Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

TIT-nyelvtanfolyamok

Keverőüzem épül

A gyékényes* Március 15.

Termelőszövetkezet a megye egyik legnagyobb baromfitenyésztő és tojástermelő üzeme. A piaci viszonyokhoz igazodva ez évben jelentősen fejlesztik a tojóál- lományt: a negyvenezres

létszámot az őszre több mint megkétszerezik — kilencvenöté zeme rtös'effk. S nemcsak a nagyüzem, hanem a szövetkezet tagjai is szívesen foglalkoznak ezzel : munkájukat a szövetkezet integrálja. Évente átlag 16 millió tojást értékesít a gyé- kényesi tsz, s ebből mintegy kétmillió a háztáji gazdaságokból származik. Az állományfejlesztéssel a következő évben 20—22 millió tojás eladására számítanak.

A nagy létszámú állomány jó takarrrxányellátása érdekében a szövetkezet most saját erőből takarmánykeverő üzemet épít. Mint mondták: a két és fél milliós beruházásnak az új termésig el kell készülnie, így maguk gondoskodnak mind a nagyüzem, mind a háztáji gazdaságok takarmányel- látás^ról. A keverő üzembeállításával csökkennek a szállítási költségek, s az évente ezer vagon táp gyártására alkalmas üzem munkája révén másfél — két év alatt visszatérül a befektetés.

A kereskedők, pincérek németül tanultak

Hamarosan befejeződik a tanév a Tudományos> Ismeretterjesztő Társulat ’ nyelviskoláiban. Az idei tapasztalatokról kértünk tájékoztatást Kánya Jánostól, a TIT megyei szervezetének titkárától.

— Az 1979—80-as oktatási évben 108 csoportban mintegy 1600-an tanultak megyénkben idegen nyelvet a TIT-ben — mondta. — A legnépszerűbb a német, az angol és az orosz nyelv volt. Ahol kellő számú jelentkező gyűlt össze, ott mód nyílt az olasz, a lengyel és a szerb- horvát nyelv tanulására is. A hagyományos módszerü és az audiovizuális oktatási forma közül az előbbit választották többen, valószínűleg azért, mert az kevésbé időigényes. A hetenkénti egyszer két óra még a legelioglaltabb ember számára sem jelent különösebb időveszteséget. Az audiovizuális módszerrel tanulóknál viszont kisebb a lemorzsolódás: ennék az lehet a magyarázata,’ hogy kétszer két órában intenzívebben tanulnak. Előbb jelentkezik viszont a tanulónál a sikerélmény. A négy félév alatt — ameddig egy kurzus tart — mintegy 1800—2000 szóhasználatát tanulják meg; ezt a szintet a hagyományos módszerrel tanulók körülbelül öt ■ v alatt érik el.

A nyelvoktatás gondjairól szólva Kánya János elmondta, hogy mind a két oktatási formánál nehézségekbe ütközött a tankönyvek és a szemléltető eszközök folyamatos beszerzése. Korábban külföldi tankönyvekből tanultak a hallgatók, ám ezeknek a meglehetősen drága kiadványoknak esetenként csak az első része érkezett meg a második kötet már nem. A hazai szakemberek úgy segítettek a bajon, hogy kidolgozták ezeknek a könyveknek a magvar változatát: ez az alapfoktól egészen az allami nyelvvizsgáig megfelelő segítséget nyújt a tanuláshoz. színvonalát tekintve pedig vetekszik a nagy hírű külföldi, nyelvkönyvekkel. A német nyelvű változat már mindenki számára hozzáférhető, az angol is hamarosan kapható lesz. Ugyancsak gondot okozott néhány helyen a technikai eszközök hiánya vagy gyenge minősége. Az anyagi fedezet rendelkezésükre áll, nem mindig lehet azonban kapni a célnak legjobban megfelelő vetítőgépet és magnetofont.

Az idegen nyelvet tanulni szándékozók területi megoszlását befolyásolta, hogy csak a megye városaiban van elég nyelvtanár. Kivétel csupán néhány olyan kisközség, mint Homokszentgyörgy,

Csokonyavisonta, Somogyiad, Lad es nehány Balaton- parti település, ahol sikerült nyelvtanárt szerezni és érdeklődés is mutatkozott az idegen nyelvek iránt. A következő évek feladata, hogy a nagyközségekben is megszervezzék a nyelvoktatást.

örvendetesen nőtt viszont az érdeklődés a gyárakban, üzemekben a különböző vállalatoknál indított kihelyezett nyelvtanfolyamok iránt. Ez főként a kereskedelmi és f vendéglátóipari vállalatok . dolgozóinak hasznos: az ide- I geníorgalom miatt egyre job- I ban hiányoznak az idegen ' nyelvet beszélő elárusítók, pincérek. A vállalatok látják ennek fontosságát; jó példával jár elöl a balatonmáriai afész : rendszeresen szervez dolgozói számára nyelvoktatást. Kaposváron többek között az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat és a Do- rottya-szálló alkalmazottjai részesültek hasonló oktatásban. E téren is van azonban tennivaló: nagyon sok kaposvári kereskedő dolgozik nyaranként a Balaton mellett, s célszerűnek látszik, hogy számukra is indítsanak ecr intenzív nyelvtanfolyamot a téli időszakban. A TIT készséggel vállalja az oktatást, most már a vállalatokon a sor. Akár az idén is elkezdhetik.

E. J

l Másfél

>_______________

I szoba

CQ

összkomfort

Hirtelen elmúlt a fáradtságom; az utóbbi mondat most megintcsak úgy festett, mint felhívás keringőre.

»•Maga például ...?•» —

kérdeztem könnyedén, még mindig nyitva tartva a vi«z- szavonulás ajtaját.

Fejét ingatta.

>»Én nem olyan vagyok! Én például az olyan szavakat is ismerem, .mint a boldogság!«

Eh, mit vacakolok ennyit?' Ez már csakugyan pocsék gyávaság ... Végeredmény ben mi történik? Megkapj'

a skalpom .. . Erőszakoljuk csak ki a döntést! Hajoljunk hozzá, és kérdezzük meg búgó, hangon :-És megtanítana rá engem is, Juditka?«

Egy darabig nem felelt. Aztán hatarozottan bólintott.

»-Egyedül magától függ!«

A hirtelen izgalom elszorította torkom, mély lélegzetet kellett vennem.

■Hde figyeljen, kislány ! — mondtam szigorúan. — Nekem már őszül a hajam, de még nem találkoztam ezzel a fogalommal! Ne játsszék velem, hallja! Még komolyan találom venni, amit mond!«

Csú fond árosán nevetett.

»»Nem találkozott a boldogsággal ! És ezt maga mondja, aki mindent elért az életben, amit csak akart!?«

Gondosan elnyomtam egy fáradt, mélabús sóhajtást; most már alakítottam.

»»Elértem ... — . mondtam halkan. — De minek?«

A táskájára bökött, ott a széke mellett.

“Akkor mit szóljak én?«

Fölnevettem, ezúttal őszintén, nem a fáradt nagyme5 mimikrijében.

■»Ne mondjon semmit! Vár1 meg, amíg maga is eli. amit akar — és akkorira leülünk beszélgetni . . .«

Faradtan legyintett.

“Megvénülünk, mire én elérem, amit akarok!«

“Nono! — mondtam, és biztatón meg pas-kol tam a karját. — Azért az nem olyan biztos!«1

Ekkor már tudtam, hogy beszélek Étivel; csak még azt nem, hogy is kezdek majd hozzá.

15.

A válásom után most már végképp nem találtam a helyem otthon. Visszakaptam, persze a kis kuckómat, azt a kétszer háromméteres, konyhából nyíló szobácskát, amelyben a gyerekségemet töltöttem, s amelyet elköltözésem után anyám mindjárt birtokba vett, s most sóhajok közt újra kiürített — és ezzel le is zárult életem legfölöslegesebb másfél éve. A válópert csak azért nem indítottam meg Mari ellen, mert nekem nem volt sürgős a válás; futkosson ö ügyvédhez, ha neki fontos vagy sürgős. Végeredményben úgyis az lesz, hogy engem mondanak ki vétkesnek a »hűtlen elhagyásban« — hogy azt az elköltözést mi előzte meg, ugyan nem kérdi soha senki... Mindegy, ha sor kerül rá, fizetem a fizetendőket, csak intézzék minél egyszerűbben az egészet.

Anyám fejét csóválta, amikor otthon először beszámoltam a fordulatról — meg «I is sírta magát. NaKevesebb per és kötbér

Jogtanácsosok részvétele a gazdasági döntések előkészítésében

Huszonnégy szövetkezetét

és egy szövetkezeti közös vállalatot képvisel az ipari szövetkezetek' jogi irodája Kaposváron, 1971 óta. A szövetkezeteknek korábban is volt jogi képviselője, az érdekképviselet azonban az évek során egyre több tevékenységre terjedt ki. Ma már nyolc főállású jogász dolgozik az irodában. Dr. Gelencsér Sándor irodavezetőt kérdeztem tevékenységükről.

— A jogtanácsosok felosztották egymás között a munkaterületeket; mindenkinek .van vidéki és kaposvári szövetkezete. Mindenféle jogi feladattal foglalkozunk, de vannak kollégák, akik elmélyültebben ismernek bizonyos területeket, így szükség esetén mód nyílik a szakmai konzultációra — mondta az iroda vezetője.

— A jogtanácsosok meghatározott napokon, ütemterv szerint fölkeresik a szövetkezeteket. A helyszínen tájékoztatást kapnak az ügyekről, előkészítik számukra a feladatokat. Ami bonyolultabb vagy hosszabb ügyintézést kíván, bent dolgozzák föl. A feladatokat a szövetkézetek nagysága, tevékenységi köre határozza meg. Ma azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a gazdálkodással összefüggő kérdések, a szerződések előkészítése, az árrendeletek értelmezése.

Részt vesznek a testületi üléseken, és közreműködnek a határozatok meghozatalában is. Tevékenységük hozzásegíti a szövetkezetét a gazdasági bírság veszélyének elhárításához.

— A szövetkezeti törvényt

1977-ben módosították — mondta dr. Gelencsér Sándor —, ezt követően változtak a szövetkezetek belső szabályzatai, s ezek elkészítéséhez is adtunk segítséget. A munka törvénykönyvének változását még nem vezették át a szövetkezeti szabálygyűjteménybe, ezért ma a munkaügyi szabályzatok változtatása van napirenden. Irodánk kialakítja a szabályzatok módosításának általános elveit. Ezt aztán a szövetkezetek sajátosságainak meglelelöen, a helyszínen kell részletesen kidolgozni. A módosítás elfogadásáról természetesen a szövetkezeti közgyűlések döntenek.

— Tehát az iroda tevékenysége több új területre kiterjedt az elmúlt évek során...

— Igen, de vannak klasszikus jogászi feladataink is. Ilyenek például a tagsági- és a munkaügyi viták, a fegyelmi és a kártérítési határozatok, illetve a munkajogi szerződések kialakításában való részvétel. A döntőbizottság elé kerülő ügyek tárgyalásán a jogász feladata kettős: egyrészt segíti a bizottság munkáját és ügyel a törvényességre, másrészt vigyáz, hogy a szövetkezet érdeke se szenvedjen csorbát. Egyébként is az a célunk, hogy minél kevesebb ügy kerüljön a bíróság elé; oldják meg házon belül, amit lehet.

—Mi a helyzet a gazdasági perek esetében?

— Természetesen a peres

ügyek indítása, a kintlevőségek behajtása is a jogtanácsos feladata. A vitás gazdasági kérdésekben

egyezségre törekszünk,

igyekszünk elkerülni a pereket Ha a szövetséghez tartozó szövetkezetek között van nézeteltérés, akkor a Kiszöv alapszabálya szerint előbb egyeztető tárgyalással próbálkozunk; megmagyarázzuk a feleknek,, hogy kinek van igaza. így szövetkezeteink maár hossrá ideje nem pereskedtek egymással. A jogi iroda érzelmektől mentes »kívüláHása* e tekintetben kétségkívüí előny.

— Nincsenek-e hátrányban a szövetkeketek a nagy- vállalatokkal szemben, követeléseik érvényesítésekor?

— A törvény előtt mindenki egyenlő. A gazdasági perek száma csökkent,' és csekély a vesztett perek száma is. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a vezetők és az illetékes szövetkezeti ügyintézők a jogtanácsost már a gazdálkodási kérdések korai — döntéselőkészítési — szakaszába bevonják. Szövetkezeteink tavaly elenyésző összegű kötbért fizettek: ez annak is köszönhető, hogy a szövetkezeti vezetők ma-ximálisan támogatják munkánkat. Sőt olyan nagy az igény, hogy nem tudunk kizárólag csak jogi kérdésekkel foglalkozni.

Az utóbbi években egyre jobban a szövetkezetek érdeklődésének előterébe

kerültek az árkérdések, a licencvásárlás, az újítás és a szabadalmak, illetve a munkavédelem problémái.

Az iroda a szövetkezeteket érintő jogszabályokról havonta kivonatot készít, és tájékoztatót is küld az érdekelteknek.

Cs. U

Az idénybérbeadás adóztatásáról

Az idénybérbe^ás három módon történhet : idegenforgalmi szerv közreműködésével, közvetlenül belföldi jogi személynek (vállalat, szövetkezet stb.), bel- és külföldi magánszemélynek vagy külföldi jogi személynek. Mindhárom formához különböző jogi következmények és adóztatási módszerek kapcsolódnak.

A legkedvezőbb a bérbeadás az idegenforgalmi szervek közreműködésével. Igaz, hogy jelentős mértékben módosultak, emelkedtek az egyes kategóriák bérleti dígyon várta már az unokát, és váltig hangoztatta, ahogy Marit és engem elnéz, gyönyörű gyermekünk lesz ... Míg együtt éltünk, nem múlt el hónap, hogy bizalmasan meg ne kérdezte volna: van-e már valami jó hír? A könnyei most annak szóltak, hogy közeli reménye füstbe ment; ki tudja, meddig kell majd egy új menyre várnia . . . Apám, úgy láttam, inkább még örült is a dolgok ilyen alakulásának; sosem kedvelte igazán Marit. Gondolom, léha kis fruskának tartotta, amióta megtudta, hogy házas létünkre néha eljárunk táncolni . .. Amíg férjet talál a lány, ez rendjén is való — vallotta be egyszer anyám az öreg véleményét nagy titokban, s titoktartást fogadtatva velem —, de egy asszony már üljön otthon, és végezze a háziasszony dolgát!

Az öregnek voltak s mai napig vannak ilyen régimódi dolgai: soha nem vitatkozom vele. Nyilvánvaló, hogy nem értjük meg egymást; akkor meg minek fe- nekedni? Én nem győzöm meg őt, mert egy ötvenöt éves embert nemigen lehet új dolgokról meggyőzni — ő meg nem győz meg engem, hiszen én már ebben a világban nevelkedtem, és millió dolgot másképp látok, mint ahogy ő lát.

(Folytatjuk.

jai (különböző szolgáltatások révén : mellékhelyiségek, konyha, rádió, televízió stb. használata) — levonandó' összege azonban arányosan mérséklődött.

Így az évi adó 10 000 forint díjig 4 százalék, ezt követően 10 000 forintonként tételesen és progresszív kulcs szerint emelkedik, végezetül 100 ezer forint felett a tételes adó 27 ezer forint, és a 100 ezer forinton felülj rész (jövedelem) 70 százaléka kerül elvonásra. A felek között kikötött díj teljes (bruttó) összege az adó alapja, de ebbe nem számítható bele • az idegenforgalmi szervet megillető úgynevezett jutalék, kezelési költség és az üdülőhelyi díj. Az adót az idegenforgalmi szerv vonja le az általa befizetett bérleti díjból, és továbbítja az adóhatóságnak.

Gyakori a bérbeadás belföldi jogi személynek idegenforgalmi szerven keresztül vagy közvetlenül. Az előbbi esetben a fent említett szabályokat kell alkalmazni. Ha idegenforgalmi szerv közbejötté nélkül történik a bérbeadás, akkor az adó alapja a kikötött bérleti díj teljes összege. Ekkor az adókulcsok kedvezőtlenebbek, a havonta kifizetett díj összegétől függően 30— 60 százalékig terjednek. Az adót a kifizető szerv (a jogi személy) köteles levonni és befizetni az adóhatóságnak.

Mindkét fél számára kedvelt forma a közvetlen bérbeadás. Ebben az esetben az évi adó 50 ezer forint bevételig 30 százalék, majd fokozatosan növekedve 120 ezer forintig 55, e fölött 60 százalék. Az adókulcsok tehát itt is kedvezőtlenebbek, mint az idegenforgalmi szervek útján történő bérbeadás esetén.

A közvetlen (magán) bérbeadásnál a bevételről bevallást kell adni az ingatlan fekvése szerinti adóhatósághoz. A bérbeadásnak bejelentési és nyilvántartási kötelezettségei is vannak. Sajnos ennek csak kevesen tettek eleget a múlt évben,

emiatt pénzügyi szabálysértési eljárásokat folytattak le.

A bérbeadást legkésőbb a helyiség (lakás, üdülő) átengedése napján be kell jelenteni az ingatlan fekvése szerinti adóhatóságnak. A bérbeadó köteles úgynevezett bevételi nyilvántartást vezetni. Ebben föl kell tüntetni az ott éjszakázó vendég nevét, személyi igazolványának (úti okmányának) a számát, a kiskorúak születésének időpontját, az átengedett helyiségek számát, a vendégként eltöltött idő napiár szerinti kezdő és befejező időpontját, továbbá a kapott ellenértéket. (Az ehhez szükséges nyilvántartást a helyi adóhatóságnál lehet beszerezni.)

A közvetlen bérbeadásnál az adó alapja — akár ellenértékért, vagy akár ingyenesen történt az átengedés — nem lehet kisebb annál az összegnél, melyet a vendég hasonló esetben az idegenforgalmi szerv útján fizetett volna. A bérbeadó és az adóhatóság között felmerülő vita esetén az idegenforgalmi szervek szakvéleménye dönt

A 14 éven aluli gyermekek, továbbá az egyenesági rokonok és testvérek, valamint házastársaik és gyermekeik ingyenes vendégfogadása adómentes. A barátok, ismerősök ott-tartózko- dása akkpr adómentes, ha alkalomszerű és rövid időtartamú. vagyis egy naptári évben összesen tizennégy vendégéjszakán veszik

igénybe a helyiséget (épületet) pihenésre. Az ezt meghaladó bármilyen időtartamú (akár egy nap is) átengedés már adó alá esik.

A helyi tanács a bérbeadásokat jogosult és köteles ellenőrizni. Ez mindhárom formára vonatkozik. Az idénybérbeadás feltételeiről, körülményeiről, az adóztatás részleteiről a helyi tanácsok adnak tájékoztatást.

Dr. Fenyő Árpád.

■i Somogy megyei Tanács ’ pénzügyi osztályvezető helyette*»«