Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-07 / 184. szám
Női ruhákat készítenek A tavalyinak májdnem a kétszeresét: 12 ezer Noiruha-szövetkezet szölösgyöröki üzemében, a női ruhákat, blúzokat, kosztümöket. ruhát gyártottak az első félévben a Gála A szövetkezetben dolgozó 26 asszony készíti Eldobált építőanyagok Társadalmi munkátis vállalnánk Sok a bosszúság, a gone a kaposvári Beke—Füredi- lakótelepen. Erről beszélgettünk a Kanizsai utcai ötszintes, a 48-as ifjúság útján levő tízszintes épület nehány lakójával, lakóbi- zottsági tagjával, házfelügyelőivel, tanácstagjaival. A lakók többsége örül a szép, napfényes lakásnak, és szívesen hajlandó társadalmi munkát vállalni a környezet csinosításában, az értékek megóvásáért. Sajnos, olyanok is vannak, akik rombolnak, elcsúfítják a szép parkokat, bosszantják a csendre, nyugalomra. vágyó csaladokat. Ha kevesen vannak is, sok kellemetlenséget okoznak a jó érzésű embereknek. Elkeserítő látvány, amikor keresztül-kasul járnak a fával, díszcserjével és virággal beültetett parkon, még akkor is, ha dróttal van bekerítve. Ök azok, akik leszaggatják a játszóterek hintáit, a lécet a padokról, feleszórják a parkosított területet sörösüvegek darabjaival, például az ABC-áruház környékén. Csak egy példa a sok közül: a szakemberek kétszer ösz- sze betonozták a játszótér sarkán álló műkőasztalt, ők Többféle betegség is fertőz A változékony, gyakran csapadékos időt követő föl- melegedés kedvez a növény- betegsegek fertőzésének. Az uborkát, a dinnyét es a tök- feléket egyaránt károsító betegségek kártételének veszélye ugrásszerűen megnőtt. Leggyakoribb a szegletes levélfoltosság. Ez a leveleken szögletes — kezdetben vizenyős, áttetsző, később szürkés-barna — beszaladó vagy elrothadó foltokat okoz. Az erős meleg hatására ezek a levélíollok rövid idő alatt pergamenszerűen kiszáradnak, kifehérednek, felületükön ezüstösen fénylő bevonat képződik, majd a szélükön kiszakadva kihullanak a levéllemezből. A szárakon is halványzöld fertőzési helyek jelennek meg. A terméseken kerek, puha, vizenyős foltok képződnék, a közepük később kiszárad, megrepedezik, ; és kifehéredik. A termesekbe a sebeken át másodlagos, rothasztó baktériumok és gombák kerülnek, s ezek tovább fokozzak a kárt. Számolni kell még — különösen a dinnye esetében — a kolletotrihumos termésfol- . tosság (a termésen sötétzöld foltok, azokon rózsaszínű penészgyep képződik) és a pe- ronoszpóra (a leveleken halvány fölök és lilát,-szürke penészkiviragzás) fertőzésével. Uborkán, tökféléken á mostani meleg, párás idő kö)?etkezményeként számolni kell ' még a lisithar- mat rohamos terjedésével is. Az uborka folyamatos szedése miatt gondot okoz a vegyszeres védekezés. A kon ze r v i pa ri fölh aszná lásra termesztett uborkánál a Zi- neb vagy a Polyram-Combi 0,2 százalékos oldata használható. Ebben az esetben ötnapos várakozási időt kell oetartani. Közvetlenül friss fogyasztásra, piaci értékesítésre termesztett uborkánál azonban ezeknél a szereknél is kötelező a tíznapos várakozási idő betartása. A lisztharmatíertőzés vészéivé ' miatt keverjük a permetlé- be a Thiovit vagy Pol-Sul- kol 0,2—0,3 százalékos oldatát. OMEGA LOKOMOTÍV gt BEATRICE koncert Műsorvezető: J). Molnár György. a Csiky Gergely Színházban 1980. AUGUSZTUS 16-ÄN DÉLUTÁN 17 ÉS ESTE 20 ÓRAKOR. Jegyek válthatók a Rendezvényiroclaban, (Kaposvár, Május 1. u. 8,), Telefon: 11-109. pedig harmadszor is összetörték. Öröm, hogy egyes szülő’- motorkerékpárt tudnak venni a tizenéves fiúknak, az azonban már bosszúság, hogy egy részük kiszereli a a hangtompítót, öten-hatan osszeállva tanuló- és versenypályává teszik az utakat, a járdákat, veszélyeztetik a járókelők, különösen a kisgyermekek testi épségét. Jó volna, ha a szülők kioktatnák ámokíutó csemetéiket —1 mielőtt azok motorra ülnek. A lakók között sok a kisgyermek, az idős, beteg ember, a több műszakban dolgozó. Csendre, pihenésre vágynak. A lakótelepiek szerint sokat romlott az ellátás a kezdeti időkhöz viszonyíva az ABC-áruházban, nincs megtelelő választék például a húskészítményekből. Néhányon ahelyett, hogy beírtak volna a vásárlók könyvébe, inkább elmentek máshova vásárolni. Nemsokára készen lesz a lakótelep kétezredik lakása, és még híre-hamva sincs a telefonhálózatnak. Az építőipar nagy területeket arra használ, hogy szabadon tárolja az anyagokat. Ha egy kicsit rendet teremtenének, s felszabadulna a »csillag- raktár«, a lakók nagyon szívesen parkosítanának ott társadalmi munkában. Mészáros Ferenc A magyar nyelv értelmező szótárának ötödik kötetében Prézli címszó alatt ez áll: szárított kenyér v. zsemle aprói'a törésével v. őrlésével készített finom morzsákból álló anyag; főleg kifőtt tészta ízesítésére v. rántott hús készítéséhez haszn. morzsa . . . S hoz a kötet két idézetet is; Mikszáth Kálmántól és Bársony Istvántól, hogy jobban megérthessük e szó jelentését. Nem idézi azonban Rejtő Jenőt, pedig érdemes lett volna. Tegyük meg hát ezt a tiszteletre méltó kézikönyv helyett. »... természetesen zsemlemorzsával, de nem azt a kispolgári gazságot értem alatta, hogy alantas kenyértöredéket megszántunk a kamrában, zsákba kötve, hanem friss péksüteményt zsirtalanul, nyílt láng fellett teljesen átsütjük, majd meg- 1 reszelünk ...« Imigyen határozta meg Rejtő egyik könyvében a nagy Levin, a szakácscsászár a prézli t. Hajlok arra, hogy neki higgyek. Nos, ennyit a szó értelmezéséről. Magáról a prézliről meg annyit, hogy ha nem lenne, ki kéne találni. Mert a bécsiszelet olyan lenne nélküle, mint a zakó gallér nélkül, avagy a bicikli kerék nélkül; egyszóval semmilyen. Prézli azonban van, úgyhogy az iménti feltételezések csupán a képzelet gyarló játékai. De honnan is van ez a zsemlemorzsa ? Mert valószínűleg otthon ma már igen kevesen készítik —akár kispolgári gazsággal, akár a nagy Levin egyedül üdvözítő módszerével. A technikai civilizáció igen kicsi áldása ugyan, de azért áldás, hogy a morzsát hosszadalmas és nehézkes otthoni előállítás helyett egyszerűen megvesz- szük a boltban. De vajon ez a prézli meg- felel-é a szigorú előírásnak? A kérdésre a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál kerestük a választ. Balaskó Ferenc, a kenyérgyár vezetője indított el a prézliúton. — Az alapanyagot a kenyérgyárban készítjük, a további feldolgozás a csen sütőüzemben folyik. Csak a laikus gondolja, hogy a zsemlemorzsa gyártása egyszerű dolog, Ahhoz, hogy ez a termék mindenben megfeleljen az igen szigorú szabványnak, nagyon pontos munkára van szükség. . Hoppá. Levin után még egy szigorú előírás. A végén még egész tcft'vénvkönyvet állíthatunk össze pérzliügy- ben. Vegyük hát sorra, mit TITKA ifi. Búzavirág a szarkofágon Ha nem is tudjuk, miben halt meg Tulenkámen király, azt azonban viszonylag pontosan tudjuk, hogyan temették el. Amikor népe a halála miatt érzett »sokkból« fóJocsúdott. azt mondták az emberek: »Milyen szép, amiben része lesz«. Az egyiptomiak ugyanis hitték, hogy az igazi, örök élet csak a halál után kezdődik. Azt Is hitték, hogy az ember a másvilágon az marad, ami ezen a világon volt: Tuten- kámen tehát a sírjában — — »örök házában« — is király. Sírjának tervezését is, építését is — fáraói szokás szerint — trónra lépésének napján kezdték meg. A sír- epitők szívesen gürcöltek: munkájukat (és hallgatásukat) jól megfizették. Senkinek nem árulhatták el a sír helyét és bejáratát. Normális körülmények között bemutatták a fáraónak a sírbolt, és a sírszövegek tervezetét — jóváhagyásra. Igaz ugyan, hogy Tutenká- men már tizenkét éves korában király lett, feltételezik azonban, hogy a döntést nem ő maga hozta. A történészek gyanítják, hogy Éje, a »király, legfőbb hivatalnoka« döntött, a gyermek fáraó helyett. Ma azt kérdezzük magunktól : azt is Éje határozta meg, hogy védencének a legkisebb, legjelentéktelenebb sírt építsék a Királyok völgyében? Tutenkámen elődjeinek a sírja ugyanis sokkal nagyobb és pompá- sabb. A mellékelt dolgok is sokkal gazdagabbak és értékesebbek. lehettek. Minden^ esetre ezek közül a sírok közül mindegyiket kifosztot-. ták a sírrablók, csak Tutenkámen sírja maradt érintetlen. Ügy, ahogyan Howar' Carter megtalálta. A fiatal fáraó halála, úgy látszik, meglepte a sírépítőket. -Mint Carter megállapította : az utolsó munkákat is mond a zsemlemorzsáról a főhatóság. A zsemlemorzsa szalmasárga színű, szagtalan, megfelelő ízű anyag, amelyet vízzel, finomliszttel készített sütőipari termékekből lehet csak csinálni. A prézli szemcséi nem lehetnek 1,5 milliméternél nagyobbak, és 0,1 milliméternél kisebb csak a szemcsék 15 százaléka lehet. Meghatározza még az előírás a morzsa só-, nedvesség-, zsír- és hamutartalmát, csomagolásának módját. Eddig nagyjából egyezünk a Levin.-íéle repecttel. A szabvány azonban itt egy újabb értelmezendő szót hoz. A prézli alapanyaga a babajka, vagy az ennek megfelelő receptúrájú egyéb sütőipari termék lehet. Mi az a babajka? Erre még a Révai nagy lexikon sem ad választ, pedig az igen precíz jószág. így hát kénytelenek vagyunk amúgy pongyolán, tudományos igény nélkül elmondani, hogy a babajka az nem más, mint egy nagy, egykilós zsemle. Ez készül a kenyér,gyárban. És a cseri üzembe kerül, ahol egy tépőgép apró darabokra szaggatja, azután a. pékek veszik munkába a tálcákra rakott tésztát. A ven kemencékben szárítják. Ez még Levin legmerészebb álmait . is meghaladja. A friss péksüteményt zsírtala- nul, eszményi körülmények között átsütik . .. — Utoljára hetvenöt február ' negyedikén sütöttünk itt kenyeret — mondta Köbli Ernő, az egyik pék, egy kicsit szomorúan. De hamar felderült és hozzátette: — Igaz, ilyen jó zsemle- morzsát sehol sem csinálnak, erre teszem a fejemet. Perák bácsi és Mayer bácsi, a két másik pék egyetértett ezzel, s áldását adta a Megkóstolják a Megkóstolják a szakács főztjét, benéznek a kamrába, konyhába, mérik az adagot, a tápértékét, elbírálják: elég választékos-e az étrend, s terepszemlét tartanak — a beszerzés lehetőségeit kutatva —I a sütni-főznivalók forrásvidékén a népi ellenőrök, a KNEB hamarosan kezdődő országos vizsgálata során. Hivatalos megfogalmazás szerint: a lakosság tömegétkeztetésének ellenőrzése a feladat. Most az üzemi étkeztetés kerül nagyító alá, és a gyermekélelmezés, a diákok kosztolásának megszervezése. nagy sietséggel végezték; sok volt a »kontár« munka. A temetési szertartás a következőképpen zajlott le. A halott királyt először mu- rriiíikálták a papok. Eközben kivették a zslgereket; egy 35 napig tartó, titokzatos procedúrával a hullából minden nedvességet kivontak, s a beesett testrészeket a papok lenpólyával, agyaggal, fűrészporral és .szénával tömték ki. Az így kezelt testnek olajokkal és zsírokkal a lehetőségekhez képest kellemes szagot kölcsönöztek, a sminkkel pedig — a lehetőségekhez képest — jó külsőt. A halottnak szépnek kell lennie, hogy az eleiereje, amely túlélte halálát, kiváló burokba térjen vissza. Ezután egy háromszorosan összekapcsolt szarkofágba tették. Thébában. a fővárosban százezrek álltak a Nílus partján, amikor a szarkofágot az udvaroncok csónakra tették. A fáraó háztartását, amelynek a sírban is körülötte kellett lennie, más csónakokra rakták. Arany- kocsiknak, ékszereknek, élelmiszereknek kellett a rendelkezésre állnia. Babák kísérték utolsó útjára — a cselédséget -ábrázolták —, minden elképzelhető munkára egy. De minden szórakozásra is : táncosnők és anyaszült meztelen kéjnők is voltak köbüszkélkedesre Nyári Belané üzemvezető is. Azután szinte egmás szavába vágva magyarázták a prézli készítés fortélyait. Érdekes .módon az derült ki ebből, hogy a kenyérsütés hibáin a pék különböző fogasokkal menet közben tudott javítani, ám ha a prézlialapanyagot tül- szárítják, vagy nem elég meleg kemencébe teszik, akkor arra keresztet lehet vetni. Nagy hozzáértés es pontosan íelforrósitott kemence kell a morzsához. A tökéletesen elkészített anyag ezután darálóba kerül. A kalapácsos jószág épp megfelelően megtöri. Majd boszorkányos gyorsasággal dolgozó asszonyok töltik: zacskóba a prézlit félautomata gépek segítségével. Oly gyorsan jár a kezük, hogy első látásra senki sem hinné el: beletették a zacskóba azt az apró cédulát, amelyet otthon időnként megtalálunk a rántott húsban, és elárulja: hol és mikor készült a prézli. Havonta 5-6 vagon zsemlemorzsa kerül ki a cseri üzemből, és — egy. kis kereskedelmi útvesztő után — akar az Alföldön is találkozhatunk ezekkel a zacskókkal. Így készül tehát a nagyüzemi prézli együk fele. Mert a másik fele... Erről Balaskó Ferenc beszélt: — A morzsa melléktermék. Régebben is csináltak a pékek ilyesmit. A megmaradt kenyeret, zsemlét valahogy használni kellett Most is van maradék. A szárazon visszaérkező zsemle is a prézli alapanyaga. Babajkát azért csinálunk, mert annyi visszárunk szerencséi-e nincs, hogy megfelelő mennyiségű morzsát gyártsunk csak abból. Szóval a prézli másik fele már nem menne át a nagy Devin szigorú minőségi ellenőrzésén. Akit ez zavar, az próbálja meg szétválogatni .... Lothar Péter szakács főzfjéi' A konyhát és vidékét kutató népi ellenőrök száz- és egy szempont alapján értékelik majd a helyzetet, a sok közül csupán néhány kulcskérdés:-milyen a vállalati hozzájárulás, kellő gondot fordítanak-e a higiéniára, milyen a haszonkulcs, jóízű, változatos és elegendő-e, amit az üzemi konyha kínál. A vendéglátóiparban többek között arra keresnek majd választ, hogy az ön- kiszolgáló étteremnek, a harmadosztályú éttermek és a vendéglők milyen részt vállalnak a közétkeztetésből.-----------------------------------------jz öttük. Mindenük megvolt, csak a lábuk hiányzott — hogy ne futhassanak el. »Kormányos, a szép Nyugat irányába .fordulj !« — kiáltották a szolgák, »a kellemes élet országába«. A menet végén Anchese- namun, a király fiatal felesége haladt. Hosszú, fehér öltözéket viselt, és azt mormolta: »A mai nap szép nap, mert a boldog újjá fog születni . ..« Mielőtt a halottat a Királyok völgyében a sírba helyezték volna, szokás volt, hogy az özvegy ráborudjpn. Sírva kiáltotta: »Ö bánat, o bánat! A testem érted könyörög, de a tested hideg«. Mielőtt Anchesenamunt elvezették, egy kis. csokor búzavirágot helyezett á szarkofág lábához — azt a csokrot, amelyet 3260 évvel később Howárd Carter megtalált. * * * A sír fölfedezésével Howard Carter angol kutató világhírű lett. ötezer pompás műtárgyat hoztak egymás után napfényre. Kincseket, amelyek olyan értékesek és szépek voltak, amilyeneket még soha nem láttak. Mindenki meg volt győződve róla, hogy Carter gazdag amber( lett. S egy napon figyelemre méltó eset történt. (Következik: Botrány a farao sírjánál.)