Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

/ Befejeződtek a hivatalos magyaiHugoszláv tárgyalások (Folytatás ez 1. oldalról) A harmadik piacon törté­nő közös értékesítés példái is fellelhetők, hiszen több or­szágba vasúti részegységeket szállítanak. Egyitomban pe­dig szivattyútelepek fémjel­zik az együttes munkát. A jövő lehetőségei ugyancsak biztatóak, amit a találkozón Veszelin Gyuranovics külön is aláhúzott. Elismerően szólt a Ganz-Mávag eredményei­ről, s a jugiszláv szövetségi kormány támogatásának ígé­retét illesztette a kooperáció, valamint a tartós gazdasági kapcsolatok más területein kínálkozó közös fejlesztés vázolt terveihez. A találkozó kedves záró momentumaként a vállalat dolgozóinak ajándékát a ma­gyar-—jugoszláv kooperáció­ban gyártott utolsó vasúti mozdony modelljét adták át Veszelin Gyuranovicsnak, megjegyezve, hogy a Ganz- Mávag és a szomszédos or­szágbeli partnerei a moz­donyok, motorvonatok közös gyártásának felújításáról ősz­szel tárgyalásokat kezdenek. A tájékoztató után a jugo­szláv kormányfő és kísérete üzemlátogatásra induit • * * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délután a Parlamentben fogadta Vesze­lin Gyuranovicsot A szívé­lyes, baráti légkörű találko­zón jelen voltak: Roska Ist­ván, Halász József, valamint a kormányfő kíséretében lé­vő személyiségek, köztük Mi­lán Veres, a JSZSZK buda­pesti nagykövete. * * * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára délután a KB székhá­zában fogadta Veszelin Gyu­ranovicsot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnök­ségének tagját, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Végre­hajtó Tanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón áttekintették a két párt, a két ország kap­csolatainak alakulását, véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt Halász József és Milan Veres. • * • Látogatását befejezve Ve­szelin Gyuranovics és a kí­séretében levő személyiségek — köztük Dusán Uijevics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tag­ja, a magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési bi­zottság jugoszláv tagozatá­nak elflöke, Milorad Pesics, a szövetségi külügyi titkár első helyettese és Milan Ve­res — kedden este elutazott Budapestről. A jugoszláv kormányfő bú­csúztatására a fellobogózott Keleti pályaudvaron megje­lent Lázár György, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, «az Országos Tervhivatal elnöke, Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke és állami életünk több más vezető képviselője. Közös közlemény Veszelin Gyuranovics magyarországi látogatásáról Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának elnöke 1980. július 14—15-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Veszelin Gyuranovicsot fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. A találkozók szívélyes, baráti légkörben zajlottak le. Veszelin Gyuranovics és a kíséretében lévő személyi­ségek Budapesten ellátogat­tak a Ganz-MAVAG Moz­dony-, Vagon- és Gépgyár­ba. Lázár György és Veszelin Gyuranovics megbeszélést folytatott a Magyar Nép- köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság sokoldalú együtt­működésének helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről, va­lamint az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Tájékoz­tatták egymást országaik szocialista építő munkájának eredményeiről. A kormányelnökok meg­elégedéssel állapították meg, hogy a legutóbbi kormány­fői találkozó óta közös erő­feszítéssel új, jelentős ered­ményeket értek ed a kétol­dalú politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kul­turális, oktatási és egyéb kapcsolataik bővítésében. Kiemelték, hogy a két szom­szédos szocialista ország együttműködése eredménye­sen alakul az egyenjogúság, a szuverenitás, és a be nem avatkozás kölcsönösen elfo­gadott és mindkét fél által következetesen betartott el­vei alapján. A felek kölcsö­nösen tiszteletben tartják a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglévő különbségeket. A két kormányelnök alá­húzta Kádár János és Jo- szip Broz Tito találkozóinak nagy jelentőségét, amelyek fontos hozzájárulást jelentet­tek a magyar—jugoszláv kapcsolatok kiszélesítéséhez és a két ország baráti együttműködésének állandó fejlődéséhez. A kormányelnökök meg­különböztetett figyelmet SOMOGYI NÉPLAP szenteltek a gazdasági együttműködésnek, különö­sen a termelési és ipari koo­perációnak. Megállapították, hogy az 1976—80. évi áru- csereforgafom előirányzatát túlteljesítették. Méltatták az Adria-kőolajvezeték és az országaikat összekötő gázve­zeték üzembe helyezésének jelentőségét a két ország gazdasági- életében. A két fél elégedetten mél­tatta az 1981—85-re szóló ke­rettervet, amely lehetőséget nyit a kiegyensúlyozott áru­csereforgalom és az ipari kooperáció további jelentős növeléséhez. Rámutattak arra. hogy a termelési kooperáció és sza­kosodás fejlesztésére nagyok a tartalékok a vas- és szí­nesfémkohászatban, a vegy­iparban, gépiparban, külö­nösen a járműiparban, to­vábbá a mezőgazdaságban es az élelmiszeriparban. A felek intézkedéseket tesznek a termelési kooperáció és szakosodás előmozdítására. A gazdálkodó egységek közvetlen kapcsolatai a ha­tármenti gazdasági együtt­működésben további lehető­ségeket teremtenek az áru­csereforgalom bővítéséhez. Megállapították, hogy a két fél további erőfeszíté­seire van szükség af harma­dik piacon történő közős fellépés elősegítésére. A kormányelnökök hang­súlyozták: a két ország szomszédságából fakadó együttműködési lehetősége­ket hatékonyabban kell ki­használni a közlekedésben, a szállításban és az idegenfor­galomban. A kormány elnökök jónak ítélték a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság munkáját. Kedvezően értékelték a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szocialista köztársaságainak és autonóm tartományainak együttmű­ködését A felek megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kulturális, tudományos és oktatási együttműködés eredményesen fejlődik. Po­zitívan szóltak a két évvel ezelőtt alakult kulturális ve­gyesbizottság munkájáról. Egyetértettek a-bban, hogy célszerű megvizsgálni egy új kulturális, oktatási és tudo­mányos együttműködési egyezmény aláírásának lehe­tőségét A kormányelnökök nagyra értékelték a magyarországi horvát, szerb, szlovén, vala­mint a jugoszláviai magyar nemzetiség szerepét a két ország barátságának és jó­szomszédi együttműködésé­nek erősítésében. Lázár György és Veszelin Gyuranovics széles körű esz­mecserét folytatott a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről. Mély aggodalmukat fejezték ki a világhelyzet rosszabbodása miatt. A két fél nagy figyelmet szentelt a leszerelés kérdé­seinek. Egyetértettek a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének szükségességében, és kedvezően értékelték mind­azokat a kezdeményezéseket es konkrét intézkedéseket, amelyek a fegyverzetek kor­látozására, valamint a tény­leges és teljes leszerelésre irányulnak. A két kormányelnök meg­különböztetett figyelmet fordított az európai helyzet­re és annak az általános nemzetközi helyzettel való szoros összefüggésére. Rá­mutattak arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni. a helsinki záróokmány valóra- váltásáért. a madridi talál­kozó megfelelő előkészítésé­ért és sikeres lebonyolításá­ért. A két fél nagyra értékelte az el nem kötelezett orszá­gok Havannában megtartott VI. csúcskonferenciájának jelentőségét és hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett mozgalom a nemzetközi kapcsolatok jelentős ténye­zője. A kormányelnökök véle­ménycserét folytattak a nemzetközi válsággócok bé­kés úton történő megoldásá­ról, az ENSZ-nek a nemzet­közi kapcsolatokban .játszott szerepéről és más nemzetkö­zi kérdésekről. A kormányfők megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország együttmüködé- séröl és a nemzetközi kér­désekről folytatott szeles kö­rű és felelősségteljes esz­mecsere jól szolgálta egy­más álláspont jártak jobb megismerését, a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság barátságának, együttműködésének, jó­szomszédi viszonyának erő­sítését Veszelin Syuranovies, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnö­ke jugoszláviai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnö­két, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Rep Bbfflraiuis konvenció Ford „ostorozott" Gerald Ford volt elnök, valamint kormányának volt hadügy- és pénzügyminisz­tere, kemény hangú beszéd­ben ostorozta Carter elnököt a republikánus pártkong­resszus hétfő esti ülésén. Ford, aki Reagan vetélytár- sa volt. az 1976-os választási kampányban, most teljes tá­mogatásáról biztosította a párt elnökjeloltjét, pedig még néhány hónappal ez­előtt azt mondotta róla, hogy alkalmatlannak tartja a re­publikánusok. valamint az ország vezetésére. Gerald Ford. a régi ruti­nos politikus, amint a párton belüli erőviszonyok megvál­toztak, gyorsan maga is kö­penyeget fordított, és már csak arra szorítkozik, hogy »mérsékeltnek« számító al- elnökjelölt kiválasztására bírja Ronald Reagant. A két politikus kedden tanácsko­zott, de Reagan csak csütör­tökön jelenti f>e, hogy a sa­ját nézeteihez közel álló. vagy inkább — amint For- dék szeretnék — középutas politikust választ-e helyette­sének és esetleges utódjá­nak? Gerald Ford egyébként hétfői beszédében teljes kül- és gazdaságpolitikai kudarc- sa] vádolta Carter elnököt, akitől 1976-ban csak csekély arányban szenvedett veresé­get a választásokon. "Az új szeleknek megfelelően Ford azt mondotta, hogy »az erő helyzetéből« kell tárgyalni a Szovjetunióval a SALT—2. szerződésről, amelyet ő nem ellenez. Todorov befejezte tárgyalásait Varsóban Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke kedden este befejezte lengyelorszá­gi baráti munkalátogatását, amellyel Edward Babiuch lengyel miniszterelnök meg­hívásának tett eleget A bolgár vezetőt kedden fogadta Edward Gierek, a LF.MP KB első titkára is. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben folytak, és megerősítették a megvitatott kérdésekben a felek teljes nézetazonosságát. Edward Babiuch bulgáriai látogatásra szóló meghívást fogadott el. Sztanko Todorov kedden este hazautazott Varsóból. öt napig tartott a jövő évi választásokra is készülő Giscard d’Estaing köztársa­sági elnök látogatása az NSZK-ban, Schmidt kancel­lár meghívására, akinek vi­szont rpár az idén meg kell küzdeni«: jobboldali ellenzé­kével a választási urnák előtt. A közvélemény meg­nyerésének szándéka és a nemzeti érdekek, józan tudo­másulvétele jellemezte az öt­napos találkozó előtti hetek­ben mindkét államférfi poli­tikáját. Giscard d’Estaing Varsóban találkozott Brezs- nyevvel, Schmidt kancellár pedig Moszkvában járt. Mindez világosan jelezte, hogy az Egy es ül t Államok legfontosabb európai szövet­ségesei nem értenek egyet a nemzetközi helyzet Was­hingtonban »divatossá vált« kezelési módjával. Pozitív alaphang Sem Franciaország, sem Nyugat-Németország eseté­ben nem vonható kétségbe, hogy ideológiai, politikai és katonai szempontból egy­aránt a nyugati szövetségi rendszerhez kötődnek. Vilá­gosan felismerték azonban, hogy a Szovjetunióval foly­tatott ésszerű párbeszéd az egyetlen lehetséges módszer a feszültség feloldására. En­nek tényszerű bizonyítéka volt az a Schmidt látogatása után nyilvánosságra hozott szovjet indítvány, amely sze­rint a Szovjetunió a közép­hatósugarú rakétákról kész tárgyalást kezdeni, mégpedig úgy, hogy előzetes feltétel­ként nem igényli az ilyen rakéták telepítésére vonat­kozó NATO-döntés felfüg­gesztését, illetve a SALT—2. szerződés washingtoni rati­fikálását A Schmidt—Giscard talál­kozó pozitív külpolitikai alaphangjait így voltaképpen a két résztvevő előzőleg Leonyid Brezsnyevvel foly­tatott tanácskozása adta meg. Értékes eredménye volt találkozásuknak, hogy meg­erősítették azt az elvet, mi­szerint feltétlenül szükséges a Szovjetunióval való pár­beszéd. Tehát újra hangsú­lyozták az Egyesült Álla­moktól eltérő politikai mód­szerek hasznosságát. A kül­világ számára ez volt a Schmidt.—Giscard taiálkozó legfontosabb — és pozitív — mondanivalója. / Más tényezők Helytelen lenne ugyanak­kor nem észrevenni más té­nyezőket és jelenségeket is. Ezek részben arxa figyelmez­tetnek, hogy a tárgyalási készség nem jelent a wa­shingtoni véleménytől elvi­leg eltérő álláspontot a fe­szültség okainak megítélé­sében. Ezért mindkét nyu­gat-európai hatalom maga­tartását illúzióktól rrfentesen kell szemlélni. Mind az af­ganisztáni válság okainak megítélésében, mind pedig a középhatósugarú amerikai rakéták nyugat-európai rendszerbe állítása ügyében Schmidt kancellár egyértel­műen. atlanti magatartást ta­núsít és egyetértését fejezi ki a NATO idevágó döntései­vel. A francia elnök — mi­közben Afganisztán ügyében az ismert nyugati álláspontot visszhangozza — katonai kérdésekben a francia nuk­leáris fegyverkezésre helye­zi a hangsúlyt és megkerüli' a NATO emlékezetes javas­latát. Ennek az a magyará­zata, hogy Franciaország to­vábbra sem tagja a NATO katonai szervezetének, * folytatja saját atom-ütőere­jének kiépítését. A Giscard—Schmidt talál­kozó után teljes joggal vető­dik fel a kérdés: vajon kri­tikus helyzetben mi a kap­csolat az önálló franci» atom-ütőerő és a NATO lé­nyegében amerikai irányítá­sú integrált atomereje kö­zött? Itt már nem azonos * Giscard által képviselt Fran­ciaország és az NSZK állás­pontja. A francia elnök szá­mára a külön a tóm ú tőerő alaptényezője annak. hogy Nyugat-Európa — az ameri­kaiak által irányított szövet­ségi rendszerben — hatáso­sabban és nagyobb súllyal hallathassa hangját, képvi­selje a maga politikai érde­keit. Schmidt pedig üdvözöl­vén a francia fegyverkezés korszerűsítésére irányuló tö­rekvést — joggal mutatott rá arra, hogy az végered- .ményben mégiscsak a vezető tőkés hatalmak atómíegyver- zetének részét alkotja. A nyugatnémet kancellár meg­említette a francia neutron­fegyver gyártásának tervét, és úgy fogalmazott, hogy emögött a döntés mögött ugyanazok az indítékok álla­nak, mint a NATO decembe­ri, középhatósugarú rakéták­ra vonatkozó határozata mö­gött. Francia ambíciók A különbség termeszeteken a két ország katonai helyze­tének különbözőségéből adó­dik, ami végső soron még a második világháború követ- . kezménye. A győztesek tá­borába tartozó Franciaor­szág atomhatalommá vált. Schmidt viszont — természe­tesen — ismét hangsúlyozta, hogy az NSZK nem nukleá­ris hatalom és nem is akar azzá válni. Ezt nemzetközi szerződések tiltják. E kü­lönbség egyik következmé­nye, hogy Franciaország a maga nukleáris hatalmi stá­tuszát az NSZK jóval na­gyobb gazdasági erejének po­litikai ellensúlyozására fel kívánja használni. A fran­cia elképzelés szerint a hely­zet alkalmat nyújt Párizsnak arra, hogy a katonailag kor­látozott NSZK-val szemben megerősítse nyugat-európai és világpolitikai befolyását. Ennek tudatában beszélt Giscard arról, hogy Európá­nak a korábbinál önállóbban kell hallatnia hangját a nem­zetközi politika nagy kérdé­seiben. A nyugatnémetek ál­láspontja ettől eltér, hiszen katonailag az amerikai atomhatalom függvényei. A francia—nyugatnémet csúcstalálkozó tehát megis­mételte a nyugat-európai kontinens két vezető hatal­mának párbeszéd-készségét, továbbá megerősítette együttműködésüket, de fel­tárta azt is, hogy tovább fo­lyik a küzdelem — az álta­lános együttműködésein, be­lül — a nyugat-európai po­litikai hegemóniáért. Értesítjük a lakosságot és a közületiket, hogy I960, július 18-án délelőtt 8 cs 10 óra között a Berzsenyi u. 14. szánni — volt zsinagóga — épületet a honvédség alakulatai robbantással lebontják. A robbantás idején a gyalogos- és gépjármű forgalom elől lezárják a Berzsenyi utca—Széchenyi tér—József Attila utca közé eső szakaszát, a Rippl-Rúnai, József Attila és Latinra Sándor utcákat. A robbantás miatt a Berzsenyi utcai gépjármű­parkolót 1980. július 18-án 6 és 12 óra között nem lehet igénybe venni. Kérjük a lakosságot, hogy a Berzsenyi utca mindkét oldalán, a La tinea Sándor utcától a József Attila utcáig, a József Attila, Rippl-Rónai és Latinca Sándor utcákban a volt zsinagóga épület irányába néző ablakokat tartsák nyitva. Kaposvári Városi Tanács V. B. Terv- és Munkaügyi Osztálya Bonni és párizsi szemüveg Párbeszéd — beiharccal

Next

/
Thumbnails
Contents