Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

Egy tetőtérbeépítés története A kálvária À tanács a pénzügyi fel­tételek és az ügymenet tisz­tázatlansága miatt nem tu­dott érdemi választ adni. Közben különféle rosszindu­latú pletykákat röppentettek föl. A somogyi megyeszék­helyen a legvadabb híreszte­lések terjedtek el arról, hogy a tervezővállalat állami pén­zen akar luxuslakásokat épí­teni a mérnökei nek. A tető­térbe épített lakások alap­területe 57 és 83 négyzet- méter között van. A ; galé­riák átlagos nagysága még a tíz négyzetmétert sem éri el. A galériák kapcsán ar­ról beszéltek a »jól értesül­tek«, hogy a luxuslakások ráadásul kétszintesek lesz­nek. — Luxuslakásnak, tartja eaeket? — kérdeztem • Né­meth Gyulát, az IKV igaz­gatóját — Alapterületre olyan nagy méretűeknek látom őket, amelyek ma messze az országos igények átlaga fö­lött vannak — hangzott a válasz. — Az IKV-nak nincs pénze az ilyen lakásépítés­re. A tárgyi feltételek egyébként is csak akkor te­Hat csonttörés tanulsága Ebben wr. évben baleset miatt összesen 251 napig volt táppénzen hat dolgozó a nagyatádi cémagyárból. A tavalyi év hasonló időszaká­hoz viszonyítva nőtt a gyár­ban a balesetek száma és több volt a súlyosnak minő­sített is. Négyen törték a lábukat, illetve a kezüket a munkahelyen. A vizsgálat azt igyekezett tisztázni, hogy kit terhel — és mennyire — a felelősség. A megállapodás elgondolkodtató: a gépek kezelési illetve a technoló­giai utasítások be nem tar­tása, és — részbeö — a figyelmetlen munkavégzés az üzemben elszenvedett baleset oka. Ezzel a megáttapftással •tulajdonképpen be is lehet­ne fejezni a balesetekről, szóié jelentést. A gyárban azonban nem ezt tették: kí­váncsiak voltak közvetett okokra is. A kezelési, illet­ve technológiai utasítások betartása ugyanis a dolgozó feladata. Az üzem-, illetve a művezető viszont azért fe­lelés, hogy a munkás meg­ismerje. Ilyen szemlélettel kutatva az okokat, a gyár­ban azt is megállapították, hogy helyenként igen laza a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzése: a közvetlen termelésirányítók nem fordítanak elég figyel-, met a biztonságos munka- körülményekre, nem készítik föl a dolgozókat kellően a feladat balesetmentes elvég­zésére. Pedig ez munkaköri kötelességük! Mindezt fi­gyelembe véve úgy foglal­tak állást a gyár vezetői, hogy elsősorban az üzem-, illetve a művezetők felelős­ségét kell vizsgálni a bal­esetek okainak földerítése­kor. Ha megállapítják mu­lasztásukat, felelősségre vo­násuk sem marad el. Ezt az eljárást nemcsak akkor al­kalmazzák, ha baleset törté­nik, hanem akkor is, ami­kor — az ellenőrzések során — megállapítják, hogy a ve­szélyforrások megszünteté­sében mulasztás terheli őket. A szemlélet azért is érde­mel figyelmet, mert bizo­nyítja: a jól megfogalmazott munkavédelmi szabályok betartása — bármilyen bo­nyolult gépek mellett is — biztosítja a technikát keze­lő ember védelmét. A bo­nyolultabb berendezés, a gyorsabban működő gép nem növeli szükségszerűen a veszélyforrások számát. A balesetek mögött figyelmet­lenség, emberi ' mulasztás h uzodik meg. remthetők meg, ha jelentke­zik egy vállalat, hogy jogo­sult dolgozóinak hány ilyen lakást kér. Visszatérve a pletykákra: terjesztőiknek fogalmuk sem volt a tervekről, a lakásépí­tést szabályozó rendeletek­ről. Ha valaki megnézte vol­na a tervrajzokat, rögtön rájön: szó sincs luxuslaká­sokról. Ennek a fölismerés­nek is eljött — később — az ideje. Addig azonban a vállalatot az összes létező fórumon, följelentették a te- tötérbeépítés miatt. Majd­nem két évig tartott a hu­zavona, s egy hajszálon mú­lott, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága nem vonta vissza a vállalat bér­lőkijelölési jogát. Szigetvári György, a So­mogy megyei Tervezőválla­lat igazgatója : — Ez egy szörnyű törté­net. A vállalat saját fejlesz­tési alapjából 736 ezer fo­rinttal támogatja a kilenc fiatal kolléga lakásépítését. E kilenc dolgozónk kulcs­ember. A Rákóczi tér 4—5. számú ház pedig műszaki­lag szánté kínálta magát, hogy be kell építeni a tető­teret. A tervezésre szerződést kötöttünk az IKV-val, és a terveket le is szállítottuk. öt h ázaspárról van szó. Két házaspár két-két gye­rekkel, másfél szobás lakás­ban .szűkölködik, a többiek albérletben vagy a szülők­nél laknak már évek óta. A huzavona alatt született há­rom újabb gyerek is. A bérlőkijelölési jog »ára« nyolcvanezer forint. Az öt házaspár esetében tehát négyszázezer forint. Hogyan lett ebből a fentebb említett 736 ezer? A vállalat névre szóló bérlőid jelölési kérel­mét figyelmen kívül hagy­ták. Fél év múlva Horváth László, a városi tanács ál­talános elnökhelyettese le­vélben értesítette a tervező- vállalat igazgatóját, hogy az építkezés pénzügyi fedezeté­hez még háromszázhatvan­ezer forint hiányzik: ezt a a háború. Visszakényszerül­tek a pásztorélethez, és két testvéremmel együtt nekem sem volt más választásom. Volt ott birka, sertés szép számmal, nem lehetett el­hagyni a szülőt. Nehéz a pásztorélet, s nem tűrte az iskolát sem, pedig jártunk volna szívesen. Emiatt meg, hogy íöíeseperedtem, legény­sorba léptein, szűk lett a legelő, a karám. Változtatni kellett, és ÿzakitasra került a sor. 1940-ben öccsével együtt Lábodra ment dolgozni, az állami gazdaságba. A nö­vénytermesztésben káptak munkát. Esténként járt is­kolába írni-olvasni tanulni. Sót: ő gyűjtötte össze a fa­luban az esti iskolára azt a 8—10 embert is. mert keve­sebbel nem indult a tamtas. — Gondoltam, a behívó tanács nem tudja előterem­teni. Ekkor Szigetvári György levélben kért meg­beszélést. A válasz«: 1979. augusztus 7-ig néma csend. A tervezővállalat igazgatója erre ismét levelet küldött, s abban kérte a tanácselnököt, hivatkozva a vállalat bérlő- kijelölési jogát elfogadó, 125/1978. (XI. 1.) számú vb- határozatra, hogy intézked­jen a névre szóló bérlőkije­lölésről. A tervezővállalat vállalja a további anyagi támogatást. A válaszlevélben augusztus 30-án az állt, hogy a kérdéses lakások — a Rá­kóczi tér 4—5. szám alatt — az állami lakásgazdálkodás keretébe tartozó lakásokként épülnek meg. A levél tar­talmazta azt is, hogy a ta­nácselnök az üggyel kapcso­latban keletkezett anyagi rá­fordításokról később intézke­dik. A tervezővállalat ugyan­is kétszázezer forintot már átutalt a tanácsnak. A 125/1978. (XI. 1.) számú vb-határozat a Somogy me­gyei Tervezővállalat bérlőki­jelölési jogát ismerte el. Ezért Szigetvári György ezek után levélben fordult a So­mogy megyei Tanács általá­nos elnökhelyetteséhez 1979. szeptember 3-án, kérve a beavatkozását. A fiatal építészek is föl­használtak minden fórumot igazuk bizonyítására. A me­gyei pártbizottságon végre melléjük álltak: szeptember 14-ém a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesének utasítására a megyei tanács igazgatási osztályára kérték az ügy összes dokumentumát és levelezését. Ettől a dá­tumtól már meggyorsultak az események. 1980. február (i-án a városi tanács level- ban értesítette a megyei ta­nács építési osztályvezetőjét, hogy a tervezővállalat bér­lőkijelölése rendben, van,. Al­idén február 20-án a terve- zővállálat is megkapta a. névre szóló bérlőkijelölési jogot seim várat magára sokáig, és nem akartam analfabéta­ként a honvédséghez kerül­ni. ötvenkettő végén behív­tak, a leszerelés után visz- szamentem a gazdaságba. Sokáig ez sem elégített ki : Nagykanizsán meg Veszp­rémben töltöttem a katona­időmet, és megtetszett a vá­rosi élet. Üj munka után néztem; így helyezkedtem el a Nagyatádi Konzervgyár­ban, 1962-től* itt dolgozom, megszakítás nélkül. Kezdet­ben takarító voltam, majd amikor az akkori hivatalse­géd nyugdíjba ment, az ó' munkakörébe kerültem. Négy évig a gyártásnál, a szalagon is dolgoztam, de megromlott egészségem mi­att vissza kellett jönnöm hi­vatalsegédnek, bar itt jóval kevesebb a fizetés. Tizenegy eve en kézbesítem a napi postai. Példás kezdeményezés Komplex brigádok A Csepel Művek Pannónia külkereskedelmi vállalatá­nak kezdeményezésére a kohászati termelő berende­zések gyártásában és export­jában érdekelt üzemek, in­tézetek közösségei komplex brigádokat alkottak. Azt kí­vánják elérni, hogy a gé­pek, technológiai sorok már az egyes munkafázisok so­rán kiváló minőségben ké­szüljenek, s ezzel jelentő­sen csökkenjen a végszerelé­sek előtti utójavítások szá­ma. A kohászati berendezések, különösen a csőgyártósorok, és komplett üzemek iránt fokozódott a kereslet külföl­dön. A csepeliek az ötéves tervidőszak eleje óta több mint megkétszerezték kivite­lüket ezekből a gépekből, idei exportjuk a félévi ered­mények alapián meghalad­ja a 800 millió forintot. Leg­nagyobb vásárlójuk a szov­jet ipar, de nagy piacuk a többi KGST-ország is, főleg Csehszlovákia. Lengyelor­szág és Románia. A Csepe­len készülő kohászati tech­nológiai berendezések ke­lendőségét mutatja, hogy míg 1976-ban tőkésvásárló­juk nem volt, az idén már ötmillió dolláros megrende­lésük van osztrák, NSZK- beli és angol cégektől. A tervelőkészítéstől az exportberendezések átvéte­léig minden i’észfeladatot koordinálnak, s minden egyes munkafázis után a komplex brigád tagjai szi­gorúan ellenőrzik a minő­séget. A gyárak vezetői ösz­tönző prémiumrendszerrel segítik a komplex brigádok munkáját. A példás kezdeményezés, a közösségek összefogása már­is meghozta gyümölcsét: az idén eddig exportra gyártott kohászati berendezések mind időben hagyták el a gyárat, s a vevőktől egyetlen mi­nőségi reklamáció sem érke­zett. Közben családot alapított, házat épített a görgeteg! szőlőhegyen, de a három gyerekkel már kicsinek bi­zonyult. Eladta, és egy ki­csivel nagyobbat épített — a faluban. A negyedik gye­rek érkeztével azt is bőví­teni kellett. Amint mód nyílt rá. csaknem kétszáz­ezer forint kölcsönnel újba fogott — most már Nagy­atádon. A gyerekek miatt, és mert vágyott a városi élet­re. — Nem olyan a beosztá­som, hogy különösebben el lehetne ismerni a munká­mat, mégis úgy érzem: meg­becsülnek. Az építkezésnél kölcsönnel, fuvarral segített a vállalat, mikor betegállo­mányban voltam, mindenkor utaltak ki segélyt. Jutalma­záskor sem' állok a mr vé­gen .. . 1976-ban elKcszült a há­romszobás lakás, és mos­tanra már a kölcsönt is visszafizette. Befejezte az általános iskolát. A gyere­keit taníttatta: a legidősebb gépipari technikumot vég­zett (most normafelvevő a Danúviában), a lánya nyom­dász, az őt követő pedig har­madéves tanuló a műszaki boltban. A legkisebb. még csak tízéves, de öt is tanít­tatni akarja. — Eddig nem nagyon volt időm a szórakozásra. Jár­tam ugyan zenélni lakodal­makba, rendezvényekre; vizsgám is van róla; az volt nekem az egyetlen kikap­csolódás. Most már úgy ér­iem, megállapodtam, s több idő juthat a családra, eljár­hatok a gyerekekkel moziba, kirándulni. B. Z. (Folytatjuk.) Cseke László Pásztorból hivatalsegéd Nem végez ne­héz fizikai mun­kát, nincsenek ki­emelkedő tettei. Kitüntetést sem kapott, csak dicsé­retet. Küzdelme­it a kisebb közös­ségért, a családért vívta. Szigeti György névre szólnak igazolvá­nyai, a vállalatnál Gyurikaként is­merik a 47 éves hivatalsegédet. Csak egy légi életformának-1 kel­lett hadat üzennie, s megbirkóznia az előítéletekkel. Gyurika ugyanis cigány származá­sú. — Csarnokosok voltak a szüleim, amíg el nem bon­totta a csarnokot MAI Egy lépés a politizálás Nincs olyan nagy távolság a kalocsai rátétestöl, a rac- ponty ízletes» elkészítésének receptjétől a napi politikai események közvetlen meg­tárgyalásáig, ahol hivatott és ügyes vezető áll a biőklu- bok élén. Számtalan példa van arra, hogy a közös ké- zimunkázás kedvéért össze­járó lányok és asszonyok, elöbb-utóbb egyéb témákat is igényelnek. Egy kaposvári tanácskozá­son hallottam például a so- mogyvári kézimunkaszakkör eredményeit. Harminc nő jár rendszeresen a szakkör­be. Most már természetes, hogy egymás szép munkái­nak megcsodálása, az új min­ták megtanulása után komo­lyabb dolgokról is szó esik. Amikor például egy járási kiállításon képzőművészeti albumokat kaptak, az egyik előadó bemutatta a jestäket, elmondta életpályájukat, rö­viden magyarázta a stíluso­kat. A sorból a politikai té­mák sem hiányoznak. Ami kezdetben még szokatlan volt, most már elvárjak a szakkör tagjai, hogy beszél­jenek az újságokban olva­sottakról, a tévében látottak­ról. A legújabb társadalomtu­dományi kutatások hívtak föl a figyelmet arra, hogy a kultúra mindennapi terjesz­tésében többet kell tenni. Ebbe a fogalomkörbe tarto­zik minden olyan tevékeny­ség, amely a mindennapos élettel kapcsolatos: az egész­séges táplálkozástól a test­ápolásig, az öltözködéstől a lakáskultúráig. A Hazafias Népfront megyei bizottsága eddig is sokat tett azért, hogy a nő-, kismamaklubok, a különféle szakkörök, főző­tanfolyamok es egyebek programja egyre gazdagabb Legyen, s a poiltizálásra is kapjanak kedvet az össze­gyűlő lányok, asszonyok. Egész biztos, hogy az ed­digieknél sokkal nagyobb szerepük van e kluboknak a mindennapi kultúra terjesz­tésében, hiszen sok kismama nem gondozza helyesen « csecsemőt, nem olyan étele­ket ad a gyermeknek, ami­lyet kellene, s amikor isko­lás, akkor kevés az ismerete a neveléshez, sőt nemigen tud segíteni neki... Nem egy kismamaklub elismerés­re méltóan tevéltenykedik, mint például a marcali, a csurgói, a kaposvári — ezek számát azonban lehet és kell növelni máshol is. Sokkal több háziasszony­nak, gyermeket otthon gon­dozó édesanyának volna szüksége arra, hogy meghall­gasson egy-egy előadást a nőklubokban. A jobb propa­ganda, a névre szóló szemé­lyes meghívás bővítheti a kört, hiszen nem egy kisma­ma elmenne, ha kicsit »rábe­szélnék«. A népfrontaktivak közreműködésével minden­képpen érdemes újabb klub­tagokat toborozni, hiszen ez egyben a közművelődés fon­tos feladatának megoldásá­ban is segíthet. S talán nem lesznek egye­dül e munkában,' hiszen « közalkalmazottak megyei ér­tekezletén szó esett a könyv­tárak, a művelődési házak és a szakszervezeti aktívak szorosabb kapcsolatáról. Ha az együttműködés során a nöklubokra is gondolnak, sokkal több nő megy olyan közösségbe, ahol az egész­ségügyi, a nevelési előadás­tól eljuthat a politizálásig. L. G. A vártnál jobban Eredményes félévet zárt a nagyatádi Iszker Az év első felében az évi terv háromnegyedét is meg­haladó — 378 millió forint­nyi — forgalmat bonyolított le, illetve szolgáltatást vég­zett a megye tsz-einek nagyatádi központú közös vállalkozása. A jó eredmény nyitja hogy rugalmasan al­kalmazkodtak partnereik változó igényeihez. A szolgáltatásban eredmé­nyes munkát végzett a me­gye 81 gazdaságának 174 üzemanyagkútját karban­tartó csoportjuk, valamint a 34 gazdasággal kapcsolatban álló hűtő- és fejőgépszervi­zük is. A számok soránál többet mond, hogy a két részleg más feladatok mel­lett 50 gyors hibaelhárítást végzett, s így egyetlen egy­szer sem okozott fennaka­dást vagy kárt a berende- zésel^ hibája. Erőgép- és járműdiagnosz­tikai szolgálatuk 338 gép — hibamegelőzést és teljesít­ménykihasználást elősegítő — vizsgálatát végezte el, az üzemanyag-fogyasztást csak­nem 300 esetben ellenőriz­ték. Ugyancsak jelentős energiamegtakarítást hoz az érintésvédelmi szolgálat ál­tal a gazdaságokban végzett 60 átfogó ellenőrzés. Figye­lemre méltó, hogy a vizsgá­lataik nyomán kialakított ésszerűbb energiafelhasz­nálás mintegy kétmillió fo­rintnyi megtakarítást ered­ményez a gazdaságoknak. Több mint öt és fél mil­lió forint értékű munkát végzett az aratás kezdetéig repülőgépes növényvédel­mi szolgálat. A másfélsze- tes túlteljesítés oka, hogy a gyomoknak kedvező csapa­dékos idő miatt a gazdasá­gok többször igényelték a helikopterek termést óvó szolgáltatását Az év eleji kedvezőtlen előjelekre rácáfolva nőtt a kereskedelmi szolgáltatá­sok iránti igény is. A gépek, különféle műhelyberende­zések és fölszerelések for­galma például a vártat két­szeresen múlta fölül, csak­nem ugyanilyen arányban nőtt az erdőgazdasági és fa­ipari termékek értékesítése is. A szántóföldi termények közül főként a sörárpa és a kukorica forgalma nőtt. Ezekből mintegy 63 millió forintnyit — a tervezettnél másfé'szer többet — értéke­sítettek. A Tszker hét nagyüzem szabad keverőkapacitásait kihasználva készít keverék­takarmányokat és tápokat. Az ezekkel szemben koráb­ban tapasztalható bizalmat­lanság oldódását mutatja, hogy a tavalyi első félévi­nél háromszor többet — 107 millió forint értékűt — for­galmaztak június végéig. A háztáji és kisegítő gaz­daságok tápkeverékekkel való jobb ellátása érdeké­ben ez évre négy takar­mánybolt megnyitását is ter­vezték a megyében. Közülük ■y kettő már megnyílt a közel­múltban: Berzeneén és So­mogy udvarhely en. A kiváló vállalat címet elnyerő vállalkozás vezetői januárban 620 milliós forga­lommal számoltak 1980-ra. Az első félév jó eredményei alapján ezt alaposan túl­szárnyalják. I

Next

/
Thumbnails
Contents