Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '^OSV/^ Ara; 1,20 Ft SOMOGYINEPtAP ^ • ‘’ , »- . . A Z MSZ NTP-'S OMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 134. szám 1980. augusztus 7., csütörtök Váncsa Jenő Moszkvába utazott Nem halványulhat Hirosima emléke A nukleáris leszerelésért szállnak síkra a világ népei Váncsa Jenő mezőgazdasa- sági és élelmezésügyi mi­niszter kedden küldöttség élén Moszkvába utazott, ahol a magyar—szovjet me­zőgazdasági, élelmiszeripa­ri és erdőgazdasági együtt­működés kérdéseiről tárgyal szovjet partnereivel. Hirosima Két gyermek nyitotta meg Hirosimában szerdán meg­emlékeztek a város ellen 1345-ben végrehajtott ame­rikai atombombatámaclas 35. évfordulójáról. / Szerdán reggel (közép­európai idő szerint kedden, röviddel éjfél után), az emberi településre ledobott első atombomba áldozatai­nak két gyermeke nyitotta meg a megemlékezés gyász­ünnepét a békepark emlék- haramgjának megszólalta­tásával. Az emlékparkban összegyűlt mintegy 40 ezer ember előtt Takeshi Araki, a város polgármestere, bé­kenyilatkozatot olvaiot^ fel, amelyben óva intette az em­beriséget az önpusztítástól. A Hirosima elleni atom­támadás 35. évfordulóján Sztanyik B. László, az Or­szágos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutató Intézet igazgatója, az Országos Bé­ketanács elnökhelyettese adott nyilatkozatot. — A föld népességének csaknem 60 százaléka 40 éven aluli, akiknek a má­sodik világháború borzal­mairól semmiféle élményké­pük nincs. Éppen ezért a világégést átélőknek, a nuk­leáris veszélyt ismerőknek el nem múló felelőssége, hogy figyel meztesesenek az atomfegyverek felhasználá- lása nemcsak az egyént, ha­nem a társadalmat, az egész civilizációt elpusztu­lással fenyegeti. Elfogulat­lan szakemberek állítják, hogy az esetleges túlélők ott kezdenék, ahol egykor maga az emberiség, kőbal­ták pattintgatásánál. Ezzel a reális veszéllyel szemben áll a dús kalászt érlelő nyár, születés, tanulás, utazás, s mögötte politika, társadalom megannyi erőfeszítése, hogy az emberi életet, annak ki­Kezdeményez a vállalat Lakásszövetkezetek és szövetkezeti lakások Első a minőség. Az Alföldi Cipőgyárban 1980- ban a tervek szerint hárommillió pár cipő készül, harminc­négy féle méretben es negyven-ötven különböző színben. Képünkön: a kés/áru minőségi ellenőrzése a kecskeméti gyáregységben. Az aratás finisében Már nincs sok hátra Lakásépítő szövetkezetek szervezésében az V. ötéves tervben eddig 694 családi otthon készült el. Az év vé­géig 843-ra emelkedik a szá­muk, s ez azt jelenti, hogy több család költözhet ilyen módon új otthonba, mint amennyivel a tervidőszak elején számoltak. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnap dél­utáni ülésén a lakásépítő szövetkezetek munkájának tapasztalatait összegezve megállapította, hogy rugal­masságuk, öntevékenységük révén számos nehézség elle­nére sikeresen teljesítették feladatukat. Az is tény, hogy az utóbbi években csökkent e lakásépítési mód iránt a kereslet. Oka ennek az, hogy a megfelelő anyagi fedezet­tel rendelkező igénylők szá­ma kevesebb, vagy helyze­tüknél fogva nem jelölheti ki őket a tanács lakásigény­lőnek. Sokan számítanak vi­szont vállalati, munkahelyi támogatásra, amikor lakás­építő szövetkezeti tagnak je­lentkeznek. A vállalatok tá­mogatása több esetben jó eredményt hozott. A kapos­vári elektroncsőgyár dolgo­zói közül többen jutottak így önálló otthonhoz, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat az év első felében ha Ivan dolgozójának lakás­gondját oldotta meg. A Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, is vállalkozott ar­ra, hogy lakásépítő szövet­kezet szervezése révén, anyagi támogatást is bizto­sítva juttassa otthonhoz igényjogosult dolgozóit. Az elmúlt időszak tapasz­talatainak összegezése a to­vábblépéshez nyújt segítsé­get. A munkát ütemesebbé teheti a gyorsabb kijelölés, a vállalatok fokozottabb részvételé a szervezésben. A megyében tizenhét tele­pülésen épülnek ily módon családi otthonok. A követke­ző középtávú terv előkészí­tésével kapcsolatos munka mindenütt jó ütemben fo­lyik: a megyeszékhelyen is biztosították az építés és átadás folyamatosságát. A testület értékelte a la­kásépítő és -fenntartó szö­vetkezet rriunkáját is. A be­számolóhoz mellékelt kimu­tatás szerint a megyeszék­helyen tizenhat lakásfenn­tartó szövetkezet működik: van olyan, amelyik 1975 előtt szervezte egy tizenkét- lakásos ház építését és az­óta csak ennek fenntartásá­val foglalkozik, működik olyan is — a Kalinyin szö­vetkezet —, amelyikhez több mint ezer családi otthon tar­tozik. Ezeknek a szövetkeze­teljesedését a következő ge­nerációknak is megőrizze. — Hirosima figyelmeztetett 1977-ben is, amikor a szo­morú memento emlékére megrendezett nemzetközi tanácskozáson a résztvevők azt mondták: az atombom­ba nem elsősorban azért pusztított, hogy az Egyesült Államok megnyerje a hábo­rút, hanem azért, hogy vi­lághatalmi fölényt demonst­ráljon, s megrémítse a Szovjetuniót. Nyilvánvaló: a magyar békemozgalomnak, s a világ más részein élő minden fe­lelősséget érző embernek szembe kell szállnia az erő­egyensúly felbontásával fenyegető «eurorakéták« rendszerbe állításával. A Béke-világtanács budapesti elnökségi ülése, s a magyar fővárosban májusban közzé­tett "budapesti felhívás« is az erősödő fegyverkezési versennyel szembeni össze­fogásra szólít. A kibontakozást sejteti a nemzetközi életben az utóbbi hetekben egyre erőteljeseb­ben megnyilvánuló megfon­tolt józanság. Ez tükröződik .beknek a tevékenysége mi­nőségileg is különbözik. A Tóth Árpád Lakásépítő Szö­vetkezetnél például — az alapszabályt megsértve — két éve nem hivtak össze közgyűlést, a Kodály szövet­kezet egyik nyolclakásos há­zának tagsága nem fizet kö­telező felújítási alapot. A város legnagyobb ilyen szer­vezeténél viszont rendben mennek a dolgok. A végre­hajtó bizottságnak az a vé­leménye, hogy nem szüksé­ges önállóan működni egy ház építésére alakult szövet­kezetnek : kezdeményezni kell, hogy társuljanak a már meglevőkkel. Ez sok tekin­tetben előnyös a tagságnak is: nemcsak az ügyintézést teszi zökkenőmentessé, ha­nem a fenntartással, felújí­tással kapcsolatos szervező- munka is jobb lesz. a szovjet tárgyalási javasla­tok kedvező fogadtatásában is. Mi azt valljuk, hogy el kell jutni a középhatósuga­rú nukleáris rakéták csök­kentéséről megkezdendő eszmecseréig, a megállapo­dásokig. — Ez az a gondolatsor, amit ma, 1980-ban a Hirosi­mára ledobott atombomba elindít. Erre, a jövőért ér­zett felelősségre apellál az a kiállítás is, amelyet augusztus 18-án Budapesten nyitunk meg: japán békede­legációt látunk vendégül, amely az atomtámadás 35. évfordulójára ' magával ho­zott fotókiállítással hív fel: soha többé háborút. (MTI) Forróságtól tikkadt a föld, az úton szikrák táncolnak. Augusztust írunk már, a pi­rók kombájnok rekkenő hő­ségben járják a határt. Sze­rencsére már az »-utolsó mé­tereket« futják. A koonbáj- nosok is erejüket megfeszít­ve dolgoznák; tudják, hogy egyetlen szem sem mehet veszendőbe. Ha mar a mag­tárakban lesz a búza, jöhet a pihenés. Mert bánnennyit változott is a mezőgazdasági munka, az aratás ma is azt jelenti, amit régen: volt ér­telme a földet művelő em­ber egész évi munkájának, az idén újra sikerült meg­küzdeni a természettel, lesz kenyér. S egyáltalán: érde.- mes volt végigélni a néha oly keservesen hosszú na­pokat ... Kaposfüreden is a «»cél­egyenesben« vannak már, a búzából már csak 300 hek­tár van hátra. Ha minden jól megy. a héten befejezik. Július 17-én kezdték csak az aratást, s hét kombájn vágja azóta, köztük négy nagy teljesítményű gép. — Arra számítottunk, hogy harminc vagonnyi termést takaríthatunk be naponta, ebből azonban csak valami­vel több mint húsz lett — mondja Nagy József, a szö­vetkezet elnöke. — Megdőlt a búza. Igaz, teljesen tiszta a tábla, gyomos gabonánk egyáltalán nincs. A másik gond, hogy ritkán dolgozott egyszerre mind a hot kom­bájn... Talán furcsa, de az serrj jó, ha az időjárás miatt túl hosszú a felkészü­lési iclp: közben .elfáradnak a -versenyzők«. Gyakran áll­tak apró-cseprő hibák miatt a gépek. Mái- nincs sok hátra, és szép a búza. Az utolsó napok­ban a szennai szövetkezet­ből is jönnek géppel, em­berrel segíteni. — Muszáj befejezni — mondja az elnök —, mert a jóslatok szerint a jövő hé­ten már jön az eső. Nem is beszélve áriról, hogy min­denki szeretné már látni a végét. Mindenkit hajt, hogy augusztus van. és még min­dig aratunk. Jó lenne a fá­radt embereknek' azt mon­dani szombaton: menjenek haza, holnap nincs vasárnapi műszak, élvezzék a megér­demelt pihenést^... „ , M. E. Sokoldalú ösztönzés Áfész-ek a kistermelőkért Ölvén hektárnyi területen kezflt-ífc me* a napokban a tarló szántását #s tárcsázását a Somogy vári Dózsa Tcrmelószc . , ,Ur/ct gépei. A fogyasztási szövetkeze­tek megalakulásuk óta alap­vető feladatuknak tekintik a háztáji és kisegítő gazdasá­gok támogatását, termékeik fölvásárlását és értékesíté­sét. Az évek során a támo­gatás és az ösztönzés for­mái bővültek, jól szolgálva azt a fontos célt, hogy a kis­termelők annyi és olyan faj­ta zöldséggel, gyümölccsel járuljanak hozzá az ellátás javításához, amennyire ’ és amire igény van. Nyolc évvel t ezelőtt kez­dődött szervezetlen a fóljás termelés a kiskertekben. Az­óta jóval meghaladta a száz­ezer forintot az az anyagi támogatás, melyet a szövet­kezetek a termelőknek ad­tak, hogy minél több korai zöldségféle kerüljön a fo­gyasztókhoz. Legalább ilyen jelentősége van a kisgazda­ságok szaporítóanyaggal, jó vetőmaggal, megfelelő fajta- választékkal való ellátásá­nak. A dombóvári vetőmag­termeltető vállalattal es a Hermes Afész-szal kötött együttműködés alapján ta­valy mintegy háormszázszö­vetkezeti bolt forgalmazott egyrrii 11 ió- négyszázezer szí­nes tasak, ötszázezer gazda­sági -kiszerelésű« vetőmag- csomagot. Az adatok arról beszélnek. hogy az idén tovább javult , az ellátás, a színes tasakú vetőmagvak­ból majdnem másfél milliót igényeltek. Sokáig gond volt: a kister­melők palántaellátása. Hasz­nosnak és célravezetőnek bi­zonyult, hogy az áfész-ek vásároltak öt fűthető palán­tanevelőt,. s ezekről a tele­pekről évente több mint egy­millió tűzdelt palánta kerül a kistermelőkhöz. Természe­tesen ez még nem fedezi a szükségleteket, ezért a hiány­zó mennyiségeket a mező- gazdasági nagyüzemektől, termelőszövetkezeti kerté­szetektől szerzik be. A megye kisgazdaságaiban mintegy másfél millióra te­hető a gyümölcsfák száma. Az áfész-ek a piaci igények­nek megfelelő, jó fajtájú csemeték beszerzésével, a le­rakatok számának gyarapí­tásával arra buzdítják a ter­melőket, hogy az elöregedett fákat vágják ki. Két évvel ezelőtt még1 csak hét, ma már tíz gyümölcsfa- és szőlőolt- 'vány-lelepen forgalmaznak szaporítóanyagot. A múlt ősszel és az idei tavaszon több mint huszonegyezer gy ümölcsfá t, harminckét­ezer csemege- és borszőlő­oltványt értékesítettek, ezen kívül kilencvenezer málna- sarj, több mint negyedmillió szamócapaláhta is került e telepekről a kiskertekbe. Bár még nyár van, már is­mét megkezdődött az igé­nyek összegyűjtése — hogy az őszi telepítésekhez elég szaporítóanyag álljon rendel­kezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents