak, nagyon pontos munkára van szükség. . Hoppá. Levin után még egy szigorú előírás. A végén még egész tcft'vénvkönyvet állíthatunk össze pérzliügy- ben. Vegyük hát sorra, mit TITKA ifi. Búzavirág a szarkofágon Ha nem is tudjuk, miben halt meg Tulenkámen ki­rály, azt azonban viszonylag pontosan tudjuk, hogyan te­mették el. Amikor népe a halála miatt érzett »sokkból« fóJocsúdott. azt mondták az emberek: »Milyen szép, ami­ben része lesz«. Az egyipto­miak ugyanis hitték, hogy az igazi, örök élet csak a halál után kezdődik. Azt Is hitték, hogy az ember a másvilágon az marad, ami ezen a világon volt: Tuten- kámen tehát a sírjában — — »örök házában« — is király. Sírjának tervezését is, építését is — fáraói szokás szerint — trónra lépésének napján kezdték meg. A sír- epitők szívesen gürcöltek: munkájukat (és hallgatásu­kat) jól megfizették. Senki­nek nem árulhatták el a sír helyét és bejáratát. Normális körülmények kö­zött bemutatták a fáraónak a sírbolt, és a sírszövegek tervezetét — jóváhagyásra. Igaz ugyan, hogy Tutenká- men már tizenkét éves ko­rában király lett, feltétele­zik azonban, hogy a döntést nem ő maga hozta. A tör­ténészek gyanítják, hogy Éje, a »király, legfőbb hi­vatalnoka« döntött, a gyer­mek fáraó helyett. Ma azt kérdezzük ma­gunktól : azt is Éje határoz­ta meg, hogy védencének a legkisebb, legjelentéktele­nebb sírt építsék a Királyok völgyében? Tutenkámen elődjeinek a sírja ugyanis sokkal nagyobb és pompá- sabb. A mellékelt dolgok is sokkal gazdagabbak és érté­kesebbek. lehettek. Minden^ esetre ezek közül a sírok közül mindegyiket kifosztot-. ták a sírrablók, csak Tuten­kámen sírja maradt érintet­len. Ügy, ahogyan Howar' Carter megtalálta. A fiatal fáraó halála, úgy látszik, meglepte a sírépítő­ket. -Mint Carter megállapí­totta : az utolsó munkákat is mond a zsemlemorzsáról a főhatóság. A zsemlemorzsa szalma­sárga színű, szagtalan, meg­felelő ízű anyag, amelyet vízzel, finomliszttel készített sütőipari termékekből lehet csak csinálni. A prézli szem­cséi nem lehetnek 1,5 milli­méternél nagyobbak, és 0,1 milliméternél kisebb csak a szemcsék 15 százaléka lehet. Meghatározza még az elő­írás a morzsa só-, nedves­ség-, zsír- és hamutartal­mát, csomagolásának mód­ját. Eddig nagyjából egyezünk a Levin.-íéle repecttel. A szabvány azonban itt egy újabb értelmezendő szót hoz. A prézli alapanyaga a babajka, vagy az ennek meg­felelő receptúrájú egyéb sü­tőipari termék lehet. Mi az a babajka? Erre még a Révai nagy lexi­kon sem ad választ, pedig az igen precíz jószág. így hát kénytelenek vagyunk amúgy pongyolán, tudomá­nyos igény nélkül elmonda­ni, hogy a babajka az nem más, mint egy nagy, egyki­lós zsemle. Ez készül a kenyér,gyár­ban. És a cseri üzembe ke­rül, ahol egy tépőgép apró darabokra szaggatja, azután a. pékek veszik munkába a tálcákra rakott tésztát. A ven kemencékben szárítják. Ez még Levin legmerészebb álmait . is meghaladja. A friss péksüteményt zsírtala- nul, eszményi körülmények között átsütik . .. — Utoljára hetvenöt feb­ruár ' negyedikén sütöttünk itt kenyeret — mondta Köbli Ernő, az egyik pék, egy ki­csit szomorúan. De hamar felderült és hozzátette: — Igaz, ilyen jó zsemle- morzsát sehol sem csinálnak, erre teszem a fejemet. Perák bácsi és Mayer bá­csi, a két másik pék egyet­értett ezzel, s áldását adta a Megkóstolják a Megkóstolják a szakács főztjét, benéznek a kamrába, konyhába, mérik az adagot, a tápértékét, elbírálják: elég választékos-e az étrend, s terepszemlét tartanak — a beszerzés lehetőségeit ku­tatva —I a sütni-főznivalók forrásvidékén a népi ellen­őrök, a KNEB hamarosan kezdődő országos vizsgálata során. Hivatalos megfogal­mazás szerint: a lakosság tömegétkeztetésének ellen­őrzése a feladat. Most az üzemi étkeztetés kerül na­gyító alá, és a gyermekélel­mezés, a diákok kosztolásá­nak megszervezése. nagy sietséggel végezték; sok volt a »kontár« munka. A temetési szertartás a következőképpen zajlott le. A halott királyt először mu- rriiíikálták a papok. Eközben kivették a zslgereket; egy 35 napig tartó, titokzatos procedúrával a hullából minden nedvességet kivon­tak, s a beesett testrészeket a papok lenpólyával, agyag­gal, fűrészporral és .szénával tömték ki. Az így kezelt testnek ola­jokkal és zsírokkal a lehe­tőségekhez képest kellemes szagot kölcsönöztek, a sminkkel pedig — a lehető­ségekhez képest — jó kül­sőt. A halottnak szépnek kell lennie, hogy az eleiereje, amely túlélte halálát, kivá­ló burokba térjen vissza. Ezután egy háromszorosan összekapcsolt szarkofágba tették. Thébában. a fővárosban százezrek álltak a Nílus partján, amikor a szarkofá­got az udvaroncok csónak­ra tették. A fáraó háztartá­sát, amelynek a sírban is körülötte kellett lennie, más csónakokra rakták. Arany- kocsiknak, ékszereknek, élel­miszereknek kellett a rendel­kezésre állnia. Babák kísérték utolsó útjára — a cselédsé­get -ábrázolták —, minden elképzelhető munkára egy. De minden szórakozásra is : táncosnők és anyaszült mez­telen kéjnők is voltak kö­büszkélkedesre Nyári Belané üzemvezető is. Azután szinte egmás szavába vágva ma­gyarázták a prézli készítés fortélyait. Érdekes .módon az derült ki ebből, hogy a kenyérsütés hibáin a pék különböző fogasokkal menet közben tudott javítani, ám ha a prézlialapanyagot tül- szárítják, vagy nem elég meleg kemencébe teszik, akkor arra keresztet lehet vetni. Nagy hozzáértés es pontosan íelforrósitott ke­mence kell a morzsához. A tökéletesen elkészített anyag ezután darálóba kerül. A kalapácsos jószág épp megfelelően megtöri. Majd boszorkányos gyorsasággal dolgozó asszonyok töltik: zacskóba a prézlit félauto­mata gépek segítségével. Oly gyorsan jár a kezük, hogy első látásra senki sem hinné el: beletették a zacskóba azt az apró cédulát, amelyet ott­hon időnként megtalálunk a rántott húsban, és elárulja: hol és mikor készült a prézli. Havonta 5-6 vagon zsemlemorzsa kerül ki a cseri üzemből, és — egy. kis kereskedelmi útvesztő után — akar az Alföldön is ta­lálkozhatunk ezekkel a zacskókkal. Így készül tehát a nagy­üzemi prézli együk fele. Mert a másik fele... Erről Ba­laskó Ferenc beszélt: — A morzsa mellékter­mék. Régebben is csináltak a pékek ilyesmit. A meg­maradt kenyeret, zsemlét va­lahogy használni kellett Most is van maradék. A szárazon visszaérkező zsemle is a prézli alapanyaga. Ba­bajkát azért csinálunk, mert annyi visszárunk szerencsé­i-e nincs, hogy megfelelő mennyiségű morzsát gyárt­sunk csak abból. Szóval a prézli másik fe­le már nem menne át a nagy Devin szigorú minősé­gi ellenőrzésén. Akit ez za­var, az próbálja meg szét­válogatni .... Lothar Péter szakács főzfjéi' A konyhát és vidékét ku­tató népi ellenőrök száz- és egy szempont alapján érté­kelik majd a helyzetet, a sok közül csupán néhány kulcskérdés:-milyen a válla­lati hozzájárulás, kellő gon­dot fordítanak-e a higiéniá­ra, milyen a haszonkulcs, jóízű, változatos és elegen­dő-e, amit az üzemi konyha kínál. A vendéglátóiparban többek között arra keresnek majd választ, hogy az ön- kiszolgáló étteremnek, a harmadosztályú éttermek és a vendéglők milyen részt vállalnak a közétkeztetésből.-----------------------------------------j­z öttük. Mindenük megvolt, csak a lábuk hiányzott — hogy ne futhassanak el. »Kormányos, a szép Nyu­gat irányába .fordulj !« — ki­áltották a szolgák, »a kelle­mes élet országába«. A menet végén Anchese- namun, a király fiatal fele­sége haladt. Hosszú, fehér öltözéket viselt, és azt mor­molta: »A mai nap szép nap, mert a boldog újjá fog születni . ..« Mielőtt a halottat a Kirá­lyok völgyében a sírba he­lyezték volna, szokás volt, hogy az özvegy ráborudjpn. Sírva kiáltotta: »Ö bánat, o bánat! A testem érted kö­nyörög, de a tested hideg«. Mielőtt Anchesenamunt el­vezették, egy kis. csokor bú­zavirágot helyezett á szarko­fág lábához — azt a csok­rot, amelyet 3260 évvel ké­sőbb Howárd Carter megta­lált. * * * A sír fölfedezésével Ho­ward Carter angol kutató világhírű lett. ötezer pompás műtárgyat hoztak egymás után napfényre. Kincseket, amelyek olyan értékesek és szépek voltak, amilyeneket még soha nem láttak. Min­denki meg volt győződve róla, hogy Carter gazdag amber( lett. S egy napon figyelemre méltó eset történt. (Következik: Botrány a farao sírjánál.)

Next

/
Thumbnails
Contents