Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-12 / 162. szám
Dz 1979. júliusi áremelések tapasztalatai A part és a tömegek kapcsolatában az utóbbi két évtized legnagyobb erőpróbájára, 1951 óta a legnagyobb arányú áremelésre 1979. július 23-án került sor. A közismerten nehéz gazdasági helyzetben nem volt lehetőség valamennyi főbb társadalmi réteg teljes korú kártalanítására. Következésképpen a magas jövedelmű, s az átlagosnál többet fogyasztó rétegek reálbére csökkent. A legnagyobb mértékben az energiaárakat — átlagosan 34 százalékkal — emelték. Az élelmiszerárakat átlagosan 20, a személygépkocsi K arait átlagosan ugyancsak 20, a bútorokét 16, az építőanyagokét 12, a cipőkét 27, a mosó- és öblítőszerek, valamint a szappan árait átlagosan 19 százalékkal emelték. A szolgáltatások közül a mosoda és a vegytisztítás dijai 30, a cipőjavitási díjak 45, a színház, a mozi, valamint egyéb rendezvények helyárai 30 százalékkal nőttek. Az áremelések hatására csökkent, illetve több esetben megszűnt a fogyasztási cikkek és szolgáltatások dotációja. Vagyis csökkentek a levonások az állami költség- vetésből, az össztársadalmi szükségletek kielégítésére szolgáló központi pénzeszközökből. Tehát igazságosabb lett a javak elosztása, az egyén fogyasztásának jelenleg kisebb részét fizeti a közösség egésze. A -társadalmi méltányosság meghatározott területeken (például oktatás, egészségügy), ha a szükségletek kielégítését nem tehetjük a személyes jövedelem nagyságától függővé, indokolhatja az állami támogatást. A lakbéreknél, a személyszállításnál, a városi tömegközlekedésnél, a kommunális szolgáltatásoknál nem cél, hogy a díjak fedezzék a teljes költségeket, de időről időre ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok változásait, mérsékelve az állami támogatásokat. Az 1979. júliusi áremelés csaknem hasonló mértékben érinti a társadalmi osztályokat és rétegeket. Az átlagnál néhány tized százalékkal kisebb a parasztság és néhány tized százalékkal nagyobb a nyugdíjasok fogyasztását jellemző árindex. Veszik a kis traktort A mezőgazdasági kisgépellátásról Az Agroker-nél jártunk a héten, hogy megkérdezzük, milyen lehetőségeik vannak az idén a kistermelőknek, mennyiben tudja kielégíteni az igényeket a vállalat. — Nemcsak mi foglalkozunk kisgépeladással — mondta SáM János igazgató ;—, nyolc-tíz más cégnél is vásárolhat a kistermelő. Ennek megfelelően nem is forgalmazzuk a mezőgazdasági kisgépek minden fajtáját. A hozzánk befutó igényeket igyekszünk a lehető legteljesebb mértékben kielégiteni •— persze ennek határt szabjak a behozatali lehetőségek. — Mik jelent ez az egyes kisgépek esetében? Mennyit adtak el belőlük, c melyikből kelne el több is? — Az olasz gyártmányú, két lóerős motoros kapából 190 jött az elmúlt héten — meg is veszik mind, nagyon keresett árucikk. Forgalmazunk ugyancsak olasz gyártmányú, tíz lóerős kapát — ebből mindössze ötöt kaptárát, jóllehet négyszer eny- nyi is elkelne. Árusítunk japán importból származó permetezőgépeket, ebből 150 darabot kaptunk, az igényeket ki tudjuk elégíteni. A kis traktorokat is nagyon keresik. A Csehszlovákiában gyártott 14 lóerős kis traktorra például harminchét igénylőnk van, ebben az évben viszont csak tizenhatot kapunk. Itt a behozatali kontingens ' az akadály : évente csak 600 traktor jöhet az országba. Mi még egészen jól állunk, hiszen van olyan terület, ahol az igények _ háromszorosai) is meghaladjak a lehetőségekét. — Ügy tudom, most új típusú traktorokat hoznak be a Szovjetunióból. — Igen. Mostanáig a kistermelő csak 15 lóerőig vásárolhatott traktort, június 30-tól azonban 30 lóerőre emelték a határt. A rendelet egyúttal engedélyezi a traktorokkal végzett bérmunkát is. Ez várhatóan nagy keresletet teremt majd, a falvakban ugyanis az egyik legnagyobb gond a fuvar. A lófogatok kihalófelben vannak, a termelőszövetkezetek részére eladott traktorok legkiseb bike is 80 lóerős már — természetes, hogy ezzel nem kifizetődő kisebb fuvarokat végezni. Az igényeket persze pontosan kiszámítani nem lehet — volt, hogy kikerült egy rotaoos kapa valamelyik faluba, a másnap már húszain akartak venni. — Milyenek ax új traktorok? — Az egyik tizenhat lóerős. A sizállítás júliusban kezdődött, kettő már megérkezett. Az idén tizennégyet kaptunk, bár húszra lenne vevő. Aki most nem kap, az jövő tavasszal vásárolhatja meg. A mások traktor 25 lóerős, három van raktáron. Összesen huszonöt érkezik, s csak tizenötre van vevő, mégsem félünk, hogy a nyakunkon marad. Ezekből a szovjet traktorokból és a hozzájuk tartozó munkagépekből két éven belül minden igényt ki tudunk elégíteni. — Mit vásárolnak még a kistermelők? — Az idén 8 200 000 forintnyi műtrágyát és mintegy tízmillió forint értékű növényvédő szert adtunk el részükre, valamivel többet, mint tavaly. M. E. A számítások azt mutatják, Hogy a jövedelemkiegészítések országos átlagban csak az élelmiszerek és a háztartási energia áremelkedéséből adódó többletköltségeket fedezik. A nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak háztartásainak élelmiszer- és energiatöbblet-kiadásai meghaladják a jövedeLemkiegészí- tések összegét. Ennél is nagyobb arányú a fedezethiány az önállóak háztartásaiban, mivel az önálló keresők nem kapnak jövede'emkiegészí- tést. A munkáscsaládoknál a jövedelemkiegészítés valamivel meghaladja a két alapvető kiadáscsoportban bekövetkezett áremelés ösz- szegét. Az intézkedések lakossági fogadtatása — a súlyos gazdasági hatások ellenére — kielégítő volt. A közvélemény jól vizsgázott politikai érettségből, felelősségérzetből. Bebizonyosodott, hogy a szocialista rendszer stabilitását mind kevesebben mérik kizárólag az árszínvonal alakulásával. De a jelentős áremelések olykor kétségeket szültek amiatt, vajon meg tudjuk-e oldani az előttünk tornyosuló feladatokat. A .kétségekét, az aggodalmakat is többnyire felelősségtudat, tenni akaras hatotta át. Az intézkedések sokakat rádöbbentettek, mások előtt nyilvánvalóbbá tették, hogy az egyén és a társadalom sorsa egymástól elválaszthatatlan. Jobban, másként kell dolgozni ahhoz, hogy úrrá lehessünk gondjainkon. Akár akarjuk, akár nem, a világgazdasági kihívás elől nem tudunk kitérni. A z áremelésekről folytatott párbeszédek, eszmecserék igen gyakran élénk vitába torkolltak helyzetünkről, a kibontakozást gátló körülményekről, a tennivalókról. A bírálatok gyakran igen élesen fogalmazódtak meg, de segíteni akarásban ilyenkor sem volt hiány. A tömegek szándéka, kritikai megnyilatkozása, valamint az ország vezetésének törekvései ösz- szecsengtek, találkoztak egymással. A fogyasztói ' áremelések fogadtatása során szerzett tapasztalatok jelzik, hogy a tudatformáló munkában a rutin nem elégséges. Napjainkban elkerülhetetlen a pályamódosítás, a megújulás. Ezt mind az ármechanizmus, mind a társadalmi-gazdasági feltételek érdemi változása szükségessé teszi. Kovács József VtÆ A ___f » - 0 , r |«r K iserietek partvédő művekkel A magyar tenger védelmét és a Balatonnál üdülők kényelmét is szolgálja a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat siófoki kirendeltsége. Az idén több nagy partrendezést végeznek el. A legfontosabb munkák a keszthelyi öbölben. Vonyarcvashegy, Gyenesdiás és Bala- tonfüred térségében folynak. Strandol;, üdülőterületek partja szépül, és a partközeli vízsávban kellemesebb lesz a fürdés. Különösen Keszthelyhez közel égetően szükséges az iszap eltávolítása és a homok pótlása, mert az itt nyaralók sokat bosszankodnak a rossz körülmények miatt. Sürgős szükség lesz több iszaptemető kijelölésére, mert a Balatonból eltávolított anyagot valahol ei kell helyezni. Ez pedig nem kevés: az idén több mint 150 ezer köbméter iszapot visznek ki a tóbóló hidromecha- nizációs kotróberendezésekkel és uszályokkal. Több mint százezer köbméter homok w-vándorol« a Balatonban. Eddig csak a tihanyi zátonyból bányásztak homokot, és innen vitték szerteszét az eliszaposodott területekre. 1980-ban a munka gyorsítása és a költségek csökkentése is vezérelte a cég szakembereit, amikor új homoklelőhelyet kerestek Fo- nyódliget térségében. További kutatások és feltárások következnek, több víz alatti »homokbánya« kell ahhoz, hogy egyre több part menti területet lehessen megmenteni. A homokon kívül rengeteg követ is megmozgatnak. Vonyarcvashegyen például kétezer köbmétert Javítják az egyik vontatóhajót. építenek be az új strandon, ennél is többet Balatonfüre- •den : 5300 köbméternyit. A Foka hajósai, szakemberei igen nehéz körülmények között dolgoznak, az időjárás az idén különösen megviseli őket. A megszokottnál sokkal többször kényszerülnek arra, hogy szüneteltessék a munkál. Márciustól júniusig 23 teljes munkanap esett ki a szél, a viharok miatt. A közeljövőben a vállalat egy nagy — s remélhetőleg ezúttal eredményes — kísérlet részese lesz. Most készülnek azok a tanulmánytervek, amelyek gyakorlati próbáit valószínűleg Balatonberény körzetében végzik el. Többféle partvédő művet próbálnak ki. Közös vonásuk, hogy megközelítik a természetes part tulajdonságait, és így elősegítik a Balaton természetes tisztulását, akadályozzák szennyeződését. A többféle modellt a herényi partszakaszon a megfelelő helyeken fölépítik, s azután megvizsgálják, hogy melyik szolgálja legjobban a tó védelmét. Remélhetőleg ezekből valóban a legjobbat választják majd ki( és nemcsak a tervekben, valamint egy kis kísérleti részen é) ez a legjobb majd tovább. Ugyanis a Balatont megnézve a laikus is könnyen rájön: nincs már időnk hosszas kísérletezésre, tettek kellenek. L. r. Tájékoztatják a munkásokat Ki mit tud a termelésről7 Üzemekben, gyárakban, a legkülönbözőbb munkahelyeken időnként elhangzanak az alábbi mondatok : "-Engem, kérem, nem érdekel, miről beszélnek a termelési, tanácskozáson. A munkámat mindenképpen el kell végeznem, beleszólni meg úgysem tudok a fejesek dolgába. Akkor meg minek törjem magam?« Kétségtelen: vannak, akiket még az is hidegen hagy, hogy a munkatársa éppen mivel foglalkozik a szomszédos esztergapadnál, mások pedig azon a véleményen vannak: sokkal jobban el tudnák irányítani- saját munkahelyüket, mint Javul az ellátás építőanyagból Könnyítik a kisgépek kölcsönzését A termelés növekedése és a belkereskedelem korábbinál alaposabb felkészülése révén javult az otthont teremtök építőanyag-ellátása az év első felében. Az idén a tervek szerint 82 ezer lakás épül hazánkban, ebből 57 ezer magánerőből. Ez a tetemes mennyiség a korábbinál nagyobb terheket ró az ágazatra. Cementből 1 millió 123 ezer tonnát forgalmaz 1980- ban a hazai ipar, az NDK- ból és a Szovjetunióból pedig — államközi szerződések alapján — csaknem 800 ezer tonnát kapunk. Az első félévben a cementipar mintegy 6 százalékkal túlteljesítene szállítási tervét, é.s így bőven jutott a fontos anyagból a magánerőből építkezőknek. Ezt igazolja, hogy a tűzép telepein a tavalyinál 80 százalékkal nagyobb készlettel zárták a félevet. Az ellátás kerékkötője évek óta a vasúti szállítás bizonytalansága. Az idén javult a helyzet, mert a MÁV elöny- >en részesíti a cementfuva- rokat. Falazóan ragból is jobb az ellátás a tavalyinak A téglaipar egymnilliárd 646 millió darab téglát ad a kereskedelemnek. Ez a mennyiség 73 négyzetméter alapterületűi lakótérre számítva 74 ezer családi házhoz elegendő. Ennek ellenére — mivel a nagy mértékű felvásárlás az idén tovább folytatódott — az igényeket csak úgy tudták kielégiteni, hogy a felhalmozott készletek is elfogytak. Évek óta az építőanyag-ellátás gyenge pontja a megfelelő födémszerkezetek biztosítása. Lábatlanban és Dunaújvárosban befejeződtek azok a beruházások, melyek elősegítik a zavartalan ellátást. Vasbeton gerendából 5 millió 280 ezer folyóméter. vasbeton födémszerkezetekből pedig csaknem 450 ezer folyóméter kerül ebben az évben a kereskedelmi forgalomba. Tavaly gondot okozott, hogy a fö- deinszerkezetek 20 százaié- > kát a közületek vásárolták meg. a magánépítők gyakorta hoppon maradlak. A tárca határozott , intézkedései nyomán ez a megengedhetek len állapot, már » múlté. Az első félév tapasztalatai alapján nem megfelelő az ellátás falburkoló csempéből. Annak ellenére, hogy a tavalyinál 12 százalékkal főbb áru áll a vevők rendelkezésére. és a választék is bővült, még mindig nem sikerült maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Igaz, ebben az indokolatlanul magas felvásárlás is ludas. Ajtóból, ablakból 2 százalékkal szállítottak többet a tervezettnél, és növekedett a hőszigetelő üveggel gyártott nyílászárók aránya. A félév során elegendő volt a tetőfedéshez szükséges cserép és pala is. Ezekből a termékekből egyébként az év végéig várható 4. illetve 6 szásaléke>s mennyiségnöveke- des továbbra is egyenletes ellátást ígér. Az építkezések gyorsítása, színvonaluk javítása várható attól a rövidesen élétbe lépő EVM-rendelettől. amely szerint szállító és megmunkáló kisgépeket nemcsak a belkereskedelemtől. hanem az építőipari vállalatoktól is kölcsönözhetnek majd a csalácliház epi tesben reszt vevő kisiparosok. az üzem igazgatója, főmérnöke. A két szélsőséges álláspont egyazon tőről fakad: a tájékozatlanságból. Ott, ahol szabályszerűen miiködnek áz üzemi demokrácia fórumai, jóval kevesebb ehhez hasonló megalapozatlan kijelentés hallható. Mit tudnak a munkapadoknál dolgozó munkások vállalatunk terveiről, elképzeléseiről, gondjairól? Be- leszólnak-e, s akarnak-e beleszólni a »fejesek« dolgába, végső soron tehát saját életük alakításába? Ezeket kérdeztem néhány dolgozótól a Kaposvári Villamossági Gyár 2-es számú kaposvári telepén. - Íme néhány vélemény: Kopárt Józsefné szocialista brigádvezető: — Havonta rendszeresen tájékoztatnak bennünket árról, hogyan állunk a tervünkkel. Természetes, hogy mindany- nyiunkat érdekel, hiszen nekünk se mindegy, hogy száz vagy százhúsz százalékra teljesítjük a normánkat, mivel ettől függ a fizetésünk. Takács Józsefné pártcso- port-bizalmi: — Amikor megkapjuk a következő havi feladatainkat, a művezető, valamint a szakszervezeti, a KIŰZ- és a párlbizal- mi. lehat az úgynevezett műhelynégyszög összeül, és megbeszéli a tennivalókat. Ezen a munkaszervezéstől kezdve a családi problémákig sok minden szóba kerül. Nem mindegy ugyanis, hányán mehetnek el szabadságra akkor, amikor sürgős exportmegrendeléseknek kell eleget tennünk. Mivel többségükben nők dolgoznak nálunk, ha hirtelen megbetegszik valakinek a gyereke, kiesik a munkából, helyettesíteni kell. , A feladatok eloszlásakor tehát figyelembe vesszük ezt is. Vagy itt a túlórázás. Már jo előre szólnak, ha lovább bent maradunk. Ilyenkor a brigadta- gok egymás között megbeszelik, ki mikor ér rá, a művezető nem szól bele. Magyar Sándor forgácsoló, szakszervezeti bizalmi: — Munkatársaim többsége érdeklődő, mondhatni: együtt lélegzik a gyárral. A 1er- , mele&i értekezleten, az alapszervezeti gyűléseken, tehát a hivatalos fórumokon véleményt nyilvánít, kérdez, részt vesz a döntések meghozatalában. Gondunk inkább a kisebbséggel van, amely — történjen bármi — nem hajlandó megszólalni. Szerintem ezek az emberek vagy bátortalanok, vagy úgy gondolják, nem képesek megfelelő érvekkel előállni véleményük igazolására. Nekünk, bizalmiaknak, kötelességünk, hogy szóra bírjuk őket, és ezt négyszemközt meg is tesszük. Mi pedig továbbítjűk az észerevé- teleiket, még ha nem mindig értünk is vele egyet. Apáti János üzemvezető: — A vezetők és a műhelyekben dolgozó munkások közös ügye, hogy mindenkit érdekeljen a gyárban folyó gazdq,sáyi és politikai munka. Ehhez az is szükséges, hogy pontosan és részletesen tudjuk, milyen gondok foglalkoztatják az embereket. A szakszervezet "új felállása« ehhez megfelelő biztosítékot nyújt. Így elérjük, hogy a dolgozók, illetve azok választott képviselői a döntések meghoztalában egyenrangú félként tárgyaljanak a gazdasági vezetőkkel. A többséggel — törzsgárda lúgjainkkal — nincs is efféle gondunk. Az újonnan jövőkkel azonban néha nehéz megértetni, hogy jogokat, juttatásokat csak akkor tudjuk megadni, ha azok anyagi fedezetét előbb megtermeljük. Nagyon fontosnak tartóm a pontos és rendszeres tájékoztatást, ezért következetesen végre is hajtjuk. Ha a feladatokat egyértelműen adják ki, és jó döntéseket, határozatokat hoz az üzemi négyszög, akkor az eredmények meggyőzik a passzív embereket, és a közösség nevelő hatására be- i 11 eszkediiek, érdeklődóv é válnak. Sokéves tapasztalatom alapján állítom, hogy ez az esetek döntő többségében nagyon rövid idő alatt bekövetkezik. L. J. SOMOGYI NÉPLAP
