Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
NÉGY FAL KÖZÖTT ! kismamák is művelődhetnek Kettőn áll a vásár Cikkek, szociológiai kutatások. sora foglalkozik a gyermekgondozási segéllyel. Elsősorban azzal foglalkoznak, hogy milyen egyéni és társadalmi feszültségeket okoz a mai dolgozó nők életében a hároméves, sőt esetenként ennél kétszer-há- romszor hosszabb idejű »bezárkózás« a lakás négy fala közé. A gvermekgondozási szabadság es segélyrendszer pozitívumai közismertek. Népszerűségét bizonyítja, hogy megyénkben több mint nyolcezer asszony veszi igénybe a gyest. Ugyanakkor ennek ' az időszaknak hátrányai is vannak: a gyes több éven át távol tartja az asz~ szonyokat a munkahelyüktől. Az elmaradás általában elkerülhetetlen minden téren,' s ezt minden további gyermek vállalása tovább növeli. S amikor az édesanya visszamegy dolgozni, még akkor sem »teljes értékű« dolgozó, hiszen a gyermek, betegségeinek idejére ismét otthon kell maradnia Kétezer asszony helyzetét vizsgálták Mit lehetne tenni. Hogy csökkenthessük a gyermek- vállalásból adódó lemaradást? Az SZMT nőbizottsága, a Hazafias Népfront nö- és rétegpolitikai bizottsága tizenkét vállalatnál, intézményben folytatott vizsgálatot. Az aktívák mintegy száz kismamát kérdeztek meg, így csaknem kétezer gyermekgondozási segélyen levő asszony helyzetéről, gondjairól kaptak képet A társadalom, a család átalakulása, a teljes foglalkoztatottság olyan helyzetet teremtett, hogy, a fiatalok — a vizsgálat szerint ugyanis a gyesen levő nők többsége 80 éven aluli — általában külön élnek a nagyszülőktől, s mivel azok szintén dolgoznak, csak rendkívüli esetben számíthatnak a segítségükre. Ma már a szomszédok között sem olyan a viszony, hogy megkérhetnék őket gyermekük felügyeletére. Ahol van pótmamaszolgálat, ott a túl magas ár riasztja el igény- bevételétől a kismamákat. A férj foglalkozásától, munkahelyétől (egyre több ugyanis az el- és bejáró!) függ, mennyire képes segíteni a feleségének.. S ugyanakkor a gyesen levő asszonyok férje ilyenkor vállal plusz munkákat, hogy csökkentse a keresetkiesést Ezek valóban megnehezítik az édesanyák kimozdulását otthonról. Mindezt figyelembe kell venni. amikor véleményt mondunk arról, hogy a kismarnak miképpen vesznek részt a közéletben, s tanulnak-e egyáltalán. Társadalmunk azzal acéllal teszi lehetővé a gyermekgondozási segély igény- bevételét, hogy az édesanya mindenben segítse gyermeke fejlődését. Sajnos, akadnak elítélendő esetek is: mikor a kismama a füstös presszóba viszi a csöppséget; mikor konzervet, fűszeres vendéglői kosztot ad neki, mert lusta főzni. Azok a munkatársak, akik például kétéves korában találkoznak a kismama gyerekével, meglepetten tapasztalják, hogy még mindig nem tanította meg beszélni. A négy fal között egyedül maradó nők egy része még az idejét sem tudja jól beosztani, főzni is akkor kezd tanulgatni, amikor megszületik a gyerek. A két bizott- •ság együttes ülésén megfogalmazódott, hogy a kismamaklubok, a szakkörök, a nőbizottságok sokat tehetnek a hiányos ismeretek pótlásáért, egyáltalán : az édesanyává nevelésért. ,S mivel a bezártság egy idő után különösen rossz hatású, mindenképpen fontos, hogy a nőbizottságok »nyissáLk meg« a lakás ajtaját, vonják be a kismamákat — a lehetőségeiket figyelembe véve — a közösségi életbe, ösztönözzék őket a tanulásra. A megvizsgált vállalatok gyesen levő kétezer asszonya közül 98-an tanulnak. Ez mindenképpen elismerésre méltó! Általános tapasztalat, hogy cél, megfelelő érdekeltség nélkül senki sem vág neki a tanulásnak a gyermekgondozási segély idején. S ehhez még a kismamák és a család áldozatvállalására is szükség van. Egy területen sok a tennivalója a szakszervezeti és népfrontmozgalomnak: elő kell mozdítania, hogy a kis" mamák használják föl ezeket az éveket önművelésre. S ha még vállalati, lakóhelyi programokat is kínálnak (esetleg a gyermekekre való vigyázást is vállalva), akkor talán a mostaninál jóval több nő mozdul ki otthonról. „Távoktatást* szerveztek A vizsgálat és a vita Is megerősítette, hogy a realitásokat figyelembe véve lehet csak szakmai képzésre serkenteni, hiszen ágazaton* ként eltérőek a lehetőségek. Mindenképpen példamutató 1 a Somogy . megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, ahol megszervezték a továbbképzést »távoktatás« formájában. így kilenc gyesen levő asszony vett részt a továbbképzésen, s most nagyobb létszámban szerveznek új távoktatást. A megyei kórházban a gyesen levők közül huszonötén jártak a kötelező szakmai továbbképzésre. Ez — természetesen — ma még nem jellemző. A fizikai munkások esetében sokkal nehezebb meghatározni, hogy ki és mit tanuljon. Az viszont elképzelhető, hogy a kismamák időnként megnéznék a gyárban az új gépeket, tájékoztatást kapnának a változásokról, s a munkába lépés előtt gyakorlási lehetőséget — miközben vigyáznak a gyermekükre. Nehéz pontos receptet adni Példák és ellenpéldák csaptak össze, amikor a munkahely és a kismamák kapcsolata került szóba a vizsgálat alapján. A vállalatok a kudarcba fulladt kismamatalálkozókat sorolták, a kismamák arra panaszkodtak, hogy nem hívják őket sehová. Itt az az igazság, hogy kettőn all a vásár: a kismamák akaratától is függ, hogy elmennek-e, ha hívják őket Egy a fontos: mindig legyen meg a lehetőség a személyes kapcsolatra és találkozásra. Igen jó hatása van. ha rendszeresen emélik a gyesen levők fizetését — ilyen esetben szívesen megy vissza a munkahelyére. Nehéz pontos receptet adni a feszültségek feloldására, hiszen vállalatonként eltérnek a lehetőségek. Sokat számít, hogy milyen a kismama kitartása, akaratereje, mennyire áll mellette a családja, a rokonsága a vállalt tanulás idején. Ritka kivételként hangzott el annak a kismamának a példája, aki állapotosán, a kisgyerekét kézenfogva ment vizsgázni a miskolci egyetemre. De hány nő közül vállalja ezt a megterhelést az a néhány? Van rá lehetőség, hogy a mostaninál jóval több asz- szony művelődjön, tanuljon. Nagy tartalékok rejlenek az SZMT nőbizottságának, illetve a Hazafias Népfront nő- és rétegpolitikai munkabizottságának további együttműködésében. Ha közösen vállalják a kismamák tájékoztatását, nevelését, meggyőzését, egész biztos, hogy egyre kevesebben érzik magukat a, négy fal közé. bezárva. tajos Géza EGY KIS ÜDÜLÉS En mondom, nincs jobb fogyókúra a nyaralásnál. Munkatársaim hetekig salátákon élnek, hogy pár dekával könnyebb legyen a testsúlyuk. én viszont elmentem nyaralni és két kilóval leltem könnyebb. Pedig nem akartam fogyni. Mert mi kellett hozzá? Egy kellemes kis járvány, diéta, és kész ... A dolog úgy kezdődött hogy megkaparintottam egy családos beutalót Aggtelekre. Már éppen gondtalanul kezdtünk nyaralni nejemmel és két gyermekemmel, amikor az egyik reggel kiderüli: valami titkos kór terjed a szállodában, Egy csomó emberi elvittek a mentők. Salmonella — mondták a köjá- losok, s ellepték az épületet, es gondos ferlötleiulesbe kezdtek: En is majdnem kórházba kerültem, két ízben is Először a fertőflenitüszagtól ■mkiás jött. rám, s órákig ilötört. Többen ápoltak, a ■sukiásom ennek ellenere el- "Hitt, A köjál főorvosa naponta végigjárta a szobákat. Érdeklődött, kinek van panasza. — Nekem az, hogy szünnapos a bisztró — mondta a barátom. Mások mukkani se mérten. A környező boltokból eltűnt az összes barackpálinka, mert kiderült: azzal lehet leginkább megelőzni & bajt. Hozzáláttunk tehát a salmo- nellák elpusztításához. Gyilkoltuk őket rendesen. Az egyik kemény csata után kissé karikás szemmel ébredtem. A köjálosok az ajtó mögül lestek mindenkit, dörzsölték a markukat, „végre történik valami, egy jó kis járvány1'. Hirtelen elém toppantak, cs melyen belenéztek beesett szemembe majd nekem szegezték a kérdést: „Hogy van?" Kicsit furcsán érzem magam’’ — válaszoltam könnyelműen Erre nekemestek; rögtön itt a mentő, bevisznek a kórház- be. Rövid kézitusa után si kerüli elmenekülnöm., s meg a Utam egy kon y vés pattionnak álcázott italktmérésíg. A környékbeliek ott szívták magukba a kultúrát, tömény formában. En is azt tettem. Par órát még bujkáltam a környező erdőkben, aztán előjöhettem, mert a feherkö- penyesek másokat véltek üldözőbe. Az ebéd izgalmasan zajlott. Amikor mindenki elhelyezkedett az •asztaloknál, előlépett egy fiatalember, és köszöntötte a vendégeket. Eképpen: — Üdvözlöm kedves vendégeinket, Jó elvágyat kívánok a magam, es a köjál nevében; remélem, a nemrég kapott széklettartályokat' mindenki magaval hozta. Engedjek meg, hogy megragadva az alkalmat elmagyarázzam használatukat. .. Es jött a magyarázat, majd újra a köszönés: — További jó étvágyat kívánok mindenkinek! Úgy egyenek, hogy r: m utolsi) ebed, vacsorától diétázniuk Filmet forgatnak Kaposváron Bambini di Práqa Ekkora hűhóval még nem nyitottak művirág-kereskedést Kaposváron. A rendőrség több. utcából terelte el a forgalmát. A filmesek nagy teherautókkal vonultak föl, s színészek népes csapata lepte el a környéket. Az első percekben felállt az elmaradhatatlan büfé, s megkezdődött a békés csevegés, melynek időközönként a »Csendet kérünk, felvétel !« kiáltás vetett véget, Gazdag Gyula filmet forgat Kaposváron: Bohumil Hrabal Bambini di Prága című alkotásából készül tv-játék. A forgatókönyv szerint a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a postával szemben, égy volt trafik helyén most művirág- kereskedés áll. Idézzük a forgatókönyvet : »Az üzlet sötétes. A pulton ezüstszínű pénztárgén világít! Egy hosszú asztalnál négy lány ül. Mindegyik előtt egy kis halom raűraur- valevél, amelyet fürge ujjakkal egy drótszálra erősíte- <nek...« E fura üzletnek, a filmbeli tulajdonosa a műj kezű Krause úr, azaz Bene" dek Miklós, a Nemzeti Színház tagja. — Siófokról jöttem a forgatásra. Ott töltöttem a nyári szabadságomat. Eddig a Marcibányi téren, a Budapesti Orfeumban játszottunk. Most ebben a filmben vállaltam szerepet, de már készülök a Két úr szolgájának őszi bemutatójára, illetve egy Vámos László és egy Gát György-filmben játszom majd. — Honnan a kaposvári meghívás? — 'Gazdag Gyula hívott, akivel együtt jártam Budapesten a Telepi utcai általános iskolába. Akkor olvastam Hrabal könyvét is. Rendkívül érdekes. Mindenkinek ajánlhatom. Több órás várakozás után — a filmesek megfeszített tempóban dolgoznak — néhány percre a rendező Gazkell, A menü: sós burgonya, kojal-modra. Es lón. Kisebbik lányom másnap nem bírta tovább, és ebédnél beleharapott az üvegpohárba, jóízűen ropogtatni kezdte. Pánik. A szomszéd asztaloktól is odarohantak, segítették szilánktalanl- tani a csemetét, aki megígérte: többet vem tesz ilyet, Másnap kissé az asztal, alá húzódva harupla szét az üvegpohatat. Nem szóltunk, hadd egyen a gyerek ... Most elég nehéz a helyzetünk mert a csemete ragaszkodik a megszokott ízhez, így gyakran vásárolunk poharakat. Remélem, később beéri azokkal az üvegekkel is. melyeket nem lehet visszaváltani. Egyszóval a napok kellemesen tellek, er Itala a gyakori fertőtlenítésnek, a kor nem terjedi tovább. így a köjál nagytanácsa ügy döntött. hogy a nyaralás végén hazautazhatunk. Még hidep csomagot is kaptúnk az útra: diétás sonkát, egy kis lekvárt. s a gyereknek néhány i<H fcrlöUeinteti ürcy poharat. Uhu Tibor , dag Gyula is »Jcötélnek állt«. — A Bambini di Prága korábban már szerepelt a kaposvári színház műsortervében. Ha jó) tudom, a színházi bemutatónak is ön lett volna a rendezője. — Hrabal könyvét jó néhány évvel ezelőtt olvastam. Valamilyen formában szerettem volna a nagyközönség elé vinni. A színházi bemutató technikai nehézségek miatt maradt el. Hogyan lesz belőle tv-íilm? Decemberben ajánlatot kaptam a televíziótól az adaptáció elkészítésére. — Miért ezt a várost választotta helyszínül? — Az idő és a gazdaságosság miatt. Szereplőink nagyobb része a kaposvári színház tagja. Ök vagy Egerváron, vagy Bogláriel- lén játszanak, így nem kell nagyobb távolságokat utazniuk. Aránylag gyorsan szeretnénk végezni a forgatással. A Nehéz Barbara előadásai alatt Kaposváron ügyeltem. Szabad időmben a várost járva találtam meg azokat az épületeket, amelyek megfelelnek az elképzeléseimnek. — Kaposváron kívül még hol forgatnak? — Budapesten, Toponáron, Nagyberkiben a kastély elolt és a Deseda-tónál. A főbb szerepeket Rajhona Ádám, Jordán Tamás, Spindler Béla., Pogány Judit, Csákányi Eszter és Kol~ tai Róbert játssza. A Kaposvárra visszatért színész a filmben Viktor Tornát. az ügynökösködő egyetemi hallgatót alakítja: — A nyár számomra is sok elfoglaltságot ad. Bog- iárlellén játsszuk Beckett Godot-ra várva című darabját, s közben szerepet vállaltam Gofhár Péter egyik- készülő filmjében is, — Csendet kérünk, felvétel! — hangzik a kiáltás. Egy pillanatra elcsendesül a büfé környéke. A művirágkereskedésben halkan berreg a felvevőgép. Az utcán kíváncsiskodó emberek állnak meg. — Mit csinálnak? — Filmet forgatnak! Nagy Jenő A képernyőn láttuk « f&em diákparódiák Zvinyicska, zvonyicska; Mariska, talicska! Ezt ’ énekli a diszkóparo- dista a képernyőn.- Ismerős arc. Ihos József, a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Üttörő-művelödési Központ rerjdezvényirodai munkatársa ő. Már tavaly a ratóti humorfesztiválon fölfigyeltünk ra, s most vasárnap a rokonszenves amatőr parodis- ták. karikaturisták, bökver- selők között is kitűnő teljesítményt nyújtott: ■ a televí- zíófelvételen francia, szovjet, szlovák pop-paródiat adott elő. Ismerkedjünk! — Belegen születtem 1957ben. Gimnáziumba a kaposvári Munkácsyba jártam, s mintegy kompenzációként szorongásaim ellen, kezdtem e műfajban tevékenykedni. Kétszer felvételiztem rendezői szakon á színművészeti főiskolán, de színészt láttak bennem. Én akkor már a Kaposvári Tanítóképző Főiskola hallgatója voltam, s klubesteken léptem föl. Amikor tanulmányaimat befejeztem, mostani munkahelyemre léptem be. Természetesen vannak terveim: az egyetemen szeretnék pedagógiaszakot végezni. Ennyi is elég ahhoz, hogy kiderüljön: Ihos József rendkívül színes egyéniség. — Hogyan született ez a műsor, melyet vasárnap a kpra esti órákban a televízió képernyőjén a 2. műsorban láthattunk? — Egyetlen nap alatt, a felvetel előtt. Én ugyanis rögtönzők. Van nehány alaprímem. a paródiák szövege ezekhez illeszkedik, s ott, a színen alakul. — És a nyelvek, amelyeket parodizál? — Úgynevezett halandzsa nyelv ez: az. utánzó! 1 nyel- vek »zenejehez* keresek hasonlatos hangzású magyar szavakat, vagy har gzásilag azçnos saját -szüleményeket«. — A rátóti hu morf eszti válón tavaly Röpülj, pávai-paródiát hallottunk Ihos Józseftől, most diszkógrotesz- ket. És legközelebb? — Rádiós meghívásnak teszek eléget augusztusban : a váci búcsú műsorában lépek föl. Egyébként a megye legtöbb ifjúsági klubjában szerepeltem már, gyakran csöng a telefon: hívnak a klubvezetők. Szegeden és környékén a tévéműsorban is szereplő Nagy Bandó András karikatúristával és Rcisz Antal humoristával (epigrammákat ír) léptünk föl. A tévéfelvételek alatt valósággal összekováesolódo'tt a kis társaság Antal Imre, Szilágyi András és Farkasházy Tivadar szerkesztők, Szemes Katalin rendező vezetésével. Szabad idejében sokat olvas, főként Poe verseit kedveli: moziba jár, minden Bergman-filmet megnéz Pszichológiai ismereteit könyvekből merítette, s jól hasznosítja őket egy-egy figura megteremtésekor. Korábban »magányos lovas« volt, mostanában azonban gyakran • föllép a Klujber László vezette Táncs’cs Diákszínpaddal — alkotó együttműködés ez — és »Fonó- munkásékkal« is. Ideiglenes előadóművész engedélye van. — Hogyan tovább? — Szeretnék állandó működési engedélyt szerezni. Annyi bizonyos, hogy Ihos József paródiái már nem diákszíntű paródiák.
