Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-28 / 150. szám
Üvegesek Eles szásszenéssel szalad végig a gyémántvágó a hatalmas üvegtáblán. A mester — Kozáry Kálmán — gyakorlott mozdulatokkal alakítja ki a különböző méretű darabokat, az ablakba, ajtóba való üvegeket. — Harminchárom esztendeje csinálom. Itt tanultam £ szakmát 1947-ben,. majd 1949-ben tettem mentjervíjsSíát. £ '■ A szafcásaasztai . mögötti falon II. Rákóczi Ferenc képe. körülötte tucatnyi 'oklevél, kitüntetés jelzi : ez . a mindössze -hat dolgozóból álló üvegesrészleg szocialista brigádban tevékenykedik. A versenynek, a brigádmozgalomnak úttörői voltak, mert tizenhét esztendeje elsőnek hozták ezt létre a Kaposvári Építőipari Szövetkezetben. Kozáry Kálmán a részlegnek és a brigádnak is kezdettől a vezetője. Éves termelési értékük mindössze kétmillió forint, a szolgáltatás azonban, amelyet végeznek, fontos a megyeszékhely és a környező községek lakóinak is. — Nemcsak ajtó- és ablaküvegezést vállalunk. Készítünk megadott méret alapján előszoba- és fürdő- szobatükröket, képkeretezést, gépkocsikhoz visszapillantó tükröt, azonkívül autó- és motorkerékpárok, s más járművek fényszóróinak üvegezését is vállaljuk. Amíg a szakma titkaiba beavat, Temesi József bri- gádvezető-helyettessel és Csőri Lászlóval, aki majd Cipők - sátorponyvából Sátorponyvából, ha megfelelő színűre festik, divatos, kényelmes cipó készíthető. Ugyanis világszerte újra hódít a vászoncipök divatja. A könpyű, szellős, nyári szandálok, textilfelsőrészü sportos jellegű, kényelmes női, férfi, gyermekcipők iránti kereslet növekedése hazánkban is várható. Ez ösztönözte a cipőipart arra, hogy az ilyen típusú, korábban csak kis mennyiségben, s főként külföldi anyagokból előállított termékeinek választékát bővítse. hyégy cipőgyár — az Alföldi, a Sabaria, a Duna és a Minőségi — gyártmányfejlesztői próbálkoztak meg a textilfelsőrészü lábbelik előállításával, hazai alapanyagokból. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat termékkollekciójában találtak cipőfelsőrész készítésére alkalmas, tartós, víztaszító, jó használati tulajdonságokkal rendelkező textíliát, melyet eddig többnyire sátorponyvaként használtak. A megfelelően kikészített, divatszínekre festett anyagokból' már elkészültek a modellek, melyekhez a talpat, a kellékeket, a díszítő elemeket 'szintén hazai gyártók, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, a Szalag- és Zsinórgyár, a Pa- szomáinyárügyár szállították. A Duna Cipőgyárban például csaknem 20, a Minőségi Cipőgyárban pedig 10 párból álló modell-családot alakítottak ki. Ezek között megtalálhatók a különböző, bokapántos, fűzős teletalpú női divatcipők, és a lapos sarkú, sportos, kényelmi lábbelik, sőt műbőrrel kombinált férfi klumpák is. férfi klumpák is. Amennyiben a kereskedelem tetszését is megnyerik, a cipőgyárak még az idén megkezdik a textilfelsőrészü cipők sorozatgyártását. szabász lesz, ha 5 néhány év múlva nyugdíjba megy, szünet nélkül darabolják a táblákat a megadott méretek alapján. A mester gyémántvágóval, társai pedig rádlival — kerekes vágóval — dolgoznak. Temesi József negyven esztendeje üveges, ugyanebben a kis műhelyben tanulta a szakmát. Csőri László fiatalabb, ő a két tapasztalt mester keze alatt vált szakemberré. Egyre-másra lépnek be az érdeklődök a kaposvári, Széchenyi téri részlegbe. Színes üveget keresnek, azután a vállalási időt tudakolják Molnár Gáspár pénztárostól, akit a régi vásárlók csak Gazsi bácsinak szólítanak, mert már három évtizede veszi fel itt a megrendeléseket. Óvatosan emelik:, s teszik a szabászasztalra a hatalmas üvegtáblákat. A brigád egyik vállalása, hogy a selejtet, illetve a törést minimálisra csökkentik, s minden darabkát valamilyen célra felhasználnak.’ Az engedélyezett tíz százalék töréssel szemben évek óta még az egy százalékot sem érik el. — Nemcsak ezért kell vigyáznunk. Lehet az üvegtáblának belső, rejtett hibája. Ez emeléskor, vágáskor derül csak ki, eltörhet, s könnyen baleset adódhat. Az idén vezették be a lakossági szolgáltatás bővitése érdekében azt, hogy szabad szombaton is ügyeletet tartanak, s a munkát azonnal elvégzik. Hosszú évek óta reggel, műszakkezdés előtt 30 perccel valamennyien ott vannak már munkahelyükön, hogy mindent előkészítve fogadhassák a megrendelőket. Jól képzett, többféle mesterséggel is rendelkező szakemberek dolgoznak a zsúfolt műhelyben. Kozáry Kálmán, Temesi József, Csőri László és a fiatal Szekercés János nemcsak üveges, hanem üvegcsiszoló, tükörkészítő és képkeretező is egyben. Kéthetenként, amikor vagy ötven megrendelés összejön, kerül sor az öntésre, a tükrök foncsorozá- sára. Ez a kis brigád évek óta lelkiismeretesen, körültekintően, jó minőségben végzi munkáját. Tavaly 111 óra társadalmi munkát teljesítettek, az idén a pártkongresszus tiszteletére mind a hatan 10—10 órát ajánlottak föl. Több kaposvári óvodát patronálnak, a kitört ablak- és ajtóüvegeket társadalmi munkában pótolják. Az eltelt tizenhét esztendő alatt a szocialista brigádmozgalom vajamennyi fokozatát kiérdemelték, háromszor kapták meg az aranykoszorút. Kozáry Kálmán tavaly november 7-én vette át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Neki, Temesi Józsefnek és Csőri Lászlónak megvan a szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetése. Múlt évi munkájukért, a szocialista versenyben elért eredményükért ők érdemelték ki elsőnek a szövetkezet kiváló brigádja címet. Szalai László Ha már az állam nem gondoskodott nekem lakásról, s vele a kislányomnak emberi jövőről — hát gondoskodtam róla magam! Hiszen így tanultam mindig, apámtól is, Bélától is, apósomék - tól : hogy többet ésszel, mint erővel? És hát nem az eszemmel spóroltam meg azt a rettentő erőfeszítést, azt a bizonyos tizennyolc szűk esztendőt, amiről már beszéltem, s amire épp életem legszebb harmada ment volna rá, húsz és negyven közt: a teljes fiatalságom?! De igen, de igen, de igen: nekem volt igazam! Ez a boldog gondolat fűtött végig, át a nyáron s az őszön, egészen a novembereleji első hóesésig: akkor járt le a szülési szabadságom, s akikor mentem be újra dolgozni, mert anyósom megmagyarázta: nem engedhetem meg magamnak azt a fényűzést, hogy három évre otthon maradjak. Nem, szó se lehet róla, dehogyis anyagi ükökből — hisz az én kétezerkétszáz forintom nem oszt és nem szoroz a Tatárház költségvetésében —, hanem a szakmai fejlődésem miatt! Ha három évig otthon maradok; képzeljem csak, mennyire kijövök a gyakorlatból, elmaradok a kollégáimtól, s az oly szépen és biztatóan megszilárdult pozícióm egyszeriben megrendül s ípnnyadni indul. Ne higgyem ám, hogy a levegőbe beszél: efféle panaszokkal van teli a nőknek írott sajtó, olvassak csak bele a Nők Lapja panaszos leveleinek rovatába ! És már hozta is, rakta le elém a kivágott cikkeket: mind árról szólt, mennyire elmaradt szakmailag az az asszony, aki gyermekgondozási segélyre ment. És nemcsak szellemi fejlődése sínyli ezt a keserves három évet, hanem a zsebe is. Hiszen kimarad minden fizetésemelésből, előléptetésből ... Most sem tudtam igazából vitázni; két hét alatt győzött a családi álláspont. 24. Bezzeg vitázom, harcolok körömszakadtáig, ha tudom, mi vár rám. Mert amúgy három év alatt talán csakugyan elidegenedtem volna kissé a munkahelyemtől — de így az egyszülött magzatomtól idegenedtem el. Az „Séta” az erdőn Az ítélet után autót lopott Egy szomorú történet kö- , vetkezik most. Olyan éset, amelynek bekövetkezése nem volt törvényszerű, mégis megtörtént. Következtetést levonni nehéz, s így az elején nem is célszerű. Annyit azonban elmondhatuna : nem mindennapos esetről van szó. De annyira ritkán sem fordul elő, hogy beszélni sem érdemes róla. Még tavaly nyáron történt. Amiért most kerül szóba, annak az az oka, hogy a napokban hoz ítéletet az ügyben a másodfokú bíróság. A környezet ismerős : a Zselic Áruház melletti zöldséges. Ott ücsörög egy 25 éves fiú, a környék réme, aki jóformán mindig azt tesz, amit akar; mindenki retteg tőle. Arra sétál egy 13 éves kislány. A fiú meglátja, s megszólítja. Tüzet, cigit kér. A lánynak egyik sincs. Aztán a fiú panaszkodni kezd: elhagyta a kedvese, meg egyébként is sók baja van, és ezeket csak egy lánynak lehet elmondani. Elindulnak egymás mellett. A lány fél a fiútól, és ezért megy. Ismeri hallomásból, egyszer látta is, amint egy 16 év körüli másik fiút elvert — csak úgy szórakozásból. Az Arany-erdő felé sétálnak. Elérik az erdőt. A lány ekkor már sejti, hogy nagy baj lesz. Néha megpróbál visszafordulni, de a fiú elkapja a karját. Aztán bent az erdőben megtörténik az, amitől a lányt leginkább féltették a szülei. A rémült gyerek még védekezni is képtelen, annyira fél a környék. rémétől... Ki volt ez a kislány? Hajlítható akaratú, magába forduló, csendes, szolid gyerek. De azt mar tudta, hogy idegenekkel nem szabad szóba állni, és azt is, hogy mit jelent a nőnek a férfi. Vajon miért indul mégis sétálni? Talán imponált neki, hogy az a fiatalember, akitől retteg a környék, hozzá fordul, hogy elmondja gond- ját-baját? Semmi rosszra nem gondolt. Még az erdő felé közeledve sem, hiszen a fiú megnyugtatta: csak nem képzeli, hogy ő egy 13 éves kislánnyal. .. És a gyednek — hiába volt a számtalan szülői figyelmeztetés — továbbment, aztán meg már minden hiába volt. Otthon nem is merte elmondani, csak a barátainak számolt be róla — tőlük tudták meg a szülők. Följelentették. És ki volt ez a fiú? Azt hiszem, már sok minden kiderült róla. Csavargó, nagy vagány hírében állt. Tavaly néhány hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre Ítélte a Kaposvári Járásbíróság, mivel a Zselic előtt megvert két fiatalembert. Az a kettő jókedvűen dalolgatva, kissé kapatosán igyekezett hazafelé; ez nem tetszett »a környék urának-«, hát helybenhagyta őket, sőt az egyiket meg is szúrta. Nyugodtan garázdálkodhatott évekig, senkinek (?) nem szúrt szemet. Vagy ha igen, elfordultak tőle az emberek. Aztán jött ez az eset, a kislánnyal; ezért már bíróság elé került. Ott »csupán-« megrontásban találták bűnösnek, és szabadlábra helyezték. De ettől sem »-szelídült meg«, nemsokára gépkocsit lopott. A rendőrség elfogta, és rács mögé dugták. Ez utóbbi bűncselekményét nagyon könnyen meg lehetett volna előzni — az előzőeket is —, csupán jobban kellett volna figyelni a garázdára, mint ahogy figyelni kellene másokra is, akik hasonló életmódot folytatnak és antiszociális, közösségellenes a magatartásuk. Nem volna szabad megvárni, hogy baj történjen, hanem elejét kellene venni a bajnak ... Hogy miért most került szóba mindez? Mert újra itt a nyár; sok gyermek indul kirándulni, és sokat hívnak magukkal ismeretlenek. A napokban például egy férfi keltett pánikot azzal, hogy a Petőfi utca környékén lakásról lakásra járt, mondván: a tanács küldte, érdeklődik, van-e járványos megbetegedés? Az egyik helyen. csupán a kislány volt, otthon aki jóhiszeműen beengedte az idegent. A lakók értesítették a rendőrséget, s erre a férfi kereket oldott. Szerencsére nem történt baj, és hamarosan az is kiderült, ki volt a látogató. Egy elmebeteg ... A rendőrségen szinte állandóan folyik vizsgálat hasonló ügyekben. A jóhiszeműséget, a hiszékenységet használják ki,a beteges hajlamú emberek. Jobban kellene figyelni rájuk; s talán meg lehetne előzni a nagyobb bajt D. T. PIACI KÖRKÉP Beérték a látvánnyal Az újdonságok piaca volt a tegnapi. ínycsiklandó lett volna a 80 forintért kínált „őszibarack”, egyelőre azonban mindenki beérte a látvány gyönyörűségével. Jóval olcsóbb, csak 20 forint az első ribizli. Ugyanennyiért adtak egy literes üvegnyi hamvas málnát. A tegnap 10—14 forintért kínált eper zöme már hamisítatlan léeper volt. Debrecenben és Szegeden ugyanilyen olcsó. Zalaegerszegen és Komlón viszont — igaz, még elfogadható minőségűt — 20-ért adnak. a pici, akinek öthónapos koráig a mindene voltam: a gondozója, a táplálója, a fürdetője, az altatója, az öl- töztetője karácsony után már a nagyanyja után nyújtogatta kezét. És hét—nyolc hónapos korában csak úgy tudtam áthozni hozzánk éj- szakara, ha előzőleg a »mami« odaát az ölében elal- ta‘ La... Az első öt hónap mennyországából így zuhantam a pokol kínjai közé. Kriszti első születésnapján már úgy éreztem, nem bírom tovább; van egy gyönyörű kislányom, aki nem az enyém ... Bármit is tennék érte, nem engem szeret igazában, hanem a nagyanyját, aki — biztosra vettem! — szándékosan idegenítette el tőlem a lelkét. Vagyis mondjuk ki bátran: elrabolta a gyermekemet. Aliiért pedig mindent csináltam! Akiért Ákossal szakítotam ! Akiért a Tátrába utaztam. Én édes istenem ! Ha szegény apám másfél éve meg nem hal, most bizony szedtem volna a sátorfámat, s hazaköltözöm a Bocskai-telepre . .. De hol volt már a telep? Anyám nem sokáig állta a magányt, az üres lakás kietlenségét,. a négy néma falat, a gyászév leteltével íérjhez ment. Egyik ‘kollégája vette el. Szintén. özvegy ember volt, és szintúgy irtózott a magánytól üres vecsési házában. Az öreglány — negyvenöt sem volt még egészen, és igazán jól tmFénykorát éli a cseresznye. A ndgy szemű ropogósért 25—30 forintot fizettek. Az ország minden részál ugyanennyiért kapkodják. Több a meggy. Ha a mostani 22—26 forintnál még egy ^kicsit lejjebb viszik az árát, el is viszik. Fejes salátából három forintért már két-három levél mögé rejtett negyedkilós torzsát kap a könnyelmű vásárló. Hasonlóképp leáldozóban van a cukorborsó napja. Tegnap már 4-ért is adták. Kilós zöldségárra nem mostanában volt példa. tóttá magát — egy ügyes ügyvéd útján eladta a lakását, és hetvenöt őszén kiköltözött Vecsésre. Én utáltam a pasast, akihez az életét kötötte: ez is ivott, mint az apám, csak éppen nem volt az apám. És amikor egyszer kimentem, meglátogatni őket, úgy meresztette rám a szemét, mintha én lettem volna az újdonsült felesége, nem pedig az anyám ... Brr ! Oda hát, peisze, nem mehettem — még egyedül se, nemhogy Krisztikével. De akkor hová mehetnék? — hasított belém a kérdés, és aztán ott dörömbölt bennem hosszú hónapokig. De tudtam: sehova nincs utam; nekem már beföllegzett! Huszonnégy éves koromra vége az életemnek. Hiszen ez már nem az énéletem. Reggel fölkelek, bemegyek a laborba, délután hazajövök, lehullok a tévé mellé, s megpróbálok udvarolni a kislányomnak, de az nemigen tart igényt rá; a tévé után lefekszem, és hetenként kétszer átengedem magam a férjem odolszagú csókjainak ... Ez az élet? — kérdeztem sokszor magamtól. — Ez a szerelem? Ez az a hires boldogság. amiről a költők meg az írók annyit nyavalyognak? Ez?! S a legszörnyűbb az egészben az volt, hogy nem is lehettem érte senkinek szemrehányást; a kertes ház az én ötletem volt. (Folytatjuk.) Olcsó a fejes káposzta isj 6—7 forint kilója. 12 a kel, és a karfiol sem több 20- nál. A karalábé darabja egy forinttal olcsóbb az egy hét előtti 3 forintnál. A hagyma csomója most is 3, a zöldségé 5. A zöldpaprikánál a korábbi 4—6 helyett a 2— 4 forintos darabár volt a jellemző. így is többen zúgolódtak a „drágaság” miatt, megfeledkezve arról, hogy egy tölteni való paprika 3— 4 forintos árából legalább 2—2,50-et a fűtőanyag és a vegyszerek fejében fizetünk. Hasonló okból 50 forint még mindig a primőr paradicsom, amelyből kevés volt. Több nagyvárosból csak kilós paprikaárak híre jött. Békéscsabán 74, Budapesten ■35—40, Komlón 60, a paprika hazájában, Szegeden 35—40 forint a zöldpaprika kilója. A kaposvári darabárak átszámítva 40—55 forint közötti kilós árnak felelnek meg. A paradicsom országszerte 40—50 forint. Kivétel a Dél-Alföld, ahol már csak 25—30. Az újburgonya továbbra is nálunk a legolcsóbb, 6—10 forint. A fővárosban 16-ért mérik. Komlón és Zalaegerszegen még 20 forint közelében van az ára. Uborkát már 25 forintért is \ lehetett kapni, a zöme azonban még 30—32 forint. A íöllelhető retkek csomója 4 forint volt. A kiadós záporok hete után zsúfolt volt a gombapiac. 65-ért adtak egy kiLó rókagombát. 30 volt a csibegomba litere. A vargánya kilójáért 80-at kértek. A baromfipiacon most is 140-et kértek egy pár tyúkért és 100-at ígértek egy kakasért. A vörös csirke kilója továbbra is 50 forint, azaz a legdrágább az or-’ szágban. Máshol a békéscsabai 39 és a debreceni 49 között váltakozik az ár. Egy öt kiló körüli mammutkacsa ára 250—300 forint. A virágpiacot illatárral borította el a liliom;. szálát 4-ért adták. Ennyiért már egy csokor szegfűt is lehetett venni. A kardvirág 10 forintos ára többeket szivén döfött. A szirmait hullató rózsa csokra 15 forint. B. r
