Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

Tudományos ismeretterjesztés a megyéién A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatot a XIX. szá­zad első feleben, 1841-ben alapították meg, jövőre lesz .140 éves; Sokrétű, gazdag te- vekenysege mindig követte a kor követelményét, segített kinevelni a „művelt ember­fők sokaságát”. A társulat megalakulása óta eltelt csak­nem másfél száz esztendő tu­dományos eredményeit, fölfe­dezéseit közérthető formában juttatta el a tömegekhez, és ezzel hozzájárult a magyar nemzeti kultúra szellemi kin­cseinek gyarapításához. Országos hálózat Megyei szervezete behálóz­za az egész országot. Nincs olyan megyeszékhely, vagy nagyközség, ahol ne volna TIT-szervezet, ahol az isko­lákban, könyvtárakban ne szerveznének rendszeresen előadásokat, változatos témá­jú népművelő összejövetele­ket. A TIT aktivistái a me­gyékben részt vesznek a po­litikai, társadalmi és gazda­sági ismeretek terjesztésében éppúgy, mint a természettu­dományos előadások szerve­zésében. Hazánk 19 megyéjé­ben a múlt évben 113 ezer 499 előadást tartottak 13 féle társadalomtudományi és ki­lenc természettudományi is­meretkörben. Az előbbiek kö­zül — a látogatottság szem­pontjából — kiemelkedik a filozófiai, irodalmi, jogi, köz- gazdasági és művészeti elő­adássorozat, a természettudo­mányok közül a legtöbben az egészségügyi, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi, valamint a műszaki témájú előadáso­kat hallgatták meg. Mai gazdasági helyzetünk követelményeihez alkalmaz­kodva részt vállalt a TIT a munkások képzésében, a szakmaváltást segítő át- és továbbképzésben. A falvak­ban, községekben állandó népszerűségnek örvendenek a háztáji gazdálkodás ismere­teit tárgyaló előadások. Ker­tészeti, növényvédelmi és ál­lategészségügyi ismereteiket hasznosan bővítették a tsz- ekben dolgozók és az egyé­nileg gazdálkodók egyaránt A mezögaZdasagi és műszaki ismeretkörhöz tartozó órák száma három év alatt csak­nem 24 százalékkal növeke­dett. . A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulatnak valamivel több mint 23 ezer tagjából 20 ezer 500 a megyékben tevé­kenykedik. Munkájuk kiter­jed az anyanyelvi ismeretter­jesztésre is. E térén közismer­ten népszerűek a nyelvi ve­télkedők, továbbá esztétikai, művészeti és néprajzi kultú­ránk terjesztését, ápolását szolgáló rendezvények.' Minden korosztálynak A társulat 'megkülönbözte­tett figyelmet fordít a 14 éven aluli gyermek- és az ennél idősebb tanulóifjúság körében végzett ismeretter­jesztésre. Az általános isko­lákban nemrég bevezetett új matematikai oktatás ország­szerte hirtelen növelte az ér­deklődést e tudomány iránt. A gyermekek között szerve­zett matematikai körök szá­ma háromszázzal ■ emelkedett. Borsod, Csongrád és Szabolcs megyékben öt év alatt meg­háromszorozódott a kis ma­tematikusok baráti körének száma. Szabolcsban, Bara­nyában, Zalában és Szolnok megyében föllendült az ér­deklődés a csillagászati kö­rök iránt. Kialakultak már a megyék többségében a gyer- mek-ismerettél-jesztő klubok is. A Vas megyei szervezet hat ilyen klubot tart fenn, Komáromban a TIT és a me­gyei művelődési központ kö­zösen szervezett hasonló klu­bot. Az elmúlt ével-, ben rendkí­vül megnőtt a megyékben az érdeklődés az idegen nyelvek iránt. A 17 oktatott nyelv kö­zül a német, angol és az orosz nyelvtanfolyamokra jelent­keztek a legtöbben. A TIT érdeme, hogy a tanfolyami nyelvoktatás a társulat több megyei szervezeténél igazi nyelviskolává fejlődött, ame­lyeken elfogadható színvona­lon elsajátíthatják a világ­nyelveket. A 70-es elejétől a hallgatóság egyre fiatalodott, egyre több egyetemi hallgató es középiskolás iratkozott be nyelvlahfolyamokra. öt' év óta az általános iskolai gyer­mekek részvételi aránya is fokozatosan emelkedik a nyelvtanfolyamokon. Kezdet­ben a kisiskolások a felnőt­tekkel együtt tanultak. ké<- söbb Baranya és Hajdű-Bihar megyeben indítottak először külön tagozatokat a 14 éven aluliak számára. Ma már az a helyzet, hogy az óvodáskor­ban kezdik meg a nyelvokta­tást, mert fejlődési e,s tanu- laslélektani szempontból az óvoda erre kiválóan alkal­mas. Természetes, hogy e korosztály . számára újfajta, játékos formákat kellett ki­alakítani. Néhány megyében máris eredményesen folytat­ják ezt, Békés, Borsod, Csong­rád, • Győr-Sopron, Nógrádi Szabolcs-Szatmár és Tolna megyében pedig, már a közel­jövőben megkezdik az óvodá­sok nyelvoktatását. Idegennyelvű táborok Az ifjúsági nyelvoktatást szolgálták a nyári nyelvi tá­borok. 1979-ben Vas megyé­ben 97 diák számára szervez­lek angol- és orosztábort az idén már németnyelvű tábort is meghirdettek. Tolna me­gyében már 12 év óta műkö­dik orosz nyelvi tábor. Igaz, ebben a TIT csak nyelvtaná­rok fölkészítésével, technikai eszközökkel és tananyagok biztosításával működik közre. Rendkívül népszerűek a TIT nyári egyetemei, melye­ket főként a megyeszékhelye­ken működő egyetemek, főis­kolák szerveznek, a TIT-tel közösen. Tavaly ezekre a rendezvényekre a világ 36 országából érkeztek hallga­tók. ' A TIT munkája társadalmi igényt elégít ki. Igaz, a TIT-en kívül más társadalmi szervezet és mozgalom is fog­lalkozik ismeretterjesztéssel, de a legnagyobb választékot, a témák gazdagságát, ez a társulat ny3jtja az érdeklő­dők egyre bővülő táborának B I. Vaskori vackor Nem tffl híTSe feladat GáU István új könyvéről, a Vaskorról írni. A mércét maga állította föl A ménes­gazda című regényével, amelyben analitikus képét adta a negyvenes évek végi Magyarországnak, „csepp- ''ben. mutatva a tengert”. A legjobb jelenkori írók közé emelkedett a művel: a kor­szakot ugyancsak kritikával, ugyanakkor összetettségé­ben ábrázoló írók (Sánta Fe­renc, Vészi Endre, Darvas József stb.) közé. Kossuth- díj, illetve á regény ipeg- filmesítése, többszöri kiadá­sa bizonyítja: A ménesgaz­da jelentős műve a felsza­badulás utáni magyar iroda­lomnak. Nem volt előzmények nélküli könyv ez a határ menti településen játszódó regény. Már első prózai kö­tetében, a két kisregényt tartalmazó 1961-es Patkány­lyuk címűben egyik helyszí­nül a határvidékét választot­ta Gáli.. És az ötvenes évek .első felét,. mipt időszakot. Egyik alapélménye a kato­nai szolgálat; a Patkánylyuk is egy határőrsön játszódik, belülről ábrázolva egy kö­zösséget vízválasztó hely­zetben: kém szökött át a határon, annak cinkosa után nyomoznak. Ártatlan ember kerül gyanúba a becsvágyó őrsparancsnok-helyettcs jó­voltából ... El beszóláséi ki usá t K ót ­párevezös szerelem címmel jelentette meg 1962-bén, Csapda című regénye 1966- ban látott napvilágot. Újabb elbeszéléskötete, a Rohanók 1968-as dátumú, A napimá­dó című regénye — díjazták a kiadók pályázatán — 1970-bcp jelent meg. . Az öreg. (Hevesi György filme­sftette meg Latinovit» Zol­tánnal a címszerepben) 1975- ben, két kisregénye Április bolondja címmel 1976- ban került a könyves­boltokba. Ezek egy részében helyszínként és sorsokban megjelenik a másik alapél­mény, á tatabányai gyerek­kor. Kemény bányászok, ve­teránok, múlt terhét neuro­tikusán szenvedő nők stb. Gáli. István sokat tanult író példaképeitől: Tolsztoj­tól, Solohovtói, Martin Du Gard-tói. Kisregények, el­beszélések . után jutott el „nagy regényéig”, A ménes- gazdaig. Most, a Vaskor cí­mű könyvével pályájának korábbi szakaszához tér vissza. Rövid írások laza láncolata ez a könyv, kö­zös témájú művek ciklusa. Újra a régi alapélmény: a határvidéki katonáskodásá­nak kimeríthetetlen témakö­re. Gall aknászként szolgait az ötvenes évek elején Sop­ron, ’illetve Barcs környé­kén. A ménesgazda után ■— nem tagadom — csalódás! okozott nekem az új könyv. Egyenet­len színvonalú, vegyes mű­fajú kötet ez; egy-egy ese­ményt többször is elmesél, az ismétlések olykor szin­te megkérdőjelezik a ko­rábbi verziót. Van ebben a könyvben lempos elbeszélő,s, markáns novella. hosszúra nyúlt anekdota. szatíra, naplarbe,jegyzés. írói önélet­rajz... Túlontúl, széles a, műfaji, szóródás ahhoz, houu egynemű élményt adjon az olvasónak. Aki. végigolvassa a könyvet, az. többé-kevésbé" reális képletet is állíthat föl az. írások ötletmechanizmu­sáról: kell hozzájuk egv erő­sen kankírozoU parancsnok. Könyvespolc egy csapdás helyzetbe került katona, legalább egy rossz erkölcsű hajadon vagy tiszt­feleség, kulák nő stb. Ez a períodizmus á másik ok, ami -miatt nem szerve­sülhetett regénnyé az új skönyv, noha — érzésem sze­rint — az . író ezt szerette volna. Néhány írását anto­lógiákban, kötetekben is ol­vashattuk. talán emiatt tá­mad bennünk újra elégedet­lenség : mintha több bőrt húzna le. Gáli István a ró­káról. mint amennyit ..meg­adott” ennek a „rókának”. Kifogasaimat soroltam 'ed­dig. Szép számmal ■ vannak azonban érveim is a könyv mellett. Gáli István meste­rien érzékelteti egy korszak légkörét. Hús-vér embereket ábrázolva kitűnő . lélekrajzot ad hőseiről. Aknaéles kon­fliktushelyzeteket vázol föl. Ügy ábrázolja az általunk ismert Dráva-vidéket és Barcsot amilyen valóban volt az ötvenes évek ele­jén. Egy-egy novellája va­lóságos ..térkép” ehhez a tájhoz. Gálinak sikerül „ter­mészetrajzát” elénk állítania. Kiemelkedően jó írása a Végtisztesség, amelynek hő­sei kegyes csalással teljesí­tik az anya kívánságát fia temetéséről. A Pálfordulónak szintén ott a helye a leg­jobb novellák között: egy „élierségbiznnvságbó!'' ko­holt kémkedési per „jegyző­könyve". Az Emberhalál megrázó epizód a könyvben: ebben búcsúzunk Illés .őr­mestertől akinek portréja tálán leginkább belénk- égett. Emlékezetes a Judds című írás csapdás életű, rút halálú hőse is. A könyvet a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg. Ueskó I ..is/.ln Kaposvár recuperata-1686 Z. Soós István történelmi freskóterve A törökűző csapatok vezére a képen. 1686 történelmi jelentő- gű év Kaposvár múltjában: ekkor foglallak vissza a tö­röktől a várat, amelynek — sajnos — falai nem mere- deznek mar az ég felé, csu­pán egy »váremlékmű« jel­zi, hol védték az erős falak, a kitartó katonák a betola­kodóktól a várost. Nem ma­radt fenn tehát látványos emiék a múltról, nem muto­gathatjuk gyerekeinknek, vendégeinknek; de ahogy beszélni tud egy régészeti lelet vagy megismertet a százados időkkel egy-egy könyv, úgy képes historizál- ni egy festmény, egy kép is... A történelmi festészet em­lékei között sem találunk olyan alkotást, amelyik Ka­posvár végvári harcait mu­tatna be. Ám most előttem fekszik egy album, egy öt­ször tízméteres freskókarton rajzai nyomán készült, tör­ténelemidéző munka: Z. Soós István dédelgetett ter­vének a megvalósulása. A megyei könyvtár készítette el a díszes kiadványt a kapos­vári festő nyolcvanadik szü­letésnapja alkalmából. A freskótervet es a festő pá­lyáját elemzően mutatja be dr. Márffy Albin, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalma­zott igazgató-helyettese. Va­jon miért maradt csupán terv a kartonra rajzolt fres­kó? Azt hiszem, erre nem a művésztől kell választ kér­nünk. tudhatjuk magunk is az okát: amikor Z. Soós Ist­ván harminc évvel ezelőtt hozzálátott a Kaposvár visz- szavétele című történelmi freskójának a rajzolgatásá­hoz, bizonyára csak azért tette, mert foglalkoztatta a gondolat; a kivitelezés meg­jelelő épület hiánya miatt elképzelhetetlen volt, és ma is az. Am talán épp ezért látszik teljesnek így is — rajz formájában — a fres­kóterv.' Z. Soós ezt a mun­kát szánhatta a végleges ki­fejezésnek, szándékával egy­beesőnek. Nemcsak művészi ambíciói, hanem a varos szerelete, történelmi múitjá­Értekezl eteken, tanácsko­zásokon egyre többet . be­szélünk a természetvédelem­ről; alig múlik el egy-egy hét, hogy ne hallanánk va­lamilyen magas szintű kör­nyezetvédelmi fórumról, újabb törvényekről, határo­zatokról. Világviszonylatban is ejismert környezetvédelmi törvényeink vannak — saj­nos, a tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy betartása, ér­dekében nem sokat teszünk. Gyakran megelégszünk a sza­bályok gyakori hangoztatá­sával. Vegyünk egy pélâat a kö­zelmúltból! Évről évre visz- szatérő gond az a vandál pusztítás, amit a hársfavi­rág-szedők okoznak núár elején. Az önkéntes és al­kalmi virágszedőktől húsz forintért vásárolják meg ki­lónként a harsvlragot — fontos gyógyszeralapanyag, így népgazdasági érték, szük­ség van rá. Tavaly — csak a kaposvári erdészet terüle­tén — több mint hatszáz köbméter (!) „rönkérett” hársfát vágtak ki a vandál „virágszedök”. Ennek értéke lovai meghaladja a gyűjtött vi’ágból szerzed be vele 1 cr­icket. I Ha most beleszámít­juk a városi .parkokban, parkerdőkben, 'temetőkben, út menti fasorokban elköve­tett károkat, nyivánvaló. hogy az ilyen virágszedés népgazdasági szempontból tökéletes ráfizetés, csupán a gyűjtőknek jelent hasznot. nak megismerése — és meg­ismertetése — is hajtotta, hogy elkészüljön vele. Mint egy történelmi film, úgy pereg előttünk a csak­nem három évszázaddal ez­előtti esemény, Kaposvár visszafoglalása: harc a tő­rötökkel. Eposzi kürtösök vezérlik a kép bal sarkából kiemelkedő alakot a vár fo­kára, hogy seregével kiűzze a Városból a törököt. A tö­megjelenetek nem egy epi­zódot örökítenek meg: egy teljes csatáról -tudósit" a festő. Látványos harci képek sem töredezik jelenetekké a kompozíciót, hogy ennél fon­tosabb szándékát valósíthas­sa meg. Az emberi küzde­lem, ' a helytállás példáját örökítette meg müvében. Az ilyen gyűjtés moráli­san is káros. Évek óta dol­gozunk — nagyrészt . társa­dalmi munkában — a váro­sok, falvak szépítésén. Úttö­rők. szocialista brigádok, is­kolák, vállalatok dolgozói nagy lelkesedéssel ültetik a fákat gondozzák. szépítik otthonuk környezetét. És látják, hogy néhánv lelkiis­meretlen ember egy óra alatt pusztasugga változtat­ja hosszú évek munkájának, gyümölcsét. . . Olyan egy-egy erdő vú’ágnyíiás idején, mint tájkép csata után. önkéntes természetvédel­mi őrök mondják, hogy néni egyszer fejszét fogtak ra­juk a vandálok, amikor az Igazolványukat kérték. Pe­dig volna megoldás. Intéz­ményesíteni kellene a gyógv- növenygyújtést. így a hárs- virág szedést is! Ebben az esetben a virágzó, nem túl értékes hársfákat az erdé­szet termelné ki és virágot csak ezekről szedhetnék le a megfelelően ellenőrzött gyűjtők. Így a virágszedés- böl származó jövedelem egy-egy úttörőraj pénztárát gazdagíthatná. Minden rendelet annyit ér, a menny 11 n leg valósit ana k belőle. Közvéleményünk a természetvédelem érdeké­ben határozott intézkedést kér, az évről évre visszaté­rő problémák végleges ren­dezését áz egymásnak pa­naszkodás helyett eredmé nyes döntést. G. J. Grafikailag aprólékosan ki - munkált freskóterv: a küz­delem csupán elindítója an­nak a képsornak, amelyik a kép középpontjába a vesz­tett török csapat kivonulá­sát helyezi. A villogó kar­dok, szablyák lendületes rit­musát a letett fegyverek »el- ientpontozzák«. A krónika­író a kép jobb, alján szinten fontos szereplője a freskó­nak: ő a hiteles megöroki- tője az eseményeknek. Van humora is — merőben új vonása ez egy történelmi té­májú freskó, esetében — a műnek: a kép jobb felén egy aggastyán meg szitkozódva hadonász kardjával. Ez a fi­gura, a békétlenkedő nem úszik örömmámorban, ha­nem emlékeztet es figyel­meztet egyben: mi vár a betolakodókra. A könyvtári kiadvány egy lapon bemutatja a teljes fres- kólervet. majd laponként ki­emelt részieteket láthatunk a műből. Ezek a rajzok ér­zékeltetik valójában, hogy Z. Soós milyen gonddal készí­tette el a hatalmas méretű karton minden egyes részle­tét. A történelmi esemény bemutatása a harcosok jel­lemén keresztül válik mű- vészivé. A küzdő csoportok nekiszegü lését épp oly len­dülettel formálta meg. mint a haza védőket.. Megjelenik előttünk a magyar népélet számtalan mozzanata is, oda­figyeléssel fölfedezhetjük a korrajzot is. Különösen fi­gyelemre méltó, ahogy a maeyar viseletét földolgozta Z. Soós István. Amikor ehhez a tervéhez hozzálátott, már megfelelő freskókivitelezési tapsztala- tai is voltak. Somogy több temploma számára készített ilyen munkákat; legismer­tebb alkotasa a sárvari köz­ponti barokk templomot dí­szíti. Majd freskóresiaurálá- sokkal bízták meg, a mű­emléki helyreállítások terén kifejtett munkássága is hoz­zá tartozik életművéhez. Mestere Udvary Géza volt, a Budapesti Iparművészeti Főiskola tanára. Az a mű­vész. aki Kaposvár kérésére 19(l2-ben a városhaza né­hány freskójáig készítette és akinek múnsájat később ta­nítványa állította helyre. H. B Vandál virágszedők

Next

/
Thumbnails
Contents