Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
Tudományos ismeretterjesztés a megyéién A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot a XIX. század első feleben, 1841-ben alapították meg, jövőre lesz .140 éves; Sokrétű, gazdag te- vekenysege mindig követte a kor követelményét, segített kinevelni a „művelt emberfők sokaságát”. A társulat megalakulása óta eltelt csaknem másfél száz esztendő tudományos eredményeit, fölfedezéseit közérthető formában juttatta el a tömegekhez, és ezzel hozzájárult a magyar nemzeti kultúra szellemi kincseinek gyarapításához. Országos hálózat Megyei szervezete behálózza az egész országot. Nincs olyan megyeszékhely, vagy nagyközség, ahol ne volna TIT-szervezet, ahol az iskolákban, könyvtárakban ne szerveznének rendszeresen előadásokat, változatos témájú népművelő összejöveteleket. A TIT aktivistái a megyékben részt vesznek a politikai, társadalmi és gazdasági ismeretek terjesztésében éppúgy, mint a természettudományos előadások szervezésében. Hazánk 19 megyéjében a múlt évben 113 ezer 499 előadást tartottak 13 féle társadalomtudományi és kilenc természettudományi ismeretkörben. Az előbbiek közül — a látogatottság szempontjából — kiemelkedik a filozófiai, irodalmi, jogi, köz- gazdasági és művészeti előadássorozat, a természettudományok közül a legtöbben az egészségügyi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a műszaki témájú előadásokat hallgatták meg. Mai gazdasági helyzetünk követelményeihez alkalmazkodva részt vállalt a TIT a munkások képzésében, a szakmaváltást segítő át- és továbbképzésben. A falvakban, községekben állandó népszerűségnek örvendenek a háztáji gazdálkodás ismereteit tárgyaló előadások. Kertészeti, növényvédelmi és állategészségügyi ismereteiket hasznosan bővítették a tsz- ekben dolgozók és az egyénileg gazdálkodók egyaránt A mezögaZdasagi és műszaki ismeretkörhöz tartozó órák száma három év alatt csaknem 24 százalékkal növekedett. . A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak valamivel több mint 23 ezer tagjából 20 ezer 500 a megyékben tevékenykedik. Munkájuk kiterjed az anyanyelvi ismeretterjesztésre is. E térén közismerten népszerűek a nyelvi vetélkedők, továbbá esztétikai, művészeti és néprajzi kultúránk terjesztését, ápolását szolgáló rendezvények.' Minden korosztálynak A társulat 'megkülönböztetett figyelmet fordít a 14 éven aluli gyermek- és az ennél idősebb tanulóifjúság körében végzett ismeretterjesztésre. Az általános iskolákban nemrég bevezetett új matematikai oktatás országszerte hirtelen növelte az érdeklődést e tudomány iránt. A gyermekek között szervezett matematikai körök száma háromszázzal ■ emelkedett. Borsod, Csongrád és Szabolcs megyékben öt év alatt megháromszorozódott a kis matematikusok baráti körének száma. Szabolcsban, Baranyában, Zalában és Szolnok megyében föllendült az érdeklődés a csillagászati körök iránt. Kialakultak már a megyék többségében a gyer- mek-ismerettél-jesztő klubok is. A Vas megyei szervezet hat ilyen klubot tart fenn, Komáromban a TIT és a megyei művelődési központ közösen szervezett hasonló klubot. Az elmúlt ével-, ben rendkívül megnőtt a megyékben az érdeklődés az idegen nyelvek iránt. A 17 oktatott nyelv közül a német, angol és az orosz nyelvtanfolyamokra jelentkeztek a legtöbben. A TIT érdeme, hogy a tanfolyami nyelvoktatás a társulat több megyei szervezeténél igazi nyelviskolává fejlődött, amelyeken elfogadható színvonalon elsajátíthatják a világnyelveket. A 70-es elejétől a hallgatóság egyre fiatalodott, egyre több egyetemi hallgató es középiskolás iratkozott be nyelvlahfolyamokra. öt' év óta az általános iskolai gyermekek részvételi aránya is fokozatosan emelkedik a nyelvtanfolyamokon. Kezdetben a kisiskolások a felnőttekkel együtt tanultak. ké<- söbb Baranya és Hajdű-Bihar megyeben indítottak először külön tagozatokat a 14 éven aluliak számára. Ma már az a helyzet, hogy az óvodáskorban kezdik meg a nyelvoktatást, mert fejlődési e,s tanu- laslélektani szempontból az óvoda erre kiválóan alkalmas. Természetes, hogy e korosztály . számára újfajta, játékos formákat kellett kialakítani. Néhány megyében máris eredményesen folytatják ezt, Békés, Borsod, Csongrád, • Győr-Sopron, Nógrádi Szabolcs-Szatmár és Tolna megyében pedig, már a közeljövőben megkezdik az óvodások nyelvoktatását. Idegennyelvű táborok Az ifjúsági nyelvoktatást szolgálták a nyári nyelvi táborok. 1979-ben Vas megyében 97 diák számára szervezlek angol- és orosztábort az idén már németnyelvű tábort is meghirdettek. Tolna megyében már 12 év óta működik orosz nyelvi tábor. Igaz, ebben a TIT csak nyelvtanárok fölkészítésével, technikai eszközökkel és tananyagok biztosításával működik közre. Rendkívül népszerűek a TIT nyári egyetemei, melyeket főként a megyeszékhelyeken működő egyetemek, főiskolák szerveznek, a TIT-tel közösen. Tavaly ezekre a rendezvényekre a világ 36 országából érkeztek hallgatók. ' A TIT munkája társadalmi igényt elégít ki. Igaz, a TIT-en kívül más társadalmi szervezet és mozgalom is foglalkozik ismeretterjesztéssel, de a legnagyobb választékot, a témák gazdagságát, ez a társulat ny3jtja az érdeklődők egyre bővülő táborának B I. Vaskori vackor Nem tffl híTSe feladat GáU István új könyvéről, a Vaskorról írni. A mércét maga állította föl A ménesgazda című regényével, amelyben analitikus képét adta a negyvenes évek végi Magyarországnak, „csepp- ''ben. mutatva a tengert”. A legjobb jelenkori írók közé emelkedett a művel: a korszakot ugyancsak kritikával, ugyanakkor összetettségében ábrázoló írók (Sánta Ferenc, Vészi Endre, Darvas József stb.) közé. Kossuth- díj, illetve á regény ipeg- filmesítése, többszöri kiadása bizonyítja: A ménesgazda jelentős műve a felszabadulás utáni magyar irodalomnak. Nem volt előzmények nélküli könyv ez a határ menti településen játszódó regény. Már első prózai kötetében, a két kisregényt tartalmazó 1961-es Patkánylyuk címűben egyik helyszínül a határvidékét választotta Gáli.. És az ötvenes évek .első felét,. mipt időszakot. Egyik alapélménye a katonai szolgálat; a Patkánylyuk is egy határőrsön játszódik, belülről ábrázolva egy közösséget vízválasztó helyzetben: kém szökött át a határon, annak cinkosa után nyomoznak. Ártatlan ember kerül gyanúba a becsvágyó őrsparancsnok-helyettcs jóvoltából ... El beszóláséi ki usá t K ót párevezös szerelem címmel jelentette meg 1962-bén, Csapda című regénye 1966- ban látott napvilágot. Újabb elbeszéléskötete, a Rohanók 1968-as dátumú, A napimádó című regénye — díjazták a kiadók pályázatán — 1970-bcp jelent meg. . Az öreg. (Hevesi György filmesftette meg Latinovit» Zoltánnal a címszerepben) 1975- ben, két kisregénye Április bolondja címmel 1976- ban került a könyvesboltokba. Ezek egy részében helyszínként és sorsokban megjelenik a másik alapélmény, á tatabányai gyerekkor. Kemény bányászok, veteránok, múlt terhét neurotikusán szenvedő nők stb. Gáli. István sokat tanult író példaképeitől: Tolsztojtól, Solohovtói, Martin Du Gard-tói. Kisregények, elbeszélések . után jutott el „nagy regényéig”, A ménes- gazdaig. Most, a Vaskor című könyvével pályájának korábbi szakaszához tér vissza. Rövid írások laza láncolata ez a könyv, közös témájú művek ciklusa. Újra a régi alapélmény: a határvidéki katonáskodásának kimeríthetetlen témaköre. Gall aknászként szolgait az ötvenes évek elején Sopron, ’illetve Barcs környékén. A ménesgazda után ■— nem tagadom — csalódás! okozott nekem az új könyv. Egyenetlen színvonalú, vegyes műfajú kötet ez; egy-egy eseményt többször is elmesél, az ismétlések olykor szinte megkérdőjelezik a korábbi verziót. Van ebben a könyvben lempos elbeszélő,s, markáns novella. hosszúra nyúlt anekdota. szatíra, naplarbe,jegyzés. írói önéletrajz... Túlontúl, széles a, műfaji, szóródás ahhoz, houu egynemű élményt adjon az olvasónak. Aki. végigolvassa a könyvet, az. többé-kevésbé" reális képletet is állíthat föl az. írások ötletmechanizmusáról: kell hozzájuk egv erősen kankírozoU parancsnok. Könyvespolc egy csapdás helyzetbe került katona, legalább egy rossz erkölcsű hajadon vagy tisztfeleség, kulák nő stb. Ez a períodizmus á másik ok, ami -miatt nem szervesülhetett regénnyé az új skönyv, noha — érzésem szerint — az . író ezt szerette volna. Néhány írását antológiákban, kötetekben is olvashattuk. talán emiatt támad bennünk újra elégedetlenség : mintha több bőrt húzna le. Gáli István a rókáról. mint amennyit ..megadott” ennek a „rókának”. Kifogasaimat soroltam 'eddig. Szép számmal ■ vannak azonban érveim is a könyv mellett. Gáli István mesterien érzékelteti egy korszak légkörét. Hús-vér embereket ábrázolva kitűnő . lélekrajzot ad hőseiről. Aknaéles konfliktushelyzeteket vázol föl. Ügy ábrázolja az általunk ismert Dráva-vidéket és Barcsot amilyen valóban volt az ötvenes évek elején. Egy-egy novellája valóságos ..térkép” ehhez a tájhoz. Gálinak sikerül „természetrajzát” elénk állítania. Kiemelkedően jó írása a Végtisztesség, amelynek hősei kegyes csalással teljesítik az anya kívánságát fia temetéséről. A Pálfordulónak szintén ott a helye a legjobb novellák között: egy „élierségbiznnvságbó!'' koholt kémkedési per „jegyzőkönyve". Az Emberhalál megrázó epizód a könyvben: ebben búcsúzunk Illés .őrmestertől akinek portréja tálán leginkább belénk- égett. Emlékezetes a Judds című írás csapdás életű, rút halálú hőse is. A könyvet a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg. Ueskó I ..is/.ln Kaposvár recuperata-1686 Z. Soós István történelmi freskóterve A törökűző csapatok vezére a képen. 1686 történelmi jelentő- gű év Kaposvár múltjában: ekkor foglallak vissza a töröktől a várat, amelynek — sajnos — falai nem mere- deznek mar az ég felé, csupán egy »váremlékmű« jelzi, hol védték az erős falak, a kitartó katonák a betolakodóktól a várost. Nem maradt fenn tehát látványos emiék a múltról, nem mutogathatjuk gyerekeinknek, vendégeinknek; de ahogy beszélni tud egy régészeti lelet vagy megismertet a százados időkkel egy-egy könyv, úgy képes historizál- ni egy festmény, egy kép is... A történelmi festészet emlékei között sem találunk olyan alkotást, amelyik Kaposvár végvári harcait mutatna be. Ám most előttem fekszik egy album, egy ötször tízméteres freskókarton rajzai nyomán készült, történelemidéző munka: Z. Soós István dédelgetett tervének a megvalósulása. A megyei könyvtár készítette el a díszes kiadványt a kaposvári festő nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A freskótervet es a festő pályáját elemzően mutatja be dr. Márffy Albin, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott igazgató-helyettese. Vajon miért maradt csupán terv a kartonra rajzolt freskó? Azt hiszem, erre nem a művésztől kell választ kérnünk. tudhatjuk magunk is az okát: amikor Z. Soós István harminc évvel ezelőtt hozzálátott a Kaposvár visz- szavétele című történelmi freskójának a rajzolgatásához, bizonyára csak azért tette, mert foglalkoztatta a gondolat; a kivitelezés megjelelő épület hiánya miatt elképzelhetetlen volt, és ma is az. Am talán épp ezért látszik teljesnek így is — rajz formájában — a freskóterv.' Z. Soós ezt a munkát szánhatta a végleges kifejezésnek, szándékával egybeesőnek. Nemcsak művészi ambíciói, hanem a varos szerelete, történelmi múitjáÉrtekezl eteken, tanácskozásokon egyre többet . beszélünk a természetvédelemről; alig múlik el egy-egy hét, hogy ne hallanánk valamilyen magas szintű környezetvédelmi fórumról, újabb törvényekről, határozatokról. Világviszonylatban is ejismert környezetvédelmi törvényeink vannak — sajnos, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy betartása, érdekében nem sokat teszünk. Gyakran megelégszünk a szabályok gyakori hangoztatásával. Vegyünk egy pélâat a közelmúltból! Évről évre visz- szatérő gond az a vandál pusztítás, amit a hársfavirág-szedők okoznak núár elején. Az önkéntes és alkalmi virágszedőktől húsz forintért vásárolják meg kilónként a harsvlragot — fontos gyógyszeralapanyag, így népgazdasági érték, szükség van rá. Tavaly — csak a kaposvári erdészet területén — több mint hatszáz köbméter (!) „rönkérett” hársfát vágtak ki a vandál „virágszedök”. Ennek értéke lovai meghaladja a gyűjtött vi’ágból szerzed be vele 1 cricket. I Ha most beleszámítjuk a városi .parkokban, parkerdőkben, 'temetőkben, út menti fasorokban elkövetett károkat, nyivánvaló. hogy az ilyen virágszedés népgazdasági szempontból tökéletes ráfizetés, csupán a gyűjtőknek jelent hasznot. nak megismerése — és megismertetése — is hajtotta, hogy elkészüljön vele. Mint egy történelmi film, úgy pereg előttünk a csaknem három évszázaddal ezelőtti esemény, Kaposvár visszafoglalása: harc a tőrötökkel. Eposzi kürtösök vezérlik a kép bal sarkából kiemelkedő alakot a vár fokára, hogy seregével kiűzze a Városból a törököt. A tömegjelenetek nem egy epizódot örökítenek meg: egy teljes csatáról -tudósit" a festő. Látványos harci képek sem töredezik jelenetekké a kompozíciót, hogy ennél fontosabb szándékát valósíthassa meg. Az emberi küzdelem, ' a helytállás példáját örökítette meg müvében. Az ilyen gyűjtés morálisan is káros. Évek óta dolgozunk — nagyrészt . társadalmi munkában — a városok, falvak szépítésén. Úttörők. szocialista brigádok, iskolák, vállalatok dolgozói nagy lelkesedéssel ültetik a fákat gondozzák. szépítik otthonuk környezetét. És látják, hogy néhánv lelkiismeretlen ember egy óra alatt pusztasugga változtatja hosszú évek munkájának, gyümölcsét. . . Olyan egy-egy erdő vú’ágnyíiás idején, mint tájkép csata után. önkéntes természetvédelmi őrök mondják, hogy néni egyszer fejszét fogtak rajuk a vandálok, amikor az Igazolványukat kérték. Pedig volna megoldás. Intézményesíteni kellene a gyógv- növenygyújtést. így a hárs- virág szedést is! Ebben az esetben a virágzó, nem túl értékes hársfákat az erdészet termelné ki és virágot csak ezekről szedhetnék le a megfelelően ellenőrzött gyűjtők. Így a virágszedés- böl származó jövedelem egy-egy úttörőraj pénztárát gazdagíthatná. Minden rendelet annyit ér, a menny 11 n leg valósit ana k belőle. Közvéleményünk a természetvédelem érdekében határozott intézkedést kér, az évről évre visszatérő problémák végleges rendezését áz egymásnak panaszkodás helyett eredmé nyes döntést. G. J. Grafikailag aprólékosan ki - munkált freskóterv: a küzdelem csupán elindítója annak a képsornak, amelyik a kép középpontjába a vesztett török csapat kivonulását helyezi. A villogó kardok, szablyák lendületes ritmusát a letett fegyverek »el- ientpontozzák«. A krónikaíró a kép jobb, alján szinten fontos szereplője a freskónak: ő a hiteles megöroki- tője az eseményeknek. Van humora is — merőben új vonása ez egy történelmi témájú freskó, esetében — a műnek: a kép jobb felén egy aggastyán meg szitkozódva hadonász kardjával. Ez a figura, a békétlenkedő nem úszik örömmámorban, hanem emlékeztet es figyelmeztet egyben: mi vár a betolakodókra. A könyvtári kiadvány egy lapon bemutatja a teljes fres- kólervet. majd laponként kiemelt részieteket láthatunk a műből. Ezek a rajzok érzékeltetik valójában, hogy Z. Soós milyen gonddal készítette el a hatalmas méretű karton minden egyes részletét. A történelmi esemény bemutatása a harcosok jellemén keresztül válik mű- vészivé. A küzdő csoportok nekiszegü lését épp oly lendülettel formálta meg. mint a haza védőket.. Megjelenik előttünk a magyar népélet számtalan mozzanata is, odafigyeléssel fölfedezhetjük a korrajzot is. Különösen figyelemre méltó, ahogy a maeyar viseletét földolgozta Z. Soós István. Amikor ehhez a tervéhez hozzálátott, már megfelelő freskókivitelezési tapsztala- tai is voltak. Somogy több temploma számára készített ilyen munkákat; legismertebb alkotasa a sárvari központi barokk templomot díszíti. Majd freskóresiaurálá- sokkal bízták meg, a műemléki helyreállítások terén kifejtett munkássága is hozzá tartozik életművéhez. Mestere Udvary Géza volt, a Budapesti Iparművészeti Főiskola tanára. Az a művész. aki Kaposvár kérésére 19(l2-ben a városhaza néhány freskójáig készítette és akinek múnsájat később tanítványa állította helyre. H. B Vandál virágszedők
