Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

Munka, lakás, iskola Épül a határátkelő Berzencén A községet elhagyva szé­les, korszerű úton szalad velünk az autó jó néhány kilométert. Most csak még az itt dolgozó vagy a mun­kát irányitó. ellenőrző szak­emberek gépkocsijai, meg jó néhány, gabonát szállító teherautó jár rajta. Az út két oldalán levő földeken a berzencei Március 15. Tsz gabonát, kukoricát, burgo­nyát termel. — A termelőszövetkezet több mint 50 ezer köbméter kavicsot adott ingyen az út­hoz, a határátkelő elkészíté­séhez. Cserébe az útépítő vállalat kilenc sárrázót ké­szít a szövetkezetnek — tá­jékoztat Kakrik János, a berzencei tanács vb-tifckára. Vége a jó útnak. Hatal­mas markológépek, útgva- luk, ' billenősek, s mintegy felszáz ember serénykednek, hogy a határállomásig ter­jedő szakaszt elkészítsék. Rilecz Jánostól, a Közúti Építő Vállalat építésvezető­jétől érdeklődünk, mikorra készülnek el. — A határidő szeptember 30.- Berzence és a határ kö­zött hat kilometer hosszú, tíz meter szélességű koronát, ezen belül 7,6 meteres kő- pályát készítünk, így zavar­talan lesz. a közlekedés. A határállomás mindkét olda­lán 35—35 méter szélességű utat alakítunk ki, s ez négy­négy sávos közlekedést tesz lehetővé. Szeptember végé­re nemcsak az úttal kell ké­szen lennünk, hanem min­den szükséges egyéb mun­kával. Elhelyezzük a jelző­táblákat, fölfestjük az utat, parkolóhelyeket alakítunk ki. Acélvázak merednek a magasba. Légtornásznak be­illő ügyességgel dolgoznak a gyurgyeváci Podrovina Épí­tőipari Vállalat munkásai a határállomás szerkezetének összeállításán. A hatalmas daru éppen újabb elemet emel a magasba. Lakatosok, hegesztők sürgölődnek, hogy a könnyűfémszerkezetű épü­let külső váza mielőbb el­készüljön, beépíthessék a szigetelő elemeket, majd a szakiparosok következhesse­nek. Közben Andren Til juries technikus — igen jól beszél magyarul — a következőket mondja: a vázak bélelésé­hez cemetből, mészből, ho­mokból álló xiporex mű­anyagot használnak, ez töké­letes *hang- és hőszigetelést biztosit, zavartalanná teszi az állomáson dolgozók mun­káját. Érdeklődtünk Pavle Bar- kor építésvezetőtől, hogy mi­korra készülnek el az állo­más épületével. Válasza és a tapasztalható lendületes munka megnyugtató: / — Kulcsátadásra vállalták a munkát. A kezdéstől szá­mítva 60 nap alatt végzünk. Június 23-án kezdtünk dol­gozni, eddig tartottuk az ütemet, noha néhány alka­lommal több napos kiesést okozott az eső. illetve a vi­har. Minden szükséges anyag, alkatrész, berendezés meg­van. Ha nem lesz olyan rossz idő, amely jelentős ki­esést okozna, akkor a vál­lalt határidőt tartani fog­juk. Az áHomás közelében a Délviép munkásai a víz- és szennyvízvezetéket építik. Köztük és az útépítésen dol­gozó magyar és jugoszláv munkások között nagyon jó az együttműködés, kölcsö­nösen segítenek egymásnak, amiben csak tudnak. Pestovics József határőr törzsőrmesterrel lesétálunk a határt jelentő Zsdalica pa­takocska partjára. Az ő fel­adata ellenőrizni, hogy az építkezéshez csak azok me­hessenek, akiknek van en­gedélyük. Ö már az új állo­más első dolgozója is egy­ben, a fiatal határőrök sza­kaszparancsnoka lesz. — Több hónapot töltöttem Letenyén, tanulmányoztam az ottani munkát, nagyon megszerettem ezt a szolgá­latot — mondja. Jugoszláv kollégája, Frá- nyó Tinódi határőr törzsőr­mester bekapcsolódik a be­szélgetésbe. Jól ért magya­rul, így önkéntes tolmá­csunknak, Andreu Tiljarics- nak — akit a magyar mun­kások csak Andrásnak szó­lítanak — könnyű a dolga. — Három település, Gala, Gotállovó, Zsdála községek vannak itt a közelben. Jó a kapcsolat a határ túloldalán levő Bér zen cé vei. Játszot­tunk velük barátságos lab­darúgó-mérkőzést. és szeret­nénk, ha kultúrcsoportjaink is kölcsönösen fölkeresnék egymást. Nagyon várják az itt élők a határállomás el­készülését és megnyitását — mondja. Azt is megtudtuk, hogy a jugoszláv oldalon augusztus elején hozzákezdenek a ha­tárállomás építéséhez, így mindkét helyen kulturált körülmények várják majd az erre átutazókat. Szalai László | jogok és A Politikai Bizottság, a Minisztertanács, va­lamint a Somogy me­gyei "r 11ács Végrehajtó Bi- tsága atározataif követően megy,. jen javult a cigány­lakosság helyzete, emelkedett az állandó munkaviszonyban álló munkaképes cigányfér fiák és nők aránya, rendsze resebb lett a tankötelesek is­kolába járása, kedvezően változott a cigányközösségek állampolgári magatartása. Egyrészt ezért is hangsú­lyozni kell, hogy amikor a cigánybűnözésről szólunk, nem általában a cigányla­kosságra, hanem a soraikban előforduló bűnöző, jogsértő tevékenységre gondolunk. A hazánkban uralkodó egységes jogrend és jogpolitika nem tesz különbséget cigány és nem cigány bűnelkövető kö­zött. Azzal, hogy a cigány­bűnözés létét elismerjük, nem tehetünk semmiféle hát­rányos megkülönböztetést, azonban szükséges a pozitív eredmények mellett több esetben jelentősnek mondha­tó kedvezőtlen tapasztalato­kat is fölvetni. A megyei statisztikai ada­tokból kiderül, hogy So­mogybán folyamatosan és je­lentős mértékben csökkent a bűnözés a cigányok körében. 1978-ban 306, 1979-ben pedig 208 cigány követett el bűn- cselekményt. (A kriminalisz­tika adatgyűjtése nem ter­jedt ki a beilleszkedett ci­gány bűnelkövetőkre.) A cigánybűnözés folyama­tos csökkenésénél nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a cigánylakosság körében a bűnözési gyakori­ság lényegesen nagyobb a nem cigány népességűnél, a cigánybűnözés rejtett része feltehetően megyénkben is jelentős. Egy kisebb közös­ségbe tartozó cigányok kö­zött igen erős az összetartó' zás érzése, mindenben segí­tik egymást, például ritkán fordul elő, hogy * egymástól ellopjanak valamit, vagy föl­jelentsék a másikat Azon­ban gyakori, hogy felnőttko­rú cigányok nem büntethető korban levő gyermekeiket kérik fel a lopásra, a felbuj­tó, orgazda szülök »-rejtve« maradnak a hatóság előtt. Viszont pozitív jelenség, hogy a múlt évben a cigány' lakosság számához viszonyít­va a nagyatádi, siófoki, ka­posvári járásban a bűnelkö­vetők száma alacsony. Vál­tozatlanul feondot okoz, hogy a barcsi, marcali járáában a cigánybűnözés nem csökken a kívánt mértékben. A cigányok' által elkövetett bűncselekménytípusokat ele' mezve mindenekelőtt arra I­V. Z. < ce < CQ összkomfort »Es még közbe is jöhet barmi ! Az építőipar... vagy a hatóság !« Arcából lefutott « »ér; imént még pipacspiros volt, most hófehér. »Ugyan... — szóit této­ván. — Azt mondtad, már a nevemen van!« »Így igaz. De még nem értesítettek! Az utolsó pilla­natban is becsúszhatok va­lami gikszer! Egy protekci­ós, akit magas helyről tá­mogatnak. Egy külföldre szakadt hazánkfia, aki dísz- szidáR, és az wgaiu»« haza Másfél szoba keblére öleli, a megbocsátás jeléül egy szövetkezeti 'la­kással ... Mit tudom én, az ördög nem alszik! Es kezd­hetjük elölről az egészet! Ak­kor addig várjak'i« A szeme az enyémbe mé- lyedt, nyúlt az üveg után, töltött a két kupicába, de még mindig a szemembe nézett, ivott, letette a po­harat, még mindig a sze­memet nézte, elvette az üres poharat, letette, két karját a nyakam koré fonta, s úgy súgta: »Megörülök érted!« — Az­tán behunyta a szemét. 32. Egyszer ele be mentem az intézethez, ahol dolgozik, mert örömhírt akartam vin­ni neki: az apámat jutalom- üdülésre küldik az üzem­ből, a muterral együtt, egy hétre, valahova a Bükkbe, es egy hétig nálam lakhat, nem lesz gondja a lakással. Úgyis ezen siránkozik min­dig: hogy mi lesz vele? Hát mi lesz? Hozzám nem akar jönni, a kis szobába, ezt már tisztáztuk. Az anyjához nem akar menni Vecsésre. Hát hova akar? Egyáltalán, mit akar? Néha az az érzé­sem, semmit sem komolyo­dott az elmúlt évek alatt; pont olyan hebrencs ka­maszlány. mint amikor ki- rt*a«t «éé « finrna«. es a sorsát a mama kedvencéhez kötötte... Most is, csak jön, megy, rohangál. Teljesen leégeti magát az ismeretségi köré­ben; ágyra jár hozzájuk, de azt is ingyenesen, csupán szívességből ... Jó, egy-két éjszakára rendelkezésre áll az ember ilyen esetben. De hogy hetenként egyszer-két­szer ... Mert Ibinél például legalább egyszer ott alszik, pedig az is. szegényke, har­madmagával lakik egy la­kásban, amelynek tulajdono­sai három évre külföldre mentek, azt hiszem Afriká­ba. , És havi kétezemégyet kérnek a kégliért a három lánytól. Ibi tehát nyolcszázat fizet — és Csuti ingyen al­szik nála egy hónapban négyszer-ötször. Milyen do­log ez? Jó, a nagynéni, az más. Az kétszáznegyvenért lakik, és Csuti végeredményben az unokahúga.,. Nála is ott van egy héten egyszer-két- szer. Meg valami hajdani osztálytársánál, ha jól em­lékszem, Béres Irénnél . .. Meg néha nálam. Meg a fene tudja. még hol mindenhol. És a fene tudja, mi lesz ebből. Hogy a főnöke . felesége meg­ígérte: szerez neki lakást... Hogy a nők milyen hülyék! Minden ilyen albérleti szö­vegel megesznek! Majd épp azt» ton * fejet a meitosa­gos asszony, hogy a férje kis beosztottjának szerezzen egy kényelmes kéglit, ahol a főnök úr kedvére kipihenhe­ti a munkahely és a csalá­di fészek sok-sok fáradal­mát... Ugyan! Ilyen hülye nő nincs! Olyan még ("am, aki ezt az ígéretet, ezt a szép. kerek mesét megeszi, de olyan nincs, aki ezt az ígéretet meg is tartsa! Azt mondja, személyesen beszélt az asszonnyal. Hiszem, ha akarom. De inkább nernaka- rom hinni. Szerintem az egész a főnök úr fal dumája, aki így akar gondoskodni vén fejével egy kis válto­zatosságról az étlapján, mert unja mán az egyhangú ott­honi kosztat. Emellett szól a múltkori eset is. Négy óra előtt öt perccel megérkezem az in­tézet elé. Nem telefonáltam neki, megkért rá, hogy ne nagyon hívjam odabent, mert attól fél, a férje fi­gyelteti. A válást ugyan ki­mondták már, de a gyerek még ott van Ta táráknál, s ő szüntelen reszket, hogy még mindig nem adták fel a reményit a kis Krisztina megkapajrintáséra, amire csak úgy van kilátásuk, ha az anyjára rábizonyítják, hogy erkölcstelen életmódot folytat... (Folytatjuk) kötelességek az általános következtetésre juthatunk, hogy á vagyon el­leni, erőszakos, garázda jel­legű bűncselekményeknél a részesedési arányuk jóval magasabb, mint a nem ci­gány bűnelkövetőké. Az ügyek többségében á cigány elkövetők különösebb indok nélkül, ital hatására követték el az erőszakos, élet elleni, súlyos következmé' nyekkel járó bűncselekmé' nyékét. PL Orsós István azért szúrta meg késével a fe­leségét, mert az nem vásárolt friss kenyeret! A kés a bor­dák között 2,5 cm távolságra a testüregbe hatolt, és ezál­tal légmellet idézett elő, Eejszecsapástól vesztette éle­tét Béres Ambrus sávolyi la­kos. A fiatalkorú Bogdán Fe­renc és társai részeg állapot­ban garázda magatartást ta­núsítottak, minden indok nélkül megtámadták a sér­tettet, baltával, karókkal bántalmazták. Bogdán Fe­renc fejszével a már fekvő helyzetben védekezésre kép­telen embert halántékon ütötte, a sértett a kórházban meghalt A tanácsi jellemzés szerint a cigány elkövetők italozó, munkakerülő élet­módot folytattak, erőszakos fellépésükkel rettegésben tartották a falu lakosságát, így nem csodálkoztam azon, hogy a cigányok közelében lakó falusi asszony nem mert a vádlottak ellen ter­helő vallomást tenni a me­gyei bíróság előtt. A bűnözés utánpótlását képező 14 éven aluliak 39,6 százaléka, a IS éven aluli fiatalkorúak 36,2 százaléka cigány volt. Bár e számok önmagukért beszélnek, mégis szükséges kiemelni : sok cigánycsalád­ban 7—10 gyermek nő fel, mostoha, veszélyeztetett kö­rülmények között. Generá­ciók élnek együtt, akik lát­ják, hallják és továbbadják a múlt negatív maradvá­nyait. Erkölcsi téren, éppen az említett oknál fogva, gátlástalanokká válnak. A még szinte gyermekszülök nem képesek gyermekeiket emberi módon fölnevelni, a nagyszülők pedig tudatlan­ságuknál, nagyfokú közöm­bösségüknél fogva képtele­nek a kellő felügyelet ellá­tására. A dolgozó és kereső csa­ládtagok egy része keresmé­nyét saját magára, főleg italra fordítja, így a ruhát- lanság, az üres gyomor hajt­ja, űzi a gyermekeket a lu' lajdon elleni szabálysértések, bűncselekmények elköveté' sere. A cigánycsaládok több esetben a nélkülözés hatásá­ra »kénytelenek« megtanul­ni az' anyagi javak megszer­zésének tiltott módját. Ilyen körülmények között a szociális segélyek, az egy­re szélesedő állami gondos­kodás ellenére aligha hihető, hogy társadalmi érdek fű­ződne a cigánycsaládok ro­hamos szaporodásához. A cigánybűnözés utánpót­lásának csökkentése, a ci­gánylakosság helyzetének ja~ vitása rendkívül összetett feladat. Fáradságos, türel­mes, meggyőző munkával, ösztönzéssel lehet befolyásol­ni esetleg a család tervezé­sét, ugyanilyen módon lehet biztosítani az iskolázottságot, az állandó munkavégzést, a kulturáltabb lakáskörülmé­nyeket. A fő figyelmet a munka" kerülő, a cigánybűnözésre hagyományosan jellemző módszereket alkalmazó bű­nözők elszigetelésére és lete­lepedésére, a közveszélyes munkakerülő cigány szemé­lyek földerítésére, az enge" dély nélküli tartózkodás megakadályozására kell for" dítani. A cigánybűnözés további csökkentése érdekében, cél­tudatosabban kell töreked­nünk a rendőri és ügyészi szervekre háruló jogpolitikai követelmények — felderítés, felelősségrevonás, bűnmeg­előzés, utógondozás — meg' valósítására. A z emberek egy része ma még szinte »ba­bonás« idegenkedést érez a cigányokkal szemben. A lakosság körében jelentős mértékben terjedt el az a — sokszor helytelenül általáno­sító — nézet, Fogy a cigá­nyok nem dolgoznak, dolog- talanok, munkakerülők, bű­nözök. Az ilyen és' hasonló nézetek cáfolására leginkább az szolgálhat alapul, ha a cigányság körében egyre in­kább uralkodóvá válik az a felfogás, hogy a jogok mel­lett igen komoly állampol­gári kötelezettségek is van­nak! Dr. Dicső István főügyészségi ügyész Harc az epilepszia ellen Az orvostudomány már igen régen ismeri az epilep­szia betegséget. Talán kevés olyan kór létezik, mely az idők folyamán annyi ámu­lattal vegyes rémületet kel­tett volna, mint az epilep­szia. A betegségnek ugyanis két fő ismertetőjegye van : a görcsroham és az eszmélet- vesztés vagy tudatzavar. A roham nem tart sokáig, de többnyire váratlanul jelent­kezik. A tudománynak máig sincs egységes elmélete az epilepszia létrejöttének ma­gyarázatára. Ennek ellenére ma már elég jói »uralják« az orvosok ezt a betegséget, állandó és helyes gyógysze­res kezeléssel szinte pa­naszmentessé tudják tenni az epilepsziában szenvedő életét. Mivel az epilepsziások egész életükön át gyógyszert szednek, mégpedig nem is veszélyteleneket, fontos, hogy az adagokat helyesen állapítsák meg számukra. A hatóanyagok lebomlását, ki­ürülését és ennek ütemét ed­dig csak rendszeres, sokszo­ri vérvétellel és seregnyi la­boratóriumi vizsgálattal tudták ellenőrizni. Angol ku­tatók fölfedezték, hogy a be­teg nyálának elemzése alap­ján is sok értékes, használ­ható adathoz lehet jutni. így kevesebb alkalommal kell vért venni. Az anyagcsere- termékek ugyanis — kisebb- nagyobb mennyiségben — minden testnedvben megje­lennék. Az Egyesült Államokban viszont olyan cigarettadoboz nagyságú, elemmel működő kis készüléket szabadalmaz­tatlak, mely a benne levő elektronikus szerkezet segít­ségével villámgyorsan elem­id az, agyáramok hullámfor­máit, és ha epilepsziás ro­ham várható, fény- és hang­jelzést ad. A beteg ekkor még idejében beveheti a ro­hamot megelőző gyógyszere­ket, leíekhet stb. A kis ké­szülék a működéséhez szük­séges adatokat a fejbőrbe egyszerű sebészi beavatkozás révén beültetett miniatűr elektródáktól kapja. Szeren­csére a tudósok már jó ide­je tisztában vánnak vele, hogy milyen típusú agyhul- iámokból lehet következtet­ni az epilepsziás roham kö­zeledtére. Kanadai kutatók arra az érdekes felfedezésre jutot­tak, hogy valamiféle össze­függésnek kell fennállnia a vér mangántartalma és az epilepsziás megbetegedés között. Erre véletlenül jöt­tek iá, amikor egy tizenkét éves epilepsziás fiúnál vizsgálták a vérében levő nyomelemeknek a töménysé­gét Kiderült, hogy a man­gán mennyisége a rendes értéknek még a felét sem érte el. Ezután más epilep­sziás gyerekeket, majd fel­nőtteket is megvizsgáltak, * mindegyikük vérében szin­tén nagyon kevés mangánt találtak. Arra nézve meg nem tudtak választ adni * tudósok, hogy mangánban gazdagabb táplálékkal sike­rül-e majd gyógyítani, sőt esetleg megelőzni is ezt * veszélyes betegséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents