Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

Július végére elkészül a fedett uszoda A kaposvári fedett uszoda galériáján még állnak a dé­li Homlokzat vasszerkezetét biztosító, hatalmas támaszté­kok, de már nincs szükség rájuk. A SAÉV munkásai ki­cserélték az elrozsdásodott vasvázakat. Az üvegezéssel is hamarosan végeznek. Kész az északi és a déli homlok­zat is, csupán a földszint van még hátra. A különleges, háromrétegű üvegtáblákat a SÁÉV telepén ragasztották össze. A hatalmas üveglapok közé zárt, kettős levegőréteg tökéletes hőszigetelést biz­tosít. A belülről lecsapódó pára elvezetésére az ablakré- s'zek alján levő vályú szolgál. A régi szerkezeten ez hiány­zott, a fémet gyorsan el is pusztította a rozsda. Schádl Ferenc művezető elmondta, hogy a régi vázat pénteken szállították el a MÉH-be. Semmi tartása nem veit már: az volt a csoda, hogy még kitartott. A bontásnál emiatt nagyon kellett vigyáz­ni. Egy óvatlan mozdulatra könnyen megindulhatott vol­na az egész homlokzat. A ga­lérián már húsz—huszonöt centimétert is behajlottak a tartóvasak. Az új vázszerkezet fő pil­lérei hatméteres mezőkre osztják a déli homlokzat óriási felületét. A mezőkben kétrétegű, bordázott üvegtáb­lák vannak. A döntő, hogy nagy felületen nincs fém, amely rozsdásodhatna. Kü­lönleges Hungaropan és Ko- polit üvegtáblákat használtak a homlokzat befedésére. Az új vasszerkezet ablakkeretei idomacélból készültek, és a helyszínen kívül-belül lefúj­ták korrózióvédő anyaggal Szőlőküiönlegességek Különleges új szőlőfajtá­kat állítottak elő a Szőlésze­ti es Borászati Kutató Inté­zet munkatársai: az új faj­iak várhatóan gyorsan — a szaporítás ütemétől függően — honosodnak meg majd a gyakorlatban. A pölöskei muskotály. jel­legzetessége, hogy ellenáll a gombabetegségeknek. Ez a csemegeszőlő-fajta átlagosan szeptember első napjaiban érik, enyhén muskötályos zá- matú, és zöldessárga színű bogyója van. A fajtát a kecskémét—katonatelep! gazdaságban állították elő, a zalagyöngye és egy másik keresztezett szőlőfajta bevo­násával. Illatos, kitűnő bort is készíthetnek belőle. De mindenekelőtt csemegesző­lőnek ajánlják. . Az intézet másik fajtája a boglárka, amely előzetes el­ismerést kapott, szintén cse­megeszőlő; a génuai zanja­Arvíz Lengyelországban Az utóbbi 250 év legna­gyobb esőzése sújtotta Len­gyelországot. Az esőzések következtében 10 vajdaság­ban szántóföldek és lakóhá­zak kerültek víz alá, sok híd, út, elektromos és távvezeték megrongálódott. Alsó-Szilé­ziában a folyók vízszintje 1.5—2 méterrel emelkedett. A természeti csapás okozta karok felszámolására kor­mánybizottság alakult. tos és a Pannónia kincse kereszteződéséből származik. Igen korai érésű, általában augusztus 15-ig eléri a fo­gyasztható érettséget. A fajták szaporításán dol­goznak a szakemberek, és a következő években vásárol­hatunk majd nagyobb meny- nyiséget ezekből az állami­lag jóváhagyott szőlőkből. — a biztonság kedvéért két réteggel. A fedett uszoda épülete még fel van állványozva, de a munka nagyját már elvé­gezték az építők. A vázat né­hány helyen hegeszteni, fes­teni kell. A SÁÉV munkásai júniusban, három 1 hétig nyújtott műszakban, este tíz óráig dolgoztak, szombat— vasárnap is. A vízmű az át­építés alatt felújította a fe­dett uszoda öltözőit és zuha­nyozóit. Nagyhegyest János, a SAÉV termelés vezető je elmondta, hogy a hárommillió forint értékű felújítás műszaki át­adását július 22-re tűzték ki. Előtte még egy belső, válla­lati szemlét is tartanak, a vízmű képviselőinek jelenlé­tében, hogy az esetleges hiá­nyokat pótolhassák. Horváth Tivadar, a DRW kaposvári üzemigazgatósá­gának főmérnöke szerint, ha a július 22-i műszaki átadás­kor minden rendben lesz, a közönség már másnap bir­tokába veheti a fedett me­dencét. A medence burkola­ta is kész, csupán az álmeny- nyezet festése kérdéses még, de ezt is szeretnék megolda­ni a műszaki átadásig. A hátralévő néhány napra a SÁÉV elkeríti az építési te­rületet úgy, hogy az ötven- méteres medencét megtisz­títhassák, és a hét végére, a jövő hét elejére üzembe he­lyezhessék. Cs. L. Számviteli rend a szövetkezetben A Pénzügyminisztérium Be­vetőit Főigazgatóságának So­mogy megyei Hivatala a rendszeres pénzügyi-gazda­sági ellenőrzés során a gaz­dálkodó szervezetek számvi­teli rendjének és bizonylati fegyelmének helyzetét is vizsgálja. A számvitel, ezen belül a könyvvitel rendje, a bizonylati rend és fegyelem, a leltározás és értékelés sza­bályszerűsége az alapja a mérlegeredmény kimutatá­sának, az állammal szemben a kötelezettségek és a ka­pott juttatások elszámolásá­nak. A mérleg valódisága, a kötelezettségek jogszabály­szerű és pontos teljesítése döntően a számviteli rend­től függ. Az elmúlt időszak vizsgá­latai a számviteli rend hely­zetére, részletesebben a könyvvitel rendjére, a szám­vitel bizonylati rendjére, a leltározásra, az önköltségszá­mításra, az árszabályozásra, az árképzésre, a pénzkezelés ' szabályainak betartására ter­jedtek ki. Azt is e.lenönz- tük, hogy a szövetkezeti sza­bályzatokat műiént készítet­ték el, folyamatos-e a kar­bantartásuk., korszerűsíté­sük? Vizsgáltuk a szabályza­tok előírásainak betartását, a kötelező egyeztetések vég­rehajtását, a mérlegbeszámo­lók szabályszerű elkészítését. A szabálytalanságokat, a hiányosságokat jegyzőköny­vezték a revizorok. Ennek alapján a hivatal hatósági határozatokban intézkedett megszüntetésükről, súlyo­sabb esetekben személyi fe­lelősségre vonást is alkalma­zott. A tavalyi vizsgálatok jegy­zőkönyveinek mintegy 70 szá­zaléka számviteli hiányossá­gokat tartalmazott, negyedük súlyosnak ítélhető. Ilyenek a rendszerbeli, a szervezési hiányosságok. Ide soroljuk azt is, hogy a gazdasági ered­ményeket nem bizonylatol- ták. A kötelező egyeztetések elmulasztása a társadalmi szövetkezeti tulajdont veszé­lyezteti. ■ Tipikus a szövetkezeti bel­ső szabályzatok hiánya, for­mális jellege, korszerűsítésük elmulasztása, s az. hogy a szabályozásokat nem tartják be. Sok esetben követtek- el mulasztást a leltározások előkészítésekor, végrehajtá­sakor. A bizonylatok egy része nem felel meg a tartalmi és alaki követelményeknek, a gazdasági eseményeket nem rögzítik időt állóan. Nem ve­zetik az előírt analitikus nyilvántartások egy részét, a folyószámlák pontatlanok, áz egyeztetéseket elmulasztják. Nem szabályszerű a költség- elszámolás és költségfelosz­tás, a selejtezések lebonyolí­tása. ■ Az előző évi vizsgálatokkal összevetve a tapasztalatokat, megállapítható, hogy a szám­vitel, a bizonylati fegyelem nem javult jelentősen. A teljességhez tartozik az is, hogy a vizsgálatok né­hány szövetkezetnél fejlődést mutatnak, a számviteli murt-t ka színvonala ezeknél javult; az ügyvitelük jól szervezett A hiányosságok oka több tényre vezethető vissza. A* egyik az, hogy a számviteli munka népszerűtlen, az itt dolgozók erkölcsi és anyagi elismerése nem megfelelő. Ebből adódik, hogy a szak­mai színvonal csökken, lét­számgondok vannak. A jog­szabályok módosítása ugyan­is az ismeretanyag felújítását is igényli. Ez több esetben» elmarad. A színvonalat a gazdasági vezetőség, a műszaki, az áruforgalmi dolgozók segítő­készségének hiánya is befo­lyásolja. A számviteli, a bizonylati rend és az okmányfegyelem javítása érdekében maguk a szövetkezetek tehetnek leg­többet azzal, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak, javít­ják a gazdasági és a számvi­teli dolgozók együttműködé­sét, fokozottabban megbecsü­lik ezt a tevékenységet. A belső ellenőröknek pedig vizs­gálataik alkalmával a szám­viteli rendét, a bizonylati fe­gyelmet iS ellenőrizniük kell, és vizsgálni a mérleg- és eredménykimutatás valódi­ságét. A szövetkezeti ellen­őrzési irodák a szövetségek: szervezésében, végzett vizsgá­latok alkalmával sokat te­hetnek e munka színvonala- • nak javításáért Vajda József, a megyei hivatal osztályvezetője PIACI KÖRKÉP Tökkel tromfoltak A vásárlóhad és az áru­tömeg örömteli egymásra találásának jegyében zajlott a tegnapi kaposvári hetipi­ac. Rég volt ilyen bőséges választék, s még régebben hasonló — a termelők költ­ségeihez és a mostoha idő­járáshoz mérten elfogadható — árak. Az uborkasaláta már nem luxus. Nyolcforintos kilón­kénti árával méltó vetél y- társa a helyenként még föl­lelhető 3-4 forintos fejes sa­látának. 7—8 forint az újburgonya v is, holott Zalaegerszegen, Veszprémben, de Szolnokon is 12-t kérnek kilójáért. 2,80 egy kiló fejes káposzta. A zöldség ára is igazodott a pénztárcák tűrőképességé­hez: 2,50—3 forint csomója. Hagymát 9-érí lehet kap­ni Kaposváron kilóra. Cso­mónként 3-ért adják. Kom­lón kétszer ennyit kémek érte. Még a Szeged környé­ki »hagymabirodalomban« sem kínálják 10 alatt. Delikéteszből napok alatt lett közfogyasztási cikké a zöldbab, 10—13 forint kiló­ja. Alig drágább a karfiol. Győrben, Debrecenben vagy Komlón ezt nyilván el sem hiszik. Ott 20 forint alatt nincs alku. -A »velősödő« borsó kilóját 6—8-ért mér­ték. Már tökkel is tromfoltak egymásra az árusok. Elsőként az »-ment ki«, aki 7—8-ért adta. 4 forint a karalábé. A választékot színesítette még a rebarbara, melynek szálát 2 forintért tukmálták. IOGY1 «/» ■5 V­Z ac ta Másfél szoba összkomfort »Nem túl diszkrét ez? — kérdeztem. — Vadabbhoz vagytok szokva !« Csúfondárosan mosolygott. »Ezt neked kerestem ...« »Köszönöm« — fordultam el zordan, s tettem, hogy tőrt döfött szívembe. Végig­simított a hajamon, aztán felállt. »Nem akarsz táncolni?« A fejem ráztam, de most erőszakos volt: »Miért? Mindig zokogsz, hogy nem mehet űnk el se­hová, a nyilvános hely ne­ked tabu, mert az ismerő­sök .. .« »Es az ismeretlen fiata­lok!« — emeltem föl az uj­jamat. — Rajtam ne röhög­jön egy nagyhajú taknyos se!« »Ugyan! Miért nevetné­nek?« »Mert" kegyetlenek! — mondtam hirtelen indulattal. — Mert csak nekik szabad mindent! Mi már szerelme­sek sem lehetünk! Egy dol­gunk van: vonuljunk le mi­előbb a pályáról !« »Ugyan — mondta fakó hangon. — Ez a te rögesz­méd ! Senki nem nevetne rajtad«. »Az arcomba talán nem .. De a hátamban élezném a gúnyos vigyorukat!« Megfogta a kezem, felhú­zott magához »Akkor most gyere!« Felálltam, átöleltem, de hirtelen elengedtem, s nyúl­tam a konyakért. »Előbb egy kortyot!« »Az jó lesz!« — mondta lelkesen. Ittunk, aztán hát táncol­tunk, ha már úgy akarta. Az idő meg csak ment,- csak ment. »Remekül csinálod! — szólt egy idő múlva. — Nem is hittem volna!« »Igyekszik a tudományos káder, aki maga is mai fia­tal volt tegnapelőtt...« — mondtam fanyarul. Rám nézett. »Abbahagyjuk?« 31. Ha akar, hát csak táncol­jon — mondtam magam­ban ... — Talán kell is ne­ki a szerelemhez... ez hoz­za hangulatba ... Mit tudom én, fiatal nő még sosem vol­tam ! Én ugyan másképp képzeltem az első estét ket­tesben, négy fal közt, el­bújva végre a világtól — de ez már másfajta raj! Én ugyan csókkal kezdeném, öleléssel, simogatással — de ezeknek a zene a minde­nük.- Hat tessék, fiam, csi­náljuk! Mindenesetre lazí­tottam a karom szoros öle­lésén, és amilyen közönyö­sen csak tudtam, megkér­deztem : »Mióta laksz itt?« »Két hete« — mondta gya­nútlanul. Megálltam, megütöttem »És csak most szóltál? Két hete itt ez a kis para­dicsom ...« . Állta a pillantásomat. »Ma szóltam, igen! — mondta keményen. — Éppen ma !« »De miért?« »Magyarázni kell?« — kér­dezte szemrehányón. Hevesen biccentettem; ő csak állt, nézett. »Te miért nem követelőz­tél eddig?« — kérdezte az­tán. »Már mondtam! Az lehe­tett volna a látszata, hogy zsarollak . ..« »Na látod!« — mondta elegedellen. »Mit?« meredt rám. »Hogy tisztességérzet is van a világon! Hisz nálam talán nem ez lett volna a látsaat, hogy puszta érdek­ből teszem? Hogy le akar­lak kötelezni?...« Magamhoz rántottam, és szorítottam, szorítottam. »Te! Te, harmadik csoda!« »Nem te mondtad a ven­déglőben, hogy mától fogva független ember vagyok?« »Így is van!« »És? Ha jól látom, már ma itt vagy velem, Teca néninél !« »Drága, drága Teca néni! — sóhajtottam föl. — Az Isten is áldja meg a ked­ves reumáját, de boldoggá tett vele!« — S öleltem vol­na át rriegint az unokahúgot, de megint elhúzódott. A szekrényhez lépett. elővett egy dobozt, sós sütemény volt benne. Kínálta. »Isteni ez az önállóság ! — mondta aztán, és körülmu­tatott. — Ügy élvezem, hogy el sem mondhatom! Az em­ber fölkel, és senkit nem kell kerülgetnie ... A vécé sza­bad, a fürdőszoba szabad! Nem kell senkit kivárnia', anyát, apát, férjet, anyóst, apóst. .. Egyszerűé« csodá­latos !« »Most már nemsokára végleg így lesz!« — simítot­tam végig a haján. »Hála neked te drága! — Hozzám bújt, fölágaskodott, megcsókolt. — Istenem, mi Is lett volna velem nélkü­led?« (folytatjuk.) Több éves tapasztalat volt, hagy a júniusban elfogyó primőrök és az auguszti^ lécsószezon között »vákuum« keletkezik a paprika és à paradicsom kínálatában. Az idén úgy látszik, nem így lesz. Jóllehet a fővárost el­borító paradicsomzuhatag hullámai még nem jutottak Somogyig, máris tűrhető az ellátás. 35—45 forintos áron jó minőségű árut kínálnak. Még bőségesebb a paprika­választék. 25—30-ért jó mi­nőségű cecei paprika kapha­tó. A hegyes erős darabja 2 forint. Néhány kistermelő 4—5 forintos darabáron ex­tra méretű kovácsházi pap­rikát árult. Szegeden és Bé­késcsabán a legolcsóbb a paprika, 20 forint körül ad­ják. Zalaegerszegen kétszer ennyiért keresik. Paradicsom a fővárosban már »húszon- forintért« is kapható, csak­úgy, mint Szegeden. Egye­bütt még »kaposváriasak« az árak. A fogyóban lévő cseresz­nye minőségét kifogásolni kukacoskodás volna. Ország­szerte 25—30 forintba kerül, kivéve az egyébként mé­regdrága KomlóC), ahol 15- ért is van. <6—30 forin­tért is nagy szeme van a meggynek. Egy kiló üveg­meggy árán két üveg mál­hát lehet kapni (betéttel). Szerény újdonság a fanyar mosolyú aratási alma 14- ért. Ugyanennyiért vár ve­vőre a pöszméte és a ri­bizli is. Az őszibai-ack kül­seje csábító, 35—45 forin­tos ára azonban mindenkit kijózanít. A 30 forintos kaj­szit a premieren kifütyülték. Ügy látszik, az időjárási frontokat megérezték a tyú­kok is. Erre lehet következ­tetni az 1,80-as árból. Or­szágszerte ugyanennyibe ke­rül. Egy délceg tarajosért tegnap 110 forintot kértek. A tyúk párja 130, a csirke kilója 45—50 forint. Ez utób­bi Győrben 38—39, Veszp­rémben 55 forint. A kertekben kaszálni V» het a virágot, mégis borsc* a figyelmesség ára. Egjg szál mutatósabb liliomért 5, a kardvirágért 12, a margaré­ta — két szálból kötött — csokráért 8—10 forintot szukoitak le a mintaférjek. S. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents