Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
vitték volna a mozgó urnát. Néhány perccel korábban pedig egy kilencvenegy éves néni jött. nyolcvanegy éves rokonával. Kicsit leültek, pihenlek, majd leadták szavazatukat. Ida néni és Hermina néni példája nem egyedülálló: szinte mindenütt látni lehetett, hogy az idős emberek ünneplőbe öltözve »fiatalosan- jelentkeztek a szavazatszedő bizottságnál. S amikor ott megjegyezték: »Kimentünk volna magukhoz ___-, ők egy kicsit meg-' s értődve mondták: »Ugyan minek? El tudunk mi jönni... E gresics Józsefné két gyermekével jött szavazni. — A textilművekben dolgozom, s nemrég kaptunk lakást itt, a telepen. Nagyon jól érezzük magunkat... Igen a Hazafias Népfront programjára Derűsen, fegyelmezetten (Folytatás az 1. oldalról.) Először szavazott vasárnap délelőtt Kaposváron a Kré- nusz János Általános Iskolában berendezett szavazóhelyiségben a 18 éves Zsuga Erzsébet. Az a világ más volt... Családias a hangulat a Sag^ari-lakót^ep könyvtárában. A város szélén élő emberek sokkal jobban ismerik egymást, mint a központban: keresztnéven szólítják egymást, érdeklődnek egymás családja iránt. Katonás tartású férfi érkezik, simlis sapkával a fején. A hetvenöt éves Mittler József a tejüzemből ment nyugdíjba, 15 évvel ezelőtt — Tudja, én a régi választásokra is emlékszem — mondja. — Huszár voltam, s három napig vigyáztuk a rendet az Alföldön, amikor szavaztak a kormánypárti meg az ellenzéki jelöltre . .. A fiatalok 8-kor találkoztak Először szavazni a felnőtté válás nagy eseménye. S ahol ennek megfelelően fogadták a fiatal állampolgárokat, ott az esemény hosszú ideig emlékezetes marad. A lábodi közös tanács körzetében 218 első szavazó éL Minden sza- vazókörben ott várták őket a KISZ-szervezet képviselői, s meleg szavakkal üdvözölték az első szavazókat. Kutason körültekintően készítették föl a fiatalokat a nagy eseményre. A KISZ, a tanács es a községi pártszervezet kezdeményezésére az első választók reggel nyolc órakor találkoztak, ott üdvözölték őket, majd a fiatalok onnan vonultak az urakhoz. Rinyaújnépiek és határőrök »Leszel te még büszke hazadra- — irts valamikor Gabor Andor. Szülőfalujának, Rinyaújnepenek a lakói vasarnap a választáson ezt szavazatukkal bizonyítottak. Alig néhány- perccel reggel nyolc óra után már az ur- mjik lezárását, a szavazás befejezését jelentették — elsőnek a babócsai tapacs hat települése közül Korán keltek vasárnap Ptt-m.uki Lmazíő százados ée Sasvári István hadnagy őrsének határőrei is. Közülük többen indultak szolgálatba, mások viszont onnan érkeztek. Tisztek és határőrök fegyelmezetten, öntudattal szavaztak, s csak ezt követően tértek az éjszakai szolgálatot ellátók pihenni, a váltás pedig ezután indult — megkezdeni a szolgálatot S ezt vasárnap még más napoknál is körültekintőbben végezték... Hunka alatt szavazás Háromfán a hivatalos idő előtt egy órával nyitott ki az egyik szavazókor, ugyanis többen a választók közül — a Május 1. Termelőszövetkezet dolgozói — jelezték: ők vasárnap is dolgoznak a sertéstelepen, s szeretnének előtte szavazni. Ifj. Simon János elsőnek érkezett, ő most első alká- lommal élt állampolgári jogával, s mielőtt megkezdte volna munkáját a szövetkezetben, leadta szavazatát. Ott gyülekezett a huszonöt tagú, Ruzics Lászlóné vezette sertéstelepi szocialista brigád is.. Valamennyien szavaztak, utána pedig mentek dolgozni. s csak vasárnap késő délután indul*"'- h-. Köszöntések Olvasták, hallották, s Itt helyben újra elmagyarázták, miként kell szavazni — mozdulatukban most mégis félénkség és bátortalanság tükröződik. Mindez a megil- letődöttségnek tulajdonítható: áprilisban házasodtak össze, azelőtt még egyikük sem volt választásra jogosult,’ s most. ez az egyik első közös »nyilvános szereplésük-. Hagyánek Zoltán a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat marcali kirendeltségének géplakatosa, felesége a Mechanikai Művek marcali gyárában adminisztrátor. Marcali bad, a 8-as választókerületben laknak, s vasárnap a 10-es szavazokörzet urnáját keresték föl s Rákóczi utcai kollégiumban.. Déltájban arról tájékoztatott Lánczi János, a szavazatszedő bizottság elnöke, hogy a névjegyzékben szereplő 1157 választásra jogosultnak több mint nyolcvan •százaléka leadta szavazatát fél tizenegyig — akkor ösz- szegezték ugyanis legutóbb a megjelenési arányt. Azóta azonban tömegesen érkeztek a választókerület lakói, köztük Hagyánekék is. A szavazatszedő bizottság elnöke mindkettőjüket kézfogással köszöntötte abból az alkalomból, hogy először vettek részt a választáson. (Az ünnepélyes köszöntések látványosabb formáiról is hallottunk: Niklán és Gyótán például — helyi kezderTiénye- zésre — két-két szál szegfűt kaptak az urnához először járuló fiatalok ... A Hagyánek házaspár meg- illetődöttsége gyorsan oldódott, s a fiatalasszony szaporán magyarázta: — Nem okozott fejtörést, hogy kire szavazzunk, hiszen ismerjük a képviselőjelöltet, a tanácstagjelölt meg éppen a közelünkben lakik. Ügy gondoljuk, hogy egyikük sem lesz méltatlan a bizalomra... Gyorsan elköszönnek, és irány Böhönye. Ebédre már a férj szüleinél lesznek. Egyébként a- legkorábban nyilván azok adtak le a szavazataikat a marcali járásban is, akiket az utakról láttunk vasárnap: a szőlőkben, kertekben dolgoztak, füvet kaszáltak, szénát gyűjtöttek — tehat igyekeztek minél több munkát elvégezni a kivételesen kedvező időben. Barcsi öregek Fiatal városunknak, Barcsnak 7790 szavazója van, közülük 826 első alkalommal élhetett jogával. Legkorábban a két városrész, Dráva-* szentes és Somogytarnóca lakói járultak az urnák elé. Barcson, a Béke utcában, a kellemes nyári napsütésben két ősz hajú, ünneplő- rtrhás bácsi üldögélt: a 84 esztendős Tordasi Mátyás, a Vörös Csillag Tsz nyugdíjasa és a 82 éves Lencsés Béla vasúti nyugdíjas. Régi választásokat és múltbeli életüket idézték föl. — Bizony, amikor mi először szavaztunk, még a kocsmai hordószónokok agitáltak bennünket bor, pálinka mellett, soha nem teljesített ígéretekkel. Az akkori képviselők többségét csak hírből ismertük, s legföljebb a választás előtt meg a szavazáskor láttuk őket, azután soha többet. Az egykori cselédember meg a vasúti fékező, nagy élettapasztalattal a háta mögött, azzal a tudattal szavazott, hogy dédunokáik, unokáik tanult emberek, képességeikhez méltó beosztásban dolgoznak, tanulnak. Az Országos Választási Elnökség jelentést adott ki az országgyűlési képviselőjelöltek választási eredményeiről. (A táblázatban a somogyi adatok.) A választóA választó- A szavazók Érvényes Érvénytelen Az érvényes szavalatokból kerület t száma Név jogosultak száma száma %-ban szavazatok száma szavazatok száma a jelöltre a jelölt leadott szavazatok ' 1. Dr. Nagy Sándor 25 493 96,0 24 398 79 99,8 0.2 2. Kosztolánczi Jánosné 25 258 96,8 24 381 62 99,5 0,5 3. Dr. Cuba Sándor 21 050 100,0 21 038 12 100,0 0,0 4. Pásztohy András 21 437 100,0 21 395 42 99,9 0,1 5. Reidl János 22 357 99,4 22 162 57 99,4 0,6 6. Klabuzai Miklós 22 879 98,1 22 343 90 99,5 0,5 7. Klenovics Imre 24 971 99,6 24 813 50 99,7 03 8. Szokola Károlyné dr. 24 657 99,1 24 381 65 99,7 03 9. Némethné Kapcár Rozália 24 729 99,8 24 618 56 98,7 13 10. Radnóti László 21 061 100,0 21 036 25 99,9 0.1 11. Simon Ernőné 17 961 99,8 17 894 36 99,4 0.6 12. Losonczi Pál 29 326 99,7 29 157 89 99,9 0,1 megtudjuk: akadt a marcali járásban »ügyesebb-» falu is. A szomszédos Nemeskisfaludon például a 139 választó igencsak korán kelt, hiszen reggel nyolc órakor már lezárhatták az urnát. Szenyéren is »befut-« azonban az utolsó szavazó: a 72 esztendős Nagy Józsi bácsit szeretettel köszöntik. — Siettem volna én is — magyarázza —, de hat az én koromban ez már nem olyan egyszerű™ — Hogy. emlékszem-e régi választásokra? Őszintén szólva nem nagyon. A kortesbeszédekre, azokra igen. A felszabadulás óta viszont nem műit el nélkülem választás, mert úgy éreztem, szükség van rám. Azelőtt cseléd voltam. Negyvenkilencben ott voltam az első tsz-álapítók között, és ötvenhat után, amikor az új- raalakuláskor kérték, írjam alá a belépési nyilatkozatot, azt mondtam: minek az, hiszen aminek én aláírtam, azt nem vonom vissza’ té- esz-tag vagyok én, kérem™ Választani is eljövök, mert tudom: kire és mire adom a szavazatomat™ Találkozások Nagybajom ünnepi külsőt öltött e vasárnapon. Zászlók jelezték, hol adják le szavazatukat a nagyközség lakói. Az ötven választókörzet hat szavazóhelyisége közül három a központban, egy-egy pedig Jákóban, Pál- majorban és Homokpusatán várta a lakosságot. Mi az 1. számút választottuk: a nagyközség óvodájába látogattunk. A Tálos házaspár két kislányával — Eszterrel és Rékával együtt jött szavazni, s a rajzokkal, babákkal, bábukkal, kézimunkákkal, gyermekjátékokkal »illusztrált« környezetben nem ők voltak egyedül, akik az urnához magukkal hozták a legifjabb családtagokat is. Koránkelok Szenyér — Tapsony egyik társközsége —, délelőtt tíz óra. A 339 választásra jogosult állampolgár közül mindössze 13-nak a szavazata hiányzik az urnából. Beszélgetünk a szavazatszedő bizottság tagjaival, s közben — Eszter ide jár mindennap, csak épp nem ebbe a terembe — magyarázta Tálos Sándorné fogorvos. — Kiscsoportos... Aki viszont több mint 70 éve most először kereste föl egykori óvodájának helyén a szebb, korszerűbb gyermekintézményt: Qsztopányi Lajasná, — Ügy tudom, 1900-ban épült itt az óvoda, én 1903- ban születtem, és ide hoztak a szüleim — mesélte. Körülnézett, s szinte önmagától kérdezte: — Ide? Hát nem éppen ilyen volt akkor az óvoda. De azért még jól körülnézett az udvaron. Ezen a választáson találkozott több mint hetven év után először azzal az óvodával, amelynek egykor lakója volt. Az első I ■» •! I r r közös lépés Szombaton volt az esküvője a lábodi Pozsega Ágotának és Spirk Sándornak, s vasárnap a kora reggeli órákban a fiatal pár meg a lakodalmi vendégek — köztük fővárosi rokonok — együtt vonultak a művelődési házhoz. A 19 éves fiatalasszony bolti eladó Nagyatádon, férje a Komfort szövetkezet vasbetonszerelője. Mindketten első szavazók. Életük e nagy lépését most közösen tették meg. A Petőfi utca 22. számú családi háza még a lakodalomról, a 90 vendég jó hangulatáról árulkodott. Az udvaron hatalmas 6átor: alatta asztalok, székek, és néhány szorgoskodó, rendet csináló családtag. — Most egy hétre Balaton nuir iára utazunk nászút- ra — mondta a fiatal pár. — Utána beköltözünk ötvös- kónyi házunkba... A legközelebbi tervek? Bebútoroe- zuk az otthonunkat, s megteremtjük mindazt, arm az új életünkhöz szükséges. Kocsi ? Előbb gyermeket vagy gyermekeket szeretnénk, s ha mindenünk meglesz, akkor kezdünk majd autóra gyűjteni. Távol 1 az otthontól Siófokon a Dézsa György utcai öregek napközi otthonában várta a választókat a 14. sz. szavazatszedő bizottság. Ott főként a tősgyökeres siófokiak adták le voksukat, no meg a közeli új lakótelep »bevándorolt« népe. Reggel 6-kor egymásnak adtak a kilincset 8- kor egy toü szőset feöwstkezett, majd 10 órakor ismét benépesült a szavazóhelyiség. — A kertes házak lakói szinte va la mennyien kora reggel szavaztak — mondták a szavazatszedő bizottság tagjai. — A lakótelepiek valószínű később kelnek vasárnap. Főként ők jöttek 10 órától. Ott szavazott a 90 év kö rüli Czeglédi Bélán« is, aki valamivel később kapta meg a kék cédulát mint a ház többi lakója. — Már azt hittem, nincs szükség egy Ryea öregasz- szony voksára — mondta kifelé jövet. A 4-es szavazatszedő bizottság a SZOT Csepel Üdülőben teljesítette megbízatását Sok üdülő vendég szavazott náluk: más megyék, városok, községek lakóé. Vasárnap jó idő volt Talán az első felhőtlen nap, mióta ez a turnus a Balatonnál van. A legtöbben reggel szavaztak, hogy mielőbb a vízpartra mehessenek. Lestyáaékkal az üdülő stégjén beszélgettünk. A férj, Lestyán Miklós még "a vízben volt, a feleség és a kisfiú napozott. — Honnan jöttek? — Budapestről, a tizedik kerületből — mondta a fiatalasszony. — Én a Vegyipari Géptervező és Fővállalkozó Vállalat dolgozója, úgynevezett létesítményfelelőse vagyok, a férjem Deciig a Ganz-MÁVAG művezetője. — Mit várnak a következő öt évtől a kerületben? — Főként a gyermekintézmények bővítését. A kisfiúnk három és fél éves. Még bölcsődés, hamarosan azonban óvodába szeretnénk ad ni. — Én már gyakorlott balatoni választó vagyok — mondta a férj, miután kijött a vízből — Egyszer már szavaztam itt; akkor is üdültem. Szappanos Pétémé tanítónő a Pest megyei monori járásból, Péteriről érkezett, s most egy kis nosztalgiával mondtat — Szerettem volna ma otthon lenni... Nemcsak azért, mert a férjem is tanácstagjelölt, hanem mert 25 éves pályámon megszoktam, hogy ilyen jeles napokon otthon vagyok és részt veszek a munkában. Sajnos, az idegeim kissé megromlottak, s az orvos szanatóriumot javasolt; én erre azt mondtam, nem kell nekem más, csak egy kis balatoni pihenés, és rendbe jövök. A főnökeim azonnal intézkedtek. A 25 éves jubileumot a jövő hónapban ünnepelem. E negyedszázadból hat évet a kecskeméti tanya világban töltöttem, nyolc osztályt tanítottam mar 19 éves koromban. Higgye ei, gyönyörű évek voltak! Kiváló dolgozó vagyok; 15 évig magam is tanácstag voltam, most a férjemet jelölték helyettem. Furcsa érzés az otthontól távol szavazni... SOMOGYI > NÉPLAP
