Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
Változik-e az időjárás? Díszítés aranyfüsttel Földünk időjárása az utóbbi években erős, és rövid időnként visszatérő ingadozásokat mutat. A rendelkezésünkre álló adatok nem elegendők ahhoz, hogy az időjárás megváltozásának állandó jellegű tendenciájáról beszéljünk. Ám az egyre gyakoribbá váló „rendkívüli időjárási jelenségek” a klíma bizonyos labilitásáról tanúskodnak. Az utóbbi száz esztendő meteorológiai adatainak az elemzése azt mutatja, hogy földünk éghajlata 1880-tól 1940-ig melegedett, az északi félteke átlagos hőmérséklete ezen időszakban csaknénri egy teljes Celsius fokkal növekedett. A negyvenes évek után azonban lehűlés kezdődött,- amely az északi félgömb hőmérsékletét mintegy fél fokkal csökkentette. Emellett az északi félgömb légköri cirkulációja visszatért ahhoz a sémához, amely a XIX. század végének légköri cirkulációs sémájához hasonlított. Sok tudós véleménye szerint a lehűlés folyamata folytatódik, és ez az éghajlati viszonyok még erősebb ingadozásához vezethet. Ezen a véleményen van a Meteorológiai Világszervezet Végrehajtó Bizottságának neves tudósokból álló csoportja is. Igaz, hogy ők a véleményükhöz azt a magyarázó megjegyzést fűzték, hogy az utóbbi néhány évben a lehűlés kevésbé nyilvánvaló volt, ha ugyan nem beszélhetünk bizonyos fokú leimelegedésről. Ezt a verziót tények támasztják alá. A tudósok rendelkezésére álló tudományos adatok nem adnak okot az aggodalomra, hogy napjainkban erős lehűlés következik be, amely végzetes hatást gyakorol az élelmiszerek termelésére.. Mint ismeretes, az időjárásra lényeges hatást gyakorol a napból sugárzó hő eloszlása a föld felszínén. A föld felszínét elérő napenergia mennyisége az atmoszféra áttetsző tisztaságától függ. Ezen kívül a föld felszíne az ember gazdasági tevékenységének eredményeként is fel- melegszik. Feltételezhetjük, hogy az átlagos hőmérséklet további változását az atmoszférába jutó széndioxid meny- nyiségének növekedése határozza majd meg, továbbá az atmoszféra áttetszőségének esetleges megváltozása, amelyet mesterséges és természetes tényezők idézhetnek elő, többek között bolygónk ózonrétegének a megbomlása. Helyi méretekben a klíma bizonyos változásait idézhetik elő a természet-átalakítás különböző formái, például az erdőterületek jelentős megváltozása, a víztárolók átcsoportosítása. A hőmérséklet csökkenése a mérsékelt és a viszonylag hidegebb földrajzi övezetekben a vegetációs időszak lerövidüléséhez vezet, amely a mezőgazdasági kultúrák terméshozamának csökkenését Milyen a jő műszer ? A műanyagok széles skálája nemrégen egy új, igen fon-* tos anyaggal lett gazdagabb: a szintetikus fával. Ez az új műanyag, amelyet először japán kutatóknak sikerült előállítaniuk. a megtévesztésig hasonlít a természetes fához, még évgyűrűi is vannak és a felülete sejtszerű. Rendkívül sok felhasználási lehetősége van. A mesterséges fát két módszerrel készítik: fröccsöntéssel és extrudálással. Az előbbi módon kész tárgyakat állítanak elő úgy. hogy a fröccsöntő gép a habosított műgyantát folyékony állapotban sajtolja a rákapcsolt fémformába. A fröccsöntésnek nagy előnye, hpgv egy- egy formával nagy mennyiségű árucikket vagy alkatrészt lehet előállítani, amelyeket már nem kell megmunkálni, legfeljebb némi felületi kikészítésre — lakkozásra — szorulnak. Extrudálással a természetes fából készült árut tökéletesen utánzó deszkákat sajtolnak. Ezek a deszkák ép-, pen úgy megmunkálhatok, mint a természetes fából készültek. így nagyon alkalmasak asztalosáruk, vagy akár parketta készítésére is. Az igazsághoz tartozik, j hogy a szintetikus fának ma még néhány rossz tulajdon- . sága is van. Mindenekelőtt az, hogy tűzveszélyes, és ha meggyullad, nagy mennyiségű füstöt és mérges gázokai fejleszt. Miután műgyantából készül, az extrudált deszkánál is mutatkozik a műanyagok jellegzetes hibája: minél' vastagabb a deszka, annál ridegebb és keményebb Mind ezekre tekintettel az extru dált deszka egyelőre nem al kalmas házépítésre. De már Egy Mercedes Coupé ergonómiai szempontból ideális kiképzésű vezetőülése, a praktikus elrendezésű, bar kissé konzervatív ínuszeríaílal. Egy személykocsi műszerfalán a kapcsolókon, gombokon, lámpácskákon kívül általában 4—5 féle foótos j el - zőmüszer van. Tervezésükkor igen fontos szempont, hogy a megjelenő értékek és változásaik jól észrevehetők legyenek és a veztő a kijelzésekre pillantva a másodperc tört része alatt megkaphassa a szükséges információkat. A műszerfalon található skálajelzések három csoportba sorolhatók aszerint, hogy meny- nyiségi, minőségi vagy ellenőrző jelzések-e. Mennyiségi jelzés például a sebességmérő állása, minőségi mindaz, ami az üzemeltetéssel járó pozitív vagy negatív jellegű változásokat" jelzi. Ellenőrző jelzés például a kézifék behúzását mutatja, de ilyen az egyes kocsikra felszerelt defektjel- ző I». Pszichológusok megvizsgálták. hogy melyek a kilométerórák legjobban bevált tormái. Leghasználhatóbbnak az úgynevezett nyitott ablak típusút ítélték, melynél a mutató rögzítve van, és mindig a skálabeosztás mozdul el a megfelelő irányba, ennél tapasztalták a legkevesebb leolvasási hibát. Ezután következett a félkör alakú számlap, majd a teljes kör alakú. Az ilyen óralapszerűen kiképzett skála leolvasásakor akkor kapták a legjobb eredményeket, ha a mutató alapállása a kilenc órának megfelelő helyen volt. A vízszintes' vagy függőleges skálák leolvasása már viszonylag nagy hibaszázalékkal járt a kísérletek során. A kilométeróráról a szélvédőre kivetített számok viszont a lehető legjobb leolvasási eredmény! adták, hiszen a vezetőnek közben le sem kell vennie szemét az útról. A minőségi jelzéseknél a színek haszná lata vált be a legjobban, az ellenőrző jelzések viszont mindig lény jelzések. lyett a lényegesen olcsóbb, alacsonyabb fűtőértékű gázt égetik el és villamosenergiát nyernek belőle. A középmagyarországi gáztelepekről az előzetes számítások szerint évente 20*0 000 tonna fü tőolajnak megfelelő gáz- mennyiséget szállíthatnak. Olcsó földgázból villamos energia Alacsony kalóriaértékű földgáz hasznosításának tervein dolgoznak az alföldi olajiparban. A tervek szerint a kitermelt gázt Kisújszálláson gyűjtik össze, majd ávvezetéken a Tiszai Hőerőműbe szállítják. Az erőműben a drága iütőolaj heminden tekintetben megfelelő, új készítmény lásson napvilágot. A nemzetközi statisztikák szerint minden négyezer vegyidet közül legfeljebb egy akad, amelyből gyógyszer válhat. Ez természetesen átlagos érték, és nem úgy értendő. hogy minden esetben feltétlenül négyezer vegyüle- tet kell kipróbálni ahhoz, hogy közülük egy gyógyszer - . ként beváljon. Nem meglepő tehát, hogy ez ideig például mintegy 380 ezer vegyület rákellenes hatását vizsgálták, s a kísérletek nem jártak pozitív eredménnyel, hogy (»000 szulfonamid származék közül legfeljebb tíz van tartósán forgalomban, hogy kétezer antibiotikum közül alig egy tucatnak van gyakorlati jelentősége, hogy ezer félszintetikus penicillin közül szintén csak mintegy tíz került a gvógyaszat.ba. Napjainkban a világon évente 200—300 ezer új ve- gvületet állítanak elő és vizsgálnak meg gyógyszertani szempontból, de az évente gyógyszerként bevezetett új vegyiiletek száma nem haladja meg a száz-százötvenet. Egy úgy gyógyszernek szánt vegyületet mindenekelőtt far- makológiai vizsgálatnak vetik alá. amelyhez csupán az anyagnak 1—10 grammnyi mennyisége elegendő. E vizsgálatokat baktérium- és szövettenyészetekben. valamint állatkísérletekben végzik, célja még csak az általános tájékozódás. Ezután célzott farmakológiái vizsgálat következik, amely még csak néhány száz kisállattal végzett kísérletekből áll Ha a tapasztalatok jók. a reménytelinek ígérkező vegyületek létrehozására ideiglenes laboratóriumi eljárást dolgoznak ki. mert a további kémiai »s technológiai vizsgálatoknál már néhány kilogramm mintaanyagra van szükség. Ezután következnek a bővített » farmakológiai vizsgálatok és csak ezek egyöntetű sikere esetén kerülhet sor a klinikai elővizsgálatokra, majd a széles körű kipróbálásra. Ha mindez eredményesnek bizonyul. dolgozzák ki az üzemi gvártás menetét, kialakítják a végleges gyógyszerformát és nevet adnak a gyógyszer- j nek. kísérleteznek az építőipari célokra alkalmas, nem égő fapótló anyaggal, amit úgv állítanak elő, hogy minden féle fatörmeléket, cementtel gipsszel, és műgyantával kevernek. E pótanyag' házépítésre is alkalmas, hiszen porózus. így kicsi a fajsúlya, tökéletesen vízálló, felülete jól kikészíthető és festhető, de mégsem szintetikus fa Amerikai szakemberek akkénl állítanak elő ún. polimertől, hogy a polisztirollal átitatott fenyőfát gamma-sugárzással kezelik, mire az egészen kii lönleges tulajdonságokat vesz fel. Képünkön : szintetikus falapok nagy tömegű gyártására alkalmas japán extruder munka közben. vonja maga után. A, meleg éghajlati övezetekben a hőmérséklet csökkenésének kedvező hatása lehetne. Ez azonban a gazdálkodás megszokott formáinak a megváltoztatását tenné szükségessé, s az átszervezés sok esetben jelentős időt igényelne. Egy világos: a klíma tartós megváltozása a megszokott, kialakult feltételek átszervezését tenné szükségessé. A közeli években vagy évtizedekben katasztrofális következményektől nem kell tartanunk. A tudással és technikai eszközökkel felvértezett ember megtanul védekezni a természet „cselszövései” ellen. Valószínűtlen, hogy a közeljövőben természetes, tartós lehűlés tendenciája érvényesülne — ez az egyöntetű véleménye a világ huszonnégy országa meteorológiai szolgálata képviselőinek. A természet, mint ismeretes, a saját tevékenységét nem hangolja össze az ember tevékenységével. És az embernek készen kell állnia arra, hogy a szükséges pillanatban ésszerű kiigazításokat hajtson végre a természeti erők folyamatában. Ezért a Szovjetunióban és más országokban is elméleti kutatásokat, valamint kísérleteket végeznek a meteorológiai folyamatok és az időjárás helyi méretű mesterséges befolyásolására (a jégeső, a köd elleni harc, egyes körzetekben a felhőképződés megakadályozása, a csapadék mesterséges előidézése). Ezen a területen nagyon fontos a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a kutatások és a tevékenység nemzetközi méretű összehangoA könyvritkaságok díszítésére, a műemlékek korhű restaurálására ma is nagyon vékony aranylemezeket, úgynevezett aranyfüstöt használnak. Ennek vastagsága " a milliméter ezredrészének is csak néhány tizedrésze (a galvanizálással felvitt aranyréteg ennél sokszorta vastagabb). Ha az ember ezt a kékes-zöldes színű aranyfóliát egy fényforrás felé tartva nézi, úgy tűnik, mintha teljesen átlátszó lenne. Ma már csak kevés országban élnek mesterek,, akik aranyfüst készítésével foglalkoznak. Az előállítás hosszadalfnas folyamata azzal kezdődik, hogy a tiszta aranyat kokszkemencében megolvasztják, majd formába öntik és utána elsődleges hengerlésnek vetik alá. A vékony lemezkéket kis négyszögekre vágják és gépi úton tovább hengerük mindaddig, amíg el nem érik az egy ezred milliméter vastagságot Csak ezután kezdődik a kézi megmunkálás, méghozzá nem apró kalapáccsal, amilyet általában az aranyművesek használnak. Az aranyfüst-ké- szítők kalapácsa mintegy 8 kg súlyú. Ezzel három órán át kovácsolják az egyre vékonyodó aranyfóliát, mégpedig úgy, hogy időként összehajtogatják, s a rétegek köze állati hólyagból készült bőr- betéteket tesznek (ezekhez nem ragad hozzá az aranv- füst). Ekként kb. 15 ezer ütés éri a végül tízezred milliméter vastagságúra „sovánvodó” aranylemezt. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy e kézi művelet során 120 tonnányit tesz ki a kovács által megemelt súly ... Egy-egy új gyógyszernek a felfedezése és az orvosi gyakorlatba való bevezetese nagyon sok kutató és ipari szakember hatalmas költségekkel járó, fáradságos é‘ hosszadalmas munkájának az eredménye. Valamely új gyógyszer kifejlesztéséhez átlagosan 58 ezer kutatói munkaórára van szükség. Korszerű csoportos kutatással is 3—6 év keli ahhoz, hogy Képünkön: 1 restaurátorok az NDK-beli Schwerin egyik több évszázados, szép kastélyának dísztermét restaurálják, aranyfüsttel vonván be az értékes faragásokat, az oszlopokat és oszlopfőket. A nem csekély 'mennyiségű aranyfüstöt egy világszerte ismert drezdai műhelyben állítják elő, mely egyike a legrégebbinek, s évente annyi aranyfüstöt készít, hogy azzal egy futbaflpályát be lehetne borítani. Á szintetikus fa térhódítása fiz új gyógyszer sziieiése
