Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-07 / 132. szám
Harminc részjegy Zamárdiban Ismét példa született az összefogás erejére, értékére. Ha megyénk szövetkezeteinek külön-ikülön, magukra utalva kellett volna 1 a jó kezdeményezést a beteljesüléshez segíteni, akkor valószínű már a kezdet kezdetén kátyúba jut az egész elgondolás. A XII. kongresszus határozata kimondja, hogy fokozott gondot kell fordítani a pihenést, az üdülést szolgáló intézmények bővítésére. Ennek szellemében döntött úgy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, hogy az ország termelőszövetkezeteinek, ezek érdekképviseleti szerveinek összefogásával szövetkezeti üdülőt építenek Zamárdiban. A húszezer négyzetméteres vízparti területen kétszáznegyven személyes, téli, nyári üzemeltetésre alkalmas üdülő létrehozását határozták el. Olyan meggondolásból, hogy az üdülés mellett — főként a téli időszakban — a különböző továbbképzéseknek is kulturált feltételeket teremtsenek. Az oktatási rész költségeit a TOT és a szövetségek saját költségvetésükből biztosítják, az üdülési rész költségeit pedig részjegyek kibocsátóval fedezik. Egy részjegy — amely évente 180 üdülőnap igénybevételére jogosít — ára az előzetes számítások szerint háromszázötvenezer forint. Az összeg hallatán megyénk szövetkezeteinek többsége »felszisszent«, és jó pár helyen úgy fogalmaztak: »Bármennyire szükség is lenne rá, a különösen szűkös anyagiak miatt ez sajnos nem megy ...« A szövetség elnöksége azonban nem mondott le a megoldás kereséséről. Nemcsak azért, mert a TOT a mi megyénk érdekképviseleti szervét bízta meg az üdülő létrehozásának megszervezésével, vagy mert az alapszabályukban is előírt kötelességük, hogy »... segít - sék elő a szövetkezetek és a társulások tagjai és alkalmazottai élet- és munkakörülményeinek javítását...«, hanem azért is, mert a szövetkezeti parasztság szervezett, kulturált üdültetési lehetősége lényegesen elmarad a más népgazdasági ágakban dolgozókétól. Országos átlagban a nem mezőgazdasági dolgozók hét százaléka, a szövetkezetekben mindösz- sze három százaléka üdülhet évente. Somogybán sajnos még ennél is kedvezőtlenebb az arány: a csaknem huszonhatezer termelőszövetkezeti dolgozónak mintegy fél százaléka juthat megfelelő üdülési, pihenési' lehetőséghez. Tehát a mi megyénkben kiváltképpen indokolt, hogy javuljon a helyzet, hogy a TOT-nak ez a hasznos kezdeményezése megvalósuljon. Ahogy a szövetség közgyűlése a közelmúltban jóváhagyta, sikerült találni egy mindenki számára kedvező megoldást. Nem külön-külön a gazdaságok vásárolnak részjegyet — mivel a fejlesztési alapjuk ezt nem teszi lehetővé —, hanem a szövetség vesz meg harminc részjegyet. A szövetkezetek a fedezet előteremtésére az eddigi hozzájárulásnál valamivel többet fizetnek a szövetségnek. A kismértékű költségnövekedés — például a D kategóriájú szövetkezeteknek ez mindössze tizenhatezer forint többletet jelent — nem okoz gondot egyetlen nagyüzemben sem. Viszont a harminc részjegy alapján megyénkben évente kilencszáz—ezer szövetkezeti dolgozó üdülhet nemcsak Zamárdiban, hanem a társulási szerződés alapján az ország más gyógy- és magaslati pihenőhelyein is. A zamárdi üdülő ismét egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz. A beruházás kivitelezésére, az üzemelés szervezésére rövidesen üdülővállalatot alakítanak az ország ama termelő- szövetkezetei és szövetségei, melyek részjegy vásárlással tulajdonosi jogokat szereztek. V. M. Új területen építkeznek • ■ Öreg a kaposvári Tüzép-telep Kaposváron á Berzsenyi utcában reggelente hosszú gépkocsisor vesztegel : a csúcsforgalom perceiben a Tüzép-telepre bekanyarodó vagy onnan kihajtani akaró teherautók, lovas kocsik miatt sokszor pattanásig feszülnek a munkába sietök idegei. Különösen a délelőtti órákban nagy a forgalom. Filons Antal telepvezető elmondta, hogy tavalyi forgalmuk meghaladta a nyolcvanhárom millió forintot, s jól állnak az idei terv időarányos teljesítésével is. Az építőanyag-forgalom változatlanul nagy : Kaposváron és közvetlen környékén sokan építkeznek. A kis lakást építők többnyire be tudták szerezni a szükséges építőanyagot. Volt ugyan hiánycikk: például az »H> jelű betongerenda. Ez kapós típus, mert könnyen mozgatható és a hozzá tartozó kitöltő elemekkel is jól lehet dolgozni; ebbői a ge- rendatípusból a betonipar nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit. Pár hete a mészhidrát is hiányzott. Természetesen, ha valaki most akar minden szükséges építőanyagot beszerezni egy családi házüoz, nehéz helyzetbe kerül. Van néhány keresett termék is, amire várni kell egy-két hetet vagy hónapot. A Tüzép anyagbiztosítási szerződést köt azokkal, akik minden — a házépítéshez szükséges — anyagot a telepen akarnak megvásárolni; a házhoz szállításra két teherautójuk is van. A cementszallítást közúton végzik: a Volán-fuvar kényelmesebb, kedvezőbb a vasútnál. Tégla is van elég. Ez ugyan drágább, mint amit közvetlenül a gyárból szállítanak, de Kaposváron megszűnt a termelés. A telepre vasúton érkezik Barcsról, Nagykanizsáról a tégla, es ennek már több a fuvar- költsége. A nagy forgalom, a kedvezőtlen munkakörülmények jócskán próbára teszik a kaposvári tüzep-telep huszonhárom dolgozóját. A telep a Berzsenyi utcától egészen a Malom-árokig nyúlik: magasan van a talajvíz, a Malom-árok összegyűjti a környék minden szennyét. A telepen kevés a pormentesített út, és esős napokon sárban, pocsolyákban kell föl- és lerakodni. A rossz utak eleve kizárják a belső anyagmozgatás lehetősegét, a gépesítést is, Ré- gebbea próbálkoztak tar goncával, de a gídres-gödrös talajon nemigen tudjak használni. »Elöregedett« ez a terület. A tárolási körülmények meglehetősen mostohák: fedett tárolótér hiányában 3 drága fa is ki van téve az időjárás viszontagságainak. Egységrakatban érkeznek a betonelemek, a tégla és néhány deszkaféle. A lepattant, elgörbült pánink, a sérült áruk azonban kíméletlen árukezelésről árulkodnak. A cserép, a betoncső, a tégla könnyen törik. A kaposvári tüzép-tele- pen csak az igazán értékes árukat tudják fedett helyen tárolni. A cementes-zsákok, az ajtók, ablakok épphogy elférnek a rendelkezésükre álló területen. De néhány így is a szabad ég alá került. Csak egyszer ázzon meg, s máris megvetemedik a keret, el lehet dobni, mert használhatatlanná válik ... És balesetveszélyes is a Berzsenyi utcai tüzép-telep. Kabacs Bela, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat igazgatója azt mondja: az elmúlt hat évben sokat próbáltak enyhíteni a körülményeken, végleges megoldást azonban csak egy új telep .jelent. Már tárgyallak az ügyről a megyei és a városi tanács illetékeseivel. A hatodik ötéves terv elkészítése után dől majd el, hova kerül az új kaposvári telep. A pécsihez hasonlóan, iparvágány- nya! ellátott mintegy nyolcvanezer négyzetméternyi területen szeretnék fölépíteni. A jelenlegi helyzet gondjainak enyhítésére pedig egy háromszáz négyzetméter alapterületű, szétszedhető raktárát építenek. Ezt később könnyen áttelepíthetik az új területre. Addig viszont még sokszor be-belá- togatnak, kíváncsi vendégként, a fácánok a Szókola- berekböl. Cs. L. Lucernabetakarítás 300 hektárról Háromszáz hektárnyi területen kezdték meg a lucerna betakarítását a kányái Március 15. Termelőszövetkezetben. A mintegy 1300 tonnányi takarmányt a szarvasmarha-állomány etetésére használják föl. Formaságok nélkül Nagyobb követelmények A szó igari értelmében az egész tagság véleményét figyelembe vették a szakszervezeti választások során az Edosz megyei bizottságához tartozó ©'árakban, üzemekben, vállalatoknál. . Napjainkban egyre nagyobb az élelmiszeripari üzemek szerepe mind a belföldi ellátást, mind az exportot illetően. Több mint hétezer-hat- száz szervezett dolgozó található Somogy élelmiszer- iparában, s ezenkívül még több mint hétszáz nyugdíjas tartozik e szakszervezethez. Rátermett bizalmiak Most különösen nagy figyelmet fortfitotiak minàën- hol a bizalmiak választására, hiszen a mostani új szak- szervezeti fölépítésben ők jelentik a '•tartópillért«. Természetes, hogy j a bizalmiak megválasztásától a választói értekezletekig mindenhol szóba került a szakszervezeti munka tartalmasabbá tétele, a formális elemek kiiktatása. Tóth Zoltán, az Edosz megyei titkára nagyon jónak tartotta, hogy a tagság többsége egyetért az új szervezeti fölépítéssel. A felszólalók is megerősítették, hogy a vállalati szakszervezeti tanács, a műhelybizottságok megszűnésével fölösleges lépcsőket iktattak ki. A bizalmiak erős összekötő- kapoccsá válhatnak a tagság és a vezetőség között. Most már ők lesznek ott a döntéskor, az ő kötelességük a bizalmi testület állásfoglalásának ismertetése, a tagok mozgósítása. Így természetesen nincs fölösleges áttétel. A tagok a gyakorlatban is támogatták ennek az elvnek a megvalósulását. A hétszáz- nyplc bizalmit és helyettesét, a kilencvenhat főbizalmit és helyettesét a rátermettség, az alkalmasság alapján jelölték és választották. A bizalmiak ; több mint negyvenkét százaléka kicserélődött. A régiek közül többen fontos gazdasági vagy párttisztségbe kerültek, másokat viszont — a nyugdíjba készülőket — a koruk miatt nem volt érdemes öt évre megválasztani. S olyanok is akadtak, akik a nagyobb követelményeknek nem feleltek meg. A kiválasztás igen jó volt, hiszen mindössze négy bizalminak jelölt dolgozót nem választottak meg. Akik eddig is jöl képviselték a dolgozókat, azok ismét bizalmat kaptak. Gumicsizmában, melegítőben Fiatalasszony, rövid, szőke hajjal; a vállán piros kendő. Most jött a malacnevelőből. Az irodába invitál, s mesélni kezd. Malacról, életről — sikereiről és kudarcairól. Nem éri váratlanul semmi. Maga a természetesség — melegítőben, gumicsizmában. Molnár Gyuláné — Erzsiké — most a rinyaújlaki tsz sertéstelepét vezeti. Nemrég került ide. Tavaiy februárig a Dél-somogyi Állami Gazdaságban dolgozott. A malacok nagyon szépek, 120 kocával dolgoznak, betegségtől mentes, NSZK-lapáiy törzstenyészettel. A malacoknál egy kiló súlygyarapodáshoz' 2,61 kiló abrak kell, a hízóknál 3,71. Szép szamok. Erzsiké mar kiskorától ag- ronómus szeretett volna Lenni. Szülei ellenezték: »nőnek való« szakmát akartak a lányuknak. Gyors- és gépit óiskolaba adták. Már az első nap majdnem megszökött; de elvégezte. A dél-somogyi gazdaságban kezdett dolgozni, még 1967-ben. Ott aztón volt minden: adminisztrator, gépíró, baleseti megbízott, titkárnő. Közben elkezdte a mező- gazdasági szakközépiskolát levelezőn. Egy évre rá kikerült az alsó- györgyösi sertéstelepre; ott a mostanihoz hasonló munkakörben dolgozott. Történt egyszer, hogy iskolára ment az egyik állattenyésztő, Iber- pakker Pista bácsi, a telepvezető Erzsikét szemelte ki a helyére. Végül is elvállalta, pedig volt mit hallgatnia otthon, hogy »az íróasztalt malacokra cseréli« ... — Nem bántam meg — mondja —, s ezt Pista bácsinak köszönhetem. Aki mellette dolgozott évekig, e1 mehet bárhová, az útravalf magával viszi. Nemcsak ma gyarázott. hanem odaallt i.s, és csinálta, amit kelleti Erzsiké tovább adja Pista bácsi örökségét, most o nlántálja át a telep dolgozóiba. S úgy érzi. sikerül is Nem minden állatot szeret \ tehenektől fél egy kicsit, a tyúkokra haragszik, mert ■lyan erőszakosak, a csibéét még megtűri maga mel- ett. A malacok: azok a- gaziak! Kicsit furcsállja i> i kérdést, hogy mit, lehet azokon a disznókon szeretni. — Azt, hogy Szepek; es aranyosak, ha jól bánik velük az ember. Lehet szeretni, ahogy néznek, ahogy futká- roznak ... Mióta itt van, sok minden változott. Fölépült a szociális épület, kulturált körülmények között dolgoznak az állattenyésztők. Beindult a battériás malacnevelő, nagyon szépen fejlődnek az állatok. További bővítéseket is terveznek, a csokonyavison- tai tsz-szel közösen. A fiatalasszony még nem tud biztosan válaszolni arra, megtalálta-e helyét. Idevalósi, de tizennégy éves korától másutt élt, s újra meg kell szoknia a falut. A jó szándék megvan : szeretne úgy dolgozni, hogy neki is, a tsz-nek is jó legyen. Bizonyítani akar. Soha nem elégedett, mindig hajtja valami tovább. Szórakozásra nemigen jut ideje, pedig szereti a zenét, a könyvet. Otthon is van munka bőven, s van háztáji is. természetesen malacok. Munka mellett is mindig ■ anul valamit — most épp a marxista egyetemre felvételizik —, aztón ellátja a saládot, gyereket nevel, letéves kislányával sokat .üszködött: csipőficammal-ezelték évekig. De most oár -eleven kis fehérnép-, ikár az anyja. Szerencséje lesz, ha hoz- /.a hasonlít majd, Sí. E Az új főbizalmiak, bizalmiak kiválasztásakor például azt is figyelembe vették, hogy mennyire szereztek tapasztalatot a gazdasági munkában, az üzemi közéletben. Közérdekű javaslatok A bizalmiválasztások jó alapot teremtettek ahhoz, hogy alkotó légkörűek legyenek a választói értekezletek is, folytatódjon a tagsággal az eszmecsere, erősödjön a vezető testületek és a tagság kapcsolata. Az Edosz megyei bizottságához tartozó üzemek szak- szervezeti választásán sok szó esett azokról az országos és helyi feladatokról, amelyeket a XII. kongresz- szus és a megyei pártértekezlet meghatározott. Erősítette ezt a szellemet, hogy a pártszervek és -szervezetek mindvégig figyelemmel kísérték a szakszervezeti választásokat, minden segítséget megadtak, e fórumokon elmondták véleményüket a tevékenységükről. A választói értekezleteken kiemelten foglalkoztak a gazdasági feladatokkal. Az Édosz megyei bizottsága szerint pontosan kifejezésre juttatták, milyen nagy az élelmiszeripari üzemek felelőssége a napi ellátásban. A szakszervezeti bizottságok a gazdaságszervező és ney élőmunka során erre eddig is figyellek, s célul tűzték ki e felelősség további erősítését. A szakszervezeti tagok mintegy húsz százaléka mondott véleményt a választások különféle fórumain. Minden fontos téma terítékre került a bérfejlesztéstől a munka- versenyig, a brigádtógok ösztönzésétől a munkahelyi körülményekig. Szóvá tettek például, hogy az élelmiszer- ipari üzemek még mindig kevés üdülő jegyet kapnak a főidényre, a gyógyüdülőkbe, s nem a legjobb az ellátás munka- és védőruhából. A központoktól távol eső munkahelyeken — mint a keverőüzemek, állatátvevő helyek — javítani kelt a szociális körülményeken. A bírálatok, a vélemények, a javaslatok altatóban közérdekűek voltak, s a megválasztott hat bizalmi testületnek, tizenöt szakszervezeti bizottságnak pontos útmutatást adnak — öt évre. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP
