Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
ff i* a ff I Cipó a sütőben Bezárták a bogiári cukrászüzemet, 0 lel lei Móló bisztrót Száztizenegy vendeglátóhelyen, élelmiszerüzletben és kempingben jártak a hét végén az Egészségügyi Minisztérium, a Somogy megyei Köjál és a siófoki, a marcali közegészségügyi felügyelőség szakemberei. A látogatás nyomán huszonnégy 'bírságot vetettek ki, hárman kaptak szabálysértési figyelmeztetést, bezárták a 'bogiári cukrászüzemet és a leilei Móló bisztrót. Dr. Herczeg Tibor, a megyei Köjál igazgatója és munkatársai az idei tapasztalatokból — az- említett példák ellenére — nem azt szűrték le, hogy a Balatonnál az éttermekben, az élelmiszerboltokban a nemtörődömség a jellemző, inkább lassú javulás mutatkozik. Az éttermekben fokozott gondot fordítanak a hűtőkapacitásra. Különösen elégedettek lehetünk a Pest-budai Vendéglátó Vállalat éttermeivel, és a Pannónia Vállalat is sokat tett azért, hogy egységeit korszerűsítse. Továbbra is gond az élelmiszerboltokban a tej tárolása, mivel kevés hűtőszekrény- nyei rendelkeznek. A köjál ellenőrzéseinek az a célja, hogy az ellátási és a közegészségügyi érdekek »talál- • kozzanak«. A hét végi ellenőrzés során nem • mindeki. értette ezt meg. Az alsó-bélatelepi 565. számú élelmiszerbolt vezetője ellen botrányos viselkedése miatt rendőrségi följelentést tettek az ellenőrök. A hagyományos nyári ellenőrzés során elsősorban azokat a vendéglátó egységeket keresték föl, amelyek a leglátogatottabbak, illetve ahol korábban a Köjál már rendellenességeket tapasztalt. Most sem voltak kevésbé szigorúak az ellenőrök, mint eddig — sőt: a szigor fokozódott.-Az idén kevesebb a vendég a Balatonon, mégis néhány helyen szembetűnő rendellenességet tapasztaltak az ellenőrzés során. A bogiári cukrászüzemet azért kellett azonnal bezáratni, mert rendkívül rossz állapotok uralkodtak az egység- • ben. A takarítás nyomát sem látták, a csótányok sétáltak ott, ahol, a süteménykrémek készülnek. A sütőben cipő, kefe árulkodott a nemtörődömségről. A készítményeket szakszerűtlenül tárolták. A boglárlellei Móló bisztró is erre a sorsra jutott: lejárt szavatosságú virslit, elszíneződött marhahúst kellett megsemmisíteni. A mélyhűtők szennyesek voltak, a gazdasági udvar rendetlensége is hozzájárult ahhoz, hogy amíg nem tesznek rendet a bisztróban, vendégeket nem fogadhatnak. Itt a dolgozók személyi higiéniája is arra intette az ellenőröket, hogy szigorú ítéletet hozzanak. Balatonmáriára különösen »rájárt a rúd«; bírságot vetettek ki a Delta étteremre és egy maszek cukrászdára, ezenkívül még három-négy egység vezetője fizethet azért, hogy ne a vendégek fizessenek rá a hanyagságára. Boglárlellén, a Hullámétteremben szezon előtti állapotokat találtak, a kevés vendég körül sürgölődő nagyszámú személyzetnek pedig lett volna rá ideje, hogy rendet tegyenek a konyhában, a különböző helyiségekben. A kempingeket először ellenőrizték a Köjál szakemberei. Igaz, nincs olyan zsúfoltság, mint például tavaly volt, de a Siotour fölkészülte« várta a vendégeket. Megszűnt a déli parton a vadkempingezés. A korábban Berényben tapasztalt vadkempingtelep helyén a Siotour nyitott új táborozóhelyet. A hét végén nemcsak az éttermekben, élelmiszer- boltokban, kempingekben jártak nyitott szemmel a Köjál ellenőrei, hanem mindvégig az úton. Ezért is jegyezték meg, hogy a településtisztasági vállalat gondosabban végezhetné a munkáját Miközben a településeket tisztán tartják, maguk is szennyezik a környezetet. A vállalatot figyelmeztették erre. Az ilyen nagy ellenőrzés ritka a Balatonnál, de a köjál marcali és siófoki felügyelőségei rendszeresen szemmel tartják ÿ vendéglátóhelyeket, élelmiszerboltokat, hogy megelőzzék a bajt. A köjál tehát nemcsak büntet, — ott, ahol erre szükség van, természetesen ezt teszi —,> hanem fokozott figyelemmel kiséri a tóparton üdülők egészségvédelmét is. Ebben számíthat a köjál az üdülőorvosok és a körzeti orvosok támogatására is. Horányi Barna LENINGRAD! KÉPESLAPOK Esküvő a bronzlovasnál A lakóházak között zöldövezetét kell hagyni. »Honvágyat érzek Marseille, a tenger és If vára után" — így kesergett egy francia szakos évfolyamtársam jó tíz esztendeje, egy pirítóskenye- res-zöldszilvánis kollégiumi estén, hónapokkal azután, hogy ösztöndíja lejártával — visszatért a kedélyes tengerparti nagyvárosból. Árado- zását akkor lekicsinylő mosollyal hallgattam. »Odakint miért nem éreztél honvágyat?" — kérdeztem tőle, koccintással enyhítvén a gúnyt és _ a gorombaságot, egyszersmind kíváncsian arra, otthonra találhat-e egy magyar, akár néhány hónapra is, idegenben. Barátom nem maradt adós a válasszal. »Hülye vagy, ha nem érted! De hamarosan meglátod te is" — mondta a kétszeresen elkötelezett nyelvszakos a hasonszőrűnek, a lehetőségek ismeretében. S hamarosan át kellett érez- riem az ő igazságát. Mi több, annak a hivatalosan elfogadott UNESCO-statisztikának az igazságát is, mely — Róma, Párjzs, Rio de Janeiro, San Francisco és a mi Budapestünk mellett — Lenin- grádot is a földkerekség legszebb városai közé sorolja. A Néva-parti séták, az Er- mitázsban töltött délutánok, a borkóstolások a Szadko étteremben, a találkák a Ka- zany székesegyház előtti kis parkban a diákélet legszebb mozzanatai közé tartoznak, ily módon kilenc esztendei »honvágy« után nem tehetek ,Szülőföldem szép határa’ Kisfaludy Károly emlékezete VA régi magyar irodalom siófoki kedvelői tegnap este emlékezetes élményben részesültek. Részt vehettek a Magyar Rádió — Kisfaludy Károly halálának 150. évfordulója tiszteletére rendezett — nyilvános irodalmi műsorának felvételén a Dél-balatoni Kulturális Központ szekciótermében. Születési sorrendben a kisebbik, ám irodalomtörténeti szerepét illetően a nagyobb Kisfaludy életével, munkásságával — legalább egy-egy évforduló alkalmával — érdemes foglalkozni. Mindössze 42 évet élt, de a költészetnek szinte minden ágában dolgozott, s ért el eredményeket. 1788-ban született Péten, ugyanezen a napon halt meg édesanyja, aki két költőt adott a magyar irodalomnak. »Kárra lettél, Károly legyél« — mondta állítólag gyászba borult édesapja (a Győr megyei Péten, a költő szülőfalujában őrizték meg ezt a mondást), és élete végén sikerei láttáin békültmeg kisebbik fia iránt A bohém természetű Kisfaludy sokat nyomorgott, de hízó természetével kitartóan küzdött az érvényesülésért. Végw 1313-bea a székesfehérvári színtársulat Pesten előadta a Tatárok Magyarországon című drámáját, amely nem tartozik ugyan a remekművek közé, de óriási hatást keltett, s szerzője nevét egy csapásra ismertté tetté. Megszabadult nyomasztó anyagi gondjaitól, nagy buzgalommal tanult, és magáévá tette a nyelvújítás eredményeit. A tárgyban való gondos elmélyedés, ízlésének fokozatos tisztulása mutatkozott következő műveiben. Legjelentősebb a drámaírói működése. Stibor vajda című jambusos szomorújátékán a lovag- és végzetdrámák mellett már Shakespeare és Schiller művészetének jótékony hatása is érezhető. Legjobb darabjai: vígjátékai. Ezek közül is a legértékesebb a Csalódások című. E darabja helyzetvigjá- ték, de itt a félreértéseknek lélektani alapjuk van, a csalódásokat a szereplő személyek egyénisége okozza, a bonyolítás és megoldás pedig művészibb, mint. Kisfaludy többi vigjátékában. Műfaji gazdagodást jelentenek novellái is, s bár költeményei kevésbé újszerűek, » ballada mútsj&á -akaróit továbbfejlesztenie. Mohács című elégiája borús képeivel, hazafias megilletődés^el és felbuzdulásával híven kifejezi kora hangulatát, és alapeszméjével — él a magyar, áll Buda még, de a múlt csak példa legyen most — Széchenyi korának eljövetelét jelzi. Szülőföldem szép határa kezdetű, népdal hangulatú költeménye az otthon iránti sóvárgás megkapó kifejezése. Kisfaludy Károly egyik legfontosabb irodalomtörténeti érdeme: irodalomszervezői munkássága. Az 1822-ben megjelent Aurórája kiszorította az idegen alma- nachokat, és uralkodó ízléssé emelte a romanticizmust. Baráti társaságából (amelyhez Vörösmarty, Bajza, Czuczor és Toldi Ferenc is tartozott) alakult az Auróra Kör, amely új — fővárosi — központja lett a magyar irodalmi életnek. Kisfaludy munkásságát Bárány Frigyes, Ferenczi Krisztina, Gáti József, Márton András, Mednyánszky Agi, Oszter Sándor, Schubert Éva, Suha Sándor és Tolnai Klári idézte. A műsor szerkesztője: Dénes István, rendezője Cserjés Miklós dr volt, **. A. mást: megkövetem Géza barátomat. S fölteszem az ő kérdését: mi változott azóta? Vaigy: mit nem vettem észre akkoriban? Belvárosi Bábéi Az Európa, a Leningrad, az Astoria, a Pribaltyijszkaja szálló körül, a parkolókban tenyérnyi szabad hely sem maradt. Az NDK-beli és a francia, a csehszlovák és az angol turistákat szállító buszok békésen elférnek egymás mellett. Petrodvoreeben spanyolok és jugosziávok bámulják szájtátva, amint magasra csap a vízsugár Sámson oroszlánjának szájából. A vadonatúj városszéli szállodamonstrum, a Karélia éttermében hirtelenszőke finn iskolásgyerekek éneklik a Katyusát, Elias Lönnrot nyelvén. Majd svédek esö- dülnek be, s perdülnek táncra, amikor a wurlitzerből a Boney M,-sláger hangzik fel. A »gyezsurnaja« asztalánál, miközben szobám kulcsát kérem, lezserül öltözött amerikai tanárnővel ismerked- hetem meg: hatvanöt gyerekkel ruccant át Idaho állomból, hogy most a Nyevsz- kaja-templom szépségéről és .Novgorod nevezetességeiről áradozhasson széles gesztusokkal. Az amerikai srácokkal másnap reggel a szálloda előtt találkozom; kedvesen integetnek a kapun • éppen kikászálódó lengyeleknek, miközben a buszra szállnak fel. Misa itt, Misa ott, Misa mindenütt Leningrad haragszik Moszkvára. A vetélkedés a volt és a jelenlegi főváros között régi hagyomány: itt, északon »elássa« magát az a külföldi, aki — akár udvariasságból is — dicsérni merészeli Moszkvát. A »második város« gyakran elfogultan lokálpatrióta lakosait csupán ' részben engesztelte ki, hogy ők kapták az olimpiai labdarúgótorna rendezésének jogát. Persze, azért lelkiismeretesen készülnek; a Zenit és a Dinamo tribünjeit jórészt kicserélték, a világítóberendezéseket felújították. A Nyevszkij sugárúton a néhány hete megnyitott olimpiai ajándékboltban áthatolhatatlan a tömeg. Az eladók szinte percenként té- rülmek-fordulnak a pult és a raktár között; kis szamovárból, bőrdíszmunka-er- szényből kimeríthetetlen a készlet A legnépszerűbb mégis — a Misa. Szőrből, bőrből, papírból, fából, fémből szaporították a bumfordi macit a világnak mostanában valószínűleg legelterjedtebb állatává. Megtaláljuk iskolatáska eidaiam. festett faliképen, öröknaptáron, ra gasztható címkén, matricán, műanyag díszdobozokon. A polcok tanúsága szerint az olimpiai láz inkább az ízléses népművészet, mint a giccsipar fellendülését eredményezte. Fehér éjszakák fesztivá Ital A művészetpártolásröl ie nevezetes metropolis múzeumai, színházai, hangverseny- termei számos újdonsággal várják a fehér éjszakák idején ide látogató vendégeket. Az Ermitázs »slágere« ezekben a napokban egy új szerzemény, Michelangelo képe, A szent család, s néhány, ugyancsak frissen, vásárolt darab Picasso »rószaszínű« korszakából. Az Orosz Múzeum gyűjteményét nemrégiben rendezték át; Rubljov ikonjai, Verescsagin és Szu- rikov csataképei, Szeröv csendéletei és az elefánt- csontból faragott népi remekek előtt legalább oly sokáig kell sorbaálku, mintha Demis Roussos-lemezt szeretnénk vásárolni a Melódia hanglemezboltban. Az Állatiadé, melyről egy régi történet jut eszembe. Liszt Ferenc is ebben a Brodszkij utcai teremben játszotta el Magyar fantáziáját, két esztendővel azután, hogy Pasz- kievics herceg csapatai leverték szabadságharcunkat. Természetesen hatalmas sikert ártott... Holtomiglan- holtodiglan — a cár előtt Vidám a város. A pirozs- ki- és fagylaltárusok körül állandó a csődület: a nénik akkor is bólintanak, ha a vendég ise-ot, Eis-et vagy lod-ot kér. S bármerre járjak is pénteken, szombaton, mindenfelé jegyespárokat, es- üvői menetet látok. Él még a régi szokás: a vőlegény és a menyasszony nemcsak az anyakönyvezető előtt mondja ki a holtomiglan-holtodiglant, hanem a »kegyhelyeken« is, az Aurora cirkáló fedélzetén, Péter cár lovasszobránál, a Nyári kert le- másolhatatlainul szép kovácsoltvas kerítésénél, a Pisz- karjovo-temető emlékművénél. Majd elmennek valamelyik új városnegyedbe, s to- tózgatnak-találgatnak: vajon hol kapnak lakást? Persze, várniuk kell: a lakásépítés Leningrádbain is, akár nálunk, még mindig elsősorban mennyiségi követelmény, s ez látszik is a házak egyikén-másikán. A jelenleg négy és félmilliós városba évente ötvenezren költöznek be, s az építők nem győzik verni a huszonöt-harminc méter hosszú cölöpöket a mocsaras talajba, ösz- szerakni a panellakásokat, melyek bére a családtagok: keresetének négy százaléka. Vagyis: egy százalékkal kevesebb, mint az úgynevezett nőtlenségi adó. A Kaposvárról érkezett látogatónak különösen feltűnik, hogy itt nem utólag tervezték a bölAz ifjú párok Puskin szobrához is elzarándokolnak. Háttérben az Orosz Múzeum. tani Múzeum a világ leggazdagabb zoológiái kollekciójává fejlődött az utóbbi években ; szekrényeiben madarak, halak, emlősök ezrei láthatók immár, a piciny királykától a mammutcsontvá- zig. A színházakban — a Fehér éjszakák-fesztivál alkalmából — nyáron is játszanak. A Kirov Operaház Rimszkij—Korszakov Hópelyhecskéjét mutatta be ott- tartózkodásom napjaiban, a Gorkij Drámai Szinház Tovsztonogov világhírű Fél- kegyelmí»-rendezését újította fel, Szmoktunovszkijjal és Lebegyevvel a főszerepekben. A leningrádi Filharmónia patinás épületén a plakátok az amerikai Eugen Fodor, a grúz Eliszo Virsza- Ladze. az osztrák Fassbänder fellépesét hirdetik. Valóságos nemzetközi gzóhstapacsődéket, óvodákat, iskolákat, üzleteket a lakótelepekre, s betartják azt a rendeletet, mely szerint két lakóház között legkevesebb harminc méter széles zöldövezetet kell hagyni. S játszótereket,sportpályákat. A számos aprócska tó közül egyet sem töltöttek feL A leningrádiak — semmit sem változtak... A két »honvágy« között ingadozó öregdiák ugyanazzal a nosztalgiával száll .föl a repülőgépre, mint egy kurta évtizeddel ezelőtt, s csak oda- föntről veszi észre: a Néva torkolatánál új gátart építettek. Lengyel András